Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a határozathozatalra holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Most soron következik az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/6068. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Pogácsás Tibor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó.

POGÁCSÁS TIBOR, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. december 7-én tartott ülésén tárgyalta meg az egyetemek és kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/6068. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 3 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott törvényjavaslat a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés és az innováció tudománypolitikai területén fogalmaz meg olyan javaslatokat, amelyekkel Magyarország tudásgazdaságát segíti. Az elmúlt év eredményei megmutatták, hogy a megújult, új modellben működő felsőoktatás és szakképzés, valamint az innováció jelentős sikereket ért el. A 2030-as kiemelt célok eléréséhez azonban további rugalmasságot teremtő, versenyképességet segítő szabályozás bevezetése indokolt.

Tisztelt Ház! A Törvényalkotási Bizottság által megtárgyalt és elfogadott összegző módosító javaslat javaslatot tesz az oktatói-kutatói karra vonatkozó feltétel vizsgálata során a munkaviszony vagy a közalkalmazotti jogviszony keretében való foglalkoztatási arány 40 százalékos csökkentésére, azonban az egyetemek esetében megtartja a 60 százalékos oktatói-kutatói munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében való foglalkoztatási arányt.

A hatályos Nftv. értelmében jelenleg csak tudományos minősítésű kutatók foglalkoztathatók, akik kötelezően az oktatásban is részt vesznek. A módosítás, ahogy az oktatói munkaköröknél, úgy a kutatóknál is létrehozza a mesteroktatói státuszt.

A javaslat továbbá lehetővé teszi a magyar állami ösztöndíjjal nem támogatott képzések esetében, hogy a képzések költségét a hallgató helyett másik személy viselje, valamint a magán-felsőoktatási intézmények esetében javasolt annak kimondása, hogy az oktatók, illetve a tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében  a tanításra fordított idő vonatkozásában  ezen intézmények a saját szervezeti és működési szabályzatukban vagy az oktatóval létrejött megállapodásban eltérhetnek.

Befejezésül pedig: tekintettel arra, hogy 2024. március 1-jétől az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetnek az Amerikai úti telephely ideggyógyászati, valamint idegsebészeti járó- és fekvőbeteg-szakellátása tekintetében, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye tekintetében jogutóddá a Semmelweis Egyetem válik, a módosító javaslat ez ehhez kapcsolódó vagyonjogi és egyéb kapcsolódó szabályokat is tartalmazza.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar felsőoktatás, innováció, kutatás, szakképzés és a felnőttképzés erősítése érdekében kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, képviselőtársaim, hogy Hankó Balázs államtitkár úr mint előterjesztő jelezte, hogy véleményét majd a zárszóban fogja ismertetni. Arról is tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Kulturális Bizottság előadót nem állított.

Most a képviselő felszólalások következnek, melyek között kettőperces hozzászólásra nincs lehetőség. Az időkereteket kérem majd megjelentetni a hirdetőtáblán. Keresztes László Lóránt képviselő úr kért szót, az LMP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete 2023. november 23-án szervezett egy fórumot, kiadtak egy hosszú nyilatkozatot, és egy csokorban követeléseket is megfogalmaztak. Azt gondolom, hogy ismeri ezeket, a tárca ismeri, államtitkár úr. Eltekintek attól, hogy ezt a teljes nyilatkozatot ismertessem, ugyanakkor azt fontosnak tartom, hogy a vita jelen szakaszában a követeléseket, az általuk megfogalmazott követeléseket felsoroljam.

Tehát a két testület, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete követelései a kutatóhálózatra vonatkozó újabb módosító javaslatok visszavonását követelik. A kutatóhálózat integritásának, függetlenségének, autonómiájának és testületi irányításának visszaállítását szintén követelik.

Követelik az elegendő forrás megteremtését ahhoz, hogy pénzügyi okból ne kelljen elbocsátani egyetlen dolgozót sem, és az elfogadott kutatási tervek megvalósulhassanak; a visszatartott  tudomásunk szerint  11 milliárd forint felhasználását és a kutatóhálózatban végzett tudományos munka finanszírozására történő fordítását; a kutatóhelyek dolgozóinak és vezetőinek részvételét és érdemi szerepét a hálózat irányításában.

