Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt egyezményt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/4023. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon!

(13.40)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt egyezményt módosító, úgynevezett módosító jegyzőkönyvet az Alaptörvény Q) cikkének megfelelően a magyar jogrend részévé tegye.

Az Európa Tanács keretei között 1981-ben született egyezmény volt az első nemzetközi jogi kötelezettségeket tartalmazó nemzetközi szerződés a személyes adatok védelme terén. Az egyezmény jóval az internet és a jelenkor tömegkommunikációs lehetőségeinek megjelenése előtt készült, azt eddig 51 ország erősítette meg, köztük az Európai Unió tagállamai, négy EFTA-állam, valamennyi nyugat-balkáni ország, számos szomszédságpolitikai partnerország  például Örményország, Grúzia vagy Georgia , az Oroszországi Föderáció, Törökország és számos Európán kívüli ország  Afrikában például Szenegál, Tunézia, Latin-Amerikában Uruguay  egyaránt. Több ország kérelme folyamatban van, és számos ország megfigyelői státusszal rendelkezik.

Magyarország a rendszerváltás óta igen nagy figyelmet fordít a személyes adatok védelmére. Ezt a korábbi alkotmány, illetve az Alaptörvény VI. cikke is kifejezi, sőt meg is erősíti azzal, hogy az alkotmányozó a személyes adatok védelmére vonatkozóan előírta azt is, hogy az azzal összefüggő előírások ellenőrzésére sarkalatos törvényben létrehozott független hatóság jogosult.

Szintén e magas szintű védelem erősítése érdekében írta alá Magyarország az alapegyezményt, amelynek kihirdetésére az 1998. évi VI. törvénnyel került sor.

Bár az alapegyezmény hatálya  ahogyan annak címe is kiemeli  alapvetően csak a gépi feldolgozású adatokra terjed ki, azaz azon helyzetekre, amelyekben az adatkezelés legalább részben vagy egészben automatizált eszközökkel zajlik, Magyarország külön nyilatkozatot is fűzött az egyezményhez, amelyben kijelentette, hogy az egyezményben foglaltakat a személyes adatok nem gépi eszközökkel feldolgozott állományaira, azaz a manuális adatkezelésre is alkalmazni fogja. Ekként Magyarország már 1998-ban  jóval az egyezmény modernizációja előtt  kiterjesztette az egyezmény alkalmazását azon területekre is, amelyekre az eredetileg nem terjedt ki, és amelyeket az egyezményben is csak e módosító jegyzőkönyv végez majd el.

Az egyezmény továbbfejlesztésére, illetve a személyes adatok minél magasabb fokú védelmére vonatkozó törekvéseit az Európa Tanács a későbbiekben is folytatta; ennek keretében 2001-ben született meg az egyezményhez fűzött úgynevezett kiegészítő jegyzőkönyv is, amely a független adatvédelmi hatóságok létrehozását célozta, és amelyet az Országgyűlés a 2005. évi LIII. törvénnyel tett a magyar jogrend részévé. A kiegészítő jegyzőkönyv azonban nem érintette az egyezmény anyagi jogi rendelkezéseit, csupán az adatkezelők hatékony ellenőrzését tette lehetővé.

(A jegyzői székben Mihálffy Bélát Földi László váltja fel.)

Tisztelt Ház! Ahogyan azt már korábban is említettem, az alapegyezmény jóval az internet és a jelenkor tömegkommunikációs lehetőségei megjelenése előtt született, ugyanakkor az idő múlása és az azzal járó technológiai fejlődés új kihívásokat eredményezett a személyes adatok védelme terén, amely indokolttá tette az egyezmény felülvizsgálatát. Nem csupán az Európa Tanács, de később, 1996-tól az Európai Unió is kialakította a saját adatvédelmi szabályozását, amely jelentős mértékben támaszkodott az egyezményre. Az Európai Unió ezen túlmenően már az előző évtizedben igen komoly és ambiciózus reformot hajtott végre a személyes adatok védelme terén, ennek keretében jött létre az általános adatvédelmi rendelet, a bűnüldözési tevékenységek során folytatott adatkezeléseket szabályozó irányelv, valamint az Európai Unió intézményeire vonatkozó, úgynevezett intézményi adatvédelmi rendelet is.

Megemlítendő, hogy e reformban Magyarország igen aktív szerepet vállalt a tárgyalások során, illetve azok végrehajtásában és átültetésében a kormány  az Igazságügyi Minisztérium előkészítésében  2018-ban és 2019-ben több törvényjavaslatot is az Országgyűlés elé terjesztett.

Ahogyan az Európai Unió, úgy az Európa Tanács is elérkezettnek látta az időt, hogy az adatvédelmi egyezménye reformját maga is elvégezze. Ennek érdekében 2010 márciusában megkezdődött az előttünk fekvő módosító jegyzőkönyv előkészítése. A módosító jegyzőkönyv szövegével kapcsolatos formális tárgyalások a Bizottság és az Európa Tanács egyezményben részes tagállamok részvételével, az ET miniszteri bizottsága által létrehozott adatvédelmi, úgynevezett ad hoc bizottság formáció keretei között folytak. A módosító jegyzőkönyvet végül 2018. május 18-án, az Európa Tanács helsingøri miniszteri értekezlete véglegezte és fogadta el.

