Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7731. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, miniszterhelyettesnek, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Belügyminisztériumhoz ma már számtalan ágazat tartozik, az önök előtt fekvő törvényjavaslat javaslatot tesz idegenrendészeti, köznevelési, egészségügyi tárgyú törvények módosítására, deregulációs szempontú javaslatokra és jogharmonizációs kötelezettségek végrehajtására.

Először nézzük a jogharmonizációs kötelezettséggel kapcsolatos módosításokat. Az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző szerveivel a bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából folytatott információcsere alapvető szabályait meghatározó tanácsi kerethatározatot 2024. december 12. napjától új irányelv váltja fel. A bűnözés gyorsan változó környezete és az emberek fokozódó mobilitása miatt az Unió és a schengeni térség bűnüldöző hatóságai közötti, határokon átnyúló együttműködés alapvető fontosságú a bűncselekmények elleni küzdelemben és annak biztosításában, hogy a tagállamok területén jogszerűen tartózkodó személyek biztonságban élhessenek, és élhessenek a szabad mozgáshoz való jogukkal.

Az új irányelv célja az uniós bűnüldöző hatóságok közötti hatékonyabb és eredményesebb információcsere szervezeti és eljárási feltételeinek megteremtése, a teljeskörűen működő és reziliens schengeni térség biztosítása érdekében. A törvényjavaslat tartalmazza az új irányelv hazai jogrendbe történő átültetéséhez szükséges törvényi módosításokat.

(10.10)

A második részben nézzük az idegenrendészeti tárgyú módosításokat! Az idegenrendészeti szabályozás módosításának célja elsődlegesen a szigorító szabályok pontosítása, e körben a személyes adatok kezelésével kapcsolatos előírások kiegészítése, az európai uniós jogi normáknak való megfelelés biztosítása, illetve azok végrehajtása, és az egyéb törvényekkel való összhang megteremtése.

Ezek mellett újabb szigorításokat is tartalmaz a törvényjavaslat. Egyrészt a vendégbefektetői vízum visszavonhatóvá válik, ha a kiadása alapjául szolgáló, a külföldi részéről vállalt befektetés nem, vagy nem a törvényben meghatározott határidőben valósul meg. Másrészt a vendégbefektetői vízum legfeljebb kétéves érvényességi idejének fenntartása nem indokolt, mivel annak elsődleges célja a vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzése. Tekintettel arra, hogy a vendégbefektetői tartózkodási engedély megszerzéséhez a meghatározott befektetéssel vagy eleve rendelkeznie kell a külföldinek, vagy azt a kötelezettségvállalása esetén a Magyarországra történő első belépéstől számított 3 hónapon belül meg kell valósítania, a vízum érvényességi idejének 6 hónapra történő módosítására tesz javaslatot a törvényjavaslat.

További szigorítás, hogy a huzamos tartózkodás esetében nemcsak a nemzeti tartózkodási kártya, hanem az EU-s tartózkodási kártya kiadásának is feltételévé válik a társadalmi együttélés feltételeinek teljesítése.

Nézzük a köznevelési tárgyú törvénymódosításokat! Magyarország Kormánya, az Alaptörvény 20. cikkelyében foglaltakra tekintettel  amely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez , elkötelezett a tanulók egészséges életre való nevelésében, a sportolás és a rendszeres testedzés intézményi lehetőségeinek biztosításában, amelynek érdekében a 2012-2013-as tanévben felmenő rendszerben bevezetésre került a mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelés megvalósításának támogatása érdekében a kormány jelentős infrastrukturális fejlesztést hajtott és hajt végre napjainkban is, azzal a kiemelt célkitűzéssel, hogy a köznevelés rendszerében tanuló diákok hozzászokjanak az egészségvédő rendszeres fizikai aktivitáshoz, testmozgáshoz, sporthoz.

A cél tehát egyértelmű és világos: a gyermekek fizikai egészsége ugyanúgy fontos, mint a lelki fejlődésük és egészségük, a mindennapos testnevelésre vonatkozó jelenleg hatályos szabályozás azonban szélesebb körben teret enged a felmentéseknek. A törvényjavaslat célja, hogy a mindennapos testnevelés alóli felmentés lehetőségeit szűkítse és konkretizálja.

Negyedrészben a pedagógusok új életpályamodelljével kapcsolatos módosításokat tartalmaz a javaslat. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény módosítása megerősíti a kormány vállalásait, a javasolt módosítások a Magyarországnak jogosan járó uniós támogatások mielőbbi kifizetésének érdekét szolgálják.

