A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Jó napot kívánok, tisztelt képviselőtársaim. Szeretettel köszöntöm valamennyiüket, és köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik mai ülésünket.

Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 10. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Vadai Ágnes jegyző asszony és Aradszki András jegyző úr lesznek a segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend szerinti határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. (Zaj.  Mozgás.) Kérem, foglalják el helyüket, és ellenőrizzék, hogy kártyájukat megfelelően elhelyeztéke a szavazatszámláló gépben. Arra is tisztelettel felhívom a figyelmüket, hogy szavazás lesz, ezért egy kicsit nagyobb csöndet és nagyobb odafigyelést kérek.

A mai határozathozatalok során minősített többséget igénylő előterjesztés elfogadásáról is döntünk. Felhívom a szíves figyelmüket, hogy a határozati házszabály 50. § (3) bekezdése alapján, amennyiben a törvényjavaslat zárószavazása során az Országgyűlés nem fogad el minősített többséget igénylő rendelkezést, ez további külön döntés nélkül is kiterjed az el nem fogadott szabályozás sarkalatosságára utaló rendelkezés elhagyására is. Ebben az esetben az egyszerű többséggel történő zárószavazás az előterjesztés ekképpen módosult szövegéről történik.

Most soron következik a Magyarország Kormánya és a Világélelmezési Program (WFP) között a WFP Globális Üzleti Szolgáltató Központ létrehozásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló T/3088. számú törvényjavaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a törvényjavaslat eredeti, benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/3088. számú törvényjavaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a törvényjavaslatot 178 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Most soron következik a Magyar Nemzeti Bank 2021. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról szóló H/2280. számú határozati javaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a határozati javaslat benyújtott szövegéről határozunk.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a H/2280. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 131 igen szavazattal, 53 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Soron következik a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosításáról szóló T/2667. számú törvényjavaslat zárószavazása.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény és a határozati házszabály rendelkezései alapján az Országgyűlés elnöke az előterjesztő által benyújtott T/2667/85. számú egységes javaslatot megküldte a Költségvetési Tanács elnökének. A Tanács az előzetes hozzájárulás megadásáról szóló véleménye T/2667/88. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Tisztelettel köszöntöm dr. Kovács Árpád urat, a Költségvetési Tanács elnökét, akinek a határozati házszabály 96. § (2a) bekezdése alapján most megadom a szót. Parancsoljon, elnök úr, fáradjon az emelvényre! (Dr. Kovács Árpád a pulpitusra lép.) Elnök úr, öné a szó.

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés elnöke 2023. március 27-én megküldte a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosítását célzó, az Országgyűlés által elfogadott változások, változtatások átvezetését is tartalmazó egységes javaslatot, kérve a Költségvetési Tanács véleményét az államadósság-szabálynak való megfeleléséről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a törvényjavaslat zárószavazásához.

A tanács a dokumentumot megvizsgálta, a továbbiakban a 2023. év március 30-ai ülésén hozott 3/2023. (III. 30.) számú határozatát ismertetem. Megállapította, hogy az egységes javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel azonos összegben növelik a bevételi és a kiadási főösszeget, ebből következően az államadósság tervezett összege nem változik.

(11.10)

A tanács a 2023. december 31-ére tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvény módosítását célzó egységes javaslatban tervezett mértékét tudomásul vette. A tanács véleménye szerint az államadósság-mutató kitűzött csökkentése összhangban van a törvényjavaslat feltételéül használt makrogazdasági pályával és a kijelölt költségvetési folyamatokkal. Az államadósság-mutató a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett megállapítva, összhangban a törvényjavaslat elkészítésekor fennálló, annak alapját képező makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Miután a 2023. év végére számított államadósság-mutató kisebb a 2022. év végére várt mutató értékénél, így az Alaptörvény követelménye is teljesül. A tanács mindezek alapján megadta előzetes hozzájárulását az egységes javaslat zárószavazásához.

Tisztelt Országgyűlés! Önök előtt jól ismert, hogy az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. E szabálynak a törvényjavaslat a fennálló kockázatok ismeretében is megfelel. A stabilitási törvény is rendel előírást az adósság alakulására vonatkozóan, amely szerint az államadósság GDP-arányos mértékét legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni. Az egységes törvényjavaslat szerint e mutató 2023-ban ennél jóval nagyobb mértékben, 3,8 százalékponttal mérséklődhet.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Megállapította, hogy a benyújtott törvényjavaslathoz képest az Országgyűlés által elfogadott módosítások alapján egyes kiadási és bevételi előirányzatok összesen 17,6 milliárd forinttal megemelkednek. Így a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram bővítése érdekében a programot működtető Eximbank Zrt. forrásbevonási lehetőségeinek szélesítése történik meg, amelynek fedezetét a Rezsivédelmi Alap versenyszektor támogatása kiadási előirányzatból történő átcsoportosítás teremti meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetén belül az útdíjrendszerek üzemeltetésével összefüggő veszélyhelyzeti rendeleti szabályok államháztartás-technikai kezelésére átcsoportosítással külön bevételi és kiadási előirányzatot hoztak létre.

