Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat. Folytatjuk munkánkat. Megértésüket kérem a kicsit hosszabb szünet miatt.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/706. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Salacz László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, úgynevezett kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, a Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme. A javasolt szabályozás nem rendelkezik előzménnyel, a hazai szabályozás történetében egy teljesen új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be.

A törvényjavaslat alapvetően kétféle mechanizmust tartalmaz. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar. A szabályozás lényege egyfajta vádkorrekciós eljárás, amit lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal elérése érdekében. Az új különeljárás lényege, hogy végső esetben az ügyészségtől független bírói utat igénybe véve lehessen kikényszeríteni a nyomozás eredményes folytatását, illetve legvégül azt, hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen foglaljon állást. Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, mely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget.

Kiemelném még, hogy a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját.

A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, mely a kondicionalitási eljárás sikeres lezárása érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.

Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Répássy Róbert államtitkár urat, kíváne most, a vita e szakaszában szólni. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Államtitkár úr jelzi, hogy igen. Mielőtt megadnám a szót, tájékoztatom államtitkár urat, hogy a vitában történő felszólalásra és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 15 perces időkeret áll rendelkezésre. Parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját azzal kezdjem meg, hogy röviden reflektáljak a törvényjavaslat általános vitája során elhangzott szakmai jellegű észrevételekre.

Vajda Zoltán MSZP-s képviselő úr kifogásolta, hogy kötelező jogi képviseletet ír elő a törvényjavaslat az eljárás során. Szeretnénk jelezni képviselő úr részére, hogy ez a pótmagánvádas eljárásnál is így van, a szakmai elemet ugyanis biztosítani kell ilyen eljárási helyzetekben, amikor az ügyészség, a nyomozó hatóság nem érintett.

Képviselő úr azt is kifogásolta, hogy az állampolgárnak saját zsebből kell finanszíroznia az eljárást. Jelzem, hogy a vonatkozó szakasz egyrészt módosul az összegző módosító javaslattal, mert a bírósági eljárási szakaszban már kérhet költségkedvezményt a felülbírálati indítványt előterjesztő személy. Másrészt hadd jegyezzem meg, hogy ez nem igazi korlátozás, a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján egyébként is csak annak jár pártfogó ügyvéd, akinek a havi jövedelme 23 500 forint alatt van. Nyilvánvaló tehát, hogy ezért a szóban forgó eljárásban sem lennének jogosultak nagy tömegek erre, amúgy pedig, ha lehetőséget adnánk a pártfogó ügyvéd igénylésére, aminek az elbírálása legalább két hónap, azzal az eljárás is szükségszerűen elhúzódna további hónapokkal.

Szintén érdekességként jegyezte meg képviselő úr, hogy ha a kezdeményező véletlenül elmulaszt egy törvény által előírt határidőt, mert például, mondjuk, beteg, akkor nem igazolhatja a mulasztást. Ez azonban sajnálatos módon szükségszerű eleme a javaslatnak, mert ha jobban belegondol a képviselő úr, mivel potenciálisan tízmillió honfitársunk lehet felülbírálati indítványt benyújtó személy, ha igazolásnak lenne helye, akkor teljesen bizonytalan lenne az eljárás lezárása.

Képviselő úr szerint, aki meg akar a javaslat alapján támadni egy határozatot, akkor bizony irtózatosan szemfülesnek kell lennie, hiszen ismernie kell az ügyszámot, ugyanis kizárólag az ügyszám alapján kereshető honlapon találhatja meg az átlag állampolgár, hogy milyen döntés született. Szeretném jelezni, hogy az összegző módosító javaslat 15 napról egy hónapra emeli a közzététel időtartamát, és nem kivonatot, hanem határozatot kell majd közzétenni. Az a felvetése pedig, hogy csak ügyszám alapján lehetne keresni, egyszerűen nem állja meg a helyét. A képviselő úrnak a 817/B. § alaposabb tanulmányozását javaslom.

