Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője is napirend előtti felszólalásra jelentkezett. Megadom a szót a frakcióvezető úrnak.

DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! 2022. február 24e óta tart ez a szomorú testvérháború a szomszédságunkban. A sajtóhírek gyakorlatilag mindennap sajnos ugyanazzal a felütéssel kezdődnek: folytatódnak a harcok Ukrajnában: légicsapások, rakétabecsapódások, tüzérségi támadások, harci drónok, halálos áldozatok, növekvő erőszak. És napjainkban arról is hallunk, hogy újabb, nagy tömegű fegyverszállítmány, több száz harckocsi, lőszer, páncélozott harci járművek érkeznek a frontra.

Egy dologról azonban sajnos nem hallunk: nem hallunk arról, hogy az Egyesült Államok vezetése vagy az Európai Unió azt mondaná, hogy végre elég volt a háborúból, végre elég volt az öldöklésből, a pusztításból, elég volt a visszafelé elsült szankciókból, a gazdaságilag kivéreztetés szélére sodródott Európából.

(14.20)

Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány adatot hadd említsek itt e körben! Az Egyesült Államok eddig közel 50 milliárd, az Egyesült Királyság 6 milliárd, Lengyelország 3 milliárd, Németország 6 milliárd euró névértéken biztosított haditechnikai eszközöket, hadfelszerelést és gazdasági-pénzügyi támogatást Ukrajnának. Ez mindösszesen  ha minden támogatót beleszámolunk  durván 130 000 milliárd forintnyi összeget tesz ki, egy év alatt. Ez gyakorlatilag kétszerese a magyar GDP-nek.

A jelenlegi helyzetben, amikor az Európai Unió, idegen nagyhatalmi érdekeket kiszolgálva, saját tagállamait fegyverszállításra buzdítja, majd közös lőszerbeszerzés révén maga is Ukrajna felfegyverzésére összpontosít, valószínűleg keveseknek jut eszébe, hogy ez az Európai Unió az a közösség, amelyet 11 évvel ezelőtt, 2012-ben béke-Nobel-díjjal tüntettek ki és jutalmaztak. Eddig mindösszesen 110 személy és 27 szervezet kapott béke-Nobel-díjat, Teréz anyától Simón Pereszig, Albert Schweitzertől Henry Dunant-ig. Az európai vezetők akkoriban mindezt úgy vélték és olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, többek között Jagland úrtól, az Európa Tanács akkori főtitkárától, hogy „az Európai Unió stabilizációs szerepe hozzájárult ahhoz, hogy az egykor háborúk szabdalta kontinens a béke kontinensévé alakuljon át”. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke akkoriban: „A Nobel-díj a lehető legerősebb elismerés, hogy (…) felülemelkedjenek a háborún és a megosztottságon, és közösen alakítsák a béke és a jólét kontinensét.” Martin Schulz, az Európai Parlament akkori elnöke a következőket mondta: „Az Európai Unió a Balkántól a Kaukázusig a demokrácia és a megbékélés fénysugara.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Hová lett ez az Európai Unió? Mivé lett 11 év alatt? Hová jutottunk? Ma, amikor háborús héják lepik el Brüsszelt, és háborús forgatókönyveket írnak, és nem beszélnek a békéről? Vajon mit szólnának az Európai Unió alapító atyái, Konrad Adenauer, De Gasperi, Robert Schuman?

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a mai Európai Unió méltatlanná vált a Nobel-békedíjra. Nem tudta megelőzni a háború kialakulását; háborús forgatókönyvet írnak, mint ahogy említettem. Ezért nagy tisztelettel arra kérem az Európai Uniót, sőt felszólítom az Európai Uniót: adja vissza a Nobel-békedíjat! Mert nem érdemli meg, mert méltatlanná vált erre! Még egy lehetőséget látok: esetleg adja át a Vatikánnak vagy pedig Magyarországnak, a magyaroknak, hiszen mi mondjuk egyedül az azonnali tűzszünetet, és mi állunk a béke mellett.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Menczer Tamás államtitkár úré a szó, parancsoljon!

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Valóban úgy van, ahogyan ön mondja: amikor az Európai Uniót az alapító atyák elgondolták, kigondolták, létrehozták, akkor annak két jól definiálható célja volt. Az egyik az, hogy béke legyen a kontinensen, a másik, hogy az életszínvonal növekedjen, az emberek minél inkább jólétben élhessenek  és való igaz, hogy a jelenlegi brüsszeli politika a háború kapcsán mindkét eredeti célnak ellentmond, és szembemegy az eredeti célokkal.

