Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. A Jobbik képviselőcsoportjából Brenner Koloman képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Megvárom, míg mögötte rendeződik a sor. Köszönöm szépen. Öné a szó.

DR. BRENNER KOLOMAN (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tizenhét hosszú év! Tizenhét hosszú év a rendszerváltoztatás óta az az időszak, amelyben Orbán Viktor és a Fidesz kormányzott. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a rendszerváltoztatás óta a magyar polgárok keresik az egyik legalacsonyabb bért Európában, akkor azt már leszögezhetjük, hogy ha lehet, akkor a 17 évig kormányzó Fidesz ne mutogasson másra. Ebben nekik oroszlánrészük van, hogy oda jutottunk több mint harminc évvel azon rendszerváltoztatás után, amikor mi mindannyian abban hittünk, hogy megtörténik egy bérfelzárkózás, és mindannyian abban a jólétben és szabadságban élhetünk. Amikor ez bekövetkezett 2004-ben, az európai uniós csatlakozásunk, akkor még mindig azt hittük, hogy lesz egy bérfelzárkóztatás, amit egyébként a mi véleményünk szerint a magyar polgárok a XXI. században és az Európai Unióban megérdemelnének.

Ugyanakkor ki kell mondanunk, hogy az a fajta nemzetellenes politika, amely ez alatt az időszak alatt gyakorlatilag az összes kormányra jellemző volt, olcsó magyar munkaerőn alapult; olcsó magyar munkaerőn, amely ahhoz képest jól képzett. Az elmúlt 13 évben ez a gazdasági modell lett úgymond csúcsra járatva.

Mik az eredményei ennek a szomorú gazdaságpolitikának? Az az eredménye, hogy egy átlagos magyar munkavállaló bérköltsége 9,1 euró, az uniós átlag 23 euró. Ausztria, igen, kedves fideszes képviselőtársaim, tudják, az az ország  én egy kicsit jobban ismerem soproni poncichter polgárként , ahova 2030-ig önök állítólag el akarják juttatni hazánkat, 29 eurónál tart. Hát, szép feladat, hajrá, hajrá! De már a régiós országoktól is lemaradtunk, tehát már Szlovénia is 20 euró körül tart, pedig mindahányan Közép-Kelet-Európában ugyanonnan indultunk, sőt akkoriban hazánk egyfajta jobb pozícióban volt, akár még a régiós államokkal is összevetve.

A Jobbik több évvel ezelőtt elindított béruniós kezdeményezését több százezer magyar polgár írta alá. Az Orbán Viktor vezette fideszes kormány ezt a több százezer aláírást nem vette figyelembe, és folytatta az olcsó magyar munkaerőre épülő politikáját sajnos, pedig lett volna lehetőségük arra, hogy akár csak a visegrádi országokkal, de más, például az európai délhez tartozó országokkal együttműködve egy átgondolt, hosszú távú, tízéves bérharmonizációs politikát átültessenek az Európai Unión belül. De persze önök inkább kamu szabadságharcokat folytatnak, és Nyugat-ellenes oroszpárti propagandát folytatnak az Európai Unión belül. Ezt még törvényekkel is alátámasztották, így utalhatok a rabszolgatörvényre, és ráadásul szégyenletes módon beszűkítették a magyar polgárok sztrájkhoz való jogát is. Ezt legutóbb is a pedagógustársadalom érzi a legjobban.

Jó recept van erre, tisztelt képviselőtársaim. Konzervatív politikai közösségünk már több ízben leszögezte, hogy ha az állami szférában  amely egyébként a legnagyobb vesztese a rendszerváltoztatásnak  elindul egy bérfelzárkóztatás, amelynek igenis megvan a gazdasági háttere, tisztelt képviselőtársaim, mert tudom, ilyenkor sokszor az szokott az ellenérv lenni, hogy ez egy irreális kérés; nem, tisztelt fideszes képviselőtársaim, amikor hazánk gazdasági fejlettsége az európai uniós átlag 75 százalékán áll, de vásárlóerő-paritáson a magyar bruttó bér csak 63 százalékán áll, akkor ebből a különbségből önök nagyon gyorsan kiszámíthatnák, hogy mennyi bérfelzárkózásra lenne gazdasági háttér. Mi hiányzik? Hát, az önök politikai akarata és értékválasztása! Na, az viszont hiányzik. Az önök nemzetellenes politikájával szemben egy valóban jobboldali és valóban nemzeti kormány bérfelzárkóztatásba fogott volna azonnal.

