Felszólalás adatai

Felszólalások:   270-274   274-289   290-291      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztő Répássy Róbert felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vitában történő további hozzászólására és a zárszó elmondására két perc áll majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben, amint a kijelzőn olvasható. A vita során kétperces hozzászólásra nincsen lehetőség. Megkérdezem, hogy a megadott időkeretekben kíváne valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, ezért a vitát lezárom. (Barkóczi Balázs: Elnök úr, bocsánat, volt előre bejelentett felszólaló!) A vitát lezártam. Nem volt a képernyőn, ne haragudjon.

Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Elmondott mindent. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik „A migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról” című politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat összevont vitája. Nacsa Lőrinc, Aradszki András, Hargitai János, Juhász Hajnalka, Latorcai János, Semjén Zsolt, Seszták Miklós, Simicskó István, Vejkey Imre, Földi László, Harrach Péter, Mihálffy Béla, Móring József Attila, Rétvári Bence, Soltész Miklós, Szászfalvi László, Süli János, Hollik István és Navracsics Tibor, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának képviselői által előterjesztett javaslat T/3825. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

(20.40)

Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. A vitában elsőként megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat előterjesztőjének.

NACSA LŐRINC (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az eredeti cotonoui megállapodást 2000-ben Benin legnagyobb városában, Cotonouban írta alá az Európai Unió akkori 15 tagállama, 79 afrikai, karib-tengeri és Csendes-óceán-térségbeli országgal. Az így létrejött nemzetközi szerződés 2003-ban lépett hatályba, és mintegy két évtizeden keresztül biztosította az EU és a 79 ország közötti fejlesztési, kereskedelmi és jogi alapokat.

A régi, 2000-es cotonoui megállapodást az új poszt-cotonoui megállapodás tervezete váltaná föl, amelyet Magyarország korábban nem tudott támogatni. A poszt-cotonoui megállapodás tervezetében lopakodó jogalkotásként szerepelt a migráció és a genderszemlélet támogatása. Erre válaszul a KDNP 2021-ben egy politikai nyilatkozatot nyújtott be az Országgyűlésnek, hogy Magyarország utasítsa el addig a tervezett megállapodást, amíg az Alaptörvényünkkel és a magyar emberek egyértelmű és világos akaratával ellentétes célokat nem tartalmaz. Akkor az Országgyűlés elfogadta ezt a politikai nyilatkozatot nagy többséggel.

A magyar emberek számos alkalommal kinyilvánították már a véleményüket a bevándorlással és a genderszemlélettel, a gyermekvédelemmel kapcsolatban is. Világos, hogy mi magyarok nem akarjuk, hogy Magyarország bevándorlóország legyen. A magyarok arra is nemet mondtak, hogy brüsszeli segítséggel kvóták alapján idetelepítsenek bevándorlókat.

A tervezett megállapodás akkor azért nem volt elfogadható, mert nem a migráció okozta veszélyeket, hanem csak a pozitív hatásait hangsúlyozta. A magyar hatóságok tavaly, 2022-ben 250 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak; csak tavaly ugyanannyi migráns próbált illegálisan behatolni Magyarországra, mint az azt megelőző hat évben összesen. Ezért nem támogathattunk még elvi szinten sem olyan nemzetközi egyezményt, ami pozitív, kívánatos célként tekint a migrációra.

Az utóbbi hetek tárgyalásai során ugyanakkor a kormány megkapta az elvárt garanciákat, így nemzeti hatáskörben marad továbbra is mindenfajta döntés a migrációval és a munkaerőpiaci kérdésekkel kapcsolatban, és nem szenved csorbát a gyermekek védelme sem a rájuk erőltetni próbált LMBTQ-propagandával szemben. A most elért egyezség alapján kiegészítik majd az Európai Unió tanácsi határozatát, ezzel világossá téve, hogy a poszt-cotonoui megállapodás nincs semmi kihatással a migrációra és a szexuális nevelésre vonatkozó nemzeti kompetenciákra, azaz az aláírástól függetlenül ezeken a területeken minden döntés nemzeti hatáskörben marad.

Ez egy egyértelmű siker a magyar álláspont számára, nem kellett feladnunk a magyar emberek egyértelmű akaratát tükröző alapelveinket, hanem kiharcoltuk a szükséges garanciákat, így már támogatjuk az egyébként minden más területen Magyarország és a partnerországok számára is hasznos és előnyös poszt-cotonoui megállapodást. Ez egy bizonyíték, hogy érdemes kiállni és harcolni a nemzeti érdekekért, és nem azt a külpolitikát folytatni, amit a baloldal folytatott, a „hol kell aláírni” külpolitikát. A baloldal akkor nem győzött gúnyolódni rajtunk, hogy minek kell egy nemzetközi szerződés tervezetével szemben garanciát kérni, hiszen nekik ez a kérdésük szokott csak lenni: hol kell aláírni? Ha a baloldalon múlt volna, akkor automatikusan, elolvasás nélkül aláírták volna ezt a megállapodást, így azonban ki tudtuk harcolni a magyar érdek szerinti álláspontot.

Érdemes volt tehát kiállni, hogy a szükséges garanciák nélkül Magyarország ne járuljon hozzá a megállapodás ratifikálásához. Ezúton is szeretném megköszönni a KKM, a magyar tárgyaló delegáció és a magyar diplomaták kitartó munkáját a kérdésben.

Azt gondolom, hogy a 79 részes ország támogatása, fejlesztése gazdasági érdekünk, a gazdasági kapcsolataink erősítése ezzel a 79 országgal abszolút magyar nemzeti érdek. Mi azt gondoljuk, hogy az ezekben az országokban történő fejlesztések, a helyben segítés jelenti a megoldást a migrációra, nem a migráció menedzselése vagy támogatása, hanem a helyben lévő támogatás. A határozati javaslat is tartalmazza, hogy ezeket a fejlesztéseket csak úgy lehet végrehajtani, hogy bevonjuk az ottani állami, egyházi és civil szervezeteket, illetve kiemelten fókuszálunk a munkahelyteremtés, az oktatás és a biztonság kérdéseire, hiszen ezek a témák legfőképpen az afrikai országokban is kiemelt prioritást élveznek.

Összefoglalva: Magyarországon tehát szuverén jogunknak tekintjük, hogy mi döntsük el, kit engedünk be a saját országunkba, és kit nem, ugyanakkor kölcsönös tisztelet alapján álló kapcsolatot keresünk minden olyan országgal, amellyel értelmes gazdasági megállapodásokat tudunk kötni, ahol a kölcsönös fejlődés mind a két fél érdekeit szolgálja. Én azt gondolom, hogy az EU tanácsi határozata számunkra megnyugtató és elfogadható garanciákat jelentene, ezért nyújtottuk be immár az aláírásról, természetesen az alapelveinket is tükrözve, ezt a politikai nyilatkozatot.

Én arra kérem az Országgyűlést, hogy így az elmúlt hetek eseményeinek fényében a mostani politikai nyilatkozatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen az előterjesztőnek, Nacsa Lőrincnek a felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vita közbeni felszólalásra és a viszonválasz elmondására összesen 15 perc áll még majd rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány részéről kíváne valaki felszólalni. (Jelzésre:) Igen. Öné a szó, államtitkár úr.

AZBEJ TRISTAN külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés 2021-ben hozott döntésének megfelelően a magyar kormány részéről mindaddig nem járultunk hozzá a poszt-cotonoui megállapodás aláírásához, amíg nem kaptuk meg a szükséges garanciákat a megállapodás kritikus migrációs aspektusaival kapcsolatban. Különösen fontos ez, tekintettel arra, hogy Magyarország nem vesz részt a globális migrációs paktumban. Ugyanígy az Országgyűléssel osztott aggodalmaink voltak a szövegben a szexuális reprodukciós és egészségi jogokkal és a szexuális neveléssel összefüggő egyes hivatkozásokkal kapcsolatban. Ezen országgyűlési aggályoknak a magyar kormány az elmúlt két év során Brüsszelben az összes szakmai és politikai fórumon hangot adott, világossá téve álláspontját.

Ugyanakkor a megállapodás gazdasági, társadalmi és politikai jelentőségének tudatában Magyarország Kormánya párbeszédbe bocsátkozott a témában az Európai Unió Tanácsának soros elnökségeivel, az Európai Bizottsággal. Emellett az elmúlt hetekben intenzív tárgyalásokat folytattunk az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal is annak érdekében, hogy garanciát kapjunk a magyar kormányzat és Országgyűlés aggályainak megfelelő feloldására, és lehetővé váljon a megállapodás aláírása.

Ahogy az előterjesztett politikai nyilatkozatban is szerepel, valljuk, hogy az egyes államok nehézségeire a migráció menedzselése helyett helyben kell segítséget nyújtani. Emellett védjük a családokat, a szülő-gyermek viszonyt, valamint a szülők jogát a gyermeküknek adandó nevelés megválasztásához mind hazánkban, mind más országokban, ahol ezt az elvet követik.

Az utóbbi hónapokban tehát az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során a magyar kormány megkapta az elvárt garanciákat az Európai Unió és a 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni országot tömörítő csoport közötti megállapodással kapcsolatban. Ennek megfelelően az Európai Unió Tanácsa által elfogadott végleges szöveg utal a megállapodás vegyes jogi természetére, amely így szélesebb tagállami hatáskört jelent a végrehajtást illetően. A megállapodás továbbá egy úgynevezett negatív listát is tartalmazni fog azokról a kérdésekről, amelyeknél nem sérül a nemzeti hatáskör. Ilyen lesz például a munkaerőpiacot és a társadalmi integrációt érintő szabályozás.

A migrációval kapcsolatban a szövegben rögzítésre került a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása.

Végül a migráció és a szexuális jogok viszonylatában a magyar kormány az EU tanácsi határozathoz fűzött nyilatkozatban rögzítette keresztény értékrendjével kapcsolatos álláspontját, illetve azt, hogy a poszt-cotonoui megállapodás nincs kihatással a migrációra és a szexuális nevelésre vonatkozó nemzeti kompetenciákra, azaz az aláírástól függetlenül ezen területeken minden döntés nemzeti kompetenciában marad.

Összességében tehát a most elért egyezség alapján a magyar kormány támogathatónak tartja a megállapodás aláírását, és ezzel összhangban támogatjuk a jelen politikai nyilatkozat, a jelen előterjesztés Országgyűlés általi elfogadását. Köszönöm a szót, köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm a kormány képviselőjének, Azbej Tristan államtitkár úrnak a felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vita közbeni további felszólalására még 6 perc 15 másodperc áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A Törvényalkotási Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek. (Dr. Vejkey Imre: Elnézést, elnök úr!) Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 10-10… Bocsánat. Itt a forgatókönyvben nem szerepelt a neve, képviselő úr, elnök úr. Akkor megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, a Törvényalkotási Bizottság előadójának, legfeljebb 3 percben.

(20.50)

DR. VEJKEY IMRE, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. május 2-án megtárgyalta a migráció elutasításáról és a kibocsátó országok helyben történő támogatásáról szóló P/3825. számú politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett fogadta el.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A politikai nyilatkozat célja, hogy Magyarország a poszt-cotonoui megállapodás módosított formájának részese legyen a korábban fennálló aggályok elhárulása okán. Magyarország elkötelezett a migrációs politikája mellett, mely szerint azt nem elősegíteni kell, hanem megállítani, a problémákat pedig helyben szükséges kezelni, és a kibocsátó országoknak helyben kell segítséget nyújtani. Ennek érdekében üdvözölünk minden, ezt elősegítő nemzetközi kezdeményezést. Ugyanígy nem engedjük megkérdőjelezni a szülő gyermekneveléshez való jogának elsőbbségét, megvédjük a gyermekeket az identitásuk gyengítésére irányuló propagandától, és elutasítunk minden ilyen irányú ideológiát.

Korábban ezeket a kérdéseket a poszt-cotonoui megállapodás esetében problémásnak találtuk, hiszen problémásak is voltak, azonban Magyarország megkapta a szükséges garanciákat, így a csatlakozás akadályai mára elhárultak, a politikai nyilatkozat szövege ezt kívánja megerősíteni. A Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatot nem fogadott el, saját módosítási szándék nem érkezett.

Tisztelt Ház! Kérem, támogassák a P/3825. számú politikai jognyilatkozatra vonatkozó javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vejkey Imre képviselő úr, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Felhívom figyelmüket, hogy a frakcióknak 10-10 perc, a független képviselőknek összesen kettő perc áll rendelkezésükre. Vita közben a kétperces hozzászólásokat bele kell számítani az időtartamba. Megadom a szót Varju László képviselő úrnak, DK.

VARJU LÁSZLÓ (DK): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Megígérem önöknek, hogy nem fogom kihasználni ezt az időkeretet, még akkor sem, ha önmagában az a helyzet, amit a kormány, az előterjesztő képviselője, a bizottság részéről hosszan-hosszan bizonygatva itt a saját álláspontjukat…  kifejtették itt, hogy mennyire fontosnak tartják ennek a politikai nyilatkozatnak az elfogadását. Ellenállok ennek, hiszen önök ezzel a hosszú bizonygatással csak azt bizonyítják, hogy mindaz, ami előzetesen történt…  éppen ezt a magyarázkodást végzik el, hogy lényegében változtatás nélkül elfogadják azt a megállapodást, amelyben egyébként itt a nemzetközi térben egyetértésre jutottak. De önök ezt a pillanatot kihasználták arra, hogy egyébként gyűlöletkeltő politikai nyilatkozatot fogadjanak el.

Az, hogy önök bármilyen garanciát kaptak volna, ezzel most ezt nem tudták megindokolni, de továbbra is azt mondom, amit egyébként korábban a bizottsági ülésen kifejtettünk, hogy a Demokratikus Koalíció egyetért az Európai Unió és a fejlődő országok közötti úgynevezett poszt-cotonoui megállapodás tartalmával, azonban a Fidesz erről szóló politikai nyilatkozatának szavazásán képviselőink tartózkodni fognak, annak kirekesztő és gyűlöletkeltő tartalma miatt.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Bármennyire is támogatjuk a szóban forgó uniós megállapodást, abban nem leszünk partnerek, hogy a Fidesz ezt is a társadalmi csoportok elleni hergelésre használja fel. Úgyhogy tisztelettel javaslom, ezt vegyék figyelembe, és ennek megfelelően értékeljék. Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. (Taps a DK képviselői körében.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Köszöntöm a képviselőtársaimat, a kormány képviselőit és a kollégákat. Megadom a szót Balassa Péternek, a Jobbik képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

BALASSA PÉTER (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A mai napon az Európai Ügyek Bizottságának sürgősségi javaslataként érkezett a javaslat. A kölcsönös tisztelet jegyében önök egy perccel előtte küldték el e-mailben, és akkor értesültünk, hogy ezt tárgysorozatba veszik, és a mai nap erről tárgyalni fogunk, holnap pedig szavazni.

Egy olyan napirendről tárgyalunk  a bizottsági ülésen is elmondtam , ami az egész életünkre befolyással van. Az egész életünket el fogja kísérni a migráció, és nem mondok azzal újat, hogy ezt a gyermekeink és az unokáink is ugyanúgy érezni fogják. A világ megváltozott, a migráció velünk van, és ez a probléma folyamatosan fennáll.