A módosító jegyzőkönyv szövege  épp a fentiekben említett uniós reformtörekvések okán  immáron az Európai Unió jogalkotásával kölcsönhatásban készülhetett el, az ugyanis nagymértékben támaszkodik azon újdonságokra, amelyeket az Európai Unió az általános adatvédelmi rendelettel vezetett be. A módosító jegyzőkönyv ugyanakkor törekszik arra is, hogy az egyezmény általános, alapelvközpontú logikáját megőrizze, és ezzel a térség szigorú adatvédelmi kötelezettségeit az Európai Unión és az Európa Tanácson kívüli országok számára is  a saját jogrendszereikre, szokásaikra, hagyományaikra szabottan  alkalmazhatóvá tegye.

Éppen erre tekintettel elmondható az is, hogy Magyarország számára a módosító jegyzőkönyv nem keletkeztet a Magyarországon, illetve az Európai Unióban már jelenleg is hatályos adatvédelmi szabályoknál szigorúbb kötelezettségeket, azok megegyeznek a már jelenleg is fennálló, magas védelmi szinttel. Ugyanakkor az egyezmény módosítása lehetővé teszi azt, hogy az európai szabályok  ha úgy tetszik, az európai modell  jó példaként tovább terjedhessen a világ minden táján.

Végezetül, de nem utolsósorban kiemelendő az is, hogy a módosító jegyzőkönyv azt is lehetővé teszi, hogy az egyezményhez immáron ne csupán államok, de az Európai Unió is csatlakozhasson, ekként az Európai Unió is szorgalmazza a jegyzőkönyv mielőbbi aláírását és megerősítését.

Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya már 2018 őszén határozatot hozott arról, hogy egyetért a módosító jegyzőkönyv szövegével, és felhívta az igazságügyi minisztert annak aláírására, illetve a ratifikációhoz szükséges intézkedések megtételére. A módosító jegyzőkönyv aláírására végül 2019. január 9-én került sor.

Ugyan a módosító jegyzőkönyv alapvetően akkor lépne csak hatályba, ha az összes, az alapegyezményben részes fél megfelelően megerősítette, ugyanakkor a módosító jegyzőkönyv lehetőséget ad arra is, hogy az legalább részlegesen korábban is hatályba léphessen az azt már megerősítő felek között. Erre a jegyzőkönyv értelmében leghamarabb 2023 októberétől kerülhet sor, akkor, ha ezen időpontig vagy ezen időpontot követően legalább 38, az eredeti egyezményben részes fél megfelelően megerősíti a jegyzőkönyvet. Ennek a törvényjavaslatnak a benyújtásáig 24 részes fél tett eleget, így a részleges hatálybalépéshez még több mint egy tucat részes fél aktív közreműködése szükséges.

Ahogyan az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése is kiemeli: mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, amelyet az Alkotmánybíróság gyakorlata  az említett jog aktív oldalát is figyelembe véve  az információs önrendelkezési jogként értelmez.

Az információs önrendelkezési jog maradéktalan érvényesülésére, illetve a fentebb már ismertetett európai adatvédelmi modell terjesztésére is figyelemmel kérem, hogy a törvényjavaslat elfogadását és ezzel a jegyzőkönyv megerősítését támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Csöbör Katalinnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt egyezményt módosító jegyzőkönyv kötelező hatályának elismeréséhez, azaz a ratifikációjához szükséges intézkedéseket végrehajtsa.

Az egyezményt 1981-ben nyitották meg aláírásra, jóval az internet és a jelenkor tömegkommunikációs lehetőségeinek megjelenése előtt, amit eddig 51 ország erősített meg. Elérkezett hát az idő, hogy a modern kor kihívásaira és lehetőségeire való tekintettel az Európa Tanács is felülvizsgálja és módosítsa az adatvédelemről szóló szabályozását.

(13.50)

A módosító jegyzőkönyv véglegesítésére és elfogadására, ahogy hallottuk, 2018. május 18-án került sor. 2018-ban Magyarország Kormánya kormányhatározat formájában már egyetértett a módosító jegyzőkönyv aláírásával, illetve felszólította az igazságügyi minisztert, hogy terjessze elő a ratifikáláshoz szükséges javaslatot.

A módosító jegyzőkönyv által célzott módosítások tartalmukban megegyeznek a GDPR által biztosított védelmi szinttel. Ezzel összefüggésben elmondható, hogy a csatlakozással Magyarország kötelezettségei nem válnak terhesebbé, azok megegyeznek majd a jelenleg is fennálló adatvédelmi elvárások szintjével. Nemcsak Magyarország, de az EU érdeke is, hogy az Európa Tanács tagállamaiban is biztosítva legyen az EU-ban már jelenleg is elvárt magas védelmi szint.

Tisztelt Képviselőtársak! Tekintettel a korszerűsítés szükségességére, a kormány korábbi egyetértő kormányhatározatára, valamint az imént felvázolt európai szintű kölcsönös érdekre, ezúton kérem önöket, hogy a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan önök is támogassák a módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Hollik Istvánnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tekintve, hogy a törvényjavaslat tartalmáról államtitkár úr kimerítő tájékoztatást adott, és ahogy látom, nem várható ebben az ügyben vita sem, azaz az Országgyűlés teljes egyetértését bírja ez a törvényjavaslat, ezért megkímélném magunkat attól, hogy megismételjem, amit államtitkár úr elmondott. Csak azt szeretném jelezni, hogy a Fideszhez hasonlóan  és úgy látom, hogy az ellenzéki pártokhoz hasonlóan is  a KDNP a jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nézem a monitort, hozzászólásra egyetlenegy képviselő sem jelentkezett. Ezennel az általános vitát lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne hozzászólni.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Nem, köszönöm.

Felszólalások:   37-52   53-60   61-86      Ülésnap adatai