Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A 2021-2027-es időszakban készített köznevelési stratégia szövegezésekor, illetve az ezen tervek végrehajtását szolgáló hazai és európai uniós projektek tervezésekor hosszú egyeztetésekbe kezdtünk, melyeknek célja az volt, hogy a legfontosabb célokra használjuk fel a hazai forrásokat és az európai uniós forrásokat. Az egyik ilyen átgondolandó kérdéskör az oktatás méltányossága, esélyteremtő jellege volt, ami a magyar kormánynak is szívügye, és az Európai Unió számára is prioritás.

Sok gyermek számára az iskola, a tanulás jelenti azt a lehetőséget, melynek révén előrébb juthatnak, előrébb juthatnak, mint a családtagjaik vagy a szűkebb környezetükben élők. Az oktatás esélyteremtő funkciójának megerősítése érdekében vezettük be 2015-től  és ezért tartjuk kiemelten fontos intézkedésnek  a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, ezért működtetjük az országban csaknem kétszáz helyszínen a tanodák rendszerét, ezért működtetjük az Arany Jánosról elnevezett tehetséggondozó programot, és ezért vezettük be a szakképzés rendszerében is a nagyon jelentős ösztöndíj-támogatást; ugyanezt a célt szolgálják a felsőoktatásban a roma szakkollégiumok. Ezért vezettük be az új pedagógus-életpályáról szóló törvényben az esélyteremtési illetményrészt, hogy azokon a felzárkózó és kedvezményezett településeken, ahol ez indokolt, ahol a pedagógusok munkája jellemzően erősebb kihívásokkal, nehezebb feladatokkal terhelt, ott 20 százalékkal magasabb bért kapjanak.

A folyamatosan zajló egyeztetések során vizsgáltuk, hogy milyen további intézkedéseket lehetne még bevezetni az oktatási rendszerünk méltányosságának erősítése érdekében. Az egyik terület, ahol beavatkozást láttunk szükségesnek, a hátrányos helyzetű, esélyteremtésre szoruló tanulók nem kiegyenlített iskolai megoszlása, ami esetenként kedvezőtlenül befolyásolja a teljes oktatási rendszer eredményességét is.

Áttekintettük a hatályos szabályozást, és megállapítottuk, hogy ma is szabályozott, hogy egy településen belül hogyan kell például elosztani a nagyobb fokú támogatásra szoruló diákokat. Jogos azonban az Európai Bizottság tárgyalóinak az az észrevétele, hogy a végrehajtás, illetőleg a végre nem hajtás szankciói nem kellően határozottak, és ezen a téren lépni érdemes, erre az Európai Bizottság többször is kérte Magyarországot.

A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló törvényjavaslatot ennek mentén alakítottuk ki, egyeztettük le, és ezt vállaltuk az emberierőforrás-fejlesztési operatív program pluszban, valamint Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi tervében, ezt írta alá a kormány tavaly decemberben, összekapcsolva ezáltal a most benyújtott szabályozási javaslatot és az európai uniós források biztosításának kérdését.

A javaslatban foglalt megoldási lehetőség az érintett tanulói csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének hatékonyabb érvényesítését szolgálja azzal, hogy a már meglévő szabályok be nem tartása esetén negatív következményeket határoz meg. A javaslat szerint a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított adott évi átlagbéralapú támogatás csökkentett összegű, 90 százalékos lenne, ha a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók neveléséből, oktatásából az adott általános iskola nem veszi ki a részét indokolt mértékben.

A törvényjavaslat szerint azt vizsgáljuk majd, amikor a településen vagy a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a település vagy a kerület hátrányos helyzetű tanulói arányához képest jelentősebb mértékben, előbb 20 százalékponttal, majd a későbbi években 15 százalékponttal alacsonyabb. Ez teljes mértékben indokolható is, hiszen amely intézmény a nehezebb és többletráfordítást igénylő feladatok ellátásában nem vesz részt, az a feladattal járó támogatásokból is csökkentett mértékben részesüljön, akik pedig nagyobb részt vállalnak, mint az átlag, azok nagyobb mértékű támogatásra számíthatnak 20 százalékos mértékben.

A hátrányos helyzetű csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének célját szolgálja továbbá a javaslatnak a köznevelési törvény módosítását érintő része, melynek lényege, hogy fenntartóváltás, átszervezés esetén is figyelemmel kell lenni a tanulói összetétel kialakítására. Ez a módosítás is az érintett tanulók kiegyenlített arányának biztosításával összefüggő fenntartói feladatok pontosítására irányul.

A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése már a tavasz folyamán lezajlott, ennek folyamán a különböző véleményező társadalmi szervezetek, de még a szakszervezetek is pozitívan értékelték a javaslatot. A minőségi oktatáshoz való hozzáférés kapcsán az európai uniós és hazai célok nem térnek el egymástól.

(14.50)

Hazai stratégiai szinten is rögzített célkitűzés a méltányos oktatás szervezése, az ahhoz történő hozzáférés biztosítása mindenki számára. A jelen törvényjavaslat is alátámasztja, hogy a megtett vállalást teljesítjük, időszerű, hogy az Európai Bizottság is teljesítse a vállalását, és ezáltal a törvényjavaslatban foglaltak mielőbb hatályba léphessenek, a pedagógusok bére pedig minél rövidebb időn belül 75 százalékkal emelkedjen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)