A jelenlegi brüsszeli, háborúpárti álláspont nem hozta el a békét, mint láthatjuk; az ön által is felemlegetett fegyverszállítások, illetőleg a szankciós politika a békét nem hozták el, éppen ellenkezőleg, súlyosabb jeleneteket látunk a háború kapcsán, mint az elmúlt hónapok, most már több mint egy év során bármikor. Sőt, ha itt tartunk, most már nukleáris komponensű fegyverek szállításáról, szegényítetturán-tartalmú fegyverek szállításáról hallunk és olvasunk, ezeket szállítják a háborúba; atomfegyverek telepítéséről hallunk és olvasunk. Így tehát azt kell mondani, hogy a harmadik világháború veszélye és kockázata jelenleg nagyobb, mint korábban bármikor.

A minap feltették nekem azt a kérdést, hogy valóban szükségese erről ennyit beszélni és ezt ennyiszer elmondani, hogy milyen súlyos a helyzet, és hogy a világháború kockázata, amely háború egy atomháború lenne, jelentős. Azt gondolom, és ezt most is fontosnak tartom elmondani: igen, szükséges erről ennyit beszélni, hiszen már az önmagában rendkívül ijesztő, hogy politikusok, szakértők, katonák arról beszélnek, hogy a NATO és Oroszország összecsapásának mekkora az esélye, és a harmadik világháború esélye hogyan nőtt; ez önmagában ijesztő. Fel kell hívnunk minden alkalommal a figyelmet erre a veszélyre, mint ahogyan fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy mindenáron el kell kerülni a NATO és Oroszország összecsapását, mert akkor az a háború, amely jelenleg regionális, már most globális kihatásokkal a gazdaság és az energetika területén, katonai értelemben is globálissá válna, és ez egyet jelentene a harmadik világháborúval és mindannyiunk pusztulásával is.

Külön fontos azt is megemlíteni, hogy bár a brüsszeli politika azt célozta, hogy elhozza a békét, jelenleg a politikusok és a szakértők arról beszélnek, hogy a béke nemhogy nem jön el: ez a háború még évekig tarthat, sőt most már olyan elemzések és olyan gondolkodások is vannak, amelyek arról szólnak, hogy évtizedes távlatban folytatódhat ez a háború, amely a veszélyt továbbra is jelentősen növeli. Éppen ezért a magyar kormány álláspontja változatlan: mi azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk, és azt állítjuk, hogy az azonnali tűzszünet a legfontosabb, és a tartós békéről a tárgyalóasztalnál kell megállapodni. Itt fontos azt is elmondanom, hogy aki nem akar azonnali tűzszünetet, feltételeket támaszt az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások elé, az valójában nem akar tűzszünetet, nem akar béketárgyalásokat és nem akar békét, tehát háborúpárti. Itt hívom fel a baloldali kollégák figyelmét is arra, hogy sosem késő a békepárti táborhoz csatlakozni.

Itt volt Ferenc pápa nálunk a hét végén, és ő is a békéről és a béke fontosságáról beszélt, amiben teljes mértékben egyetértünk. Zárójel: egyetértünk a szentatyával a családok támogatásával, a család fontosságával kapcsolatban is; egyetértünk abban is, hogy egy európai egyesült államok nem volna hasznos, sőt káros lenne; és egyetértünk az üldözött keresztények védelmével kapcsolatban is, hogy csak négy fontos pontot emeljek ki.

Hadd hozzam még az utolsó percben ide azt a békepárti határozatot, ha a teljesség igénye nélkül is, amelyet néhány hete fogadott el a magyar parlament, pontosabban annak kormánypárti többsége, mert sajnálatos módon a baloldal ezt sem támogatta. Ez a békepárti határozat így kezdődik: „Kifejezzük elkötelezettségünket a béke mellett.” Ez az a határozat, amelyet a magyar baloldal sajnálatos módon nem támogatott. Nagy a nyomás rajtunk azzal kapcsolatban, hogy csatlakozzunk a háborúpártiakhoz, és csatlakozzunk azokhoz, akik a szankciókat támogatják. De számunkra mindig első helyen és elsősorban a magyar emberek érdeke és biztonsága a fontos, márpedig a magyar emberek érdekét a béke szolgálja, és a magyar emberek érdekét az szolgálja, hogy a szankciókat, a káros szankciós politikát töröljék el, legalább az energetika területén, mert akkor lehet újra visszamenni egy normális gazdasági állapotba, és akkor lehet a szankciós inflációt és a szankciós energiaár-emelkedést meggátolni és az inflációt csökkenteni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   29-32   33-36   37-40      Ülésnap adatai