Ha magát a migrációt és a tényeket kellene tisztázni, akkor maga a migráció szó mit is jelent? Nem jelent mást, mint emberek elvándorlását országhatárokon belül vagy azokon át. Magát a „migráns” szót is értékelni és érzékelni kellene  ugyanis ki minősül migránsnak? Mondjuk, az a magyar állampolgár, aki Kelet-Magyarországról Nyugat-Magyarország irányába költözik el jobb bér reményében, vagy pedig azok a magyar honfitársaink, akik magasabb fizetés reményében külföldre, akár Ausztriába, Németországba vagy Londonba mennek el dolgozni? Vagy az is migránsnak számíte, aki mondjuk, az orosz-ukrán háborúból Magyarországra jön, vagy mondjuk, esetleg a szír, a török vagy azok a migránsok, akik Magyarországra érkeznek?

A migránsok áradata Európát elérheti, és ezt a ma reggeli bizottsági ülésen is elmondtam, ami a tegnapi napon elhangzott az ENSZ Menekültügyi Bizottságában, Raouf Mazou, az ENSZ menekültügyi főbiztosa elmondta, hogy Szudánban több mint 800 ezer ember fog valószínűleg elindulni, amivel foglalkozni kell a magyaroknak, foglalkozni kell Európának, de foglalkozni kell mindenkinek ezekkel a problémákkal. Ha megnézik, hogy a világban milyen folyamatok játszódnak le, a szomszédunkban háború zajlik, a migráció a napi politikára és a napi életünkre is befolyással bír.

Az illegális migráció megakadályozása elsődlegesen a legnagyobb feladat lenne, és a kibocsátó országok helyben való támogatása. A Jobbik-Konzervatívok szerint a valódi megoldás az illegális migráció felszámolása lenne, ahogy már említettem. Tudjuk, hogy ezen a téren jelentős eredményt elérni csak globális összefogással lehet, az Európai Unión kívül az ENSZ erőfeszítéseivel, a világgazdaságban pedig szemléletváltásra lenne szükség.

Egyetértünk azzal, hogy az Európai Unió, benne Magyarország anyagilag is forrásokat fordítson egyes afrikai és ázsiai országok gazdaságának a fejlesztésére, a migrációt kiváltó okok csökkentésének érdekében, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy az uniós pénzek elfolyhatnak állami korrupciós csatornákon keresztül, amire sajnos már volt példa. Tudomásul kell venni azt is, hogy európai uniós anyagi hozzájárulás szükséges ahhoz is, hogy a menekülésre kényszerültek a saját hazájukhoz közel élhessenek, megfelelő körülmények között. Így van ez a szíriai menekültekkel Törökország vonatkozásában. A realitás azonban az, hogy az EU-nak fokozódó migrációs nyomásra kell felkészülnie, az uniós migrációs rendelettervezet nem megakadályozni akarja az illegális migrációt, hanem azt elfogadva nem illegálisnak, hanem egy új kifejezéssel élve irregulárisnak, vagyis nem törvénytelennek, nem szabályszerűnek nevezve csupán kezelni akarja azt.

A migránsokkal túlterhelt országok támogatása indokolt, és ez a szolidaritás megnyilvánulhat az úgynevezett visszaküldési szponzoráció formájában, ami valójában nem más, mint a kvóta szerinti kötelező migránsátvételt megelőző fázis. A politikai nyilatkozat első mondata szerint a migráció tekintetében Magyarország álláspontja egyértelmű és kezdettől fogva változatlan: nem akarunk bevándorlóországgá válni. Valóban, az Orbán-kormány egyértelműen migrációellenesként nyilvánul meg itthon és a nemzetközi színtéren, de sajnálatos módon nem következetesen. A letelepedési kötvények bevezetésével lehetővé tette a gazdag migránsok megjelenését, egyben hatalmas üzletet biztosítva a kötvényeket forgalmazó Fidesz-közeli vállalkozóknak. Az csak hab a tortán, hogy a kötvény visszavásárlásával is gondok voltak. Ezenkívül pedig a Magyarországon működő nagy külföldi gyárak olcsó és szakképzetlen munkaerő iránti igényét harmadik országbeli munkaerővel, ha tetszik, legális migrációval elégítik ki.

(21.00)

Az elmúlt években Magyarországot kritika érte a migránsokkal kapcsolatos eljárás miatt is, ezért fontos szempontnak tartjuk a humanitárius elvárásoknak való megfelelést, a menekültügyi egyezmények betartását.

A nyilatkozatot az alábbi pontokkal egészítettük ki: az Országgyűlés felhívja a kormány figyelmét a Magyarország által is elfogadott menekültügyi egyezmények maradéktalan betartására.

Az előző kritikák ellenére a Jobbik-Konzervatívok támogatják a politikai nyilatkozat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Balla Mihálynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A T/3825. javaslatról tárgyalunk most. Az előző felszólalásban és az előző felszólalásokban, én azt gondolom, egyfajta pontosítást kellene azért tennünk. Ez vita egyrészt Európában is, illetve egy szóhasználati vita. Tehát nem mindegy, hogy menekültekről beszélünk, vagy illegális bevándorlásról, illegális migrációról. Ez a javaslat a poszt-cotonoui megállapodás kérdéskörében elsősorban ezt a kérdést taglalja, hogy annak idején mi már 2021 decemberében is egy politikai nyilatkozat formájában kifejeztük az ezzel kapcsolatos aggályainkat.