Az Országos Bírói Tanács részére a személyi és dologi kiadásokra juttatott összeg 300 millió forinttal emelkedik, amelynek forrását az Eximbank Zrt. által vállalt garanciaügyletekből eredő várható fizetési kötelezettség azonos összegű csökkentésével biztosítják. Ennélfogva az egyenleg nem változott.

A tanács ugyanakkor fontosnak tartotta ráirányítani a figyelmet, hogy a módosított költségvetést is kockázatok övezik. Ezért kiemelte annak fontosságát, hogy a végrehajtás során a törvényjavaslat 8. § (2) bekezdésében elrendelt, a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítói által készítendő intézkedési tervek reális, fenntartható, ugyanakkor a közfeladatok ellátását nem veszélyeztető takarékossági intézkedéseket tartalmazzanak. Ellenkező esetben ugyanis a közszolgáltatások zavartalan teljesítése jelentős többletkiadásokat tesz szükségessé, ami veszélyezteti az államadósságcél elérését. Az energiaárak emelkedésének részleges kompenzálása ellenére a közfeladatok ellátását finanszírozó előirányzatok reálértéke több területen számottevően csökkent, így az ebből adódó feszültségek kezelése a költségvetés végrehajtása során további kiemelt figyelmet kíván.

A tanács ezúttal is szorgalmazta a 3 százalékos GDP-arányos hiány mielőbbi elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik. Ugyanis változatlanul úgy látja, hogy a deficit csökkentése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását, például hozzájárul a külső finanszírozási képesség javításához. A tanács ezért most is üdvözölte azt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke az 1,5 százalék feletti növekedést mutatja, akkor az így keletkező nyugdíjprémium tervezetten felüli összegével csökkentett többletbevételt a hiány mérséklésére kell fordítani.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül meg kell jegyeznem, hogy a Költségvetési Tanács kockázatot lát a költségvetési módosítási folyamat elhúzódásában. Ez ugyanis rontja a finanszírozás kiszámíthatóságát, akadályozza a költségvetési szervek megalapozott, előrelátó gazdálkodását. A tanács ezért reméli, hogy a belső és külső körülmények lenyugvásával a költségvetés visszanyeri az iránytű szerepét, amihez a költségvetési szféra és a gazdaság szereplői igazítani tudják döntéseiket.

Mindezekkel együtt véve és mindezekre figyelemmel adta meg a Költségvetési Tanács hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és engedjék meg, hogy a közelgő húsvétra tekintettel kellemes ünnepeket kívánjak önöknek! (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/2667/85. számú egységes javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslatot 131 igen szavazattal, 54 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Most soron következik a 2023. év Madách Imre-emlékévvé nyilvánításáról szóló H/3004. számú határozati javaslat zárószavazása. Mivel az előterjesztéshez összegző módosító javaslat nem érkezett, most a határozati javaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a H/3004. számú határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 184 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodó szavazattal elfogadta.

Soron következik az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló H/3086. számú békepárti határozati javaslat zárószavazása. Frakciókérésre figyelemmel azonban előtte módosító javaslatok fenntartásáról kell döntenünk. Tájékoztatom önöket, hogy a házszabály 48. § (4) bekezdése alapján az MSZP képviselőcsoportja a 2. számú, a Jobbik képviselőcsoportja a 10., 11. és 12. számú, a Párbeszéd képviselőcsoportja pedig a 3. számú módosító javaslat fenntartását indítványozta. Először ezekről határozunk.

A 2. számú módosító javaslat Tóth Bertalan és képviselőtársai indítványa. Ennek fenntartása kizárja a 10., 12. és 3. számú módosító javaslatok fenntartásáról történő döntést. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 50 igen szavazattal, 135 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodó szavazattal nem tartotta fönn.

(11.20)

A 10. számú módosító javaslat Lukács László György és Brenner Koloman képviselő urak indítványa. Ennek fenntartása kizárja a 3. számú módosító javaslat fenntartásáról történő döntést. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 41 igen szavazattal, 135 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

A 3. számú módosító javaslat Szabó Timea és képviselőtársai indítványa. Ennek fenntartása kizárja a 12. számú módosító javaslat fenntartásáról történő döntést. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 42 igen szavazattal, 134 nem[footnoteRef:1] szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn. [1: Tilki Attila (Fidesz) nemmel kívánt szavazni.]

A 12. számú módosító javaslat Lukács László György és Brenner Koloman képviselő urak indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 41 igen szavazattal, 135 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

A 11. számú módosító javaslat Lukács László György és Brenner Koloman képviselő urak indítványa. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, fenntartjae a javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a módosító javaslatot 43 igen szavazattal, 132 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett nem tartotta fenn.

Mivel az Országgyűlés módosító javaslatot nem tartott fenn, valamint az előterjesztéshez összegző módosító javaslat sem érkezett, a zárószavazás során a határozati javaslat benyújtott szövegéről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a H/3086. számú békepárti határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a határozati javaslatot 130 igen szavazattal, 24 nem[footnoteRef:2] szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. (Több képviselő a mobiltelefonjával felvételt készít.  Közbeszólások.) [2: Dr. Latorcai János tévesen szavazott, igennel kívánt szavazni.]

Soron következik az egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló T/3009. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. A Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatát T/3009/6., összegző jelentését pedig T/3009/7. számon terjesztette elő. (Zaj.  A Párbeszéd sorai felé:) Kérdezem a hölgyeket, mi a probléma. (Szabó Timea: Mit tetszik gondolni?) Akkor kérem, hogy figyeljenek ide is! (Szabó Timea: Mindenképpen!)

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Arra figyelemmel, hogy ennek 1., 2., 4., 6. és 7. pontjai elfogadásához minősített többség szükséges, a határozathozatalra két részletben kerül sor.

Először a minősített többséget igénylő részekről határozunk, amelyek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/3009/6. számú összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat minősített többséget igénylő pontjait 137 igen szavazattal, 32 nem szavazat ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjairól határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/3009/6. számú összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjait. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az összegző módosító javaslat egyszerű többséget igénylő további pontjait 136 igen szavazattal, 31 nem szavazat ellenében, 19 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik. Felhívom szíves figyelmüket, hogy az Alaptörvény meghatározza az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseinek körét. Ezek elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Erre figyelemmel a zárószavazásra két részletben kerül sor.

Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/3009/9. számú egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 137 igen szavazattal, 32 nem szavazat ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadta.

Most az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseiről határozunk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/3009/9. számú egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az egységes javaslat egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 136 igen szavazattal, 32 nem szavazat ellenében, 18 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Az elfogadott napirendünknek megfelelően most a hétfői ülésnapon elhangzott interpellációkra adott válaszok elfogadásáról történő határozathozatalokra kerül sor.

Varju László képviselő úr, a DK képviselője, az I/3253. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 129 igen szavazattal, 56 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. (Folyamatos zaj.  Rövid szünet.) Köszönöm szépen.

Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP képviselője, az I/2955. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 54 nem szavazat ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta.

Dudás Róbert képviselő úr, a Jobbik képviselője, az I/3261. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 129 igen szavazattal, 56 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Dócs Dávid képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, az I/3260. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 28 nem szavazat ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadta.

Szabó Rebeka képviselő asszony, a Párbeszéd képviselője, az I/3255. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 56 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, az I/3259. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 55 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Hegedüs Andrea képviselő asszony, a DK képviselője, az I/3238. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 56 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Balassa Péter képviselő úr, a Jobbik képviselője, az I/3258. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 55 nem szavazat ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

(11.30)

Szabadi István képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, az I/3257. számú interpellációjára adott választ nem fogadta el. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az interpellációra adott választ 130 igen szavazattal, 37 nem szavazat ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 11/2022. (V.2.) OGY határozat módosításáról történő határozathozatal. Az elnöki jogkörben előterjesztett S/3423. számú javaslatot a honlapon valamennyien megismerhették.

Felkérem Aradszki András jegyző urat, hogy ismertesse az elnöki jogkörben előterjesztett személyi javaslat tartalmát. Parancsoljon, jegyző úr, öné a szó.

DR. ARADSZKI ANDRÁS jegyző: Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról szóló 11/2022. OGY határozat 2. pontja a következők szerint módosul: az Országgyűlés a Törvényalkotási Bizottságba Ágh Péter, Fidesz, korábban megüresedett tagsági helyére dr. Hoppál Pétert, Fidesz, a bizottság tagjává megválasztja. Ez a határozat az elfogadáskor lép hatályba.

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Az országgyűlési határozat száma helyesen 11/2022. V. hó 2-án kelt OGY határozat.

Tisztelt Országgyűlés! Most a határozathozatal következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadjae az S/3423. számú javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a javaslatot 186 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A határozathozatalok végére értünk. Most kétperces technikai szünetet rendelek el.

(Szünet: 11.32  11.34

Elnök: dr. Latorcai János

Jegyzők: dr. Aradszki András és dr. Vadai Ágnes)

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Tisztelettel arra kérem önöket, akik a teremben maradnak, kérem, foglalják el a helyüket, akik pedig hivatali ügyük ellátása érdekében most elhagyják az üléstermet, lehetőleg minél gyorsabban és minél csöndesebben tegyék meg, hogy a napirend utáni felszólalások rendben elhangozhassanak. (Rövid szünet.  Zaj.  Mozgás.)

Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, a Mi Hazánk képviselője, az Országgyűlés alelnöke. Kérem, maradjanak csöndben, képviselőtársaim, és ahogy kértem, akinek távozni kell, az tegye meg, hogy távozzon, hogy alelnök asszony zavartalanul el tudja mondani a felszólalását. Köszönöm szépen. Alelnök asszony, öné a szó.

DÚRÓ DÓRA (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Balatonaliga szappanoperája folytatódik, ami akár szórakoztató is lehetne számunkra, hogyha nem a magyar tenger partjáról lenne szó, hanem valamelyik távoli dél-amerikai banánköztársaságban figyelhetnénk ezt a korrupciót és alkalmatlanságot, ami övezi a kormányzatot ebben a tekintetben.