A törvényjavaslat megkönnyíti az idegen nyelven folytatott nevelési-oktatási tevékenység ellátására Magyarországra érkező anyanyelvi tanárok lehetőségeit, ugyanis törvényi szintre emeli az anyanyelvi tanárok tekintetében az elismerési eljárás alóli mentesítésének szabályait. Ezenfelül a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a gyakornoki mentorálási tevékenység heti egy óra időtartamban a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő terhére essen, ezzel könnyítve a mentorálási tevékenységgel járó időbeli terhelést. A törvényjavaslat szerinti módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a nem állami fenntartású köznevelési intézmények tekintetében az igazgatói megbízás visszavonásához nem szükséges a miniszter egyetértési joga, ezzel is tiszteletben tartva az egyéb fenntartók függetlenségét és önállóságát.

Ötödrészben egészségügyi tárgyú törvénymódosításokat tartalmaz a javaslat. A köznevelés és szakképzés területén a gyermekek és a tanulók intézményből történő távolmaradása tekintetében az orvosi igazolások rendjének jogi és egyúttal adminisztrációs egyszerűsítése, valamint a szükségtelen terhek csökkentése érdekében a törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az óvodai foglalkozásról, tanuló esetében a tanítási óráról és egyéb foglalkozásról, valamint a kollégiumi foglalkozásról történő távolmaradás igazolásához szükséges orvosi igazolás az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül továbbításra kerüljön a köznevelési vagy szakképző intézményekben használt tanulmányi rendszerekbe.

A törvényjavaslat továbbá lehetővé teszi, hogy a költségvetési szervként működő, kórházakat irányító szerv az egyébként jelenleg is meglévő adatkezelési jogosultságát az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben szereplő adatok útján is gyakorolhassa. A módosítás egy betegközpontú, hatékony és jó minőségű egészségügyi ellátást nyújtó, valamint átlátható egészségügyi ellátórendszer kialakítása irányába hat, amely egyszersmind elősegíti a betegjogok érvényesülését, és csökkenti az indokolatlan betegvárakoztatások időtartamát. A törvényjavaslat értelmében az érintett adatköröket az irányadó szerv az EESZT működtetőjétől is igényelheti, ez pedig az egészségügyi ellátórendszert is tehermentesíti az adatszolgáltatási kötelezettsége alól, elősegítve ezzel is az egészségügyi ellátás folytonosságát.

A járóbeteg-szakellátási digitális időpontfoglaló rendszer bevezetéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló kormányrendelet megteremtette annak lehetőségét, hogy a betegek 2024.  ez az idei év   július 1-jétől egyes járóbeteg-szakellátó intézményeknél központi rendszerben, az EESZT-n keresztül foglaljanak az ellátásra időpontot. Azon biztosítottak esetében, akik idős koruknál fogva, anyagi okokból vagy technológiai képzettségük hiánya okán nem tudnak az online felületen időpontot foglalni, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egy központi telefonos ügyfélszolgálaton biztosítsanak számukra segítséget. A telefonos ügyfélszolgálat révén a biztosított számára ugyanazon időpontokat lehet lefoglalni, módosítani vagy törölni, amelyeket a biztosított az online felületen vagy az egészségügyi alkalmazásban is látna. A módosítás természetesen nem zárja ki az egyéb telefonos időpontfoglalásokat sem, ugyanakkor központi megoldást ad a júliustól online elérhető felülethez.

Végül az egyszerűsítési és deregulációs célú módosításokról szólnék röviden pár mondatot. A kormány elkötelezett a nemzeti jogszabályok észszerű működés szempontjából történő felülvizsgálata, valamint az állam működését meghatározó szabályok egyszerűsítése iránt. Ezen célkitűzés mentén 2023 második félévében lefolytatásra került a belügyminiszter feladatkörébe tartozó törvények felülvizsgálata, amelynek eredményeként a törvényjavaslat tartalmazza egyes törvények deregulációs és egyszerűsítési szempontú módosítását is.

Bízom benne, hogy az ismertetőmmel sikerült önöket meggyőznöm, hogy a törvénymódosítások szükségesek, megalapozottak, az emberek érdekeit szolgálják. Erre tekintettel kérem önöket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Simon Miklós képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. SIMON MIKLÓS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium részéről az utóbbi időben megszokhattuk, hogy az előttünk fekvő javaslatokhoz hasonló, több törvényt aktualizáló törvényjavaslatokat nyújtanak be. Ahogy államtitkár úr expozéjából is kiderült, ennek a javaslatnak az adatkezelés és az adatmegosztás az egyik legfőbb tárgyköre.

A 26 megnyitott törvény többsége adatkezeléssel kapcsolatos témakörben módosul. Nem kívánok mind a 26 törvényre kitérni, és a szakágak közül is főleg a rendészet tárgykörébe tartozó javaslatokról szólnék.

Több rendészeti tárgyú módosítás hátterében uniós jogharmonizáció áll. A tagállamok bűnüldöző szervei közötti információcserét szabályozó, 2006-ban született uniós jogszabályt egy új irányelv váltja fel, amely átalakítja az információcsere korábbi leképezési rendszerét.

