Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár asszony válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, a Mi Hazánk képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese: „A magyar dolgozók érdekében szükséges legfontosabb teendők” címmel. Öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót, elnök úr. Az elmúlt években Orbán Viktor gyakran beszélt munkaalapú társadalomról, de emlékezzünk arra a WikiLeaksen kiszivárgott elszólására, amit ő külföldi diplomatáknak mondott: ne azt nézzük, amit mond, hanem azt, amit tesz. Sajnos azt kell megállapítanunk, hogy ezen a nemzet szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró területen is ugyanez a helyzet. Persze legyünk igazságosak, az elmúlt 32 évre jellemző, hogy nem megfelelő a magyar munkavállalók helyzete, a Fidesz és a balliberális kormányok ugyanis egyaránt kiszolgálták a multinacionális cégek érdekeit az elmúlt évtizedekben.

A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint három területen vannak égető tennivalók a magyar dolgozókat illetően. Először is hazánk továbbra is sereghajtónak mutatkozik a fizetések tekintetében Európában, ma pedig, amikor infláció és energiaválság van, a fizetések még inkább elértéktelenednek.

Másrészt nagyon sok helyen rosszak a munkakörülmények, túlhajszolják a munkavállalókat. Nem csoda, hogy az évtizedek alatt sokan egészségügyileg és lelkileg is megsínylik a helyzetet.

Végül az elmúlt 12 évben sorra nyirbálták a szakszervezeti jogokat, gyakorlatilag ellehetetlenítik a dolgozói érdekképviseletet, hogy egy magyar dolgozónak ne legyen hova fordulnia, ha valahol joghátrány éri.

Önök pedig ezt az egészet még meg is tetézték az elmúlt években azzal, hogy az oltatlan munkavállalókat diszkriminálták a Covid-diktatúra keretében. Rengeteg helyen elbocsátották őket, ezért követeljük a kártalanításukat, amellyel kapcsolatban határozati javaslatot is benyújtunk az érdekükben.

Az elmúlt hónapokban pedig gyakorlatilag elárasztják a munkaerőpiacot a harmadik világból jövő vendégmunkások, mert a kormány a nyár folyamán egy rendelettel megengedte nekik, hogy munkavállalási engedély nélkül is jöjjenek, a multik pedig meg is kezdték a magyar munkaerő szisztematikus lecserélését, és mindezt a magyar kormány támogatásával tehetik.

Az elmúlt napok eseménye pedig sajnos a munka törvénykönyvének tervezett módosítása, amiről egyébként úgy nyilatkozott az egyik hozzánk közel álló, velünk munkakapcsolatban lévő szakszervezeti vezető, hogy szintet lépnek a munkavállalók kizsákmányolásában. Valóban, ugyanis a tervezet szerint még az is elképzelhető, hogy egyetlen szabadnapjáról sem rendelkezhet a munkavállaló, hogy mikor szeretné azt kivenni, mikor szeretne szabadságra menni. Az egészségügyi állapotuk miatt megváltozott munkaképességű dolgozókat pedig végkielégítés nélkül lehetne elbocsátani.

Ezek a tények felháborítók, és valójában megmutatják, hogy mennyit ér a Fidesz úgymond munkaalapú társadalma, bár sokkal inkább oltásalapú társadalomról beszélhetünk már a Covid-diktatúra óta. Mindenesetre a multik és a globális nagytőke kiszolgálása, az új világrendbe való betagozódás kiszolgálása jellemzi a kormányzat működését, ebből kifolyólag pedig a dolgozók kizsigerelése a minél nagyobb profit érdekében. Ahogy arra Parragh László is rávilágított és be is vallotta, hogy Magyarország erőssége az olcsó munkaerőben rejlik.

A Mi Hazánk Mozgalom viszont merőben más utat ajánl. Olyan országot szeretnénk, ahol a magyar dolgozó fontosabb. Ennek érdekében stabil béremelésre van szükség. Itt három fő területre szeretnék rávilágítani. A multikat rá kell bírni, hogy ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért adják meg egy magyar dolgozónak, mint akár, mondjuk, a németországi anyavállalatban, mert a magyar dolgozó munkája is ugyanannyit ér, ha ugyanazt a munkát végzi. A multiknak van is pénzük a béremelésre, csak politikai akarat kell hozzá, hogy ezt elérjük. Persze aki ezt a lépést az Uniótól várja, az tévedésben van, vagy ő maga a megtévesztő.

Másrészt a legfontosabbak a kkv-k, ők adják a munkahelyek mintegy 70 százalékát. Náluk viszont az a helyzet, hogy még ha akarnának, sem tudnának béreket emelni, ugyanis óriási adók terhelik őket. Esetükben tehát egy magyar érdekű új adópolitikára van szükség.