Több ellenzéki képviselőtársam is anélkül, hogy érdemi, konkrét javaslatot fogalmaztak volna meg, általánosságban kritizálták a javaslatot, és úgy jellemezték, hogy túlbonyolított; más esetben fércmunkának nevezték a javaslatot. Azt azonban látni kell, hogy a korrupciós ügyekben több ezer ügy lesz érintett. Ezek olyan megszüntetett ügyek, ahol a hatóság álláspontja szerint nem történt bűncselekmény.

A beépített garanciális elemek az ártatlanság vélelmét, a jó hírnévhez való jogot, valamint a személyes adatok védelmét biztosítják. E garanciális követelmények mellett az eljárás ugyanakkor működőképes, az ügyek megalapozott indítványok esetén a bíróság elé juttathatók. Az meglehetősen visszás eredményre vezetne, ha a több ezer potenciális ügyben mindenféle garancia nélkül lehetne bárkit bíróság elé rángatni, hogy ott többéves eljárási folyamat végén derüljön ki az ártatlansága.

(15.00)

És akkor most engedjék meg, hogy áttérjek a törvényjavaslathoz benyújtott TAB-módosítás legfontosabb változásainak a bemutatására. Mindenekelőtt változik az eljárás szerkezete. Az eredetileg benyújtott változatban az eljárás megszüntetése esetén kétszer is szükség lett volna a nyomozási bíró döntésére arról, hogy a megszüntetés jogsértő vagy megalapozatlan volt. A TAB módosító indítvány a második nyomozási bírói döntést kiiktatta a tervezetből, így egyszer kell csak nyomozási bíróhoz fordulni, a második megszüntetés után nyomozási bírói döntés nélkül egyből lehet vádindítványt benyújtani. Eredetileg a személyes adatok nagyobb fokú védelme miatt az eljárást megszüntető határozatról egy kivonatot kellett volna közzétenni. Az előbb ismertettem, hogy most már a javaslatban az anonimizált határozat közzététele került.

Úgynevezett lépcsőzetes eljárási rendet alakít ki a javaslat. Ezt az Európai Bizottság kifejezett kérésére tartalmazza az előterjesztés, első körben ugyanis kizárólag a feljelentő és a sértett számára biztosítja a lehetőséget arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be. Ez azt jelenti, hogy a feljelentés elutasításáról, illetve az eljárás megszüntetéséről szóló határozat részükre történő kézbesítését követően ezen eljárási résztvevők számára egy hónapot biztosít a javaslat arra, hogy felülbírálati indítványt nyújtsanak be. Ez tehát egyfajta elsőbbséget biztosít az eljárási résztvevők e csoportja számára, vagyis ha ők felülbírálati indítványt nyújtanak be, akkor más, az eljáráson kívül álló személy számára nincs lehetőség arra, hogy felülbírálattal éljen, illetve később vádindítványt nyújtson be.

A lépcsőzetes eljárási rend második eleme az, hogy ha a feljelentő és a sértett nem nyújtanak be felülbírálati indítványt, akkor a javaslat biztosítja az eljárásban részt nem vevő személyek számára is a fellépés lehetőségét.

A következő változás, amelyet a TAB módosító indítvány épít be az előterjesztésbe, hogy bővül a javaslat tárgyi hatálya, tehát a bűncselekményi kör, amely a törvényjavaslat szerint ilyen speciális eljárás alá esne. A hivatali vesztegetés és annak elfogadásának legenyhébb esetei eredetileg nem tartoztak volna a tárgyi hatály alá, de ezek végül kikerültek a kivételek köréből, és minden ilyen bűncselekmény esetén sor kerülhet a különleges eljárásra. Ehhez hasonlóan „a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekmény valamennyi esete az új speciális eljárás hatálya alá fog tartozni.

Bővült az eljárás kezdeményezésére jogosult személyi kör, a jogi személyek is felléphetnek a módosító indítvány szerint. Eredetileg a vád személyes jellegének érvényesítése érdekében a tervezet szerint csak természetes személyek lettek volna jogosultak az eljárás kezdeményezésére. Ez változott meg azzal, hogy a tervezet alapján már jogi személyek is felléphetnek az új eljárásrend szerint. Fontos azonban, hogy az Alkotmánybíróság által az ügyészség vádmonopóliumának érvényesítése kapcsán a pótmagánvádas eljárás kereteivel kapcsolatban megállapított alkotmányos követelményekkel egyezően a javaslat kizárja, hogy az állam, illetve közhatalmat gyakorló szervek a javaslat szerinti eljárás szabályai szerint felléphessenek. Ez a kizáró szabály akkor is érvényes, ha ezen szervezetek feljelentőként vagy sértettként vettek részt az eljárásban.

Bővült a benyújtási határidő, ahogyan már említettem, a TAB módosító indítvány egy hónapra növeli a 15 napos határidőt.

A költségkedvezmény a bírósági eljárásban is kérhető. A TAB-módosítás alapján a bírósági eljárási szakaszban kérhető költségkedvezmény, azaz pártfogó ügyvéd kirendelése.

További módosítás, hogy feltételes ügyészi felfüggesztés kizárása történik bizonyos bűncselekmények esetén. A TAB-módosítás alapján a külön eljárás tárgyi hatálya alá tartozó bizonyos bűncselekmények miatt folytatott eljárások során a feltételes ügyészi felfüggesztés alkalmazása kizárt lett, így ezzel az eljárási lehetőséggel az eljáró hatóság nem élhet. Ez a kizáró rendelkezés azonban kizárólag két bűncselekményre vonatkozik, egyrészt a kifejezetten közbeszerzési eljárással kapcsolatban elkövetett korrupciós bűncselekményekre, illetve „a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűncselekményekre.

Újabb változás a módosító indítvány szerint, hogy az anonimizált határozatban a jogi személyek megjelölése nem kerül anonimizálásra. Kifejezetten az Európai Bizottság kérésére a közzétett anonimizált határozatokban csak a természetes személyek adatai lesznek anonimizálva, a jogi személyek adatai nem.

S végezetül a perbíróság megalapozott gyanúval kapcsolatos döntése ellen fellebbezésre lesz lehetőség. Eredetileg a bírósági eljárásban ki volt zárva, hogy a vádindítványt benyújtó személy fellebbezzen a bíróság elutasító döntésével szemben. Ez a fellebbezési lehetőség a TAB-módosítással megnyílik akkor, ha a perbíróság a vádindítvány megalapozottságának vizsgálata során hoz elutasító döntést.

Tisztelt Ház! Tehát ennyiben kívántam ismertetni önökkel a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatait. Kérem, hogy a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslataival együtt az előterjesztést szíveskedjenek támogatni. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tájékoztatom államtitkár urat, hogy a további vitában való részvételre, felszólalásra és a zárszó elmondására 5 perc időkeret áll rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót. Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Megadom a szót Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, DK-képviselőcsoport. Parancsoljon!

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azért ülünk itt és azért tárgyaljuk az előttünk lévő törvényjavaslatot, s holnap is, illetve a későbbiekben is további törvényjavaslatokat, amelyeket sürgősséggel nyújtott be a kormány, mert bajban van az Orbán-kormány. Nem kicsit, nagyon  mondanám így.

Sorolhatjuk, hogy 12 éven keresztül mi történt ebben az országban. Szétdúlták a demokráciát, lebontották a jogállamot, újságok, rádiók bedarálásával, vagy közvetve állami pénzekből felvásárolták a médiát, és megszüntették a sajtószabadságot. A fideszes káderekkel elfoglalták a bíróságokat, az ügyészségeket, a hatóságokat, a hivatalokat. S mindezt azért, hogy közvetlenül vagy oligarcháikon keresztül közvetve büntetlenül jó sokat lophassanak. Loptak is, olyan mennyiséget, amit fel sem tudunk fogni igazán. Uniós pénzt is loptak és hazai pénzt is loptak, nem voltak válogatósak ebben.