Az irányelv új információcsere-variánsokat határoz meg. Az információátadás lebonyolítása minden variánsban külön-külön szabályrendszer mentén zajlik, az átadás irányának és a szándékának megfelelően. Ehhez az új fogalmi és eljárási struktúrához kell hozzáigazítani a magyar jogszabályokat is. A rendőrség szervezetébe tartozó Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ  vagy rövidített nevén a NEBEK  működését szabályozó törvény esetében új értelmező rendelkezést, adatmegbízhatóságra vonatkozó szabályokat, és statisztikai adatszolgáltatásra vonatkozó előírásokat vezet be ezen javaslat.

(10.20)

A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben szintén az értelmező rendelkezések kerülnek kiegészítésre, és bevezetésre kerülnek azok az új jogszabályok, amelyekből a különböző információcsere-variánsok eljárásrendjei épülnek fel. Többek között: új értesítési rend, szigorúbb határidők, aktualizált adatvédelmi, másolatküldési és nyelvhasználati szabályok jelennek meg. Ezek a 2006-ban elfogadott, a korábbi szabályrendszernél hatékonyabb és a mai kor elvárásainak jobban megfelelő keretbe helyezik az Európán belül zajló bűnüldözési célú információcserét.

A nemzetközi bűnözésre vonatkozó módosítások említése után áttérnék az idegenrendészet területére, amely módosítások ugyancsak az uniós jogharmonizáció körébe tartoznak. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról szóló törvény módosítása elfogadásával lehetőség nyílna arra, hogy az idegenrendészeti hatóság szélesebb körű adatkezelési jogosultságot kapjon az európai határregisztrációs rendszerben. Ezenkívül az Enter Hungary elnevezésű elektronikus idegenrendészeti ügyintézési felület alkalmazási körét is szélesíti a javaslat, miközben a digitális államról szóló törvénnyel is összhangba hozza a szabad mozgás jogával rendelkező személyek beutazásáról szóló szabályokat.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása is idegenrendészeti és adatkezelési indokkal történik. A menekültügyi nyilvántartásban megtalálható, családi állapotra vonatkozó adatok frissítése a későbbiekben automatikusan, elektronikus úton történne. Ezzel növekedne a nyilvántartás pontossága, és egyszerűsödnének azok az eljárások, ahol jelentősége van a családi állapotnak, illetve annak változásának.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló törvényt is megnyitja a javaslat. Szigorodnak a befektetői vízumra vonatkozó szabályok. Pontosításra kerülnek a társadalmi együttélési feltételek alkalmazási szabályai. Szintén a szigorítás irányában válnak egyértelművé a nemzeti érdekből kiadott tartózkodási engedélyre és tartózkodási kártyára vonatkozó szabályok. Ezenkívül itt is megjelenik az uniós jogharmonizáció.

Az európai határregisztrációs rendszer és az európai utasinformációs és engedélyezési rendszer használatának elmulasztása miatti bírságolási szisztémát be kell vezetni a hazai szabályok közé, valamint az önkéntes tevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgárok lakcímadat-bejelentési szabályait is frissíteni kell.

Az idegenrendészet tárgyköréhez tartozó módosításon túl még egy fontos rendészeti témát említenék, a szabálysértési eljárással kapcsolatos kiegészítéseket. Amennyiben a parlament megszavazza, a jövőben a szabálysértési elzárással büntethető szabálysértési eljárásokban is alkalmazhatóvá válna az arcképprofil-nyilvántartás és az arcképelemzési technológia. Ez a lehetőség jelentős mértékben növelné a szabálysértési eljárás előkészítését végző szervek hatékonyságát, és adott esetben a bírósági döntéseket is képes lenne megkönnyíteni. Szintén a szabálysértési törvény módosítása tenné lehetővé a Nemzeti Védelmi Szolgálat számára, hogy bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatainak ellátása érdekében betekintést nyerjen a szabálysértési eljárások iratába.

A rendvédelmi módosítások közül én ezeket a javaslatokat tartom a legjelentősebbeknek. Ezek szinte kivétel nélkül valamilyen adatbázis kezelésére vagy az adatokhoz való hozzáférési szabályokra vonatkoznak, hasonlóan a törvényjavaslatban megjelenő más szakági javaslatokhoz. Csak néhány példát említenék: találkozunk a törvényjavaslatban turisztikai adatszolgáltatással, a betegség miatti igazolt hiányzásokra vonatkozó automatikus adatfrissítés lehetőségének a megteremtésével, tápszerek forgalombahozatali engedélyének egyszerűsített adminisztrációjával, valamint az EESZT-rendszer használatát könnyítő ügyfélszolgálat létrehozásához szükséges felhatalmazással is.