Végül pedig szólnunk kell az állami vállalatok helyzetéről is. Itt az államnak van óriási feladata. Komoly átszervezésekre van szükség. A túlfizetett bürokratikus vízfejek helyett forrásokat kellene felszabadítani, és ebből volna lehetőség béremelésre ebben a szektorban is.

Hosszasan sorolhatnám még a Mi Hazánk Mozgalom Virradat programjának alapvetéseit, amelyeket Lantos János, a Mi Hazánk munkaügyi kabinetjének a vezetője is rendszeresen feszeget. Egy dologban azonban egyezzünk meg: ez egy össznemzeti ügy, amely egész Magyarországot érinti. Itt dolgozik mintegy 4,7 millió munkavállaló, nekik vannak családjaik, ezért kérem, hogy ezt a nemzetstratégiai kérdést végre a multik érdekeitől mentesen vizsgálják. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Fónagy János államtitkár úr kíván válaszolni. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzott napirend előtti felszólalás két elemével feltétlenül egyetértünk. Az egyik, hogy ez a társalomnak talán a legfontosabb ügye, a másik az, hogy folyamatos karbantartást, folyamatos odafigyelést, folyamatos kormányzati tevékenységet igényel. Engedjenek meg annyi magánmegjegyzést hozzá, hogy a magam negyvenévi ózdi tartózkodása és az északi iparvidéken szerzett tapasztalataim megerősítenek az előbbi mondatokban, tehát ebben tökéletesen igazat kell adnom képviselőtársamnak. Ugyanakkor óva intek mindenkit, hogy a meglévő folyamatok mellett a demagógia ingoványos talajára térjen.

A magyar kormány az elmúlt 12 évben fokozott figyelmet fordított a munkahelyekre, az ön által is említett munkaalapú társadalomra. Minden közvélemény-kutatás, minden szociológiai tapasztalat, minden társadalompolitikai vizsgálat arra az eredményre jut, hogy a magyar társadalom éppen a rossz történelmi tapasztalatai, a múlt rossz történelmi tapasztalatai miatt leginkább a munkahelyek elvesztésétől, a megélhetés bizonytalanságától, a létbizonytalanságtól tart. Érdekes módon és figyelemre méltó módon a Covid alatt a járvány sem előzte meg ezt a társadalmi alapállást, és tulajdonképpen most, amikor a határainknál háború dúl, akkor a háborútól való félelem idején is attól a következménytől tartunk leginkább, hogy a megélhetésünk alapját, a munkahelyeinket elveszítjük.

Ezért alapvetően fontos az a tény, amit a képviselő úr is elismert a hozzászólásában, hogy Magyarországon ma mintegy 1 millió emberrel több dolgozik, mint tíz-egynéhány évvel ezelőtt. Ma 4,7 millió ember dolgozik, ennyi aktív foglalkoztatott ember a jelenkori magyar társadalom és gazdaság érdekében még nem volt. Mint említettem, bő tíz év alatt 1 millió új munkahelyet hoztunk létre. Hazánkban jelenleg az uniós rangsorban az ötödik a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt tíz év tevékenysége és eredményei mellett a mai háborús helyzetben is eredményes a kormány ez irányú tevékenysége, és az, hogy a gazdaság élénkítésével, a gazdaság és a munkaadók foglalkoztatást elősegítő megtámogatásával olyan helyzetet teremtünk, hogy ma a magyar dolgozók létbiztonsága adott, a munkahelyeik adottak és biztosak.

(9.20)

Képviselő úr említette a béreket. Ebben, tisztelettel, vitatkozom az ön által elmondottakkal. Természetesen az egy hálás ellenzéki magatartás, hogy mindig több bért követelünk, hiszen ha bárkit megkérdezünk, hogy szeretnee több fizetést, nyilvánvalóan az a válasza, hogy igen. Ugyanakkor a bérek folyamatos emelkedése megkérdőjelezhetetlen, hiszen a gazdaság adott körülményei között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2022 nyarán 500 ezer forint volt havonta. A nettó átlagkereset a kedvezmények figyelembevételével is megközelítette a 345 ezer forintot. Hozzáteszem, hogy az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járult hozzá. A minimálbér 2011-ben 73 500 forint volt, jelenleg 200 ezer forint.

Az ukrajnai háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt az energiaárak jelentősen növekedtek, és a szankciós infláció okozta problémák enyhítésére a kormány egy 11 pontos akciótervet hozott létre, amelyek közül 5 a családoknak, 6 pedig a vállalatoknak és a vállalkozóknak nyújt segítséget. Ez azt mutatja, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük ezt a kérdést, és a lehetőségeinkkel, a parlament által adott felhatalmazással élve folyamatosan meghozzuk azokat az intézkedéseket, amelyek az immáron 4,7 millió ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) folyamatos foglalkoztatásához és jövedelmük fokozatos növekedéséhez szükségesek. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai