Készült: 2024.05.12.05:04:29 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

53. ülésnap (2023.03.27.),  98-103. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 8:42


Felszólalások:   92-97   98-103   104-109      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a pénteki ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Dudás Róbert, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Miért a magyar embereknek kell megfizetniük az Orbán-infláció árát?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy amikor elszabaduló inflációról beszélünk, akkor annak az okait nem kívül, hanem belül, a kormány gazdaságpolitikájában kell keresni. S hogy miért? Már csak azért is, mert a háború még nem tört ki, amikor a magyarországi infláció már kilőtt, és már akkor a legmagasabb volt Európa-szerte. Nincs olyan terület ma Magyarországon, ahol ne drágultak volna drasztikusan az árak, ráadásul olyan formában, hogy Európában is kimagaslóak. S itt most nem olyan dolgokra gondolok, amelyek megkerülhetők, hanem olyan dolgokra, amelyek az élet alapvető részei, alapvető szükségletek az emberek számára. Gondolok itt például a fűtésre, de legfőképp az étkezésre; s azt gondolom, hogy ezek nem mondhatók luxusdolgoknak.

Ami az élelmiszerek árát illeti: ahelyett, hogy valódi megoldást eszközölt volna a kormány, mint azt tették a környékbeli országok kormányai, néhány termékre ársapkát vezettek be. Ez pusztán egy kommunikációs megoldás volt. Ha valaki egyszer is elmegy a boltba, fogja látni, hogy az nem segítség volt, sokkal inkább komoly károkat okozott. Károkat okozott a kereskedőknek, károkat okozott a gazdaságnak, károkat okozott a vásárlóknak. A kereskedők piaci áron voltak kénytelenek vásárolni a termékeket, amiket aztán nyomott áron kellett eladniuk. S legyünk őszinték, nem gondolom, hogy segítségnyújtásnak mondható az, amikor a cukor ársapkával rendelkezik, csak éppen nem lehet kapni a boltban.

Az a helyzet, tisztelt államtitkár úr, hogy odajutottunk, hogy elmondható: régen, ha nem volt pénz, akkor összedobtak egy lecsót vagy egy paprikás krumplit, ma pedig ott tartunk, hogy ha összedobnak egy lecsót vagy egy paprikás krumplit, akkor nem marad pénz. Ezt érték el a hibás gazdaságpolitikájukkal, hiánygazdaságot és Európa-bajnok inflációt okoztak, ráadásul elszabaduló árakat. Hosszan lehetne sorolni, hogy mely termékek ára milyen mértékben emelkedett. Vannak olyan termékek, amelyek 100, 110 vagy 120 százalékot drágultak csak az elmúlt egy évben. Pár hete, amikor Matolcsy György már másodjára mondta el igazságbeszédét, kormánykritikáját itt, a parlament plenáris ülésén, kitért arra, hogy ők már évekkel ezelőtt figyelmeztették a magyar kormányt arra, hogy a fékre kéne lépni, ehelyett a magyar kormány a gázra lépett, nyilvánvalóan, hiszen választás közeledett. Elhitették az emberekkel, hogy itt rengeteg pénz van, közben pedig nem volt, most pedig minden magyar ember issza ennek a hibás gazdaságpolitikának a levét.

Államtitkár úr, miért az embereknek kell megfizetniük az elhibázott gazdaságpolitikát, az orbáni inflációt, és mikor vezetik ki a pusztán a kommunikációs térben készült kommunista ársapkát, ami hiánygazdaságot okoz, növeli más termékek árát és az inflációt? Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Tállai András miniszterhelyettes úr válaszol. Öné a szó.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Mondanom sem kell, hogy vitatkoznom kell önnel. Szó sincs arról, hogy az inflációt Magyarországon csak a jelenleg regnáló kormány, az Orbán-kormány okozta. Erre minden bizonyítékunk megvan. Állításunk szerint az inflációt alapvetően a háború okozta, vagyis a háborúra adott rossz brüsszeli válasz. Ezt úgy nevezik, hogy szankció. Amikor egy áru mozgását korlátozzuk, az beavatkozás a gazdaságba, és annak bizony áremelkedés lesz a hatása. Különösen, ha egy olyan áru mozgását korlátozzuk, ami Magyarországon jelentősen nincs, amiből döntően importra szorulunk. A gáz és a kőolaj, az energia mozgását korlátozzák a brüsszeli szankciók. Ez okozza azt, hogy infláció keletkezik. Az EU-ban például az infláció átlagos szintje ezáltal háromszorosára növekedett.

