Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Az MSZP képviselőcsoportjából Molnár Zsolt képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. MOLNÁR ZSOLT (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Korábban már aktuálissá vált kérdésekről fogok beszélni, hiszen ezek a kérdések még aktuálisabbá váltak, és remélem, hogy Sziszüphoszként küzdök, és végre nyitott kapukat fogok döngetni, hiszen államtitkár úr, miniszterhelyettes úr többször beszélt arról, hogy nyitott kapukról beszélünk, amikor a magyar családok támogatásáról kérdezem.

De elsőként azt kérném leghatározottabban a magyar kormánytól, hogy vessen véget a Horn-offenzívának, el a kezekkel Horn Gyula emlékétől! Hiszen ez a gyalázatos akció most már hónapok óta zajlik, és én azt kérem önöktől, hogy hagyják ezt a küzdelmet a radikálisokra, akik ezt szívesen meg fogják tenni, önökhöz ez nem méltó. Én nem ismétlem meg itt Horn Gyula életútját, hiszen mindenki ismeri, arra a körülményre hívnám föl a figyelmet, hogy a temetése egy kiállás volt az életútja mellett, amely a rendszerváltás előtti, a rendszerváltáskori, majd az azt követő cselekedeteiről szólt.

Azért, hogy megkönnyítsem államtitkár úr válaszát, természetesen elmondom, hogy ’56-ban Horn Gyula nem a jó oldalon állt. Azonban ahogy Winston Churchillt nem az írek mészárosaként ítéljük meg, ahogy George Washingtonnal kapcsolatosan sem a rabszolgatartás kerül elő, idősebb Antall József esetén nem a Rákosi-parlamentben eltöltött négy éve, és Bajcsy-Zsilinszky Endrével kapcsolatosan sem csak a fajvédő elmélet terjesztése kerül a történelemkönyvekbe, így kérem, hogy Horn Gyulát is komplexen nézzék, és törődjenek bele, hogy ezt a küzdelmet elvesztették. A Fővárosi Önkormányzat, az angyalföldi önkormányzat többször döntött, fogadják el ezt, ez lenne méltó Horn Gyula múltjához. Egy tisztességesen működő kormány nem avatkozik be a kormányhivatal útján egy ilyen demokratikus eljárásba.

A második aktuális kérdés: közeledik a strandszezon, a szabadságok időszaka, s a leghatározottabban kérném a kormányt, hogy az ársapkákat, a hatósági árakat terjessze ki a fizetős strandokra is, hogy 600 forintban maximalizálják azt a belépődíjat, amit egy felnőtt állampolgártól el lehet kérni. Hiszen a magyar családok pihenése most válik leginkább aktuálissá, és egy ilyen brutális infláció időszakában különösen fontos lenne, hogy megfizethetők legyenek ezek a strandbelépők, különösen azokon a helyeken, ahol szinte csak fizetős strandokat találni, a Balaton északi oldala tipikusan ilyen.

Itt is könnyítem a válaszadást. Az önkormányzatok természetesen ebben részben ellenérdekeltek, azonban a mi javaslatunk azt tartalmazza, hogy kompenzációt, kártalanítást kapjanak hosszú távon természetesen, normatív módon, de most, az önök rendeletébe lehetne ezt belefoglalni. És nem jó válasz az, hogy önkormányzatok maguk dönthetnek erről, hiszen ahogy a hatósági árak esetében sem a liszt, sem a cukor, sem a tojás esetében nem a boltokat kérdezték meg arról, hogy szeretnéke ezt az intézkedést, ahogy a benzinkutasok sem szerették volna a hatósági árat az üzemanyagok tekintetében, ezért itt sem az önkormányzatok az érdekesek, hanem azok a magyar családok, akik nem fogják tudni kifizetni például Balatonfüreden a belépődíjat.

Erre nem jó válasz, hogy egyébként sok szabadstrand van, mert igen, vannak szabadstrandok is, azonban az lenne a helyes  a kerítések az országhatáron állnak , ha nem a Balaton mellett választják el a fürdőzni vágyó magyar családokat attól, hogy bemehessenek ingyen ebbe a csodálatos, mindenki által tulajdonolt tóba, a Balatonba.

Ezért a leghatározottabban kérem, hogy azonnal intézkedjenek, hiszen ez a szezon közeledik. Most van itt az ideje annak, hogy kimutassák azt, hogy valóban a magyar családok mellett állnak, vagy csak mellébeszélnek, és mindig ugyanazokat a válaszokat adják, hogy vannak szabadstrandok, az önkormányzatoktól nem lehet elvonni forrásokat. Nem akarunk elvonni az önkormányzatoktól forrásokat, mi az önkormányzatok barátai voltunk, vagyunk és leszünk. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Azonban ebben a kérdésben nem elfogadható az a válasz, hogy az önkormányzatok maguk dönthetnek, hiszen ismétlem, az áruházak, a boltok sem dönthettek abban a kérdésben, hogy a lisztet, a cukrot, a tojást mennyiért adják, ahogy korábban a benzinkutak sem.

Ezért kérem államtitkár urat, hogy lépjenek, tegyék meg azt, hogy a magyar családok könnyebben jussanak el a magyar tenger partjára, a Velencei-tóhoz, ki tudják fizetni a belépőjegyeket, és leghatározottabban kérem, hogy azt a méltatlan hadjáratot, amit Horn Gyulával szemben folytatnak, állítsák le, törődjenek bele a demokratikus döntéshozatalba. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Vajda Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ a kormány nevében Dömötör Csaba miniszterhelyettes, államtitkár úr adja meg. Parancsoljon, államtitkár úr!

(11.50)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. A képviselő úr két, egymással nem teljesen összefüggő kérdést hozott ide napirendre. Ami Horn Gyula kérdését illeti. Szerintem nekünk nem szerepünk, hogy tanácsokat adjunk önöknek utódpártként  mármint önök az utódpárt  azzal kapcsolatban, hogy hogyan ápolják Horn Gyula emlékét. Erről részletesebben is beszéltünk.

Én megfontolásra javaslom azt a szempontot, hogy mielőtt ilyen döntést hoznak, mielőtt egy ellentmondásos megítélésű személy ügyében utcanév-elnevezés ügyében döntést hoznak, kérjék ki az állampolgárok véleményét. Mert biztos legyen benne, hogy fog olyan hangokkal találkozni, akik azt mondják, hogy azok után, amit a kommunizmus alatt elszenvedtek az ilyen vezetők tevékenységének köszönhetően, ezek után sok mindenre van szükség, de utcanév-elnevezésekre nem; s a magyar törvények egyébként ilyen szempontból világosak. Tehát amikor a kormányhivatalnak bizonyos kérései voltak, azt nem politikai vélemény, személyes vélemény alapján fogalmazták meg, hanem a magyar törvények alapján, úgyhogy azt javaslom önöknek, hogy ezt vegyék figyelembe; illetve hogyha van rá lehetőségük, kedvük, energiájuk, akkor az állampolgárok véleményét kérjék ki.

Sok százezren, sok millióan vannak ebben az országban, akik nem valamiféle pozitívumként tekintenek a kommunizmus évtizedeire, hanem olyan évtizedekként, amely megnyomorította őket gazdasági értelemben, illetve nem egy esetben egyébként fizikai értelemben is; és ezt egész egyszerűen nem akarják figyelembe venni. Hogyha ön azt mondaná, hogy nem Horn Gyuláról volt szó, akkor azért arra felhívnám a figyelmet, hogy Horn Gyula nem egy referens volt a kommunista évtizedekben, hanem rendkívül magas pozíciókat töltött be. Rendkívül figyelemre méltó az, hogy más esetekben az ő kommunizmus alatti vezetői teljesítményére máshol büszkék. Hogy van ez? Tehát most megpróbálják elbagatellizálni az ő szerepvállalását, máskor egyébként meg egyfajta példaként hivatkoznak rá.

Ami a strandok kérdését, az ezzel közvetlen összefüggésben nem lévő strandok kérdését illeti. Elmondtam önnek múltkor is, hogy ha megnézzük, hogy a balatoni strandok között mennyi szabadstrand található, akkor azt tudjuk elmondani, hogy 107 közhasználatú strandot találunk, és hogy ha partszakaszhossz szerint nézzük, akkor a strandok közel kétharmada szabadstrand. Én arról is lebeszélném önöket, hogy még egyszer előforduljon, hogy szabadstrandok fölött húznak el repülővel hirdetéseket, ahol azt követelik, hogy legyenek szabadok a strandok, mert a szabadstrandokon lévő magyarok ezt rendkívül furcsán fogják venni. Fontolják meg! Fontolják meg!

Ennél is fontosabb azonban, hogy a kormány minden lehetséges módon támogatást nyújt ahhoz, hogy ezek a strandok rendkívül magas színvonalúak legyenek. Első ütemben 209 balatoni projekt kapott közel 9 milliárd forintot; 18 Balaton-parti település 42 szabadstrandja újult meg 4,5  milliárd forintnyi támogatásból ezt követően. Ez tartalmazta egyébként a vízbe jutás feltételeinek javítását, a zöldfelületek kiépítését, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, és még sorolhatnám. Az ötödik ütemben  tehát sok ütem volt  25 Balaton-parti településen 55 projekt részesült 1,6 milliárd forintban. Tehát a kormány dolgozik ezen.

Az ugyanakkor egy adottság, hogy a strandok közül melyik van önkormányzati tulajdonban, és melyik szabadstrand. Az, hogy a Balaton- parti tulajdonviszonyok hogyan alakulnak, tehát mi van magántulajdonban, önkormányzati tulajdonban vagy éppen állami tulajdonban, az nem ebben a kormányzati ciklusban alakult ki. Tehát a jelentős privatizációk még jóval a mostani kormányzás előtt mentek végbe.

A kormány annyit tud tenni, hogy az állami kezelésben lévő strandokhoz támogatást nyújt, illetve az önkormányzatokat is segíti abban, hogy minél jobb szolgáltatást tudjanak nyújtani. Ahhoz, hogy ha önök azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok mondjanak le akár területekről vagy bevételről, akkor arra kérem önöket, hogy az ehhez szükséges egyeztetéseket az önkormányzatokkal folytassák le, aztán mi is kíváncsian várjuk ennek a végeredményét.

Ami egyébként még a balatoni fejlesztéseket illeti, mert nemcsak strandfejlesztésekről tudunk beszámolni: a hajózást is fejleszteni szeretnénk, megújul a BAHART flottája, új hajók is érkeznek, a kikötőket is szeretnénk fejleszteni. Mindezt egy cél vezérli, hogy ne csak elérjük a 2019 előtti rekordszintet a hazai turizmusban, hanem lehetőség szerint meg is haladjuk azt. Hogyha sok vitánk ellenére ebben az egy célban egyetértünk, akkor végül is már megérte ez a párbeszéd. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai