Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg a kormány legalább megpróbált érvelni az akkumulátorgyárak idetelepítése mellett, addig a legfőbb érvük az volt, hogy ezek a monstrumok munkahelyeket teremtenek. A kormány által hangoztatott munkahelyteremtéssel csak két probléma van: az egyik, hogy nem igaz; a másik, hogy ha igaz is lenne, akkor is téves feltételezéseken alapulna.

Nem igaz, mert ezek a gyárak valóban teremtenek ugyan munkahelyeket, de elsősorban Kínában és Dél-Koreában, hiszen elsősorban vendégmunkásokról van itt szó. A gödi Samsung-gyárban például alig 50 százalék a magyar dolgozók aránya. Márpedig a magyar gazdaság jelenlegi állapotában mi a magunk részéről azért el tudnánk képzelni hasznosabb célokat is, ahol elférne több száz milliárd forint közpénz, mint a külföldön történő munkahelyteremtés.

Itt jutunk el a második problémához, ahhoz, hogy a kormány kizárólag egyetlenegy mutatót ismer a munkaerőpiac leírására, ez pedig a foglalkoztatottak száma. Az már nem érdekli önöket, hogy az adott ember mennyit keres, milyen körülmények között dolgozik, mennyire válságálló a munkahelye vagy éppen mekkora a munkának a hozzáadott értéke, csak az a lényeg, hogy minél többen dolgozzanak, és az sem probléma, ha még csak nem is magyarok.

A mennyiség és a minőség kérdésében a Fidesz mindig a mennyiség oldalára áll. Ha a mennyiségi növeléshez az kell, hogy százmilliárdokat fizessünk azért, hogy a szennyező gyáraikat idehozzák a multinacionális cégek, akkor mi megtesszük. Olyan ez, mintha önként jelentkeznénk a kizsákmányolásra, mintha önként azt mondanánk a külföldi nagyvállalatoknak, hogy gyertek csak, rajtunk aztán lehet itt nyugodtan nyerészkedni.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az akkumulátorgyártás okán létrejövő munkahelyek munkaintenzív és alacsony hozzáadott értékű munkahelyek, veszélyes üzemekben, nehézfémek, vegyi anyagok között, ahol azért az elmúlt időszak tapasztalatai megmutatták, hogy vannak példák súlyos balesetekre is. Ráadásul a munkavédelmi előírások be nem tartása miatt a hatóságok csupán nevetséges összegű bírságokat szabnak ki.

Az is egyértelmű, hogy ugyanazért a munkáért már most sokkal kevesebbet szeretnének fizetni ezek a cégek, mint például Németországban. A munkavállalók rákényszerülnek a túlórára, az éjszakai munkára, mert a fizetésük kis része csak az alapbér, a további részei teljesítményfüggők, és a munka törvénykönyvének átírása miatt nincsen erős szakszervezet, amelyik képviselni tudná az érdekeiket. Általában ezek a cégek is hátráltatják akár az üzemi tanácsok, akár a szakszervezetek létrehozását.

A válságból kivezető út nem ez, ahogy nem ez a felzárkózás útja sem  ez a stagnálás és a leszakadás útja. Mert ha minden egyes termelési láncnak az alját célozzuk be, ha egyetlen kitörési pontként azt azonosítjuk, hogy nincsen ambíciónk, akkor csak egyre inkább leszakadunk.

(9.10)

A kormány valójában abból akar gazdaságpolitikát csinálni, hogy végtelenül pesszimista az ország és a magyar nép képességeit illetően. Önök szerint ez egy összeszerelő üzem, és az egyetlen esélyünk, hogyha ezt elfogadjuk, sőt ezt alapvetésként tekintjük, és ebből indulunk ki. Ma valójában három szereplő rajong a kétsebességes Európáért: az egyik a fejlett magországok, a másik a náluk alapított multinacionális cégek, a harmadik pedig maga a magyar kormány.

Ha Magyarországot sikeres országgá akarjuk tenni, akkor a rövid helyett végre hosszabb távon kellene gondolkozni, ebből pedig két dolog következik: egyrészt nem eladjuk, hanem megvédjük a természeti értékeinket, mert pontosan jól tudjuk, hogy 10-20 év múlva nem lesz nagyobb kincsünk, mint a vizeink vagy a termőföldjeink, amit most értékesíteni próbál a kormány; másrészt a munkahelyek száma mellett igenis a munkahelyek minőségére is figyelmet kell fordítani.

Magas hozzáadott értékű munkahelyekre van szükség, ahol nem kizsákmányolják az embereket, hanem megfizetik a tudásukat, olyan munkahelyekre van szükség, amelyek válságállóak, nem pedig kiszolgáltatják mindenféle válságnak az ország gazdaságát, ehhez pedig sokkal jobb oktatásra, erősebb munkavállalói jogokra és a magyar emberek tehetségébe vetett sokkal nagyobb hitre van szükség  de ezek mindegyikétől távolabb kerültünk az elmúlt 13 évben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Párbeszéd soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bakos Bernadett képviselő asszony. A kormány nevében az elhangzottakra Koncz Zsófia államtitkár asszony fog válaszolni.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Ön hosszasan beszélt a munkahelyekről, a munkahelyek fontosságáról, ebben egyetértünk, de azt gondolom, hogy abban nem pontosan értünk egyet, hogy ha jól emlékszem, akkor ön úgy fogalmazott, hogy mi azt gondoljuk, hogy mindenféle szempontból azon kell lenni, hogy a foglalkoztatás biztosítva legyen.

