Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Úr! Mély meggyőződésem, hogy egy olyan témáról vitatkozunk most, ami alapvető nemzeti érdekekkel van összefüggésben, és alapvetően meghatározza ez az ügy a gyermekeink, unokáink jövőjét, és egyáltalán a magyar nemzet jövőjét. Ahogy egyébként az elhangzott jobbikos képviselőtársaimtól is, valódi sorskérdés, hogy a természeti kincseinket meg tudjuk óvni.

Nagyon örülök, hogy a mai vita során, mondhatjuk, hogy eddig teljes egység mutatkozott, tehát az eddig itt felszólaló képviselők egységesen nyilatkoztak, hogy ez a szubszidiaritási eljárás jogos, és az Európai Bizottság indítványát nagyon határozottan el kell utasítani. Bízom benne, hogy a tegnapi szavazáshoz képest egy sokkal egységesebb megjelenése látható majd ennek a nemzeti egységnek, amikor, ha jól tudom, 25-én erről szavazni fogunk. Én mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ez kialakuljon.

(14.00)

Nagyon bízom benne egyébként, hogy ahogyan már elhangzott Szabó Rebeka képviselőtársamtól, a természeti kincseink megóvásának az ügyében nemcsak ez lenne az a kérdés, ami egy nemzeti egységet mutat, hanem valóban ez egy nemzeti minimumként jelenik meg, hogy a vízkincsünket, a földet, a természeti kincseinket soha nem lehet áruba bocsátani. Ugye, ez még sajnos nincs így, de ne adjuk fel soha a reményt, hogy meg tudjuk győzni önöket is, hogy nem csak ebben az amúgy rendkívül fontos kérdésben kell elutasítani a nagyvállalati lobbit és a brüsszeli lopakodó jogalkotást, amit ebben az ügyben önök nagyon helyesen megfogalmaztak.

Valójában mi történik itt? Ahogyan elhangzott, 2006-ban nagyon helyesen egy nemzeti egység bontakozott ki Magyarországon a GMO-mentesség mellett, a GMO-technológia elutasítása mellett, és az is támogatandó és nagyon fontos lépés, hogy 2012 óta az Alaptörvény is rögzíti azt, hogy Magyarország a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosítása mellett elkötelezett. Ahogyan többen elmondták már az előttem szólók, az Európai Bíróság kimondta azt, hogy ezek a bizonyos új génkezelési technológiák is GMO-nak minősülnek, tehát a GMO szabályozása alá kell hogy tartozzanak. Ez egy 2018-as bírósági döntés volt. És ennek ellenére nyújtotta be most július 5-én az Európai Bizottság ezt a meggyőződésünk szerint gyalázatosnak tekinthető és tekintendő javaslatot.

Mi is azt látjuk egyébként, hogy itt tulajdonképpen a társadalmi érdekekkel és mondhatjuk, hogy az európai érdekekkel szemben kizárólag a nagyvállalati lobbi volt az, amely el tudta érni, hogy ez az indítvány az Európai Bizottságon átmenjen. És azóta is  egyébként ezen a bizonyos konferencián hallhattuk is főosztályvezető úrtól  egészen elképesztő lobbitevékenységet és egy agresszív lobbitevékenységet hajtanak végre, hogy át tudják csempészni ezt a géntechnológiát a jelenlegi szabályozásoknak a nagyon helyes falán.

Mit is jelentene, ha elfogadnák ezt a szabályozást? Megfosztaná a kormányokat attól, hogy betiltsák vagy korlátozzák ennek a technológiának az alkalmazását. Tehát valóban elvenné a szubszidiaritást. Ez már önmagában elegendő indok, hogy az elvi alapok mellett elutasítsuk ezt az európai bizottsági döntést, de itt elvenné a fogyasztók tájékozódáshoz való jogát. Az is egyértelmű, hogy valóban az elővigyázatosság elve egyáltalán nem érvényesült, ugye, azt sem vizsgálták, hogy milyen módon hatna a méhekre, más beporzókra, milyen módon hatna a biodiverzitásra ennek az indítványnak az elfogadása. És valóban, a kimutathatóságot is egy fordított bizonyítási kényszerhelyzetbe hozná, amit egyébként az előterjesztő is elmondott. Tehát mondhatjuk, hogy elemenként is és összességében elvi alapon is elutasítandó az a bizottsági indítvány, ami július 5-én, tehát nem oly rég kikerült az Európai Bizottság berkeiből.

Ezért is történt meg valóban az, hogy a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Fenntartható Fejlődés Bizottsága, illetve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács egy közös konferenciát tartott szeptember 27-én. Ezen a konferencián felszólalt egyébként a felkérésünkre, a szervezők felkérésére dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, felszólalt Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium főosztályvezetője és Ricarda Steinbrecher kutatóasszony, az ENSSER kutatóhálózat, a különböző nagyvállalati lobbiktól mentes kutatóhálózat kutatója. És valóban, egy nagyon-nagyon fontos, mondhatjuk, hogy szakpolitikai és szinte tudományos szintű előadás-sorozat révén, én azt gondolom, hogy minden jelenlévőben is megerősödhetett az, hogy milyen súlyosak, komolyak a kihívások, és hogy mennyire fontos most, hogy ebben a kérdésben valóban nemzeti egységet tudjunk biztosítani.

Voltam tegnap az Európai Ügyek Bizottságának az ülésén, ott is rövid felszólalásban jeleztem, hogy természetesen maximálisan támogatjuk ezt a bizonyos eljárást, ezt az indítványt, és maximálisan támogatjuk, hogy egy nemzeti egységgel álljunk ki Magyarország GMO-mentessége mellett. És természetesen tegnap a kivételes eljárást is megszavazta az LMP országgyűlési frakciója. Úgy láttam, hogy a Jobbik frakciója is így tett.

Az viszont már kevésbé adott okot örömre, hogy tegnap volt a Mezőgazdasági Bizottság ülése is, ahol a már nem először benyújtott, ugye, az LMP-frakció által évek óta benyújtott, a GMO-mentes stratégia melletti nemzeti kiállást lehetővé tevő határozati javaslat volt a vita tárgya, a tárgysorozatba vételi vita tárgya, és nem szavazta meg a Mezőgazdasági Bizottság. Itt Illés Boglárka képviselő asszonyra is nézek, és a támogatását szeretném ebben kérni. Én azt gondolom, hogy szükség van egy politikai nyilatkozatra is a magyar Országgyűlés részéről, ami kifejezi a nemzeti egységet ebben a kérdésben, hogy a GMO-mentességet meg kell őrizni.

Egyébként szeretném megköszönni Bencze Jánosnak. Tegnap a Mezőgazdsági Bizottság ülésén egyetlenegy igen szavazat volt a javaslatom mellett, Bencze János, a Jobbik képviselője adta le ezt a szavazatot. És a Fidesz-KDNP képviselői nem támogatták. Én próbáltam párhuzamot vonni, ugye, volt már egy ilyen szubszidiaritási eljárás nem oly rég a kötelező elosztási kvóták ügyében. Akkor hasonlóan bejött egy jogtechnikai javaslat, amit az LMP-frakció támogatott, és párhuzamosan bejött egy politikai nyilatkozat is, amit szintén támogatott az LMP, hiszen úgy gondoltuk, hogy valóban a migráció kérdésében egyértelművé kell tennünk, hogy a bevándorláspolitikát nemzeti hatáskörben kell tartani. Én azt gondolom, hogy ez is olyan fajsúlyú ügy, amelyben teljes mértékű és politikai szintű nemzeti egységet is kell képviselni.

Ezért én ismételten meg fogom próbálni az LMP-frakció nevében, hogy előterjesztünk egy ilyen javaslatot, hogy ne csak egy ilyen jogtechnikai jelentés kerüljön ki úgymond az Országgyűlés döntéshozatalából, hanem egy politikai nyilatkozat. És én szeretném kérni mind a Fidesz-, mind a KDNP-frakció támogatását, hogy beszéljék rá a Mezőgazdasági Bizottságban ülő képviselőtársaikat is, illetve csatlakozzanak hozzá, hogy valóban ebben a kérdésben meg tudjuk mutatni a brüsszeli bürokratáknak, hogy valóban van nemzeti egység. Én azt gondolom, hogy egy ilyen eljárás során, amikor sajnos sorakoznak föl az új génszerkesztési technikák mögött komoly államok, ugye, hallhattuk tegnap az Európai Ügyek Bizottságában, hogy bizony nagyon komoly erők sorakoztak már fel, hogy ezt a politikai döntést áterőltessék, ezzel szemben egy nagyon komoly érv lesz az, hogy na, ebben a kérdésben Magyarországon nemzeti konszenzus van.

Egyébként tegnap egy kicsit aggodalommal töltött el ez a szavazási eredmény, láttam, hogy 35 nem volt. Én nagyon bízom benne, és inkább ezt látom valószínűbbnek, hogy itt a kivételességi eljárás miatt utasították el többen az indítványt, nem a tartalom miatt, és tudom is azt konkrétan, hogy több frakció is a GMO-technológiák ellen van. De én mind a 35 képviselőt, akik tegnap nem támogatták az eljárást, meg fogom külön is keresni annak érdekében, hogy 25-én egységesen szavazzunk a javaslat elfogadása mellett. Természetesen az LMP-frakció is igennel fog szavazni 25-én.

Ugyanakkor szeretnék néhány, a vita során tett felszólalásra is reagálni. Ugye, többször elhangzott kormánypárti képviselőtársaimtól az elővigyázatosság elve. Ez elhangzott a hétfői napon is, amikor én idéztem dr. Bándi Gyulát, a jövő nemzedékek szószólóját, akit nagyon széles konszenzussal választottunk meg a második ciklusára, aki felhívta a figyelmet a nemzeti természeti kincseink védelme tárgyában, hogy milyen súlyos kockázatot jelent az a kormányrendelet, amit önök, a kormány elfogadott szeptember 21-én. És én nagyon méltatlannak tartottam azt, hogy a Miniszterelnökség miniszterhelyettese hisztériakeltésnek minősít egy olyan felszólalást, amikor konkrét jogi és tartalmi érvekkel mutatjuk be, hogy milyen kockázatot jelent a természeti kincseinkre egy ilyen elfogadott kormányrendelet. És miután dr. Bándi Gyula szavait idézem, újra feláll a miniszterhelyettes úr, és ismét hisztériakeltésről beszél.

Most egy aktualitás a kérdésben, hogy Debrecen fideszes polgármestere is megszólalt tegnap, és ő is azt kéri a kormánytól, hogy vonják vissza azt a rendeletet, ami a szennyező különböző cégeknek mentességet adna a környezetvédelmi bírságok és a gyárbezárások hatásai alól. Ez is egy nagyon-nagyon fontos lépés, hogy valóban meg tudjuk őrizni a természeti kincseinket, meg tudjuk őrizni a vízkincsünket.

A vízkincs. Ezt említette Illés Boglárka képviselő asszony, hogy ezt a GMO-mentességet eddig is  nagyon bízunk benne, hogy a továbbiakban is  egy nemzeti konszenzus övezi.

És a vízgazdálkodás kérdését, a vízügyek kérdését is említette képviselő asszony. Na most, erről is volt egy vita tegnap, Rétvári államtitkár úrral beszélgettünk. Bár nem igazán vita volt, inkább próbáltuk közelíteni az álláspontokat. Én azt gondolom, odáig eljutottunk közösen, ahogyan elhangzott más képviselőtársaimtól is, hogy a legfontosabb nemzeti kihívás most az, hogy gyakorlatilag Magyarország kiszárítása történik. A miniszterelnök úr két héttel ezelőtt elmondta, hogy Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik. Az is egyértelmű, hogy ez továbbra is így fog történni, ha nem változtatjuk meg a vízgazdálkodási szemléletet, azt a vízgazdálkodási szemléletet, ami másról sem szól, mint hogy minél gyorsabban vezessük le a vizeket, és azokat a folyók ki tudják vinni az országból. Tehát akkor beszélhetünk itt eleve majd a nemzet jövőjének a biztosításáról, ha ezt a folyamatot meg tudjuk állítani, Magyarország kiszárítását, Magyarország lecsapolását meg tudjuk állítani. Ehhez viszont a víznek a tájban történő megtartását célzó vízgazdálkodási koncepcióra és az ennek megfelelő tájgazdálkodási koncepcióra van szükség.

Sajnos azt kell mondanom, hogy különböző eseményeken, konferenciákon, bizottsági üléseken már elhangzott az agrárminiszter úr részéről is, hogy átlátják ezt a problémát, és valóban cselekedni kell, de mégsem történik meg ez a cselekvés.

(14.10)

Azt kell mondanom, hogy ha ezt az alapvető kihívást nem tudjuk orvosolni, ha nem tudjuk végre a vizeket elvezető vízgazdálkodás helyett a vízmegtartó, a vizet a tájban megtartó vízgazdálkodást érvényesíteni, ha valahogy mégsem jutnak el ezeknek a szakembereknek az érvei a döntéshozatal szintjéig, akkor óriási bajban leszünk. A homokhátság 2020 óta hivatalosan is félsivatag, 1970 óta 2-5 méter közötti szinttel csökkent a talajvíz, és most a talajvízcsökkenés az Alföldre vetítve éves szinten 2 köbkilométer víz elvesztését jelenti. Államtitkár úrral is már többször beszéltünk erről. A kormány rendszerint az öntözési koncepcióval, az öntözés lehetőségével rukkol elő, tehát még a saját terveik szerint sem fogja a területek 10 százalékánál nagyobb arányát érinteni az öntözés, és azt is tudjuk, hogy félsivatagi körülmények között már nem tud segíteni az öntözés. Tehát táji vízvisszatartás lehetőségének megvalósítására van szükség. Kérem önöktől, hogy ebben is alakítsunk ki nemzeti konszenzust. Itt megvan a tudás, megvan a lehetőség, a szándék és a cselekvés hiányzik ahhoz, hogy ilyen módon részt tudjunk venni közösen ilyen folyamatban, hogy meg tudjuk védeni a természeti kincseinket.

Ami a vizeket érinti, amit látunk a közművek tekintetében, bár most nem akarok ebbe belemenni, mert eltérnék a tárgytól, a felszíni, a felszín alatti vizeink védelme mind-mind olyan terület, amelyeket valóban mentesíteni kellene a pártpolitikai csatározások alól. Mi erre mindig nyitottak voltunk, mi mindig megtettük az indítványainkat, ez így lesz a későbbiekben is.

Visszakanyarodva erre a konkrét indítványra, azt tudom mondani, hogy az LMP-frakció természetesen támogatni fogja, és törekedni fogunk arra, hogy teljes nemzeti konszenzus legyen. Nagyon bízom benne, hogy nincs olyan frakció a magyar Országgyűlésben, amely szembemenne Magyarország GMO-mentességének megőrzésével. Köszönöm, elnök úr.