Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Párbeszéd képviselőcsoportjából Mellár Tamás képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, öné a szó.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elnézést a borízű hangomért, de igyekszem stílszerű lenni, mert ma a borról szeretnék beszélni.

A legtöbb borvidéken megtörtént a szüret, és olyan hírek jöttek, hogy igen jó évjárat lesz az idei év, köszönhetően a hosszú ősznek. Mégsem igazából boldogok a borászok, mert a borágazatot egy hosszan tartó válság kínozza, amely válságnak az egyik oka a kereslet csökkenése, a fiatal generációk nem nagyon akarnak bort fogyasztani, a másik pedig a kínálat bővülése, hiszen külföldről, Dél-Afrikától Új-Zélandig új kínálók jelentek meg a piacon, és ez igen nehézzé teszi a helyzetet. Az idei esztendőben odajutottunk, hogy a borszőlőt nem lehetett eladni a termelési költség egyharmadáért sem, feldolgozni meg nem volt érdemes, mert csurig vannak a pincék, hiszen a bort nem lehetett eladni már évek óta. Ezért egyre több borász dönt úgy, hogy felhagy a borászattal, hogy kivágja a szőlőt.

Ennek viszont igen komoly negatív következményei lesznek, mert a következő években majd kiderül, hogy szőlő- és borhiány lesz, hiszen nagyon fontos látni, hogy a szőlészet és a borászat egy olyan szakma, amelyben nagyon hosszú a termelési idő, tehát abból a szőlőből, amit most elültetünk, hat-nyolc év múlva lesz csak fogyasztható bor. Tehát ha egy ilyen szituációban ma sokan döntenek úgy, hogy felhagynak ezzel, akkor egy komoly termelési ciklus alakul ki.

A fejlett országokban természetesen az ilyen típusú termelési ciklusokra van megoldás, ez pedig nem más, mint az agrárpiaci rendtartás. Magyarországon azonban a szőlészet-borászat tekintetében nem igazából működött ez az elmúlt időszakban, csak tűzoltásszerű megoldásokra futotta az agrártárca erejéből, és ez bizony komoly problémákat hozott elő. De ne legyünk igazságtalanok, mert most van egy új terv a szőlő- és borágazat megmentésére. Rókusfalvy Pál kormánymegbízott egy 600 oldalas anyagot  nemzeti bormarketing-stratégia a 2023-26. évekre vonatkozóan  tett le az asztalra, és reméljük, hogy majd ez alapján komoly változás lesz.

De hogy mi is van ebben a bormarketing-stratégiában, azt sajnos nem tudjuk, mert ahogy megjelent, rögtön titkosítva is lett. El nem tudom képzelni egyébként, hogy miért kell egy cselekvési programot titkosítani, ráadásul úgy, hogy az érintettek sem tudnak róla. Hogy képzeli azt a kormány, hogy a borágazat válságát úgy fogja megoldani, hogy ebből kihagyja az érintett borászokat, akik nem tudnak róla, hogy ez az életmentő terv tulajdonképpen mit is takar?!

Azt látom egyébként, hogy az Orbán-kormány most is ugyanazt a stratégiát vagy taktikát követi, amit korábban, hogy kimenti a csókos haverokat, ugyanakkor az ágazatot bennhagyja a válságban, és aztán látszattevékenységekkel próbálja megnyugtatni egyrészt az érintetteket, másrészt pedig a propagandát ezzel tudja működtetni. Meggyőződésem az, hogy az évi 3 milliárd forintért elkészített nemzeti bormarketing-stratégia csak egy blöff, igazából nem tartalmaz olyan információkat, amelyek valóban használhatnának ennek az ágazatnak. Természetesen persze lehet, hogy nekem nincs igazam és hibázok ebben a dologban.

Egy módon tudna engem az Agrárminisztérium és az államtitkár úr meggyőzni: ha átadnák nekem ezt a bormarketing-stratégiát, és belenézhetnék nemcsak mint országgyűlési képviselő, hanem mint borász is. Ígérem egyébként önöknek, hogy ha ezt elolvasom, és valóban azt találom, hogy ez tényleg megalapozott stratégiai terv, meg fogom követni önöket, akár itt a parlamentben is, és azt mondom, hogy bocsánat, tévedtem. Tehát szeretném látni ezt a stratégiát, és nemcsak én, hanem a borászok is annak érdekében, hogy valóban tudjunk előrelépni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A képviselő úr elhangzott napirend előtti felszólalására a kormány nevében Farkas Sándor miniszterhelyettes, államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! 1998 óta vagyok országgyűlési képviselő  ez nem a reklám helye, hozzáteszem , és akkor négy évig a Mezőgazdasági Bizottság elnökeként dolgoztam. A Mezőgazdasági Bizottság munkájának körülbelül 60 százaléka a borágazat, szőlőtermesztő ágazat kérdéskörével foglalkozott. Nagyon örülök annak, hogy az akkori döntéseket és az akkori elképzeléseket követően, ennek most már 20-25 éve, óriásit fejlődött az az ágazat, amit mi borágazatnak, bortermelésnek, pincészeteknek nevezünk. Nem utolsósorban valóban olyan fantasztikus eredményeket értek el a nemzetközi piacon is a fejlesztések révén, amelyekkel ez az ágazat, úgy ítélem meg, a magyar mezőgazdaság nagy ágazatai között, tehát a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészeti ágazat mellett is jelentős. Ha körbenézünk az országban, és ön is biztos nagyon sokszor megteszi ezt, láthatjuk, hogy főleg lenn a déli, villányi térségben milyen pincészetek, szőlészetek, milyen kultúrák alakultak ki és gyönyörűen működnek.

Természetesen vannak krízisek, vannak időszakok, amikor a piaci zavarok közbelépnek. Ezek a piaci zavarok nemcsak a szőlő- és a borágazatban, hanem egyéb mezőgazdasági ágazatban is, ha nem is hullámzóan, de elég sűrűn megtalálhatók, fellelhetők és szembesülünk velük. Erre keresünk magyarázatot. Ön felvetette a gondolatot, hogy gyakorlatilag külföldi borok is bekerülnek Magyarországra, de úgy gondolom, ebben óriásit fejlődtünk az elmúlt pár évben, mert az üzletek polcain csak nagyon vékony, kicsi helyen találjuk meg ezeket a külföldi borokat. Én ezt önmagában én nem tartom kimondottan „ellenségesnek”, mert a választékbővítés, egy kis újdonság mindig jó, ha van, a piaci szokások, a fogyasztói szokások átalakulnak. Természetesen nem a nagy lédig és a nagy mennyiségű borokról beszélek, de azzal, hogy ott vannak a polcokon, semmi baj nincs, és nem is szorítják ki a magyar borokat. Voltak időszakok, amire ön utalt, amikor az olasz borok nagy mennyiségben jöttek Magyarországra, valóban, ha a tartálykocsi tejet vitt, bort hozott vissza, emlékszünk ezekre az időkre, de ma már ez szerencsére nem jellemző.

Ugyanakkor azt is látjuk, és ez talán egy érdekesség, hogy vannak olyan szőlőtermő körzetek, bortermelő vidékek, ahol jelentős részben csak maga a termelés van már, tehát az előállítást, a kész mustot vagy esetleg még a leszüretelt szőlőt is más bortermelő vidékekre, feldolgozó területekre viszik el. Ez egy új világot teremtett ebben az értelemben, mert egy hagyományos bortermő vidék szőlője és termékei nem ott kerülnek feldolgozásra, hanem egy másik bortermő területen. Éppen ezért ezek a megjelölések, amelyek a palackon vannak, hogy milyen termőtájról származik, ezért szoktak néha olyan érthetetlenekké válni számunkra, mert olyan termőtáj gyakorlatilag a köztudatban vagy a szakmában nem is létezik. Tehát éppen ezért ez egy külön probléma.

(8.30)

Amit ön felvetett  erre szeretnék még egy pillanatra reagálni , a nemzeti borstratégia: valóban van egy ilyen stratégia, ezen mi is dolgozunk. Ez valóban egy nagy anyag, és mi is nagyon sokat szeretnénk ebben együttműködni a bortermelőkkel, a szőlőtermelőkkel, és kialakítani azt a stratégiát, ami lehet, hogy az alapja annak, ami majd egy közös stratégia lesz, amelybe bevonjuk a termelőket, a feldolgozókat, a pincészeteket, és nem utolsósorban természetesen ez majd várhatóan a Mezőgazdasági Bizottságban is meg fog jelenni, ahol utána majd tovább tudjuk vinni ezt a történetet.

És hiszem azt, hogy a magyar bortermelőknek, szőlőtermelőknek még nagyon sok szép, értékes napjuk lesz, és nekünk, fogyasztóknak pedig kellemes italunk. (Derültség.) Úgyhogy köszönöm szépen, én ezzel kívánok önnek boldog karácsonyt. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai