Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TESSELY ZOLTÁN, az Európai Ügyek Bizottságának alelnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Megtisztelő alkalom, hogy az Európai Ügyek Bizottságának alelnökeként előterjesztőként szólalhatok fel az Országgyűlés ülésén.

A lisszaboni szerződés hatálybalépése óta az uniós tagállami parlamentek egyes jogszabálytervezeteknél előzetes ellenőrzést végezhetnek a szubszidiaritás elvének érvényesüléséről. A magyar parlamenti jog szerint az Európai Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik a fenti elv vizsgálata. Emlékeztetem a tisztelt Házat, hogy az első ilyen típusú vizsgálatot tíz évvel ezelőtt, 2013 októberében folytattuk le az Európai Ügyészségről szóló rendelettervezetről. Akkor 13 tagállami kamara emelt kifogást a rendelettervezettel szemben, s ez elegendő volt a sárga lapos eljáráshoz, így az Európai Bizottságnak felül kellett vizsgálnia előterjesztését.

Az Országgyűlés indokolt véleményt eddig kiemelkedően fontos ügyekben fogadott el, amikor egy uniós jogalkotási javaslat lehetséges társadalmi, gazdasági következményei ezt indokolták, vagy a javaslat az államszervezet működését alapvetően befolyásolta volna. A szubszidiaritás elve alapvetően politikai, és nem jogi kategória, továbbá nincs meghatározva, hogy milyen ismérvek alapján lehet az elv megsértéséről beszélni egy jogszabálytervezet esetén. Az eljárás célja, hogy a nemzeti parlamentek szükség esetén megakadályozhassák, hogy az Európai Bizottság átruházott hatáskörét túllépje, ezért azt vizsgálják, hogy az uniós szintű vagy a tagállami fellépés eredményesebbe, illetve a tervezett intézkedés arányos-e. Az uniós szerződések ugyanis nem adnak biankó felhatalmazást az Európai Unió intézményeinek, hogy azt tegyenek, amit akarnak. A szubszidiaritás elve és az arányosság elve biztosítja, hogy az Unió csak azt tegye, amit a tagállamok vagy a regionális hatóságok nem tudnak jobban vagy legalább ugyanolyan jól megtenni.

Ez a vita egy különleges parlamenti eljárás része, s ilyen jellegű vizsgálatot legutóbb tavaly decemberben folytattunk le a tisztelt Házban. Az eljárás lényege, hogy az Országgyűlés, amennyiben kifogásolja az uniós jogalkotási tervezet tartalmát, akkor erről egy országgyűlési határozatot fogad el. A házelnök ezt az országgyűlési határozatot megküldi az uniós intézmények vezetőinek, ezzel jelezve a parlamenti kifogást, más néven az indokolt véleményt. Ez az eljárás az uniós jogon alapul, míg az egyes eljárási lépések a parlamenti jog által szabályozottak.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az általunk vizsgált javaslat címe az egyes új génkezelési technikák útján nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról, valamint az Európai Unió 2017/625 számú rendeletének módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet. Az Európai Ügyek Bizottsága 2023. október 9-ei ülésén döntött a napirenden szereplő indítványok előterjesztéséről azért, hogy az Országgyűlés állapítsa meg, hogy az NGT-növényekről szóló rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét. Az eljárásra nyolc hét áll rendelkezésre, ami ez esetben 2023. november 6-án jár majd le.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az új típusú GMO-növényekről szóló rendelettervezet tudományos tartalma miatt talán az egyik legnehezebb szubszidiaritási ügy, amit ez idáig a tisztelt Ház a napirendjére tűzött. Évekkel ezelőtt az Európai Ügyészség létrehozása vagy a kiküldött munkavállalók bérének szabályozása a közérthető jogszabályok közé tartozott. Ezzel szemben ez a rendelettervezet bevezet bennünket a génszerkesztés, a genomok, a DNS-szekvenciák világába.

2001-ben fogadták el a jelenleg is hatályos, a géntechnológiával módosított szervezetek, a GMO-k környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelvet. Azóta a biotechnológia valóban jelentősen fejlődött, új génkezelési technikák, NGT-k, köztük pedig nagyon fontos genomszerkesztési technikák kifejlesztéséhez vezetett, amelyek lehetővé teszik többek között a genom pontos helyeken történő módosítását is.

(13.00)

Tisztelt Országgyűlés! Fontosnak tartom felidézni, hogy az Országgyűlés 2006-ban  az akkori összes parlamenti párt egyetértésével  az 53/2006. számú országgyűlési határozattal elfogadta Magyarország GMO-mentes stratégiáját. Később a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége alaptörvényi szintű védelmet kapott, mert Magyarország Alaptörvényének XX. cikke alapján az egészséghez való jog érvényesülését a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság biztosítja.

Kifogásunk egyik fő indoka az, hogy e jogot a rendelettervezet nem korlátozhatja, ugyanakkor egyértelműen korlátozni kívánja. A rendelettervezetnek az egészséghez való jog tagállami biztosítása érdekében lehetőséget kellene biztosítania a tagállami döntéshozatal fenntartására, de ezt nem teszi.

Ha egy mondatban kellene összefoglalni a kormány által is támogatott jelenlegi parlamenti eljárás célját, akkor az a következő lenne: a magyar stratégia nem változik, továbbra is kiállunk az Alaptörvényben foglaltak, azaz a magyar mezőgazdaság GMO-mentessége mellett.

A rendelettervezet ugyanakkor a mezőgazdasági termelés GMO-mentességét szüntetné meg. Megítélésünk szerint a hatályos uniós szabályozás összhangban van a szubszidiaritás elvével, ugyanakkor az Európai Bizottság új javaslata ellentétes azzal, azaz ellentétes a helyben döntés elvével.

Ennek igazolására egy kicsit vissza kell menni az időben. 2015-ben  hathatós magyar közbenjárás eredményeként  sikerült elérni a GMO-irányelv módosítását és kiegészítését a 26b. cikkel annak érdekében, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, hogy akarnake GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Ez a rendelettervezet ezt a vívmányt venné el az uniós tagállamoktól.

Az Európai Ügyek Bizottsága által benyújtott jelentés arra törekedett, hogy tartalmazzon minden olyan fontos tényt, amely megalapozza és lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés lefolytassa a vitát és felelős döntést hozzon.

A rendelettervezet az uniós GMO-jogszabályokat illetően egyedi rendelkezéseket vezetne be az új génkezelési technikák útján előállított NGT-növények és NGT-termékek vonatkozásában. Az új génkezelési technikák sok esetben a genom célzottabb és pontosabb módosítását eredményezhetik, mint a hagyományos nemesítési vagy a bevált génkezelési technikák, és előfordulhat, hogy e módosítások természetes úton vagy a hagyományos nemesítés során tovább öröklődhetnek.

A rendelettervezet az új génmódosított növényeket két kategóriába sorolná, és két különböző eljáráshoz kötné azok felhasználását, illetve forgalmazását.

A rendelettervezet a Magyarország Alaptörvényével való ellentétén túl számos egyéb indok alapján is sérti a szubszidiaritás elvét. A rendelettervezet 25. cikke szerint a GMO-irányelv 26b. cikke nem lenne alkalmazható a 2-es kategóriájú NGT-növényekre, azaz a rendelettervezet eltérne a hatályos GMO-irányelvtől; egyáltalán nem tartalmaz a tagállami szuverenitásra vonatkozó rendelkezést, amely lehetőséget adna a tagállamoknak, hogy eldönthessék, hogy akarjáke a saját területükön termeszteni azt a géntechnológiával módosított növényt vagy sem. Ez a rendelkezés nyilvánvalóan ellentétes a szubszidiaritás elvével.

Bizottságunk jelentése szerint a rendelettervezet választott jogalapja sem teljes körű, és ezáltal nem megfelelő, mert nem tartalmaz hivatkozást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 191. cikkére, ami a környezetvédelem, az emberi egészség és a természeti erőforrások védelméről szól, noha a rendelettervezet általános célkitűzései között szerepel a környezet magas szintű védelmének fenntartása, az elővigyázatosság elvével összhangban.

Tisztelt Képviselőtársaim! További kifogásunk az uniós fellépés szükségszerűségével és hozzáadott értékével kapcsolatosan fogalmazódott meg. Bizottságunk megvizsgálta az uniós fellépés szükségességét, s ez alapján megállapította, hogy a jelenleg hatályos uniós szabályozás megfelelő. A géntechnológiai tevékenység hatályos szabályozása a GMO-irányelv, amely szigorú szabályozást tartalmaz.

Az Európai Ügyek Bizottsága rámutat arra is, hogy a termesztés szabályozása tagállami szinten is megvalósítható, az élelmiszerek és a takarmánycélú GMO-k forgalomba hozatala ugyanakkor a közös piac miatt uniós szintű szabályozást igényel.

Az Európai Ügyek Bizottsága az uniós fellépés hozzáadott értéke hiányaként értékeli az NGT-növények közötti kategorizálást, mivel az NGT 1-es és az NGT 2-es kategória létesítése és egymástól való elhatárolása nem kialakult és elismert tudományos módszereken alapul, hanem döntően szakpolitikai alapon nyugszik.

Kifogásoljuk, hogy az 1-es kategóriájú NGT-növények javasolt deregulációja aránytalan, hiszen e növények környezetbe történő kibocsátása számos kockázattal járhat. A rendelettervezet azonban az 1-es kategóriába sorolt növényeket teljes mértékben kivenné a jelenlegi GMO-szabályozás alól; a növények környezetbe juttatását semmiféle kockázatértékelés nem előzné meg; jelölés, címkézés, illetve nyomon követés nélkül kerülnének forgalomba.

A rendelettervezet preambuluma szerint ahhoz, hogy az NGT-növények hozzájárulhassanak a zöldmegállapodás, valamint a „termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biodiverzitási stratégia fenntartásához, elő kell segíteni az NGT-növények Unión belüli termesztését. Ezt azonban nem osztja minden uniós tagállam, nem osztja számos érdekelt fél, és nem osztja a civil társadalom jelentős része sem, ahogy ez a rendelettervezet előkészítése során lefolytatott számos konzultáció során is világossá vált. Ezért nem indokolt a tagállamok azon lehetőségének korlátozása, hogy lehetőségük legyen megtiltani az NGT-növények termesztését a területükön, mert ennek korlátozása szuverenitási kérdés is.

(13.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Ügyek Bizottsága a fentiek alapján megállapította, hogy az egyes új génkezelési technikák által nyert növényekről és a belőlük származó élelmiszerekről és takarmányokról szóló rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét.

Kérem, támogassák a bizottsági önálló indítványok elfogadását. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)