Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Államtitkár Úr! Megköszönöm felszólalását. Tájékoztatom, hogy a vitában történő további hozzászólásra és a zárszó elmondására összesen 11 perc és 20 másodperc idő áll majd rendelkezésére.

(18.30)

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Az időkereteket láthatják mindkét oldali hirdetőtáblánkon. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Mivel írásban előre senki sem jelentkezett, kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vita keretében. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Mivel érdemi vita nem volt, államtitkár úrnak nincs mire válaszolnia.

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalokra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. A kormány-előterjesztés T/1202. számon a parlament informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető. Bejelentem, hogy az előterjesztést uniós és nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés.

Tisztelt Ház! A vitában elsőként a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Vécsey László képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/1202. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Csalás Elleni Hivatallal történő együttműködési kötelezettség már az európai uniós csatlakozáskor megjelent a hazai jogrendben. A jogszabály azonban nem tartalmazott eljárási szabályokat, és az együttműködés esetleges kikényszerítésére vagy az alkalmazható jogkövetkezményekre vonatkozóan sem voltak benne rendelkezések. Az előttünk fekvő törvényjavaslat módosítása ennek a szabályozási hiányosságait pótolja. A javasolt törvénymódosításokkal lehetővé válik, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek pénzügyi támogatása megvalósuljon.

Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. számú törvény módosítása megteremti a feltételeit a pénzügyőri intézkedés igénybevételének, továbbá hivatkozást tartalmaz a NAV-törvényre, amely szabályozza az alkalmazható pénzügyi intézkedéseket. A módosítás a NAV számára visszatartó erejű közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé, ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének.

A javaslat arra is irányul, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében a közbeszerzések, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiegészítése megerősítse a szervezetek működésére vonatkozó alapvető követelményeket, az integritást, valamint az átlátható és tisztességes szerződéskötési eljárások alkalmazását is.

A Törvényalkotási Bizottság hat módosítót fogadott el a javaslathoz. A módosítók igazodnak az Európai Bizottság elvárásaihoz.

Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat az Európai Bizottság kérésének megfelelő ajánlásokat tartalmazza. Ennek elfogadása a kormány és a Bizottság megegyezését teszi lehetővé. Mindezekre tekintettel kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak, köszönöm a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most megkérdezem az előterjesztő Répássy Róbert igazságügyi államtitkár urat, miniszterhelyettes urat, hogy kíváne élni a felszólalás lehetőségével. (Dr. Répássy Róbert: Igen.) Tájékoztatom, hogy most is ugyanúgy 15 perces időkerete van. Amennyit az előterjesztés ismertetésére felhasznál, az az időkeret lejön a 15 percből, és ennek megfelelően áll majd lehetőség a zárszóra. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kérem, engedjék meg, hogy röviden bemutassam a törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatban foglalt fontosabb változásokat.

A törvényjavaslat címe a törvényjavaslat benyújtási állapotához képest megváltozott, így a törvényjavaslat a következő címet viseli: „Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról”.

Fontos kiemelni, hogy a törvényjavaslat által módosítandó törvények köre szélesedett, így módosításra kerül az Országgyűlésről szóló törvény, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény, a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény is. A módosítandó törvények kiterjesztésére azért került sor, hogy az egyes jogállási törvények szabályozásai összhangba kerüljenek a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályaival.

Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat rögzíti, hogy az érintett összeférhetetlenségi szabályok alkalmazásakor az összeférhetetlenséget mindig egyedileg kell vizsgálni, a konkrét alapítványi cselekvés, döntéshozatal vagy tevékenység tükrében. Minden esetben a mérlegelés fókuszában az kell álljon, hogy a mérlegelés eredményeként a befolyásmentes döntéshozatal biztosított legyen. Gyakorlati oldalról ez annyit jelent, hogy ha az érintett észleli, hogy az a tevékenység, amit ellát, vagy az a döntés, amiben részt kell vennie, felvetheti az összeférhetetlenségi okok bármelyikét, akkor összeférhetetlenséget kell bejelentenie, és nem vehet részt a döntéshozatalban, vagy nem végezheti az adott tevékenységeket.

Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy az érintett személy objektivitását alappal meg nem kérdőjelezhető ok nem szolgálhat alapul az összeférhetetlenség fennállására. Ebből is következően az összeférhetetlenséget minden döntési javaslat esetén az érintetteknek egyedileg kell vizsgálnia.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák az összegző módosító javaslatot és a törvényjavaslat elfogadását.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Megköszönöm a felszólalását, és tájékoztatom, hogy a vitában történő további hozzászólásra és a zárszó elmondására összesen 12 perc 20 másodperc időkeret áll majd rendelkezésére.

Arról is tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a kijelölt Igazságügyi Bizottság nem állított előadót.

Most a képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Az időkeretek mindkét oldali hirdetőtáblán láthatók. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség.

Írásban előre senki sem jelentkezett, így megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne valaki felszólalni a vitában. Igen, az LMP képviselőcsoportjából Keresztes László Lóránt képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Néhány kérdést szeretnék feltenni. Amikor ezek a vagyonkezelő alapítványok megszülettek, amikor az ezzel kapcsolatos törvényeket elfogadta az önök frakciója, akkor rengetegszer felhívtam a figyelmet arra, hogy ez milyen elképesztő helyzetet jelent Magyarországon. Ha csak a felsőoktatás kiszervezéséről beszélünk: az állami egyetemeket önök gyakorlatilag kiszervezték magánalapítványokba, és az alapítványok kuratóriumaiba olyan politikusokat tettek nagy számban, akik nemcsak hogy kötődnek önökhöz, hanem konkrét politikai vagy kormányzati tisztséget viselnek. Tehát vannak itt miniszterek, országgyűlési képviselők, van itt polgármester, bocsánat, alpolgármester.

Én 28 olyan fideszes politikust számoltam össze, akinek vagy jelenleg van vagy volt formális politikai vagy kormányzati tisztsége. Ezt a kiszervezést ráadásul úgy hajtották végre, hogy ezeket az állami egyetemeket úgy adták oda az alapítványoknak, hogy az alapítói jogot is átadták, tehát a későbbiekben ezek a kuratóriumok maguk dönthetnek a saját tagjaik pótlásáról is.

(18.40)

Ezek a kurátori tisztségek soha nem szűnnek meg. Úgy tudom, hogy 80 éves koráig töltheti be egy-egy kurátor a kuratóriumi tisztséget, és ők maguk választják meg az utódlást, tehát gyakorlatilag ezeket az állami vagyontárgyat képező egyetemeket önök fideszes politikusok által vezetett alapítványok kezébe adták, az önök szándékai szerint visszavonhatatlanul.

Most ehhez képest önök behoznak, miután ezt kifogásolja az Európai Bizottság, egy olyan javaslatot, amely még tüneti kezelésnek is igen nehezen képzelhető el, hiszen itt arról szól a fáma, arról szól az önök javaslata, és egyébként erről beszélt Navracsics Tibor miniszter úr is, hogy nem kell ezeknek a politikusoknak lemondani a kurátori tisztségükről, ők ott maradhatnak az egyetem egyébként mindenható és sorsára döntést hozni képes testületekben akkor is, ha ők miniszterek, országgyűlési képviselők s a többi, csak valamiféle ilyen fura eljárással jelezniük kell, ha éppen  nem tudom, milyen  összeférhetetlen helyzetbe kerülnek. Én azt gondolom, hogy ez elfogadhatatlan, és azt gondolom, hogy ez messze-messze nem elegendő ahhoz, hogy az aggályokat az önök kiszervezési gyakorlata kapcsán megnyugtatóan kezelni lehessen.

Itt gyakorlatilag több ezer milliárdos közvagyont szerveztek ki. Kiszervezték a legnagyobb vidéki tudományegyetemeket, olyan egyetemeket, amelyeknek adott esetben 20 ezer hallgatója van, több ezer munkavállalója, olyan egyetemeket szerveztek ki, mint a Pécsi Tudományegyetemet, amelynek önmagában a költségvetése nagyobb, mint Pécs város önkormányzatának a költségvetése. Tehát hatalmas szellemi értéket, hatalmas kulturális értéket képviselnek ezek az egyetemek. Ezek a nagy vidéki egyetemek meghatározzák nemcsak az adott városnak, hanem az adott megyének és a térségnek, a régiónak a fejlődését, fejlesztéspolitikáját, foglalkoztatáspolitikáját, és önök ezeket az egyetemeket végleg, egy döntéssel gyakorlatilag fideszes politikai irányítás alá helyezték.

Önök sokszor elmondták, hogy az a céljuk ezzel az egyetemi modellváltással, hogy az államtól, a kormánytól függetlenítsék az egyetemeket; hát, ezt önök megtették, csak éppen a Fidesztől nem. Tehát önök az államtól az állami egyetemeket áthelyezték fideszes politikusok által irányított alapítványok kezébe oly módon, hogy ciklusokkal később, mondjuk, amikor nem a Fidesz kormányoz, akkor is ezek a politikusok fognak ezekről a rendkívül fontos intézményekről dönteni a legfontosabb kérdések tekintetében.

Annak érdekében, hogy egyáltalán értelmezhető legyen ez a vita, értelmezhető legyen ez a törvénymódosítás, módosító javaslatokat javasoltam annak érdekében, hogy tegyük egyértelművé, hogy ha már megtörtént ez a kiszervezés, amivel egy percig sem értettünk egyet, akkor ezek a különböző meghatározott pozíciót, kormányzati politikai pozíciót betöltő személyek ne lehessenek a kuratóriumok tagjai.

Azt szeretném kérdezni tisztelt államtitkár úrtól, hogy támogatjae a kormány ezeket a módosító javaslatokat, támogatjae a kormány, hogy ha már megtörtént ez a kiszervezés, akkor ne csak ilyen látszatintézkedések történjenek az összeférhetetlenség terén, hanem valóban tegyenek lépéseket, hogy az összeférhetetlenséget érvényesíteni lehessen, pontosabban, ki lehessen zárni, hogy ilyen egyértelmű politikai kötődésű emberek ne foglalhassanak helyet ilyen fontos intézményeket fenntartó alapítványok kurátorai között. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra a fennmaradt 12 perc és 20 másodperc időkeret erejéig. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Képviselő úr, azért nem tartottam szükségesnek, hogy tovább folytassuk ezt a vitát, mert az ön által felvetett szempontok vagy kritikák nem a most benyújtott törvényhez, hanem a hatályban lévő törvényhez fűzött kritikák, tehát ön valójában azt mondta el, hogy miért nem értettek annak idején egyet ezzel a törvénnyel.

De ami ezzel az állításával kapcsolatos, hogy tudniillik, nem tudom, milyen szempontnak, alkotmányossági vagy demokrácia- vagy milyen szempontnak, de nem felel meg ön szerint az, hogy ezekben a kuratóriumokban politikusok ülhetnek, én már sok éve hallom ezt a vitát, de nem nagyon jelölték meg pontosan, hogy mi az a jogszabály vagy mi az a mérce, amibe beleütközne, merthogy addig nem tudunk összeférhetetlenségről beszélni, amíg nem tudjuk megmondani, hogy mihez képest összeférhetetlen ez a tisztség. Azért arra felhívom a figyelmet, hogy az Európai Bizottság is elsősorban azt kifogásolta, hogy az uniós források felhasználása szempontjából, az uniós források hatékony és átlátható felhasználása szempontjából lennének ezek a tisztségek összeférhetetlenek. De hozzáteszem, hogy nem a tisztség összeférhetetlenségéről szólt a vita, hanem arról, hogy oda lehete adni Magyarországnak ezeket a támogatásokat, vagy sem.

Bizonyára emlékszik rá, hogy az Európai Bizottság olyan döntést hozott, hogy pontosan ezeknek az alapítványoknak nem lehet kifizetni a támogatásokat. Magyarul, az Európai Unió egyfajta, az Unió pénzügyi érdekeinek a szempontjából vizsgálta meg ezt a kérdést, és az Unió pénzügyi érdekei szempontjából kívánta meg azt, hogy hozzon összeférhetetlenségi szabályokat a magyar Országgyűlés.

A kormány álláspontja szerint ez a szempont, amit az Unió számonkér, a konkrét döntésekre vonatkozik, hiszen nem lehet minden döntést ilyen mércével mérni, hogy az az Unió pénzügyi érdekeit sértie vagy sem. Nyilván például a személyi döntéseket vagy mondjuk, a szervezeti döntéseket, amelyek az egyetemre vonatkoznak, vagy a fenntartóra vonatkoznak, ezeket nem lehet az Unió pénzügyi érdekei szempontjából összeférhetetlennek nevezni. Tehát azt akarom mondani, hogy én igyekszem a hatályos törvényt tiszteletben tartani, és igyekszem a kormány nevében megoldani azt a problémát, amivel az Európai Bizottság a kormányhoz fordult.

A kormány ezekben a javaslatokban, a törvényjavaslatban megfelelő megoldást talált az összeférhetetlenség kiküszöbölésére. Azon el lehet gondolkodni, hogy a törvényt módosítani szükségese, de ön országgyűlési képviselő, hogyha úgy gondolja, hogy erre nézve törvényi kezdeményezéssel él, azt természetesen majd meg fogják tárgyalni a bizottságok, és tárgysorozatba veszik, vagy nem veszik tárgysorozatba.

Ami azt a kérdését illeti, hogy a kormány támogatjae az önök által benyújtott módosító javaslatokat, én úgy emlékszem, hogy ezt a Törvényalkotási Bizottság megtárgyalta, és a Törvényalkotási Bizottság ülésén nem kapott többséget ez a javaslat. Tehát az összegző módosító indítványokban már nincsenek is benne az ön által javasolt módosítások. Ez egy formai indok, de tényleg így van. Tehát formai indok az, hogy az összegző módosító indítványba, amit most tárgyalunk, már csak olyan javaslatok kerültek bele, amelyek megkapták a bizottsági többségi szavazatot.

Szívesen részt veszek egyszer önnel vagy akár a plenáris ülésen egy olyan vitában, amely arról szól, hogy ezek a törvények a hatályos törvénynek megfelelőeke vagy sem, de most ennek a vitának nem ez a tárgya, hanem kifejezetten az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme, vélt vagy valós sérelme, és ebben a tekintetben a kormány javaslatai a Bizottság kifogásait, legalábbis a velünk közölt kifogásokat orvosolják. Ha esetleg újabb kifogásai vannak az Európai Bizottságnak, azt majd el fogja mondani. Én azt nehezen tudom elképzelni, hogy azt fogja mondani az Európai Bizottság, azt a politikai álláspontot fogja képviselni, hogy bizonyos pártokhoz tartozó, meghatározott pártokhoz vagy a kormányhoz, vagy ellenzékhez tartozó személyek nem vehetnek részt ezekben a kuratóriumokban.

Szerintem az Európai Bizottságnak nincs ilyen mély beleszólási joga a magyar jogalkotásba. Kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeit védheti, ezt pedig jogosan teszi, hogyha ezt védi. De hogy egyébként az Országgyűlés milyen összeférhetetlenséget határoz meg a saját országgyűlési képviselőkkel vagy a politikusokkal szemben, úgy gondolom, ez nem tartozik az Európai Bizottságra, vagy hogy elegánsabban fogalmazzunk, a szuverenitásunknak ezt a részét nem engedtük át, és nem is gyakoroljuk közösen az Európai Unióval, tehát a politikusok összeférhetetlenségét a jövőben is szerintem a magyar jogalkotó fogja szabályozni. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   190-194   194-201   202-206      Ülésnap adatai