Azonban korántsem vicces, hogy magánbefektetők magánérdekei miatt az emberek elveszítik a Balatonnak több száz méteres partszakaszát, és a vak számára is látható módon megpróbálják a helyi építési szabályzatot kijátszani. Egy korábbi felszólalásomban érintettem azt a Balaton-parti sétányt, amely 540 méter hosszú, és egy kiemelő kormányrendeletre hivatkozva ezt értékesíteni akarta a beruházó. Nos, sajnálattal kell arról beszámolnom, hogy ez megtörtént. Felparcellázták ezt a területet, és több milliárd forint összértékben magánbefektetőknek eladták, így örökre elveszett a közösség számára a Balatonnak ez a partszakasza.

De itt még mindig nincs vége a település kálváriájának, hiszen a tavalyi év végén, december 21-én a kormányhivatal építési engedélyt adott öt darab körbekerített, sorompóval lezárt, lapostetős, hatszintes társasház építésére. Karácsonykor is dolguk volt tehát a civileknek, akik évtizedek óta ebben élnek, hogy nincs egy nyugodt, békés ünnepük, mert folyamatosan figyelniük kell, hogy milyen cselszövésre készül vagy a beruházó, vagy a kormány, vagy a kettő együtt a Balaton ezen területén.

Úgy adott erre engedélyt a kormányhivatal, hogy a helyi építési szabályzatban világosan le van fektetve, hogy erre a területre 4,5, 7,5 és legfeljebb 10 méteres épületmagasságot engedélyezhetnek. Azonban az építési tervben a 20 méteres magasságot is meghaladta a társasházak mindegyike. Tehát elnézést kérek, de a három és fél éves gyerekem is tudja, hogy a 20 több mint a 10, a kormányhivatalban valahogy mégsem volt senki, aki ezt észrevette volna, és kiadták az engedélyt. Nyilvánvaló, hogy súlyos alkalmatlanságról vagy korrupcióról van szó, hiszen a vak is látja, hogy mi történik.

A civilek megtámadták ugyanakkor az építési engedélyt a bíróságon, és ahogyan az várható volt, természetesen a Pécsi Törvényszék elsőfokú ítéletében ebben a hónapban visszavonta az építési engedélyt. A döntés azonban nem jogerős, úgyhogy továbbra sem nyugodhatnak meg a helyi lakosok. Az egész ügy akkor fog nyugvópontra jutni, hogyha ezt a kiemelő kormányrendeletet egyszer és mindenkorra visszavonja a kormány, azt hatályon kívül helyezi, hiszen ennek két alkalommal is törvénytelen alkalmazására került sor a területen.

Emlékezhetünk rá, hogy 2021-ben ugyanerre a kormányrendeletre hivatkozva adott építési engedélyt a kormányhivatal, azonban azt a felharsanó országos felháborodást követően visszavonta mindössze 17 nap után akkor a Miniszterelnökség, a sajtóirodájuk közlése szerint pedig éppen azért, mert eredetileg a terv munkahelyteremtést szem előtt tartó szállodafejlesztésre vonatkozott, az építtető azonban lakóingatlant tervezett építeni erre a területre. Tehát most ugyanaz megismétlődött 2023-ban is.

(11.40)

Ha karácsonykor nincsenek résen a civilek, akkor kicsúsztak volna abból a határidőből, hogy meg tudják támadni bíróságon ezt az építési engedélyt. Felháborító tehát az a sunyiság, amit a kormányhivatal is elkövetett ebben az esetben is.

A megoldás tehát az, hogyha a kormányrendeletet egyszer és mindenkorra hatályon kívül helyezik. Sem a civilek, sem a Mi Hazánk Mozgalom nincs az ellen, hogy egy értelmes, a környezetvédelmi és turisztikai szempontokat is magában foglaló beruházás megtörténjen ezen a területen, mert valóban szükség van arra, hogy a köz minél jobban hasznosíthassa ezt a területet, és valóban a fejlesztés is ráfér, ugyanakkor ennek úgy kell megvalósulnia, hogy a helyi lakosság akaratával nem megy szembe, és a helyi építési szabályzatot és a Balaton-törvényt is betartják, ahelyett, hogy a kormányhivatal a beruházóval kézen fogva próbálja újabb és újabb trükkök százait bevetni.

A Balatonnak a magyar emberekének kell lennie, és a környezetvédelmi szempontokat nem lehet figyelmen kívül hagyni egyetlen Balaton-parti beruházás során sem, Aliga e területén sem. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Mi Hazánk képviselőcsoportjából Novák Előd képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Törvénytelen és morálisan is elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula nevét közterület viselje, ezért a kommunizmus áldozatainak emléknapján javasoltuk valamely mártír szabadságharcosról elnevezni a fővárosi sétányt.

Horn Gyula az ’56-os forradalom vérbefojtóit aktívan kiszolgálta pufajkásként. A Deport ’56 feljelentése szerint 1956. december 6-án a Nyugati pályaudvar közelében egy karhatalmista provokáció során öt foglyul ejtett fegyvertelen civilt végeztek ki; a karhatalmisták közt ott volt Horn Gyula is.

A kommunizmus bűneiben Horn Gyula felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de még ami kevésbé köztudott, viszont Ungváry Krisztián történész feltárta: a D-209-es Medgyessy Péterhez hasonlóan III/II-es ügynök volt Horn Gyula is, „Harcos” fedőnéven, bár ő erről természetesen nem emlékezett meg emlékirataiban.

Noha beadványom nyomán a Fővárosi Kormányhivatal első nekem küldött válaszát még úgy zárta, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető, viszonválaszom és az utcanévtáblák letakarásával előmozdított társadalmi nyomásunk hatására dr. Sára Botond főispán úr végül igazat adott nekem, törvényességi felügyeleti felhívást bocsátott ki, amelyben 30 napos határidővel felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a fennálló jogszabálysértő helyzetet orvosolja, szüntesse meg, azaz a közterület nevét módosítsa.

Ezért is kellenek a figyelemfelhívó, nyomásgyakorló akcióink például a Szabadság téri kommunista emlékmű még mindig rendezetlen ügyében is. Bár a rendőrség megint igazoltatott, mi Vékony Csongorral, a Mi Hazánk budapesti elnökével februárban a törvényes rendet állítottuk helyre a kommunista utcanevek tilalmát előíró törvény alapján a Horn Gyula sétány utcanévtábláinak letakarásával, amit korábban hivatalosan hiába kezdeményeztem az illetékes Fővárosi Kormányhivatalnál, mert az válaszában bár megállapította a törvénytelen helyzetet, de akkor még egyúttal a jogi lehetőségek hiányára hivatkozott: törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető.

Pedig a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 11. §-a szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ha egy közterület-elnevezés során kétség merül fel, hogy a név kizáró törvényi tilalomba ütközike, akkor az önkormányzat beszerzi az MTA állásfoglalását, mely kizárólag önkormányzati kérelemre születik, azonban ezt a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte. A Mi Hazánk viszont rávilágított: a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény hasonló tilalmat fogalmaz meg, és az MTA Horn Gyula nevének civil szervezet elnevezésében való feltüntetése kapcsán már kiadott állásfoglalást, mely alapján megtiltották a névhasználatot, mert Horn Gyula közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt a XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában  így fogalmazott az MTA.

Ennek nyomán kellene hogy most a Fővárosi Közgyűlés is lépjen 30 napon belül, de a Horn Gyula sétány nevet törvénysértéssel is megtartaná a Fővárosi Közgyűlés, így bíróságra kerülhet az ügy. Közben pedig jelentkezett a Horn Gyula nevét viselni kívánó alapítvány, hogy a nevük csak trükk volt, ők valójában jobbosok, de így bírták az MTA-t állásfoglalásra, miután sajnos a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte azt a szavazás előtt, noha több fideszes politikus is ül ott.

Az MTA pedig sajnos csak önkormányzati kérésre foglal állást, elvileg még a kormányhivatal kezdeményezésére sem. Épp ezért készültem én is egy hasonló trükkre, mi hazánkos település kérvényezte volna az MTA állásfoglalását, de végül mégsem kell, mert jogi érvelésemmel sikerült meggyőzni a kormányhivatalt a beavatkozásról, noha a válaszát először ugyebár még azzal zárta, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető. Pedig ekkor már a főispán tudatában volt a Horn Gyuláról elnevezni próbált alapítvány kapcsán az MTA állásfoglalásáról. De végül csak a válaszlevelem győzte meg, illetve a társadalmi nyomás. Köszönet érte mindenkinek, aki megszólalt a tiltakozás hangján.

Feladatunk azonban van még bőven, tisztelt Országgyűlés, hiszen az elmúlt 30 év, az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az ügynöklisták feltárása, a kommunista vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása, valamint a kommunista luxusnyugdíjak megvonása. Ezek a Mi Hazánk Mozgalom legfontosabb antikommunista programpontjai. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Dudás Róbert képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

DUDÁS RÓBERT (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az elmúlt évben több mint 3 százalékkal, egészen pontosan 14 679-re nőtt a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma. Többek között ezek azok a területek, amelyeknél elmondhatjuk, hogy ha csak egy lenne ez a mutató, az is pontosan eggyel lenne több, mint ami elfogadható lenne. Egyben kijelenthetjük, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt a számot visszaszorítsuk.

Természetesen nem lehet elhallgatni, hogy személyi mulasztások is igen magas számban okozzák ezeket a baleseteket, és ezzel is foglalkozni kell, ugyanakkor viszont szeretnék most néhány külső tényezőre rávilágítani, amire viszont kiemelt figyelmet kellene hogy fordítson az Országgyűlés, azon belül pedig a magyar kormány.

Az egyik ilyen maguknak az utaknak az állapota, kiemelten a kistelepülési utaké és a kistelepüléseket összekötő utaké. Katasztrofális állapotban van a vidék úthálózata. Nekem az elmúlt hetekben, hónapokban több írásbeli kérdésem volt, több szóbeli felszólalásom volt ezekkel az útállapotokkal kapcsolatban, és mindig kikerülő válaszokat kaptam. Legutóbb három Heves megyei úttal kapcsolatos kérdésemre azt a választ kaptam, hogy bár tisztában van vele a magyar kormány, hogy ezek az utak nemcsak hogy felújításra szorulnak, hanem akár teljes burkolatcserére, hiszen balesetveszélyesek, életveszélyesek, erre most nincs forrás.

Több okból sem elfogadható ez a válasz, egyrészt azért, mert forrás lenne rá. Ha csak egyetlenegy területet nézünk, azt, hogy az elmúlt évben 1500 milliárd forinttal több adóbevétel folyt be, mint a tervezett, 1500 milliárd forintból nagyon sok terület orvoslására lenne lehetőség, így például az utak állapotának a javítására, megújítására, mert egyébként azt gondolom, főleg vidéken, a megfelelő közlekedés minden más fejlesztést és fejlődést is magával tud hozni. Ez az egyik, ami miatt nem elfogadható az, hogy nincs rá keret.

A másik pedig az, amikor látjuk, hogy egyébként meg milyen beruházásokra van keret. A teljesség igénye nélkül: az elmúlt hetekben fölkapták nagyon, hogy egy fákkal nem rendelkező területen azért sikerült lombkoronasétányt építeni. Azt gondolom, hogy ebből egy belterületi utat rendbe lehetett volna tenni. Épül sztrádaminőségű jó út oda, ahol egyébként kormánypárti érdekeltség van, de jut több mint 100 millió forint olyan területre is, ahol egyébként szintén a kormánypárti polgármesternek van érdekeltsége, és éppen a földút felújítására fordítanak, illetve adnak 140 millió forintot; ennyit tudnak annak a földútnak a rendbetételére fordítani, úgy, hogy egyébként csak és kizárólag belső emberek nyilvánvalóan fogják tudni használni.

És amit említettem, hogy több vidéki, így például a Recsk-Mátraballa közötti útszakasz felújítása kapcsán is írásban, szóban fordultam már önökhöz. A minisztériumi válaszból derül ki egészen pontosan, hogy 1711 autó közlekedik rajta, azon az úton, a minisztérium által is elismerten felújítandó úton naponta.

(11.50)

Nagy valószínűség szerint nem egyedül ül, nem egy ember ül minden autóban, tehát elmondható, hogy akár 4-5 ezer ember is használja ezeket az utakat. Nincsen rá forrás, és nem tudják, hogy mikor lesz. Már most balesetveszélyes, nem kellene megvárni, hogy életveszélyes helyzet álljon elő, és ne adj’ isten, tragédiába torkolljon. Most említettem egypár Heves megyei települést és a köztük lévő utak állapotát, de azt azért szeretném idehozni és megemlíteni, hogy bár velük példálóztam, de sajnos számos ilyen út van az országban, és a velük való példálózást az összes vidéki út érdekében teszem.

Illetve utolsó gondolatként: mindannyian emlékszünk rá és mindannyiunkat szomorúsággal töltött el a nagyjából egy hónappal ezelőtt történt tragédia az M1-esen. Azt gondolom, ez is rávilágít arra, hogy milyen hiányosságok vannak az utak állapotában, az utak kezelésében, illetve az utak környezetében régóta. Egyébként a kormány is kommunikált már erről, csak sajnos nem valósult meg, hogy erdősávokat, védelmi sávokat kell kiépíteni, és nem csak az M1-esen meg nem csak az M3-ason.

Felül kell vizsgálni minden egyes gyorsforgalmi út, autópálya, főút és minden ezek által veszélyeztetett terület megújítását annak érdekében, hogy a balesetveszély elháruljon. Kérdés, hogy ezt ki fogja megtenni, a kormány vagy a koncesszióba vett cég, illetve személy. Én minden esetben, most is, a szóbeli felszólalásom mellett írásban a kormányhoz fogok fordulni ebben a témában. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Jobbik-képviselőcsoportból jelentkezett napirend utáni felszólalásra Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Félmillió áll szemben a legalább félmillióval. Kormánypárti körökből az elmúlt hetekben többször elhangzott, hogy szerintük 500 ezer munkáskéz hiányzik a magyar gazdaságból, 500 ezer munkavállalónak lenne még helye itthon. Ezzel párhuzamosan a másik oldalon azt látjuk, hogy minimum 500 ezer honfitársunk vándorolt ki, jellemzően kényszerből és jellemzően nyugati irányba, nagyon sokan közülük annak érdekében, hogy az ottani fizetésből finanszírozzák az itteni hitelüket, vagy éppen a lakhatás frontján előre tudjanak jutni.