Hát, azt gondolom, az az elmúlt időszaknak a sikertörténete, hogy tényleg létre tudtunk hozni egymillió munkahelyet. És azért azt is látnia kell a képviselő asszonynak, hogy a magyar járműipar egy hihetetlenül fontos szerepet tölt be az egész magyar gazdaságban, gyakorlatilag több százezer családnak ad munkát, és, ugye, itt most egy újfajta technológiáról beszélünk, amelyben, azt gondolom, a magyar munkaerő, a magyar vállalkozások szeretnének részt venni ebben a versenyben. És itt már többször elmondtam az Országgyűlés falai között, de ezt tényleg meg kell hogy ismételjem, mert még nagyjából fél évvel ezelőtt is, amikor mi a karbonsemlegességről meg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről, az ezzel kapcsolatos európai uniós és magyar jogszabályokról beszéltünk, akkor önök is nagyon egyetértettek azzal, hogy milyen fontos dolog, hogy egyre több elektromos autó jelenik meg Magyarországon is, és ez milyen fontos tényező azzal kapcsolatban, hogy elérjük az egyébként a klímasemlegességgel vállalt kötelezettségeinket.

És itt ide kell hoznom idézeteket, azért kell idehoznom, mert nem értem ezt a fajta, egyébként a magyar munkahelyeket is támadó hozzáállást, amit az elmúlt időszakban képviselnek. Ugye, önök azt mondták, az LMP azt mondta, hogy az elektromos autók, a megújuló energia, a zöldfordulat, az okoseszközök és az okosvárosok korszakának a nyerteseivé akarja tenni a magyar embereket. Azt gondolom, hogy ez egy fontos szempont, hogy ehhez viszont nyilván részt kell vennünk ebben a versenyben, és az elektromos autókhoz pedig az akkumulátorgyártás elengedhetetlen. „Az elektromos autózás megállíthatatlanul terjed, és a várakozások szerint tíz éven belül a globális autóértékesítés 20-25  százalékát adja majd. Ehhez képest mi mit teszünk? Bezárjuk magunkat a múlt struktúrájába.”  ezt Schmuck Erzsébet mondta. Azt gondolom, hogy nem szabad bezárni magunkat a múlt struktúrájába, hanem pont azon kell lenni, hogy ebben a versenyben részt tudjunk venni, és hát, igazából itt önök pont azt mondták, hogy a globális autóértékesítés 20-25 százalékáról beszélünk, akkor ez azt jelenti, hogy ha önök nem szeretnék, hogy részt vegyünk ebben a versenyben, akkor gyakorlatilag azt nem szeretnék, hogy a magyar emberek, a magyar munkahelyek és a magyar családok a jövőben részt vegyenek ebben a versenyben.

Még tudnék önöktől idézetet mondani, de inkább arra térnék ki, hogy ebben a versenyben talán mások hogyan vesznek részt. Ugye, azt látjuk, hogy ma Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Svédországban és Spanyolországban működnek akkumulátorgyárak, várhatóan a 27 tagállam felében lesz kifejezetten lítiumionos akkumulátorgyárakat működtető üzem. Csak Németországban várhatóan 14 akkumulátorgyár lesz, Ciprust és Máltát kivéve pedig minden országban termelőként valamilyen módon részt fognak venni az értékláncban.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy viszonylag friss hír, hogy a Porsche bejelentette, hogy körülbelül egymilliárd euró értékű akkumulátorgyárat létesít Szlovákiában, a beruházást a szlovák kormány 4,2 millió euró értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesítette. Lengyelországban 2022 végén már 60 olyan vállalat működött, amely közvetlenül részt vett a lítiumionos akkumulátorok gyártásában. És gyakorlatilag az európai zöldmegállapodás szerint 2050-re Magyarországnak el kell érnie a karbonsemlegességet, egyébként Magyarország az Európai Unión belül az elsők között vállalta azt törvényi szinten, hogy ezt teljesíteni fogjuk, ahogy említettem. Ebben korábban, úgy gondolom, egyet is értettünk, itt valami nagyon hirtelen változás, fordulat állt be az önök álláspontjában.

Természetesen az, hogy erről a témáról beszéljünk, az fontos kérdés, ezt mi fontos kérdésnek tartjuk, a környezetvédelmi szabályokat is fontos kérdésnek tartjuk, a természet megóvását, minden olyan kincsünket, amit a jövő generációjának szeretnénk átadni, ugyanakkor abban a versenyben, amely a magyar versenyképességet, a magyar családok munkahelyét érinti, azt gondolom, nem szabad lemaradni, és abban kérem képviselőtársaimnak és az LMP frakciójának a támogatását, hogy ahogy korábban is, most is támogassák ebben a magyar kormány álláspontját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1   2-4   5-8      Ülésnap adatai