De hogy bizonyítsam az állításomat, mondok országokat: például Lettországban szintén 20 százalék fölötti az infláció, de Csehországban, Észtországban, Litvániában és Lengyelországban is 17-18 százalékos az Eurostat adatai szerint a februári infláció. És az Eurostat adatai szerint Lengyelországban is ugyanúgy hónapról hónapra növekedett az infláció, mint Magyarországon. Tehát azt állítani, hogy ez egy magyar sajátosság és a kormány okozza, tévedés, ez még politikai állításnak is rossz.

(18.50)

De mit tett a magyar kormány annak érdekében, hogy felvegye a harcot, a küzdelmet az inflációval szemben? Az első és legfontosabb intézkedés az, hogy a rezsicsökkentést fenntartottuk az átlagfogyasztás erejéig. Ez a számítások szerint átlagosan 181 ezer forint megtakarítást jelent a háztartásoknak. Igaz, hogy az üzemanyagár-sapka már a múlté, azért mégis egy évig segítette az embereket abban, hogy könnyebben tudjanak tankolni.

Az ársapkán is vita van, de érdekes módon most nem nekem kell önökkel vitázni, hanem a nemrég még politikai szövetségesével, az MSZP-vel, aki azt állítja, hogy az ársapkát még több árura be kellene vezetni (Dr. Lukács László György: Persze, mert kommunisták.), és az ársapkát fönn kell tartani. Ritka dolog az, amikor az ellenzéki pártok között is ilyen komoly ügyben ilyen vita van.

Nagyon fontos szemléletbeli különbség a múltbani válságkezelés, inflációkezelés és a jelenlegi kormány között, amikor azt mondjuk, hogy a nyugdíjasoknak és a jövedelmet szerzőknek is még magasabb jövedelmet kell adni, hogy az inflációs árnyomást a boltokban könnyebben tudják átvészelni. Ezért került bevezetésre a 13. havi nyugdíj, és ezért kerültek a nyugdíjak január 1-jétől 15 százalékos emelésre. A jövedelmek tekintetében pedig teljesen egyértelmű, hogy a reáljövedelem fenntartása kell hogy a cél legyen, ezt nagyon sok cégnél, vállalatnál sikerült is elérni.

Mi a cél? A cél az, hogy év végére az inflációt letörjük és egy számjegyű legyen. Ezért minden intézkedésre hajlandóak vagyunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Megkérdezem képviselő urat, elfogadjae a miniszterhelyettesi választ.

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár úr, ön a szankciókra hivatkozott mindjárt az elején, csak jelzem, az eddigi összes szankciót megszavazták, és biztos vagyok benne, hogy akárhány szankció lesz, önök azokat is meg fogják szavazni, tehát kérem, erre ne hivatkozzon. Államtitkár úr, a román GDP lehagyta a magyar GDP-t, minden statisztikának a végén kullogunk, kivéve a korrupciót, mert abban elsők vagyunk, csak erre nem nagyon tudunk sajnos büszkék lenni.

Államtitkár úr, az Európa-rekorder áfát csökkenteni kell, az alapvető élelmiszerek áfáját el kell engedni, mint ahogy a rezsi áfáját is. 13 év kétharmados kormányzás kapcsán minden lehetőség az önöké volt, mint ahogy most minden felelősség is önöket terheli. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   92-97   98-103   104-109      Ülésnap adatai