Akkoriban a legnagyobb probléma a megállapodás szövegével az volt, hogy a migrációt pozitív színben tüntette föl, s tudjuk jól, hogy az elmúlt években, különösen 2015-től kezdve a legnagyobb probléma ebben a kérdéskörben alapvetően az volt, hogy az illegális migrációt meg kell állítani, és Magyarország ebben eltökélt volt. Azóta, amióta egy éve, több mint egy éve tart a szomszédunkban, a szomszédságunkban a háború, én azt gondolom, hogy Magyarország számára teljesen természetes, hogy az onnan érkező menekülteket, a háború elől menekülő embereket segíti és támogatja. Tehát itt egy óriási különbség van a két dolog között: egyrészt az illegális migrációról, másrészt pedig a menekültek segítéséről, támogatásáról van szó.

Azt gondolom, hogy Magyarország a menekültügyi szabályokat és az egyezményeket betartja, és segíti az arra rászorulókat. De tudjuk jól, hogy a migráció kérdésében a magyar kormány álláspontja mindig is egyértelmű volt, azaz a migrációt meg kell állítani, a problémákat pedig ott helyben kell kezelni, és a kibocsátó országoknak helyben kell segítséget nyújtanunk.

Többször elmondtuk, hogy a bajok megoldása, a migrációra való indíttatás feloldása elsősorban arról kell szóljon, hogy ott segítsünk, ahol baj van. S nem véletlen, hogy Magyarország és a magyar kormány nagyon sok esetben megtette azt is  akár a Hungary Helps programján keresztül , hogy az adott országokban, a migrációs kibocsátó országokban azokat a hátrányos vagy nehéz helyzetben lévő közösségeket segítette, azzal a szándékkal, hogy ezzel is akadályozza, s hogy elérjük, hogy ez a migráció, az illegális migráció ne induljon el Európa felé, és a szárazföldön keresztül pedig ne induljon el Magyarország felé.

Tudjuk jól, hogy az elmúlt időszakban a migrációs nyomás, az illegális migrációs nyomás a déli határainknál felerősödött, s azt gondolom, azzal, hogy a nemzetközi közösség is egyre inkább észreveszi, hogy ezek a migrációs hullámok milyen gondot jelentenek akár Európában, akár a nyugati féltekéjén Európának, egyre több érintett országból hallunk olyan kijelentéseket, véleményeket, amelyek arról szólnak, hogy szigorítani kell az illegális migrációval szembeni fellépést.

Én pontosan azt gondolom, hogy a további migrációs hullámok megelőzése érdekében frakciónk üdvözöl minden olyan nemzetközi kezdeményezést, amely az érintett országok támogatásának a növelésére, ezáltal stabilitásának elősegítésére irányul, hogy az illegális migráció a lehető legkisebb mértékben induljon el a mi irányunkba, elsősorban európai célpontok felé, illetve Magyarország felé akár a szerbiai, Törökország felől akár a szárazföldi útvonalon, Szerbián keresztül Magyarország felé.

Úgy tűnik, hogy a nemzetközi közösség különböző fórumai és intézményei is ráeszméltek vagy legalábbis ráeszmélni látszanak ezeknek a migrációs kihívásoknak a nehézségeire, és erre a poszt-cotonoui megállapodáshoz való csatlakozásunk kapcsán megkapott garanciák szolgáltatják a példát. Így elhárulnak azok az aggályaink és a csatlakozás akadálya is, amit alapvetően ez a politikai nyilatkozat meg is fogalmaz.

Úgyhogy én azt mondom, képviselőtársaim, és kérem önöket, az elhangzottakra tekintettel kérem azt, hogy támogassák ezt a politikai nyilatkozatot, és a Fidesz képviselőcsoportja nevében kérem, hogy támogassák is ezt a javaslatot. Kijelentem a Fidesz-frakció nevében, hogy továbbra is támogatjuk a kormány illegális migrációval kapcsolatos álláspontját, és bízom benne, hogy e megállapodás mentén sokkal komolyabb és sokkal jobb válaszokat fog tudni adni Európa, vele együtt együttműködve Magyarország is azokra a kihívásokra, amelyeket az illegális migráció, az illegális bevándorlás jelent mindannyiunkra. Köszönöm szépen a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Keresztes László Lórántnak, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, ahogy elhangzott már a vita során, itt egy globális kihívással szembesülünk, és senki nem gondolhatja, hogy ez a kérdés, ez a kihívás gyengülni fog, sokkal inkább sajnos arra kell felkészülnünk, hogy eszkalálódni fog ez a probléma, és egyre inkább a mögöttünk jövő generációknak sokkal nagyobb mértékben kell ezzel szembenézni.

Mi az elmúlt sok-sok évben, az LMP-frakció, nagyon következetesen képviselte azt az állásfoglalást, hogy a bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani. Azt is mindig elmondtuk, hogy az Unió külső határait meg kell védeni, és az illegális bevándorlást, az illegális migrációt meg kell tudni állítani, és valóban olyan politikát kell folytatni, amelynek eredményeképpen mindenki a szülőföldjén tud boldogulni.

Én magam három évig a Régiók Bizottságában dolgoztam, és én magam is megtapasztaltam azt, hogy milyen torz politikát folytat az Európai Unió politikai elitje a migráció kapcsán, és sajnos nagyon sokszor megfogalmazódott, hogy ezt a globális krízist egyfajta pozitív jelenségként próbálják leírni, sőt néha egészen álszent módon, egy gazdasági lehetőséget látnak ebben, hogy ezt domborították ki.

Én emlékszem, az egyik ülés során egy szörnyű tragédia történt, amikor egy menekültekkel megrakott hajó felborult, és rengetegen vesztették életüket. Akkor a testület kidolgozott egy ezzel kapcsolatos állásfoglalást, és azzal kezdődött, hogy ilyen tragédiának nem szabad megtörténni, majd három ponttal később arról értekezett a testület, hogy micsoda óriási lehetőség van a migrációban, mert ilyen módon olcsó munkaerő áramolhat az Európai Unió területére.

Én akkor is felszólaltam, és felhívtam a figyelmet, hogy micsoda álságos politika az, ami pozitív folyamatként írja le bizonyos térségek, bizonyos országok tragédiáját, amikor egy társadalomnak éppen, egyébként jellemzően a legfiatalabb, a legaktívabb rétegei kénytelenek elhagyni az adott területet, és ilyen módon már esélye sem lesz az adott országnak, hogy ezek a rétegek ott államot építsenek, és működtessék az országot.

Én is azt gondolom, hogy ezzel a kérdéssel akkor lehet érdemben szembesülni, ha ez a szemlélet megváltozik, és valóban erre egy válságjelenségként tekintünk, és tényleg arra törekszik mindenki, és valóban itt együttműködésre van szükség, hogy a segítséget kell tudni eljuttatni azokba a térségekbe, ahol erre szükség van. És itt valóban  erről is már a jobbikos képviselőtársam beszélt  egy olyan szemléletváltásra is szükség van, ami egyébként a nyugat-európai elitnek, úgymond a centrumtérségeknek azt a fajta gazdasági gyarmatosító politikáját megállítja, ami arra épült, hogy ezeknek a térségeknek a természeti erőforrásait lerabolták egyszerűen, és a gazdasági érdekeiknek megfelelően vagy éppen más politikai érdekeiknek megfelelően adott esetben különböző diktátorokat felemeltek vagy éppen eltávolítottak a pozíciójukból. Tulajdonképpen egy ilyen gyarmatosítással ilyen kiszolgáltatott helyzetbe hozták azokat az államokat, amelyek jelentős mértékben veszítik el a lakosságukat ilyen módon.

(21.10)

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy az európai politikában még mindig nem beszélnek világosan és nyíltan a kiváltó okokról, amik között legfontosabb alapvetően az éghajlatváltozás és az ivóvízhez való hozzájutásnak a feladata.

Hadd hívjam fel a figyelmet azokra az ellentmondásokra, amik viszont nagyon erőteljesen terhelik a Fidesz-KDNP munkáját és a kormánynak a politikáját. Egyrészt egyébként ezt személyesen is megtapasztaltam, és sokszor kerültem olyan helyzetbe, hogy Brüsszelben én magam folytattam politikai pengeváltást az EU migrációs biztosával, amíg egyébként a Fidesz képviselői az Európai Néppárt tagjaként akkor még igazából némák maradtak, és nem foglalkoztak vele, vagy adott esetben éppen megszavazták a kötelező kvótát különböző eljárásokban. (Nacsa Lőrinc: Meg a zöldek!)

Azért mondom, igen, lehet illetni kritikával bizonyos zöldpártokat, én ezt meg is szoktam tenni, és nyilván ebben következetesek vagyunk, mint ahogy egyébként a Fidesz nem mindig volt következetes a Néppárt politikájának a megítélésében. De nagyon-nagyon súlyos ellentmondásnak tartom azt, hogy miközben egyébként Európa megvédéséről beszél a kormány, ami persze egy fontos szempont, aközben egyébként olyan diktátorokkal barátkozik, akik nem a keresztény Európa barátai, például Erdoğan elnökkel. Pontosan tudjuk azt, hogy Erdoğan elnök a migrációt egy politikai fegyverként használja, és ő kifejezetten felszólította az Európában élő kisebbségeket, hogy ne integrálódjanak. És pontosan így akar egyfajta politikai eszközt lelni ebben, és mindenképpen kijelenthetjük, hogy nem a keresztény Európa barátja Erdoğan elnök.

Hasonlóképpen egy másik ellentmondásra szeretném felhívni a figyelmet. Azt mondják önök, hogy Magyarország nem lehet bevándorlóország, miközben elképesztő mértékben ágyaznak meg annak a folyamatnak, hogy gazdasági bevándorlókat próbálnak hívni. Ugye, most is egy olyan iparstratégiát valósítanak meg, amihez egészen elképesztő módon az önök gazdasági minisztere 500 ezer új munkaerő bevonását tartja szükségesnek, és azt a megfelelő testületi üléseken világossá is tette miniszter úr, hogy itt, mondhatjuk úgy, hogy jelentős mértékben, mert szinte kizárólag vendégmunkásokról beszél, távoli vidékekről érkező vendégmunkásokról. Hiszen ennyi új munkaerőre van szükség ahhoz, hogy az önök iparstratégiáját, tehát az úgynevezett akkumulátor-nagyhatalmi törekvéseiket végre lehessen hajtani. Tehát ez is ellentmondásban van, súlyos ellentmondásban van azzal, amit egyébként önök sokszor mondanak és sokszor képviselnek.

Bizony itt is hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány munkájával összefüggésben arra, hogy egyértelműen a legnagyobb kihívás az éghajlatváltozás hatásaiban rejlik, illetve az ivóvízhez való hozzájutás tekintetében, amiről már szót ejtettem, és itt bizony sokszor tetten lehet érni a nemzetközi politikában azt, hogy a magyar kormány nem támogatja, hanem inkább nehezíti azt a nemzetközi összefogást, ami ezen problémák hatásait igyekszik csökkenteni.

Az ENSZ nagyon sok megdöbbentő jelentést tett közzé. Az egyik ilyen megdöbbentő jelentésben felhívja a figyelmet arra, hogy egymilliárd ember él olyan országokban, amelyek a különböző éghajlati jelenségekkel kapcsolatban veszélyeztetettek, és 2050-2060-ra már ilyen nagyságrendű klímamenekültről beszél az ENSZ, ennyi klímamenekültet prognosztizál. Tehát teljesen világos az, hogy ha nem tud észbe kapni a világ, úgymond a gazdag Nyugat, ami haszonélvezője alapvetően ezeknek a globalizációs folyamatoknak, hogy bizony megálljt kell parancsolni ennek az eszeveszett profithajhászásnak és ennek a fajta iparpolitikának egyébként, aminek a letéteményese a magyar kormány is, akkor nem lehet megálljt parancsolni az éghajlatváltozás ilyen drasztikus és negatív hatásainak, és bizony egyre inkább azzal kell majd szembesülnünk, hogy nagyon sok területen elveszítik a mezőgazdasági termelés lehetőségeit az emberek, vagy nem jutnak egyre több helyen ivóvízhez, és ilyen módon egyszerűen el fognak indulni, és ilyen tömegekben már megállítani ezt a folyamatot nem lehet.

Tehát én azt gondolom, hogy ébredni kell mindenkinek, az európai politikai elitnek is, de ébredni kell a magyar kormánynak is, hogy nem szabad ezt a kérdést ilyen rövidlátó módon megközelíteni.

Mindezek mellett mi is egyetértünk ezzel a megállapodással, és hasonlóképpen, ahogy hallhattuk képviselőtársamat, én is azt tudom mondani, hogy az LMP-frakció igennel fog szavazni erre a javaslatra. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További hozzászólót nem látok. Tisztelt Országgyűlés! Az összevont vitát lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a hozzászólásaikat, tisztelt képviselőtársaim, reagálnék is egy-kettőre. Balassa képviselő úr beszélt a menekültekről, migrációról, az Ukrajnából érkezőkről. A nemzetközi jog elég világossá teszi, hogy kit nevezünk menekültnek, és kit nevezünk illegális bevándorlónak, migránsnak vagy gazdasági bevándorlónak. Ugye, ha valaki ismeri a térképet, akkor nehéz azt mondani, hogy mondjuk, Fekete-Afrikából vagy Pakisztánból mi lennénk az első biztonságos ország az útvonalon keresztül. Ugyanakkor Ukrajnából, igen, Magyarország az első biztonságos ország, ezért ott nemcsak a nemzetközi kötelezettségeinket teljesítettük, hanem Magyarország legnagyobb humanitárius akciójának keretén belül több mint egymillió embert fogadtunk be Ukrajnából, mert egyrészt a morál is ezt kívánja, és a nemzetközi kötelezettségeink is természetesen ezt kívánják.

Egész más dologról beszélünk a déli határon, és nem érdemes a kettőt összemosni, hiszen egy szörnyű, borzasztó háború következtében kitörő menekülthullámot és humanitárius válságot segítünk és kezelünk szerintem az erőnkön felül  és ez jól van így , ugyanakkor sokkal, 10-20-30 országgal arrébbról érkezőknek… Tudja, képviselő úr, 2015-ben a legnagyobb migránsválság kellős közepén több mint 60 országból érkeztek a déli határhoz, amikor a kerítést felépítettük. Nyilvánvalóan számukra nem Magyarország volt az első biztonságos ország, ahogy ezt a nemzetközi egyezmények előírják. De köszönöm szépen a Jobbik támogatását is a politikai nyilatkozathoz.

Varju képviselő úrnak azt nem sikerült elmondania, hogy melyik a szöveg gyűlöletkeltő mondata. Én végigolvastam még egyszer, nincsen gyűlöletkeltő mondat a szövegben, nyilvánvalóan ez csak egy kifogás, hogy a Demokratikus Koalíció egy ilyen fontos ügyet ne támogasson, és ezáltal megpróbálja például a nemzetközi együttműködés ilyen kereteit is ellehetetleníteni. Tehát ha a DK-n múlna ennek az ügynek a sikere, akkor természetesen megint sehol sem lennénk.

Keresztes képviselő úr felvetésére is válaszolnék, ugye, különböző európai szervezetekben én magam is jártas vagyok. Hát, a zöldfrakció általában nem tartozik a migrációt ellenző frakciók közé, tisztelt képviselő úr, és akkor most enyhén fejeztem ki magam, egyre vadabb ötleteket hallunk magukat zöldpolitikusoknak mondóktól. De hogy mi mit teszünk, inkább azt érdemes kiemelni. Államtitkár úr többször beszámolt például a Külügyi Bizottság előtt is a Hungary Helps tevékenységéről. Számtalan olyan projekt van például Afrikában vagy éppen Ecuadorban, ami a fenntarthatóságot szolgálja. Fenntarthatósági központot támogatunk, víztisztító berendezéseket, egy falu vízellátását, és így tovább. Pontosan olyan támogatások kerülnek ide, és pontosan olyan projektek valósulnak meg a helyi szervezetek és legtöbbször egyházak bevonásával, amelyek pont azt a célt szolgálják, amiről ön is beszélt, hogy az ezen a területen élő emberek megfelelő ivóvízhez jussanak, hogy a mezőgazdasági munkából tudjanak élni, és ne kelljen amiatt elmenniük, mert az a hely, ahol korábban termeltek, teljesen elsivatagosodott, és most már nem tudnak megélni a mezőgazdaságból. Érdemes böngészni a Hungary Helps tevékenységét, képviselő úr, mert pontosan ilyen projekteket támogat. Így most már remélem, legközelebb, például a nyáron tárgyalandó költségvetést meg tudja majd szavazni képviselő úr, hiszen ilyen projektekre is érkeznek források, amelyet mi fontosnak tartunk.

Az, hogy egy NATO-szövetségessel ne legyen kapcsolatunk, ezt én nem tartom elfogadhatónak a magyar érdek és a magyar külpolitika szempontjából. Törökország egy NATO-tagállam és ezáltal NATO-szövetséges, és egy, a térségünkben, régiónkban lévő nagyhatalom. Énszerintem helyes, ha kapcsolatokat tartunk fenn egy NATO-szövetségessel és a térségünkben lévő nagyhatalommal, mert az magyar érdek, és bárkivel egyébként szívesen tartunk fenn kapcsolatot, ha ez a kölcsönös tisztelet alapján történik, nem valamiféle kioktatás alapján, nem a másik belügyeibe való beavatkozás talaján történik ez, hanem a kölcsönös tisztelet alapján. Szerintem ez helyes, ha vannak ilyen erőfeszítéseink. Törökország rengeteget tett a migráció megállításáért, tisztelt képviselő úr, az Európába irányuló migráció megállításáért. Mi azt gondoljuk, hogy a legeslegjobb megoldás, és ezt az utat követjük, hogy el se induljanak azok az emberek a kibocsátó országokból, hanem olyan munkahelyteremtő, az életminőséget javító, a közösségi életet segítő beruházásokat, segítséget vigyünk oda, ami által ott maradnak ezek az emberek.

Az Európai Unió felé például az Afrika-stratégiában is azt fogalmaztuk meg, hogy ne kioktatás legyen, hogy Brüsszelből megmondják, hogy Afrikában egyes országokban mit kell csinálniuk, hanem kérdezzük meg őket, hogy miben tudunk segíteni esetleg, és a kölcsönös tisztelet alapján, megint csak a helyi egyházakat, civil szervezeteket és persze az állami szerveket bevonva olyan projekteket tudjon az Európai Unió fejlesztési forrásaiból segíteni, amelyek az oktatást, a munkahelyteremtést és a biztonságot segítik, mert akkor helyben tudnak maradni ezek az emberek. El sem indulnak, ez a legjobb, mert azok az országok is fejlődő pályára tudnak állni, hiszen a fiatalságuk, a tettre kész munkaerő ott marad ezekben az országokban, és ott tudja felvirágoztatni a saját nemzetét.

(21.20)

Mi ennek a hívei vagyunk, ezért fontos, hogy ezzel a 79 országgal az Európai Uniónak legyen jó kapcsolata, gazdasági alapon is tudjunk belőle részesülni, hiszen nekünk is számos helyen vannak gazdasági kapcsolataink a felsorolt 79 országgal, amiről az egyezmény is rendelkezik.

Mi ezeket a gazdasági kapcsolatainkat szeretnénk kiszélesíteni, szeretnénk kiszélesíteni olyan országokkal, amelyekkel esetleg lehet növelni a kereskedelmünket. Ezeknek az országoknak a jelentős részében fel van ajánlva a magyar Stipendium Hungaricum ösztöndíj, tehát ezekből az országokból érkezhetnek magyar egyetemekre tanulni ottani fiatalok, akik aztán később a magyar gazdaság vagy éppen a magyar kultúra vagy bármi szószólói lesznek ezekben az országokban.

Nagyon sok országban a felsoroltak közül támogatunk olyan projekteket  például a Hungary Helps projekten keresztül is vagy nemzetközi fejlesztési projekteken keresztül is , amelyek segítik a helyben maradást, segítik az ottani boldogulást.

Mi azt szeretnénk, hogyha ez az irány folytatódna, és az Európai Unióban nem újabb és újabb kvótajavaslatok meg újabb és újabb, a migráció legalizálására vonatkozó kísérletek lepnék el a brüsszeli asztalokat, hanem még inkább a helyben segítés, a migráció menedzselése helyett a migráció megállítása és az emberek idehozatala helyett a helyben segítés politikája érvényesülne. Mi ezért tettünk eddig, és ezért fogunk a jövőben is.

Arra kérem önöket, hogy támogassák a benyújtott politikai nyilatkozatot. Köszönöm szépen a Fidesz képviselőcsoportjának és mindenkinek, aki azt mondta, hogy támogatni fogja. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   270-274   274-289   290-291      Ülésnap adatai