De most, hölgyeim és uraim, eljött az a pillanat, amikor homokszem került ebbe az egyébként remekül kidolgozott bűnszervezeti gépezetbe. Ez a homokszem, az önök szempontjából homokszem egy jó nagy homokszem, az Európai Unió, annak lassan minden szintje, most éppen az Európai Bizottság leginkább. Azt mondja a Bizottság, hogy ha Magyarország nem felel meg bizonyos feltételeknek, alapfeltételeknek, akkor nem kap pénzt. Olyan feltételekről beszélünk, amelyekről beszélni sem kellene igazából, mert alapösszetevője minden demokratikus működésnek, minden demokráciának, de azért mégis említsük meg, a Bizottság is ezt tette.

Demokratikus médiahelyzetnek kéne megfelelnünk, független bíróság és ügyészség kellene hogy működjön ebben az országban, és például, hogy a kormány ne lopja el az emberek pénzét. Értem én, hogy ezek borzasztó kemény feltételek ennek a kormánynak, értem, hogy nehéz ezeknek megfelelnie az Orbán-kormánynak, de most ilyen kormányunk van; lesz majd máshogy is. Mit tehet azonban most ez a kormány? Mit tesz? Azt teszi, hogy pártatlanná teszi, mondjuk a közmédiát, és ennek érdekében határoz bizonyos lépéseket? Lebontja például a több mint ötszáz sajtótermékből álló, különböző nyomtatott és online termékeket magába foglaló Mészáros-féle médiabirodalmat? Vagy politikai helyett szakmai vezetője lesz akár az ügyészségnek, akár a Kúriának? Nem. Nem ezt teszi a tisztelt kormány, hanem el akarja játszani a Bizottságnak a jófiút, hogy közben továbbra is rosszfiú maradhasson. Ezért benyújt olyan kamu törvényjavaslatokat, mint amilyen most itt van előttünk, és mint amit még fogunk tárgyalni ezen Ház falai között a következő napokban.

Joggal mondom azt, hogy ezek kamu törvényjavaslatok, merthogy ez mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy az ország újra demokratikus legyen. Ez a javaslat eljátssza azt, hogy mostantól több lehetősége lesz az állampolgároknak a korrupció elleni büntetőeljárások indítására, de tudjuk, látjuk, benne van a javaslatban, hogy valójában a Polt Péter vezette ügyészségnek továbbra is lehetősége lesz arra, hogy az ilyen típusú kezdeményezéseket megakassza.

(15.10)

Ráadásul a múlt héten a Törvényalkotási Bizottságban benyújtott módosítóban, amelyre az előbb is hivatkoztak a tisztelt fideszes képviselőtársak és a kormány képviselője, még tovább puhították ezeket az egyébként sem túl kemény javaslatokat, például a korrupciós bűncselekmények közül kivették a hivatali vesztegetést, kikerültek a javaslatból a vagyont érintő kényszerintézkedések is, hogy csak ezt a kettőt említsem.

(Dr. Szűcs Lajos elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Összességében tehát ez a javaslat, amely itt van előttünk, még az eredeti javaslathoz képest is puhább, még ahhoz képest is nehezebb lesz elindítani ezt a bizonyos eljárást, viszont könnyebb lesz megszüntetni a végén. A DK ezt nem fogja megszavazni. Mi nem a jogállam látszatát vagy a független igazságszolgáltatás látszatát, vagy a korrupció elleni harc látszatát szeretnénk ebben az országban, hanem valódi független igazságszolgáltatást, valódi jogállamot és valós harcot a korrupció ellen; ezt a kormány nem akarja, persze, hogy nem akarja, érdekeivel szemben áll.

A DK  elősegítendő a jó irányba tett jó lépéseket  már benyújtotta azt a törvénycsomagot a múlt héten, amely a jó irányba visz, abba az irányba, amit egyébként a Bizottság is elvárna Magyarországtól. Javaslom a tisztelt fideszes képviselőtársaimnak, használják ezt a törvénycsomagot, netalántán támogassák, és fogadjuk el itt, a Ház falai között. Ennek első lépése az, hogy az Európai Ügyészséghez kell csatlakoznunk. A DK az elsők között mondta ezt, és azóta is kitartunk emellett, javaslom a kormánynak megfontolni ugyanezt.

A kormány javaslata összességében tehát csak azt a célt szolgálja, hogy Brüsszelnek azt nyújthassa, amit Brüsszel kér, eljátszhassa azt, hogy a kormány megtesz mindent, amit Brüsszel elvár ettől az országtól, és mindezt csak azért, hogy megérkezzenek az uniós pénzek ebbe az országba, hogy azt a Fidesz változatlan formában, változatlan mechanizmussal továbbra is ellophassa. Erre a DK válasza nem tud más lenni, mint hogy nem, nem, nem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, MSZP-képviselőcsoport. Parancsoljon!

VAJDA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Először azzal szeretném kezdeni, hogy őszintén köszönöm Répássy államtitkár úrnak, hogy név szerint megemlítve a múlt hét hétfői, végül is éjszakába nyúló vitában elhangzott érveimből nem mindegyikre, kettőre vagy háromra és talán konkrétan reagált. Ezt én dicséretesnek tartom, még ha ugyan egyhetes késéssel is; mondjuk, hétfő éjjel is itt voltam, és vártam volna, hogy akkor reagáljon, de én örülök annak, hogy ezt most megtette. Ha jól értem, akkor az egyik állítás, amit tettem, tényszerűen hibás volt, tényszerűen tévedtem, ezért elnézést kérek, és köszönöm, hogy helyre tett.

Ezzel együtt az általános megállapításom akár erről a törvényről vagy a teljes törvénycsomagról nem változott, és másképp, de azért elismételném azokat az érveimet, amelyekről beszélgettünk, mert szerintem fontos ezt hangsúlyozni.

A kiindulópont az, hogy önök harcolnak, harcolnak az Európai Bizottsággal egy éve, háborút folytatnak. Nem az a háború, amiről önök beszélnek, nem az az oka a gazdasági nehézségeinknek, hanem az a háború, amit önök, ahogy önök mondják, Brüsszellel folytatnak. Egyszerűen az az önök célja természetesen, hogy a jelen uniós költségvetési ciklusban a Magyarországnak járó, mind ez idáig befagyasztott fejlesztési forrásokhoz hozzájuthassunk. Ezt a célt mi is osztjuk természetesen, mi is ezt gondoljuk, hogy Magyarország számára járnak ezek a források, meg kell hogy érkezzenek, ugyanakkor a kezdeti vehemensebb tárgyalások óta az új kormányzat megalakulása sokkal diplomatikusabb hangnemben folytatódik, ami szerintem a zorddá váló világgazdasági és energetikai környezet fényében egyáltalán nem meglepő. Sőt, a miniszterelnök még egy külön minisztert is beemelt a kormányba Navracsics Tibor személyében, akinek a legfőbb feladata a megegyezés tető alá hozása.

Az Európai Bizottság közben meg egyre keményebb fellépést sürget Magyarországgal szemben az elmúlt évtizedekhez képest; vagy hadd pontosítsam: nem Magyarországgal szemben, hanem az önök kormányával, önökkel szemben. Ennek legújabb lépése a 3000 milliárd forint elvonását javasolja. Az Európai Unió Parlamentje szintén hasonló keménységet mutatott. A legutóbbi jelentésében a szavazatot leadó képviselők 73,5 százaléka állapította meg, hogy Magyarország nem teljesen jogállam, hanem választási autokrácia. Ezek azok a körülmények, amelyekre figyelemmel kell lenni akkor, amikor a törvényjavaslatot általában vagy ennek a konkrét törvényjavaslatnak a tartalmát vizsgáljuk. A kérdés ugyanis nem pusztán annak tartalma, hanem az is, hogy ez alkalmase javítani a magyar jogállamiság állapotán. Erre a kérdésre azonban szerintünk csak nemleges válasz adható.

A konkrét törvénytervezet kapcsán pedig fenntartanám azt az állításomat vagy azt az értékelésemet, hogy már az eljárás vázlatos leírásából is látszik  amelyet ön egyébként nagyon korrektül pontosított, és még egyszer köszönöm szépen , hogy ez attól még egy rendkívül túlbonyolított, adminisztrációs akadályoktól tűzdelt, az indítvány benyújtójára, továbbra is fenntartom, indokolatlan terheket helyező torzszülött, amit önök itt kreálnak. A felületes olvasónak vagy annak, aki, mondjuk, a magyarországi viszonyokat kevésbé ismeri, úgy tűnhet, hogy nagyon nyakatekert módon, de ez megfelel az Európai Bizottság kívánalmainak.

Azonban a valóság nem más, mint hogy ez egy blöff; blöff, mert a korrupciógyanús ügyekben a jövőben sem lesz érdemi előrelépés. Az új eljárás mindent elkövet, hogy az indítvány előterjesztője egy bürokratikus útvesztőben vesszen el, sőt anyagi terhekkel fenyegetik, és az ügyészi szervezet pedig, nem cáfolta ön sem, hierarchikus felépítésű, és ameddig Polt Péter vezeti, addig a politikailag kényes ügyekben nem lesz előrelépés. A Kúriát is elfoglalták, és így a megkérdőjelezhető bírói kinevezésekkel, a korlátozott precedensrendszer bevezetésével a bírói hatalmat is egyre inkább bedarálja a NER. Hiába mondta Gulyás Gergely miniszterük, hogy a magyar bírók lassan saját maguktól is függetlenek  maguktól lehetnek, de a Fidesztől nem.

Tehát összességében: még egyszer köszönöm a konkrét pontosítást, az érdemi reakciót, egy tárgybeli tévedésemnek a kijavítását, de az általános értékelésemet én fenntartom a frakcióm nevében. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíváne még valaki képviselőtársaim közül felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy az előterjesztők képviseletében kíváne szólni. (Dr. Répássy Róbert jelzésére:) Igen, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Szeptember 18-án lezárult egy több hónapos, nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A Bizottság megállapította, hogy a kormány által benyújtott 17 intézkedési javaslat megfelelően fogja orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárást megindították.

A kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat, és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe. Egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk az őket megillető forrásokhoz, másrészt pedig nem engedünk azokból a sarokpontokból, és nem kötünk elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak. A magyar kormány továbbra is megvédi a gyermekeket, elutasítja az illegális migrációt, és ellenáll minden olyan meggondolatlan és észszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja, és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették.

A most elhangzott vitában a Demokratikus Koalíció részéről Sebián-Petrovszki László három nemet mondott a javaslatra, Vajda Zoltán, az MSZP képviselője blöffnek nevezte a javaslatot. Tisztelt Ház! A baloldal korábbi ígérete ellenére nem támogatja a Bizottság és Magyarország közötti megállapodást, és továbbra is azért dolgozik, hogy ne kapjuk meg az uniós forrásokat. (Sebián-Petrovszki László: Ne lopjatok!) Az uniós fejlesztési pénzek nem könyöradományok, azok járnak Magyarországnak, járnak a magyar embereknek, ugyanakkor 12 éve folyamatosan az a baloldal törekvése, hogy hogyan lehet olyan döntéseket előkészíteni az Unióban, hogy a magyar fejlesztési források csökkenjenek, vagy egyáltalán ne lehessen hozzájuk férni.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ellenzéki Képviselők! Azt kérem, hogy amikor szavaznak erről az előterjesztésről, ezekről a törvényekről, akkor arra gondoljanak, hogy nem a kormánynak tesznek szívességet, hanem a hazájuknak tesznek szívességet. Kérem, e szerint cselekedjenek! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Elfogadott napirendünk alapján és tekintettel a beosztott időkeretekre, legkorábban 15 óra 35 perctől határoztuk meg a határozatképesség szükségességét, ezért a határozathozatalra 15 óra 35 perckor kerül sor. 15 óra 35 percig szünetet rendelek el. Köszönöm megértésüket.

(Szünet: 15.20-15.35

Elnök: Jakab István

Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és Hiszékeny Dezső)

Felszólalások:   41   42-52   53      Ülésnap adatai