Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! November 30-án kezdődik a 28. klímacsúcs Dubajban. Ennek a klímacsúcsnak az elnöke nem más, mint az abu-dzabi olajtársaság vezérigazgatója. Ez nyilvánvalóan egy erős provokáció, sok jót nem ígér.

Mindeközben a klímaösszeomlás elkezdődött, és mintha egyre távolabb kerülnénk a párizsi klímacéloktól. Ha azt nézzük, hogy 2010 óta 10 százalékkal növekedett globálisan a károsanyag-kibocsátás szintje, akkor láthatjuk, hogy mekkora a baj. Nyilván ettől nem független, hogy a világon a két legnagyobb olajtársaság profitrátája pedig az elmúlt négy esztendőben a duplájára növekedett. Márpedig, ha túllépjük a másfél fokos növekedést, akkor nagyon komoly bajba kerülünk, akkor a környezetünk élhetőségét végleg elveszítjük.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!  tartja a mondás, és nagy kérdés, hogy a kormány hogyan gondolkodik, illetve hogyan cselekszik itt, Magyarországon ebben a kérdésben. Ha van cselekvési kérdés, ha van szuverenitási kérdés, akkor ez az, és jelenleg ez a legfontosabb és a legkomolyabb szuverenitási kérdés Magyarországra nézve is.

Ha megnézzük a számokat és a tendenciákat, akkor sajnos nem állunk jól. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy Magyarország klímabajnok. Való igaz, hogy a rendszerváltás szintjéhez képest csökkent a károsanyag-kibocsátásunk, de ezt nem a Fidesz-kormánynak köszönhetjük, hanem az akkori kommunistáknak és a KGST összeomlásának, hogy a gazdasági teljesítményünk leépült ahhoz képest, és ez vonta magával a károsanyag-kibocsátás szintjét. Ha a Fidesz-kormány tevékenységét nézzük, akkor pont hogy növekedett a károsanyag-kibocsátásunk, hiszen a 2014-es szinthez képest 5 százalékponttal nőtt a károsanyag-kibocsátás, rosszabbul teljesítettünk, mint az Európai Unió átlaga. Az Európai Unió átlaga csökkent 7 százalékponttal, miközben Magyarországon növekedett a károsanyag-kibocsátás.

Hogy mit lehet tenni, ezzel kapcsolatban fogalmaztunk meg egy tízpontos zöld klímavédelmi javaslatcsomagot, amelynek az 1. pontja rögtön az, hogy legyen Magyarországon önálló klímavédelmi minisztérium. Jelenleg van egy Lantos Csaba által vezetett környezetszennyezési minisztériumunk, és például, ha megnézzük a legutóbbi időszak lépéseit, a környezeti hatósági szerződés bevezetésével egyértelműen megmutatták, hogy nem a klímavédelem, hanem a szennyező multinacionális nagyvállalatok oldalán áll a kormány, hiszen egy kiskaput biztosítanak számukra.

A legfontosabb lépések között mindenképpen ki kell emelni, hogy meg kell szabadulnunk a fosszilis energiahordozóktól, itt a kőolaj-, illetve földgázfüggést kell kiemelni, ami nem csupán szénhidrogénfüggést jelent Magyarország számára, hanem a putyini Oroszországtól való függést is. Ha van szuverenitási kérdés, ez az: hogyan szabadulunk meg a fosszilis energiahordozóktól? Például úgy kéne, hogy országos szigetelési programot indítunk, de a magyar kormány hallani sem akar erről, vagy úgy, hogy feloldják a 2016 óta életben lévő tiltást, ami a szélenergia felhasználására vonatkozik, és el kéne törölni azokat az adminisztratív és adózási korlátokat is, amelyekkel például a lakossági háztartási szolárenergia-felhasználást sújtják. Fejleszteni kellene a közösségi közlekedésünket. Jelenleg Lázár János vezetésével egy olyan Közlekedési Minisztériumunk van, amely inkább leépíti ezt az ágazatot, bezárja a vasúti szárnyvonalakat, holott pont az autózás alternatíváit kellene erősíteni, ami a vonatközlekedés, ami a közösségi közlekedés a városokban vagy a városok között, vagy például a kerékpáros közlekedés. Ez lenne az igazán zöld- és fenntartható megoldás.

Szoktak arra hivatkozni, hogy szükségünk van atomenergiára. Most csak egyetlenegy pontot emelnék ki: nem tudom, tudjáke, hogy egy kilowattóra árammennyiség előállítása, amit atomenergiából állítunk elő, ha a teljes életciklusra vetítjük, ez 66 gramm szén-dioxid-ekvivalens károsanyag-kibocsátással jár. Ez a szolárenergia esetén 30 gramm, a szélenergia esetén csupán 10 gramm károsanyag-kibocsátás, tehát töredéke az atomenergia károsanyag-kibocsátásának is. Ezért is kellene a megújuló energiaforrásokban gondolkodni.

Beszélhetnénk az oktatási rendszerről, a klímavédelmi ismeretek szükségességéről, a klímaváltozással szemben ellenálló mezőgazdaságról, a zöldterületek védelméről, nagyon sok pontról, amit az LMP ezen a héten kifejt a nyilvánosság előtt is.

Zárásként egy kérdést szeretnék feltenni, ez egy állandó kérdés az elmúlt egy évben. Hol van, hova tűnt Lantos Csaba, a magyar kormány részéről ki fog minket képviselni a dubaji klímacsúcson, és lesze elég szuverén a magyar kormány, hogy cselekedni tudjon, hogyan készítik fel Magyarországot a klímaváltozás negatív hatásaira, hogyan védenek meg minket a klímaválságtól? Köszönöm szépen. Erre várom a választ. (Taps az LMP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Koncz Zsófia miniszterhelyettes asszony kíván válaszolni. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. (A mikrofonja nem működik.)

ELNÖK: Kis segítséget szeretnék kérni, nincs hang. Egy pillanat türelmet kérek, miniszterhelyettes asszony. Az időt leállítottuk. (Dr. Koncz Zsófia: Pedig a kártyám a helyén van!  Dr. Koncz Zsófia elé hordozható mikrofont helyeznek.) Parancsoljon, reméljük, hogy most már halljuk a hangját.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném arról biztosítani, bár valahogy a kérdése alapján azt érzem, hogy igazából a képviselő úr is tudja ezt, hogy a magyar kormány számára mennyire fontosak a környezetvédelmi és klímapolitikai célok. Picit azt éreztem, hogy olyan dolgokba próbál belekötni vagy nem olyan kedves jelzőket használni akár a minisztériumunkra nézve, ami már tényleg inkább a politikai hangulatkeltés részét képezi.

Szeretném megerősíteni azt, hogy valóban büszkék vagyunk arra, hogy a világ 21 azon országa közé tartozunk, ahol a gazdaságot úgy tudtuk növelni, hogy közben a károsanyag-kibocsátást csökkentettük. Erre büszkék vagyunk. Minden jövőbeni elképzelésünket a zöldenergia köré tervezzük, és igazából itt érzékelek nagyon-nagyon súlyos ellentmondásokat képviselő úrral.

Szeretném azt is kiemelni, hogy a nemzeti energia- és klímastratégiában 40 százalékos mérséklést vállaltunk eredetileg 2030-ig, a terv megújításával ezt a számot már 50 százalékra növeltük. Hazánk tavaly az európai uniós tagországok között a negyedik helyre került az egységnyi energia előállítására jutó szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében. Miközben több tagországban növekedett a kibocsátás, nekünk 8,6 százalékkal sikerült mérsékelni, csak a három Benelux ország ért el nálunk jobb eredményt. Azt gondolom, hogy ezek a számok magukért beszélnek.

(13.10)

Igazából számunkra a megújuló energia, azon belül pedig a napenergia részarányának a növekedése szintén egy kiemelt kulcskérdés volt. Ezek a számok is gyakorlatilag magukért beszélnek, hogy a napenergia részarányát tekintve a villamosenergia-mixben a világon a hatodik, Európán belül a harmadikak vagyunk. Hihetetlen eredményeket értünk el, hiszen 2030-ig eredetileg 6 ezer megawattot szerettünk volna kiépíteni, most már 12 gigawattot szeretnénk elérni. Már most meghaladtuk az 5500 megawattot. Ennek a megoszlásában nagyjából 3300 megawatt az ipari, 2200 megawatt pedig a háztartási méretű kiserőmű, ugye, ez az 50 kilowatt alatti. Mi ezeket növelni szeretnénk, folytatni a napenergia részarányának a növekedését. Éppen ezért fogunk „Napenergia plusz” programot is indítani.

Mi úgy gondoljuk, hogy a jövő kérdése a zöldenergia tárolása lesz, éppen ezért erre kiemelt figyelmet fordítunk, és azt gondoljuk, hogy a magyar gazdaság jövőjét is gyakorlatilag a zöldenergia tudja a jövőben biztosítani. Tehát igazából itt szövetségesek kellene hogy legyünk, éppen ezért nem értem, hogy miért fogalmazott meg nagyon sok érdekes állítást képviselő úr.

Paksról a következőt szeretném elmondani. Nekünk az energiafüggetlenség, a hazai energiatermelés növekedésével kapcsolatban kiemelten fontos két szegmens, egyrészt a megújuló energia, azon belül kiemelten a napenergia, amiről már beszéltem, illetve az atomenergia. Az a helyzet, hogy Paks I. üzemidő-hosszabbítása kulcskérdés, és Paks II. megépítése is rendkívül fontos.

Azt is szeretném elmondani, hogy Paks II. megépülése után a villamosenergia-termelésünk kapcsán el tudjuk majd mondani, hogy 52 százalék nukleáris és 39 százalék megújuló lehet. Azt gondolom, hogy ez a mi hazai energiatermelésünk, az energiafüggetlenség, energiaszuverenitás kapcsán hihetetlenül fontos. Ezeket a célokat mindenképpen el kell érni, hiszen azt látjuk, hogy a villamos energia részarányának a növekedése az energiamixen belül lehet a jövő szempontjából kulcskérdés; a magyar kormány folyamatosan ezeken a szempontokon dolgozik.

Képviselő úr folyamatosan szolárenergiáról beszélt. Szerintem ezt ki tudjuk fejezni magyarul is. Most hallottam először ilyen összefüggésben, aztán rájöttem, hogy gyakorlatilag ugyanarról beszélünk. Szerintem a magyar kormánynak hihetetlenül fontosak ezek az eredményei, és mi azon dolgozunk, hogy ezt a jövőben is tudjuk folytatni.

Az energiatárolás kapcsán szintén fontos ezt az egész rendszert kiépíteni, és a hálózatfejlesztések befejezése is nagyon fontos. Éppen ezért indítunk a hálózat kiegyenlítését segítő, szintén energiatárolói pályázatot jövő év elején.

Azt gondolom, hogy ezek mind-mind ahhoz segítenek hozzá, hogy a magyar emberek számára tudjuk az energiafüggetlenséget és a megfizethető árú energiát biztosítani; mindeközben pedig a klímapolitikai céljainkat fenn tudjuk tartani. Én azt gondolom, ebben egyet kell hogy értsünk, úgyhogy szeretném kérni képviselő úrnak és az egész frakciónak ebben a támogatását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   1   2-6   7-10      Ülésnap adatai