Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ander Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a gazdaságfejlesztési miniszternek: „Mikor fejezik végre be a magyar munkavállalók olcsó kiárusítását?” címmel. Ander Balázs képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az orbáni infláció adatai elrettentő képet mutatnak, azok még a háború dúlta Ukrajnáénál is rosszabbak egyébként. Az év első három hónapjában a tavalyi esztendő azonos időszakához képest 25 százalék feletti pénzromlást mértek. A trendfordulót nem látjuk, tehát iszonyatos sebességgel ég el a magyarok megkeresett vagy megtakarított pénze. Mondjuk, honfitársaink bő kétharmada ez utóbbival, a megtakarítással sajnos gyakorlatilag nem rendelkezik.

Hadd legyek már annyira nacionalista, hogy szíven üssön az Eurostat 2021-es adata, miszerint már Romániában is többet fogyasztanak, tehát jobban élnek, mint nálunk. Hogy a világ top 10-es élelmiszerár-drágulási csoportjába kerülést eredményező abszurd produkció, tehát az, hogy egy kiváló agrár- és élelmiszeripari adottságokkal rendelkező országban csaknem 50 százalékos élelmiszerár-robbanást sikerült elérni, miként ront a képen, abba jobb bele sem gondolni.

Sok oka van annak, hogy idáig jutottunk. Az egyik a jelenlegi fideszes kormány által vallott szociopata, neoliberális dogma, ami hazánk versenyképességét az olcsó munkaerőben, a magyar emberek kizsákmányolásában látja. Tavaly nálunk adókkal és járulékokkal együtt 10,7 euró volt egy órányi átlagos munkaerőköltség, Szlovákiában ezzel szemben ez 15,6 euró volt, ennyivel keresnek többet, ennyivel költhetnek többet a humántőkeképző-rendszerekre is. Az alacsony magyar bérek viszont kis nyugdíjakat, valamint leépülő egészségügyet, oktatásügyet, illetve gyenge belső felvevőpiacot jelentenek, ez pedig megpecsételi a zömmel belföldre termelő hazai kisvállalkozók sorsát.

Márpedig a Jobbik-Konzervatívok közössége hisz abban, hogy egy normális országban az anyagi függetlenséggel rendelkező, magabíró polgárság adja a társadalom gerincét. Kérdezem tehát: hogyan lesz év végére egy számjegyű a magyar emberek pénzét felzabáló orbáni infláció? Mikor hagynak végre fel a magyar munkavállalókat olcsón kiárusító, Latin-Amerikába, illetve a fenébe való politikával? Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A választ Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A háború és a szankciók okozta nehéz helyzetben a kormány eddig mintegy 20 intézkedést hozott az árak megfékezése, a családok, a nyugdíjasok és a gazdaság megvédése érdekében. Az infláció tehát nem csökken, hanem csökkentjük.

’23 januárjában tetőzött az infláció, majd  állításával ellentétesen  a februári trendfordulót követően megindult a mérséklődés. A trend jó, de abban egyetértünk, hogy ennek ütemét gyorsítani kell. A cél az, hogy ’23 végére egy számjegyűre csökkenjen az infláció. Az élelmiszer-drágulással szembeni versenyhatósági fellépés is elősegíti a fogyasztói árak csökkenését; az élelmiszerárak éllovas alapon decemberben még 48,8 százalékkal emelkedtek  ez januárban 44, februárban 43,3, márciusban pedig 42,6 százalékra csökkent. A trend tehát egyértelmű, az ütemet valóban gyorsítani kell. (Dr. Brenner Koloman: Ez nem trendforduló!)

A kormány továbbra is a teljes foglalkoztatás elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. 2010-ben 11 százalékos volt a munkanélküliség; ’23-ban ez 3,6 százalék, ami minden nemzetközi statisztika szerint gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. ’23 januárjában folytatódott a bérek emelkedése; egy év alatt 16,1 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek; 2010-hez képest az átlagos kereset a 2,6-szorosára növekedett.

Az intézkedések működnek, Európában csak Magyarországon és Bulgáriában növekedtek a reálbérek. Magyarországon a befektetők alapvetően már nem az olcsó, hanem a képzett és megbízható munkaerőt keresik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

Felszólalások:   99-102   103-106   107-114      Ülésnap adatai