Összességében tehát megállapítható, hogy a javaslatok minden esetben olyan jogszabályi változásokra irányulnak, amelyek a közigazgatás, a szociális ágazat és a rendvédelem területén működő különböző rendszerek használati hatékonyságát növelik, emellett pedig több esetben is uniós előirányzathoz való alkalmazkodást is szolgálnak. Még ha szakági szemszögből nézve szerteágazó is a javaslat, az adatkezelési és adminisztrációs területhez való folyamatos kapcsolódás miatt indokolt, hogy egy törvénycsomagban találjuk ezen módosításokat.

A törvényjavaslat elfogadását a Fidesz-frakció ezen megfontolások mentén támogatja. Arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szintén támogassák a T/7731. számú törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Most is a fideszes vezérszónok egyik mondatával kezdeném a felszólalásomat, hiszen azzal kezdte ő is a mondandóját, hogy lassan megszokhatjuk, hogy a Belügyminisztérium ilyen nem is saláta-, hanem salátamező- vagy salátaültetvény-törvényeket nyújt be. Nem, képviselő úr, nem tudjuk megszokni. Tehát most is itt van egy törvényjavaslat, 57 oldal, 26 törvényt módosít. Igaz, ennek terjedelmében egy jó része ha nem is deregulációs, de mindenesetre a törvények felülvizsgálatáról szóló szövegpontosító és egyéb más javaslatokról szól, de ez sem mutat semmi mást, mint hogy egy 57 oldalas törvény fele csak arról szól, hogy az előző körökben benyújtott össze-vissza salátatörvények, követhetetlen jogalkotás, kapkodó jogalkotás hibáit éppen ki kell javítani. Teszem hozzá, ha csak ez lenne benne, simán megszavaznánk, mert nyilván azért vagyunk itt, még ha hibáznak is, ha azt belátják és javítják, hogy ezek a jogszabályok normális, jobb minőségűek legyenek.

De nemcsak erről van szó, hanem különböző, egymástól teljesen független  oktatás, egészségügy, rendvédelem, személyes adatok  kérdésben módosít ez a törvényjavaslat kisebb-nagyobb dolgokat. Itt szeretném megjegyezni, és ezért vagyunk általában a legbosszúsabbak, kivéve persze, ha direkt valami gorombaságot vagy politikai gonoszságot tesznek egy törvénybe csak azért, hogy az ellenzék ne tudja megszavazni, most ilyet nem látunk, de olyat igen, hogy ebben a törvényjavaslatban számos olyan pont van, amit szerintem józan paraszti ésszel ellenzékből is meg lehetne szavazni, mert jobbítja, egyszerűsíti az emberek életét. Nyilván ilyen az EESZT-rendszer használata is, akár ha csak az orvosi igazolásokra gondolunk, vagy a központi telefonszámra vagy a többire, amit az államtitkár is ismertetett, de mind az oktatás, mind az egészségügy, mind egyébként a személyes adatok védelme tekintetében van több olyan szabály  államtitkár úrnak is mondom , amire szerintem nem lehet csípőből és egyértelműen azt mondani, hogy támogatható.

(10.30)

Egyébként a szabálysértésekre való kiterjesztése az adathozzáférésnek vagy éppen az arcképrendszernek is olyan, ami bűnüldözési szempontból természetesen tök érthető. De azt gondoljuk, és azt gondolom én is, hogy a szükségesség, arányosság tekintetében csípőből, első ránézésre nem lehet azt mondani, hogy átmenne a tű fokán.

Mind erre, mind a többi, szerintünk nem egyértelműen pozitív javaslatra való tekintettel kérem, fogadják el, hogy az álláspontunk jelenleg az, hogy ezeket a kérdésköröket még mind az érintettekkel, mind az általunk elérhető szakmai és akár szakszervezetekkel egyeztetni kívánjuk a végszavazásig, és a végső álláspontunkat akkor fogjuk kialakítani. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Rétvári Bence tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hollik István képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvénymódosító javaslatnak három elemét emelném ki, és arról szeretnék röviden beszélni.

Egyrészt arról, amely alapvetően a turizmusra, de leginkább Magyarország biztonságára vonatkozik, a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvényt módosítja, és az a módosítás célja, hogy a rendőrség közvetlen adatkapcsolat útján ismerhesse meg a szálláshely-szolgáltatók által a VIZA rendszerben rögzített adatokat. Ezt azért tartom fontosnak, mert látjuk, hogy Magyarország egyre kedveltebb turisztikai célpont, hála istennek, a külföldi vendégek és a magyar emberek tekintetében egyaránt, és azt gondolom, hogy a csodálatos földrajzi adottságaink mellett ennek a másik fontos oka az, hogy Magyarország egy biztonságos ország, és tudják a turisták, hogy akik idejönnek, azok biztonságban lesznek és lehetnek. Ezt a biztonságot fejleszti tovább az a módosító javaslat, amelyről beszéltem, és azt gondolom, hogy ezzel is elő tudjuk segíteni azt, hogy egyre több külföldi turista választja majd Magyarországot úti céljának, és megkönnyíti a rendőrség munkáját.

Szó volt itt már egy előző törvényjavaslat kapcsán arról is, hogy maga a bűnelkövetés és ezért egyébként a bűnüldözés is globalizálódott, ez is indokolja tehát ennek a javaslatnak a létrehozását, és természetesen a mi részünkről a támogatását is.

A másik része a javaslatnak, ahogy azt államtitkár úr is elmondta: az idegenrendészeti törvény módosítása. Az volt a Fidesz-KDNP célja, hogy az idegenrendészeti törvény az egyik legszigorúbb, ha nem a legszigorúbb, idegenrendészettel kapcsolatos törvénye legyen Európának, és most egy olyan módosítás áll előttünk, amely már az egyébként is szigorú szabályozást tovább szigorítja a vendégbefektetői vízumokkal kapcsolatban. Itt szeretném azt kiemelni, hogy önmagában a vendégbefektetői vízumnak is van jelentősége, hiszen az tőkét hoz be Magyarországra, és elősegíti azt, hogy befektetők jöjjenek, és itt Magyarországon fektessenek be. De az ezzel kapcsolatos szabályokat is szigorítja ez a törvényjavaslat annak érdekében, hogy ezzel visszaélni semmiféleképpen ne lehessen. Tehát ez a törvény lehetővé teszi, hogy a vendégbefektetői vízum visszavonható legyen abban az esetben, ha a törvényben rögzített feltételek nem állnak fenn, és azokat a befektetéseket, amelyeket a törvény előír, azokat a kötelezettségvállalásokat a befektetésekre vonatkozóan nem tartja be vagy nem határidőben tartja be az, aki vendégbefektetői vízummal rendelkezik.

Ennek a módosításnak van egy másik fontos része, az pedig Káel Csabától, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztostól érkezett. Fontos azt látni, hogy Magyarország egyre kedveltebb célpontja a filmkészítőknek. A filmgyártás Magyarországon nagyon felfutott, és azt gondolom, hogy jogos szempont az, hogy azoknak a dolgozóknak, akik harmadik országból érkeznek és tényleges filmkészítési tevékenységet végeznek, az itt-tartózkodását megkönnyítsük, ezért ez a javaslat tartalmazza a kormánybiztos úr módosítását is. Ezt is egy észszerű, támogatható javaslatnak tartjuk.

A harmadik pedig, amire ki szeretnék térni: régóta mondjuk azt, hogy mi elkötelezettek vagyunk a tanárok és az óvónők béremelése mellett, ellentétben a baloldali pártokkal, akik Brüsszelben  mind a mai napig, egyébként egészen elképesztő módon  azért dolgoznak, hogy az uniós források ne érkezzenek meg. Ezt most már a Bizottság is megígérte, egyelőre a pénz nem érkezett meg, de ennek ellenére vannak olyan baloldali képviselők, akik még most is azon dolgoznak, hogy ezeket a forrásokat a Bizottság függessze fel, és ne érkezzenek meg Magyarországra. Ezzel szemben ebben a törvényjavaslatban viszont a kormány és a Fidesz-KDNP tulajdonképpen azt a szándékot erősíti meg, hogy a pedagógusok életpályájáról szóló törvényben szereplő pedagógusbér-emelést fontosnak tartja és azt minden módon végre akarja hajtani, és ezzel kapcsolatban újabb garanciális szabályok kerültek beépítésre. És mivel mi valóban a tanárok és az óvónők bérének emelése mellett vagyunk, ezt a módosítási részt is fontosnak tartjuk, és természetesen támogatni fogjuk, ahogy egyébként a törvényjavaslatnak azon elemeit is, amelyekről nem beszéltem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak, a Mi Hazánk képviselőcsoportja vezérszónokának.

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (A karzaton helyet foglalók felé:) Illetve tisztelt fiatalok, akik, úgy látom, hogy közel tízszer annyian vannak, mint az Országgyűlés jelen lévő képviselői. Ez a javaslat egy salátatörvény, amelyből a sorok közt kiderül, hogy a kormány nem védi meg a nemzeti szuverenitást. Az EU egyre több hatáskört elvon Magyarországtól.

Látszik az egészségügy mostoha helyzete is, de az orvoshiányt és a várólistákat nem a különlegesnek minősülő egészségügyi adatok felhalmozása vagy egy központi időpontfoglaló rendszer felállítása és központi monitorozása fogja megoldani.

Aggasztó továbbá, hogy a kormány egyre jobban digitalizál mindent, miközben a magyar emberek egy jelentős részének továbbra sincs például internet-hozzáférése.

Végül látszik az elfogadott törvények alacsony jogi minősége, aminek egyfajta beismerése a jelen javaslat és az abban nagy számban előforduló jogtechnikai pontosítások. Ugyanis számos, elsősorban épp a tavalyi év folyamán elfogadott jogszabályt módosítana a jelenlegi javaslat, hát vagy inkább javítana ki a jogalkalmazási tapasztalatokra hivatkozással. Tehát számos jogtechnikai pontosítás a kapkodva elfogadott, hanyag minőségű jogalkotási termékek utólagos korrekciója.

Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió fokozatosan vonja el a tagállamok nemzeti szuverenitását, amelyre ez a javaslat is kiváló példa. A bűnügyi együttműködés a kezdetekben teljes mértékben tagállami hatáskör volt, erről szólt az EU-s csatlakozásunk is. Az előttünk lévő javaslatban hivatkozott irányelv és az azt átültető szabályok viszont már egyenesen odáig merészkednek, hogy csak a legcsekélyebb súlyú bűncselekmények esetében van lehetősége Magyarországnak bűnügyi információk átadását megtagadni. Mindenre, most már a bűnözőinkre is teljesen ráláthat az Európai Unió. A kormány pedig nem tesz semmit, miközben nyilvános kommunikációjában mindenért Brüsszelt teszi felelőssé. Valójában a kormány asszisztál az európai egyesült államok megvalósításához.

(10.40)

Egészen döbbenetes a javaslat azon indokolása, hogy a betegközpontú egészségügy létrehozatalának egy fontos mérföldköve lenne a központi időpontfoglaló rendszer felállítása. Mintha csak annyi lenne a kórházak problémája, hogy rosszul működik az adminisztráció.

A valóság ezzel szemben az, hogy azért vannak a várólisták, mert nincs elég orvos, aki a betegeket ellássa, ez pedig a kormány többéves tevékenységének és annak hiányának az eredménye, amelyért a felelősséget vállalnia kellene, és végre egy valós egészségügyi stratégiát kellene felmutatnia, nem pedig további egészségügyi adatokat és információkat gyűjtenie az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben vagy épp egy központi időpontfoglaló rendszert létrehozni. Egyáltalán, ez hogyan fog működni a gyakorlatban? Tehát ha mondjuk, a Honvédkórházba akarunk időpontot foglalni, de nincs hely, akkor majd a diszpécser leküld minket Szolnokra?

A másik oldalról: a Mi Hazánk Mozgalom nem a technológia ellenlábasa, ugyanakkor ez a felfokozódó mértékű digitalizáció úgy, hogy az emberek tömegének, de még adott esetben az egészségügyi intézményeknek sincs a digitalizáció megvalósításához megfelelő eszköze, infrastruktúrája, meglehetősen érthetetlen tendencia a kormány részéről. A kormány sem gondolja komolyan, hogy majd varázsütésre megold minden problémát? Új problémákat fog generálni, az elavult digitális infrastruktúra is felszínre fog kerülni, miközben egyre furcsább jogalapokat generálnak a magyar emberek különleges egészségügyi adatainak állami szervek által történő kezeléséhez.

A közelmúltban előterjesztett egyéb törvényjavaslatokkal egyezően a jelen javaslattal kapcsolatosan is igaz az a megállapításunk, hogy nem feltétlenül maga a szabályozás tárgya, hanem a tendencia a figyelemre méltó és aggasztó. Ez különösen igaz az EU bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos jogalkotására. Idézek egy ilyen tárgyú tanulmányból: „Az Európai Unió külpolitikája és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés közös pontja, hogy az integráció kezdeti szakaszában e két terület a tagállamok szuverenitásához tartozott, vagyis azok nem képezték az együttműködés tárgyát.”

Nos, azóta már fokozottabb mértékben érvényesül a nemzeti szuverenitás teljes elvonása ezen a területen is, amelyet a jelen javaslat 19. §-ában található következő szabály, azt gondolom, kiválóan érzékeltet: „Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információ átadására vonatkozó megkeresése a magyar törvény szerint egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozik, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ átadását.” Tehát amennyiben nincs kifejezett egyéb, az irányelvben meghatározott kifejezett megtagadási ok  például a megkeresés formai hibája  a másik tagállam által kért bűnügyi információk átadása tekintetében, akkor csak az egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetében marad Magyarországnak mérlegelési lehetősége arra vonatkozóan, hogy a kért bűnügyi információk átadását esetleg megtagadja.

A javaslat 3. §-a hozzáférést engedne a költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató irányítójának az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez. A szabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyszerre álszent és szerintem nevetséges is. Idézem: „A javaslat szerinti elérni kívánt cél egy betegközpontú, hatékony és jó minőségű egészségügyi ellátást nyújtó, valamint átlátható egészségügyi ellátórendszer kialakítása, amely elősegíti a betegjogok érvényesülését és csökkenti az indokolatlan betegvárakoztatások időtartamát.”  szól a PR-szöveg. De hát a várólistákat nem az fogja csökkenteni, hogy még több állami szerv hozzáfér egészségügyi adatokhoz, hanem az egészségügy folyamatos leépítése helyett egy nemzeti egészségügyi stratégia és az ágazat fejlesztése lenne a megoldás.

A javaslat 45-49. §-aihoz fűzött miniszteri indokolást is idézem: „A módosítás az arcképprofil-nyilvántartás vezetésével összefüggő adatkezelési célok közé emeli a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzését, megakadályozását, felderítését és a cselekmény megszakítását, valamint az elkövetők felelősségre vonását, lehetővé téve ezzel, hogy a bíróság, a szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató szerv az e nyilvántartáson alapuló arcképelemző tevékenységet ebből a célból is igénybe vehesse.”

Itt sem feltétlenül maga a szabály, hanem a tendencia a figyelemreméltó. A bűnüldözés kívánatos, de vajon mennyire indokolt szabálysértések esetén arcképprofil-nyilvántartást igénybe venni. Az ezzel kapcsolatos visszaéléseket ki fogja ellenőrizni és megakadályozni?

Tisztelt Országgyűlés! Az pedig végül már csak hab a tortán, hogy a javaslat több helyen is jogtechnikai pontosításokra vagy jogalkalmazási tapasztalatokra utal egyes törvénymódosításokkal kapcsolatban. Amikor ennyire technikainak neveznek valamit, akkor rejtik el a legnagyobb meglepetéseket olykor, de önmagában is valójában, ha közelebből megnézzük ezeket, akkor láthatjuk, hogy a tavalyi évben elhamarkodottan, gyenge szakmai színvonalban elkészített törvények utólagos toldozgatásáról-foldozgatásáról van szó. Elhamarkodott, színvonaltalan, gyakran pedig értelmezhetetlen jogszabályok és esetleges kapkodó kormányzás helyett végre egy átgondolt nemzetstratégia kellene, amelyet szakemberek bevonásával készítenek el és hajtanak végre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra senki nem jelentkezett. Kérdezem, normál időkeretben kíváne valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Rétvári Bence miniszterhelyettes úrnak, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a támogató hozzászólásokat a kormánypártok részéről. Köszönöm a támogatást akár kilátásba helyező ellenzéki hozzászólásokat is. Volt egy hozzászólás, amely a valóságtól eléggé elrugaszkodott, de arra is kívánok majd reagálni.

Összességében mindenki láthatja, hogy ezek a javaslatok növelik Magyarország biztonságát a közbiztonság terén a határon átnyúló üldözések tekintetében, bűnüldözés tekintetében, növeli az emberek egészségügyi biztonságát, egyszerűsíti a családok életét az iskolai orvosi igazolások kapcsán  minden családos embernek azért hónapról hónapra, félévről félévre mindig probléma kérni az igazolást, lefényképezni, KRÉTA-ba feltölteni, és a többi, és a többi, mindenkinek nézni, hogy mikor igazolják az iskola részéről , tehát ezeket a különböző bonyolultabb eljárásokat sikerülne egyszerűsíteni, ezért nyújtottuk be ezt a törvényjavaslatot. Bízom benne, hogy mindenki támogatni tudja.

Az idegenrendészeti javaslatok pedig tovább szigorítják Magyarország idegenrendészeti szabályait. A tavaly elfogadott, január 1-jétől hatályba lépett és március óta alkalmazott idegenrendészeti törvény Európa, az Európai Unió legszigorúbb idegenrendészeti törvénye. Itt szigorítottunk még több esetben, hogy semmiképpen ne lehessen visszaélni a szabályokkal, és semmilyen migráns akár vendégmunkásként se érkezhessen Magyarországra, és a magyar emberek munkahelyét, a magyar emberek munkáját, megélhetését, jövedelmét védjük meg. Ezt a célt szolgálja ez a mostani további szigorítás és pontosítás is.

Nagyokat mosolyogtam Novák Előd egyes megszólalásain. Tehát ön az emberek személyiségi adatai miatt aggódik, miközben nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni, hogy mennyire szoros az ön és a Kuruc.info közötti kapcsolat, de hát ön sokszor szokta idézni itt a parlamentben, lehet, hogy ismeri is a szerkesztőség egyik vagy másik tagját egész közelről, és a Kuruc.infónak szokása valakinek a nevét, lakcímét, telefonszámát kitenni, ha valaki nem szimpatikus a szerkesztőség számára. Lehet, hogy az az illető tényleg nem szimpatikus, de úgy látom, az ön által a parlamentben leginkább preferált honlapon, a Kuruc.infón sokszor szerepelnek ilyen számok, eközben ön itt aggódik adatvédelmi kérdésekben. A kettő között némi disszonanciát érzékeltem, képviselő úr.

De jó hírrel is szolgálhatok önnek. Azt kérdezte, hogyan tud majd időpontot foglalni a járóbeteg-szolgáltatásokra, és erről fontos szerintem beszélnünk. Az egész egy adatkezelési kérdésként jelenik meg itt az előttünk fekvő törvényjavaslatban, de ez is a családok mindennapjait tudja elősegíteni.

Bízom benne, hogy önnek is le van töltve az EgészségAblak alkalmazás, annak ellenére, hogy a koronavírus-igazolvány is ennek a része, de ettől függetlenül bízom benne, hogy a többi funkció miatt ön ezt letöltötte már magának, és ebben már most is megtalálja az „időpontok” menüpontot. Ott van az összes receptje, amik kiváltásra várnak, amiket ki kell váltani, az összes egészségügyi dokumentáció, mióta EESZT van. Tehát nem tudja ön sem és senki más sem elveszíteni az egészségügyi dokumentumait, minden a zsebünkben van, ebből az alkalmazásból elérhető, de a háziorvosának a rendelési időpontja, a telefonszáma, a címe, minden más, ami fontos egészségügyi adat.

Emellett jött be új funkcióként, hogy egyelőre láthatjuk azokat az időpontokat, és itt pontosítanám az ön felszólalását, amelyeket a járóbeteg-ellátásban, tehát nem a háziorvosnál, nem a fekvőbeteg-, hanem a járóbeteg-ellátásban foglalunk. Évente több mint 50 millió időpont, amit foglalunk a járóbeteg-ellátásban. Ezek az időpontok már most megjelennek, és már most le lehet mondani, hiszen az első sok tízezer időpontfoglalás után az volt a tapasztalat, hogy a foglalt időpontok körülbelül a harmadára nem mentek el a betegek, és így más beteg nem tudott bejönni arra az időpontra. De ha itt valaki egy gombnyomással, egészen pontosan kettő gombnyomással a mobiltelefonján keresztül le tudja mondani ezt a járóbeteg-időpontot, akkor innentől kezdve oda mást be lehet hívni, és mást el tudnak látni a járóbeteg-rendelőkben.

(10.50)

Július 1-jétől az a tervünk, hogy először 90, aztán pedig az összes, mind a 300 járóbeteg-rendelőben a telefonon keresztül láthatóak a szabad időpontok, úgy lehet bejelentkezni, és így lehet időpontot foglalni. A kórházak ezeket az időpontokat, az orvosok, háziorvosok rendelőn belül és más egészségügyi szolgáltatóknál levő intézményeknek is kiajánlják, utána pedig bizonyos esetben a betegek, bizonyos esetben az orvosok be tudnak foglalni ezekre. Ez a legkorszerűbb mód, amivel az egészségügyi várólistákat talán csökkenteni tudjuk, hiszen az a legnagyobb luxus, hogyha egy rendelőben ott ül az orvos, de nem jön beteg. Ezt azért nálunk gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, ezért szeretnénk ezt optimalizálni.

Ráadásul szerintem ez önöknek is jó hír, hogy a gyerekeiknek is tudnak időpontot foglalni, vagy akár a szülőknek is lehet időpontot foglalni, hiszen ha valaki az ügyfélkapun keresztül felhatalmazást ad  nyilván a kisebb gyerekek nevében a szülők, vagy a nagyobb gyerekek maguk , akkor a gyerekek receptjei is láthatók, azzal el lehet futni a patikába, ki lehet váltani a gyógyszert. Hogyha nem emlékeznek, hogy melyik patikában váltották ki legutóbb vagy hány milligrammos volt a gyógyszer, az előzményekben ezt látják.

Illetőleg az idős, beteg szülőknél, azt hiszem, ez gyakran előfordul, hogy ők, mondjuk, kevésbé kezelik a mobiltelefont, és nem akarnak a központi call centeren vagy a járóbeteg-rendelő telefonközpontján keresztül időpontot foglalni, akkor akár a gyerek is, a felnőtt gyerek az idősebb szülőnek akár a vasárnapi ebéd után időpontot tud foglalni a mobiltelefonján keresztül a szülő számára.

Ezeket a célokat támasztják alá ezek az adatkezelési módosítások, úgyhogy kérem, hogy ne összeesküvés-elméleteket és az emberek adatainak az illetéktelen felhasználását lássa ebben, hanem azt, hogy igyekszünk. Ahogy máshol is lehet időpontot foglalni, azt azért az egészségügyben is tegyük meg. Az egészségügy az egyik legbonyolultabb rendszer időpontfoglalás tekintetében is és nyilván működésében is, úgyhogy ezért is kell ilyen sok törvénnyel ezt megalapozni, és hogyha ezek hatályba lépnek, utána lehet indítani a rendszert.

Köszönöm még egyszer a támogató hozzászólásokat a képviselők részéről mind az oktatás, mind az egészségügy, mind a rendvédelem, idegenrendészet területén, ezek a javaslatok mind-mind a magyar emberek érdekeit, a magyar emberek biztonságát és a magyar családok biztonságát és kényelmét is szolgálják. Úgyhogy bízom benne, hogy majd a végszavazásnál is minél többen támogatni tudják. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   33-44   45-56   57-68      Ülésnap adatai