Ráadásul itt azért most eljutottunk odáig is az önök Nyugat- és Európa-ellenes politikájával, hogy fennáll a veszélye annak, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kilépteti hazánkat az Európai Unióból. Na, ott van csak igazán létbizonytalanság és további bérleszakadás! Ennek ellene kell mondanunk, hiszen nagyon fontos az, hogy a magyar polgárok végre egy normális Magyarországon élhessenek. Felelős kormányzatot, normális Magyarországot! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra Fónagy János miniszterhelyettes, államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon, öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a megszólalásom elején néhány alapfogalmat tisztázzak. A bérekről alapvetően nem a kormány dönt. A versenyszféra béreit a társadalmi párbeszéd fórumai döntik el. A rendszer olyan, hogy a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók megegyeznek, a kormány ezt jóváhagyja, majd kihirdeti.

A közszférában dolgozóknál pedig az elmúlt most már két évtizedben folyamatos társadalmi párbeszéd alapján alakulnak ki a bérek, esetenként kemény véleményeltéréseket is feloldva.

(11.40)

Az elmúlt években  gondolom, ezt ön is pontosan tudja  nemhogy csak az éves bérekről, hanem esetenként többéves olyan bérmegállapodásokra is sor került, ami az alkalmazotti társadalomnak nemcsak megélhetést, hanem kiszámíthatóságot s egy biztos jövőt jelentene.

Milyen környezetben került sor ezekre a tárgyalásokra? Az elmúlt évben a magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett, s így a háború és a szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedését produkálta a gazdaság, s ezzel a legjobban teljesítő felső harmadba tartoztunk az Európai Unióban. Tehát az ön pejoratív vagy lesajnáló véleményét a magyar gazdaságról nem igazolják a számok. (Dr. Brenner Koloman: Azt mondtam, hogy a teljesítményhez képest alacsonyak a bérek.)

A háború hatásai ellenére, mellett is erősödtek a magyarországi beruházások, a beruházások mértéke 2022-ben csúcsot döntött, megközelítette a 19 000 milliárd forintot, 2010-hez képest 3,5-szeresére növekedtek a beruházások.

Miért tartom ezt fontosnak elmondani? Hiszen mindahányan, akik itt ülünk most a terem bármelyik oldalán, biztos vagyok benne, emlékszünk arra, hogy 2010-ben hány százalékot  a 13 százalékot  közelítette a munkanélküliség, az idei februári adat 3,6-3,7 százalék. Gyakorlatilag tehát azt az ígéretünket, hogy egymillió munkahelyet létesítünk Magyarországon, teljesítettük. Magyarországon ma 4 millió 707 ezer ember dolgozik, ami lényegesen több, mint a korábbi években, s Magyarországon még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált munkakeresők száma. Mindezt azért mondom, mert a munkabiztonság s ezzel összefüggésben az egzisztenciális biztonság Magyarországon biztos gazdasági alapokon áll.

2010 óta 70 százalékkal növekedett a nettó átlagkereset mértéke. 2023 februárjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 531 ezer forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 353 ezer forint, mindkettő közel 1 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi; tehát folyamatosan növekvő trendet mutatott.

2022-ben a válság ellenére is növekedtek a reálbérek 2,6 százalékkal. 2023 januárjától 232 ezer forintra emelkedett a minimálbér, 296 400 forintra a garantált bérminimum. Az emelésnek köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai-korszakban az átlagbér volt. (Arató Gergely: Alacsonyabb, mint Romániában.)

2022-ben bővült az ipar teljesítménye. Az ipari termelés 5,8 százalékkal növekedett, az építőipari termelés 3 százalékkal bővült 2022-ben. Mindezek mellett Magyarország első helyen áll az uniós adócsökkentési rangsorban is. A legtöbb tagországban növelték az adóterhelést, mi a lehető legnagyobb mértékben csökkentettük azt.

A számok generálisak, és vonatkoznak az egész gazdaságra. A baloldali kormányzásnak köszönhetően már 2008 előtt leállt a gazdaság, és ezért 2010-ben gyakorlatilag egy szinte vesztett háború utáni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) számokkal jellemezhető helyzetben vettük át az országot, ahhoz képest pedig ma, 2023-ban ott tartunk, amit az előző számokkal igyekeztem tanúsítani. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai