Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Köszönöm, elnök úr, a szót. Most 2 perces, ugye? Jól értem elnök urat?

ELNÖK: Nem, hanem szót kért miniszter úr.

VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter: Szót kértem, igen, elnök úr, mert itt annyi tücsök és bogár elhangzott, hogy valamit kezdeni kell vele. Az ellenzéki képviselőtársaink részéről oly messze rugaszkodtak el magától a törvényjavaslattól, hogy úgy érzem, egy-két mondatban érdemes ezzel is foglalkozni. A kormánypárti képviselőknek köszönöm a hozzászólásukat, Bánki Eriknek és Hollik Istvánnak. Azt gondolom, megértették, hogy miről van szó.

Sajnálom, hogy már egy-két ellenzéki képviselő, aki hozzászólt, nincs itt a teremben, de számukra is szeretnék egy-két dolgot mondani. Az első és legfontosabb talán, amit az ellenzéki képviselők nem vettek észre, hogy most vesszük át az európai gyakorlatot. Ami eddig a jegybank veszteségrendezésében Magyarországon volt, az a kivétel volt. Most tehát nem arról van szó, hogy a magyar kormány egy unortodox  meg ilyen szavak hangzottak itt el  megoldást talál. Egy olyan megoldást találtunk, amely teljes egészében alkalmazható európai gyakorlatnak számít. A veszteség rendezése, ahogy elmondtam, bár országonként némileg eltér egymástól, de mégis az a gyakorlat, hogy ez nem befolyásolja a jegybankok működését. Semmi ördögtől való ebben a tekintetben nem történik.

A másik, hogy akik most ezt a módosítást kifogásolják és nem támogatják, azok tulajdonképpen 400 milliárd forintos terhet akarnak most rövid távon hagyni a magyar adófizetők vállán. Ők azt szeretnék, hogy ha jövő év január 1-jével 400 milliárd forintot befizetnének valahonnan a magyar adófizető polgárok, hogy a veszteségét, a keletkezett veszteség egyötödét rendezzük 2024-ben. Hát egészen hajmeresztő és nonszensz! Elmondtam az expozéban, ha figyeltek volna rá, akkor meghallják, hogy ez durván annyi, mint az egyhavi teljes nyugellátások kifizetése. Önök most tényleg azt akarják, hogy jövőre egyhavi nyugdíj összegét veszteségrendezésre fordítsuk, Csárdi úr? (Csárdi Antal: Válaszolok!) Nem kell válaszolni, nem egy interpellációs időszakban vagyunk, csak gondolkozzon el azon, amit mondott.

A harmadik megjegyzésem, hogy a jegybank továbbra is független marad. Tehát szó sincs arról, hogy a kormány belenyúl a jegybank döntéshozatalába, vagy a monetáris politika eszköztárát akarja magához ragadni. Erről nincsen szó. Egy veszteséget rendezünk. Nem terjeszkedik ezen túl a törvényjavaslat. Azt a problémát akarjuk megoldani, amit a jegybank most rövid távon önmaga nem tud megoldani, hiszen nincs annyi felhalmozott nyeresége az előző évekből, hogy ezt a veszteséget rendezni tudja.

Tisztelt képviselő urak  itt utalok Mellár Tamás, Csárdi Antal vagy mások hozzászólására , önöknek nem a kormánnyal van vitája, hanem az Európai Központi Bankkal, Christine Lagarde-dal. Én Csárdi Antal urat nagyra becsülöm mint képviselő, és hogy mondjam, tiszteletet érdemel, hogy önt is a választók megválasztották és a parlamentbe juttatták, de nem gondolom, hogy ön a monetáris politikához kicsit jobban ért, mint Christine Lagarde, aki ezzel foglalkozik főállásban az Európai Központi Bank részéről. Márpedig ezt a módosítást, amit mi kiküldtünk Frankfurtba az Európai Központi Banknak, jóváhagyta az Európai Központi Bank. Elfogadta, és azt mondta, hogy a magyar gyakorlat, ha így módosul, akkor az minden tekintetben az Európai Unióhoz fog harmonizálni.

Végül még egy megjegyzést engedjenek meg, bár erről Hollik István képviselőtársam már hosszabban beszélt! Van egy gazdaságpolitikai helyzet. Van egy gazdaságpolitikai helyzet, ami a Covid után megint egy olyan helyzetet állított elő, amivel az elmúlt 20 vagy 30 évben senki nem találkozott Európában. Ugye, a Covid a keresleti és a kínálati láncok megszakadását, szétszakadását jelentette. Arra a helyzetre nem lehet felkészülni egy gazdaságpolitikában, hogy kijárási korlátozások vannak és az embernek otthon kell ülni. Hát hogy működjön így a gazdaság? Nyilvánvaló volt tehát, hogy segítünk az embereknek, támogatjuk őket, és a monetáris politika is ezt csinálta.

Elmondtam a beszédemben, tisztelt Csárdi képviselő úr  most éppen önnek beszélek, vagy önnek is , hogy a monetáris politika 2020-ban Európában mindenhol, de így nálunk is igyekezett segíteni azt a gazdaságpolitikai célt, hogy a munkahelyeket megtartsuk, hogy az emberek jövedelemhez jussanak, és senki ne kerüljön a partvonal szélére, senki ne maradjon ellátás nélkül. Ennek nyilván áldozatai vannak. A monetáris politika, a jegybank vesztesége részben ezt az áldozatot tükrözi vissza.

Tehát én azt gondolom, el kell fogadni azt a helyzetet, ahogy 2020-ban a Covidra, majd 2022-ben az orosz-ukrán háborúra a magyar gazdaságpolitika reagált. Reagálunk úgy, hogy letörjük most az inflációt, reagálunk most úgy, hogy egy új megoldást alkalmazunk a veszteség kezelésére. Én azt kérem a képviselőtársaktól, hogy maradjanak a tárgynál, főleg az ellenzéki képviselőket értem ez alatt, igyekezzenek arról beszélni, amit a törvényjavaslatban mi leírtunk, és arra kérem őket is, hogy fontolják meg az álláspontjukat, és ha lehetséges, akkor majd a végén támogassák a beterjesztett javaslatot. Köszönöm, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)