Követelik a hosszú távon kiszámítható szervezeti, intézményi, pénzügyi és értékelési környezet megteremtését; uniós szinten is tisztességes és versenyképes, legalább inflációkövető bérek pénzügyi fedezetét a kutatóhálózat dolgozói számára; a kutatók elvándorlásának megakadályozását, kiszámítható életpályamodellt; és végül az alapkutatások szempontjából értelmetlen vállalati logikájú teljesítményértékelési szempontok kivezetését, az egyes tudományterületek sajátosságaival összehangolt stabil értékelési rendszert. Csak ezt szerettem volna ismertetni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Most megkérdezem Hankó Balázs államtitkár urat, hogy változatlanul fenntartjae a zárszó megtartására irányuló szándékát. (Jelzésre:) Államtitkár úré a szó, parancsoljon!

DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen. Az elmúlt években sikeresen újítottuk meg a felsőoktatást, az innovációt és a szakképzést, az eredmények egyértelműek: egyre több egyetemünk van a világ élvonalában, erősödnek a tudományos teljesítményeink, nemcsak a publikációk, hanem a szabadalmak is. Mi több, az innovációs teljesítményünk is erősödik, hiszen ahogy említettük, előreléptünk európai szinten. A feltörekvő innovátorokból európai innovátorok lettünk. A szakképzés Európa-bajnok, világbajnoki bronzérmes.

A törvényjavaslat ezt erősíti az egyetemek, a gazdaság szereplőinek, a kutatóhelyeknek, valamint a szakképző intézményeknek az összekapcsolásával. A törvényalkotási bizottsági módosítók mi több, még erőteljesebbé teszik a kooperativitást, a kooperatív kutató és az alkalmazott tudományok egyetemeiben egy flexibilisebb alkalmazási és a piacra nyitott működési modellel. A további integrációk támogatják az egyetemi előrelépéseket, hiszen az egészségügyi és a kutatási integráció, amely a Semmelweis Egyetemmel valósul meg, tovább erősíti egyik vezető egyetemünk szerepét, amely így mind kutatási, mind egészségügyi, mind oktatási értelemben még kiteljesedettebben tudja funkcióit ellátni.

Szükséges azt is kiemelni, képviselő úr felvetésére válaszul, hogy a módosító javaslat a Magyar Kutatási Hálózat elnöke, valamint a Magyar Kutatási Hálózat irányító testülete vonatkozásában azokat a módosításokat tartalmazza, ami a minisztérium, a Magyar Kutatási Hálózat, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti egyeztetés eredménye, ami rugalmasságot, versenyképességet és kutatási autonómiát biztosít.

A képviselő úr által fölvetettekre jelzem, a tények az alábbiak: ahogy említettem, a módosítás a megegyezés alapján született. Másodszor: a Magyar Kutatási Hálózat finanszírozását 17 milliárdról 39 milliárd forintra emeltük. A Magyar Kutatási Hálózat esetében is a teljesítményalapú finanszírozás indul el, ami, mint láttuk, az egyetemek esetében tudományos publikációs rangsorokban, valamint oktatási kiválóságban való előrelépéshez vezetett. Mi több, a magyar kormány támogatja a Magyar Kutatási Hálózat székházának megépítését.

Az alapkutatás és az alkalmazott kutatások vitája pedig több évtizede már nem vita. Olyan kutatást kell támogatni, amely küldetésalapú. A magyar kutatás négy kiválóság köré kell hogy szerveződjön: egészséges élet, digitalizáció, zöldátállás és védelmi képességek fejlesztése.

(18.50)

A magyar kutatási hálózat megújítása ezt a funkciót látja el.

Kérem a képviselőtársakat, hogy támogassák a törvényjavaslatot, hiszen ez azokat a célokat erősíti, amivel lesz top 100-as egyetemünk, az európai innovátorok között a top 10-be kerülünk és a szakképzésünk nemcsak Európa-bajnok, hanem világbajnok lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   240-243   244-249   250-261      Ülésnap adatai