Pontosan a lakhatás témája a legirritálóbb, hiszen a legfrissebb kutatások szerint 110 év jövedelmére van szükség ahhoz, hogy a főváros XII. kerületében egy új építésű, átlagos, egy vagy akár két gyermek nevelésére alkalmas ingatlant tudjon venni az ember, és teheti mindezt úgy, hogy a teljes keresetét ebben az idősávban félre kellene tennie. Azt látjuk, hogy az I., a II., az V. és a XII. kerületben már 2 millió forint fölötti a négyzetméter ára egy új építésű ingatlannak, és folyamatosan fogyatkozik azon fővárosi kerületek száma, ahol 1 millió forint alatti négyzetméterárakkal találkozunk még hasonló esetben. Most éppen a XV., a XVII., a XVIII. és a XXI. kerület tartozik ide. Nyilván ezen külső kerületek árai már a vidéki nagyvárosok ingatlanáraival fognak vetekedni lassan, tehát nem mondhatjuk azt, hogy a probléma csak fővárosi. És ha megvizsgáljuk a KSH 2022-es adatait, azt találjuk, hogy a medián nettó keresettel számolva, éppen havi 280 ezer forinttal számolva, valóban több évtized, egy évszázadhoz közelítő időszak kell ahhoz, hogy valaki a mostani ingatlanárak mellett egy önálló otthonra szert tehessen, és a szülőföldjén tudjon boldogulni.

Tehát a példánkból kiindulva, mondjuk, ne a belső kerületeket vegyük célba, hanem a XXI.-et, egy 50 négyzetméteres ingatlant, itt már 620 ezer forintos négyzetméterárért lehet valamit találni. Azt látjuk, hogy kilenc évig és három hónapig kéne a teljes jövedelmet félretenni annak érdekében, hogy valaki megvásárolhasson egy ilyen ingatlant. Ennek a legrosszabb hatása, hogy a 35 alattiak jelentős része már végig sem gondolja, hogy neki valaha lehet, lesz önálló ingatlana, el sem indul ezen az úton, és nagyon sokakat a kivándorlás gondolatára az alacsony fizetések és az állandó depressziós hangulat mellett ez vezethet.

Azt látjuk, ha megvizsgáljuk az uniós árakat, akkor rögtön fellelhetjük, hogy kinek a felelőssége mindez, hiszen 2010-2022 közötti adatokat vetett össze egy statisztika, ahol az derül ki, hogy az ingatlanárak átlagosan 49 százalékkal nőttek az Európai Unió területén belül, Magyarországon 174 százalékkal. Tehát nem lehet pusztán arra fogni ezt a dolgot, hogy világgazdasági válságok jönnek vagy mennek  egyébként így van, jönnek és mennek , de a 49 százalékkal szemben Magyarországon 174 százalék látható. Azt látjuk, hogy ez az EU második legnagyobb drágulása, egyetlen keleti állam tud bennünket megelőzni ebben és a lakbérek tekintetében is, mert míg az Unió területén belül átlagosan 18 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, addig Magyarországon 60, nagyon terebélyes 60 százalékos növekmény mutatható ki ugyanebben a kategóriában, ez a negyedik legnagyobb emelkedés egész Európában.

Ha mindezekkel szembesülünk, egy élve boncolással felérő szembesülés lesz mindez, ha egy átlagos fiatal élethelyzetét vizsgáljuk, már meg is találtuk a választ, hogy miért van szükség, a „Mi várunk” bérlakásprogramra, a „Mi várunk” otthonteremtési programra, mert egy elképesztő kínálati szűkösség van ezen a piacon. Rettenetesen kevés a bérelhető lakás, és egyébként az új építésű ingatlanok száma sem nagy.

Összességében, tehát bőven lenne tér  most éppen 1500 milliárd forinttal több adóbevétel, mint a korábbi időszakban  arra, hogy elinduljon egy állami hátterű bérlakásépítési program, amelynek értelme és igazán a piacon felfogható, észrevehető haszna akkor lenne, ha évente minimum 5-10 ezer bérlakás épülne, és ezt hosszú éveken keresztül fenn tudnánk tartani. Nagyon fontos lenne, hogy ezekbe beköltözni maximum már a piaci bérleti díjak feléért lehessen, és itt kellene végiggondolnunk azt is, hogy a nemzetstratégiai fontosságú ágazatokban dolgozók  a védőnők, a gyermekeinkkel foglalkozó pedagógusok  esetében akár egy szolgálatilakás-jellegű program is kimunkáltató lenne a bérlakásprogram keretein belül, vagy akár egy osztrák, német szociális pontrendszer szerint dotálhatnánk és jutalmazhatnánk azokat is, akiktől azt szeretnénk, hogy itthon maradjanak, és a szülőföldjükön boldoguljanak.

Összességében tehát: lakhatási program nélkül a szülőföldön boldogulás lehetősége vagy lehetetlen, vagy nagyon-nagyon korlátozott, ezért követeljük a kormány azonnali lépését a kérdésben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Jobbik-képviselőcsoportból jelentkezett napirend utáni felszólalásra Ander Balázs képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megy a gőzös Kanizsára. Nyugalom! Nem fogok senkit énekprodukcióval elborzasztani, viszont azt is mondhatnánk, vagy azt kellene mondani, megy a gőzös Kanizsára, és gördülnek ki a vasúti vagonok abból a nagykanizsai kocsigyárból, vasútikocsi-gyárból, amit kormánypárti részről a választási kampány idején beharangoztak és megígértek az ott élő embereknek.

Jogos lenne a kérdés, hogy én dél-somogyi képviselőként miért foglalkozom ezzel a kérdéssel. Hát, csak azért, mert mondjuk, az a Csurgói járás, amelynek járásszékhelye Csurgó városa, 29 kilométerre található Nagykanizsától, majdnem 80 kilométeres távolságban fekszik Somogy vármegye székhelyétől, Kaposvártól, tehát az itteni emberek számára egy természetes gravitációs pont Nagykanizsa. Ami a nagykanizsaiaknak fáj, az ugyanúgy fáj a dél-somogyi embereknek is.

Ha megnézzük ezeket a járásokat, akár csak a Nagykanizsai vagy éppen az említett Csurgói járást is, hogy micsoda süllyedő atlantiszként tűnnek el, milyen iszonyatos demográfiai lepusztulási lejtőre lettek taszítva az elmúlt évtizedekben, akkor a számok önmagukért beszélnek. Hiszen míg 1990-ben a Csurgói járás területén majdnem 20 ezer ember élt, ez azóta 27 százalékkal csökkent, és a város lakossága is 6200 főről 4500 lélekre apadt; 27 százalékos csökkenés. 17 százalékos népességveszteség figyelhető meg 1990-től mostanáig a Nagykanizsai járás, illetve Nagykanizsa kapcsán is. Tehát ha valahol szükséges lenne a fejlesztésre, azért, hogy a népességmegtartó erő növekedjen, bizony Magyarországnak ez az egyik ilyen térsége.

Megkértek nagykanizsai politikusaink, a helyi Jobbik-Konzervatívok politikusai, nézzek körbe az ülésteremben, itt bent tartózkodike a munkahelyén Nagykanizsa kormánypárti képviselője, Cseresnyés Péter; sajnos nem látom. Bízunk benne egyébként, hogy valahol most éppen sikeresen lobbizik, és sikeresebb lesz ez a lobbizás, mint az M9-es út ügyében tett erőfeszítései, amelynek nyomvonala, úgy néz ki, hogy el fogja kerülni mind Nagykanizsát, mind pedig Somogy megye délebbi részeit. Ezáltal egyébként az a közlekedési, logisztikai és ipari „fekete lyuk” szerep erősödni fog hazánk térképén, amit sajnos ezek a halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított térségek töltenek be.

(12.00)

Nos, miért is lenne szükség ezekre a fejlesztésekre? KSH-adatokat idéznék: Zala megyében az egy főre jutó ipari termelés értéke éves viszonylatban 3 millió 300 ezer forint, ez a szomszédos Vas megyében ennek a duplája, 6 millió 600 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében pedig majdnem 12 millió forint; Zala megyében az egy főre jutó nettó fizetés 277 ezer forint havi viszonylatban, ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében szintén nem túl magas, de azért érzékelhető a különbség: 358 ezer forintról beszélhetünk ott. Szóval, szükség lenne minden egyes ilyen fejlesztésre.

A választási kampány idején sajnos kormánypárti részről azt mondták, hogy az ellenzék csupán riogat, amikor felhívtuk arra a figyelmet, hogy a nagykanizsai Tungsram is nehéz helyzetbe kerül. Szóval, az ellenzék riogatott a kormánypárti narratíva szerint, ennek ellenére a választás után ezer embert bocsátottak el ott helyben a cégtől, talán száz embernek sikerült csak megmenteni a munkahelyét.

De érezték, hogy itt valami azért nem stimmel, és valahogyan meg kellene nyugtatni a nagykanizsai polgárokat, illetve a dél-somogyi embereket is, ezért megígérték, hogy Európa legfejlettebb vasútikocsi-gyártó cége üzemet fog alapítani Nagykanizsa városában, a becsődölt DKG 36 hektáros barnamezős területén. Tehát ezzel sem lett volna semmi probléma, nem 40 aranykoronás földeket kellett volna kivonni a mezőgazdasági művelés alól, hanem meglett volna az a terület is, ahol ezt a gyárat felépíthetik. Sajnos, egyetlenegy kapavágás nem történt azóta se, pedig 1500 munkahelyet ígértek, és azt mondták, hogy mostanra ezeknek az előbb is említett vasúti vagonoknak, vasúti kocsiknak bizony ebből az üzemből már ki kellett volna gördülniük.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy mikor állnak neki az önök által megígért gyár felépítésének. Mikor kezdhetnek el ott a dél-zalai és dél-somogyi polgárok dolgozni? Mikor kezdődik el a termelés? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A Fidesz képviselőcsoportjából Ovádi Péter képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

OVÁDI PÉTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ander képviselőtársamnak nem tudok válaszolni erre a kérdésére, de az előtte felszólaló jobbikos képviselőnek, aki már nincs egyébként a teremben, tudok válaszolni abban a tekintetben, hogy amit ő mondott, arra pontosan a „Magyar falu” program a megoldás, hiszen az én választókörzetemben is több tíz kilométer út újult meg, ami igazából a kistelepülések összeköttetését és jobb elérhetőségét szolgálja.

Ezért is kértem a mai felszólalást, hogy Veszprém megye 1. számú választókörzetének a fejlődéséről beszámoljak, hiszen ha csak a „Magyar falu” programot vesszük górcső alá, akkor arról tudunk beszámolni, hogy az érintett 24 település a választókörzetemből 228 nyertes pályázattal rendelkezik, több milliárd forint támogatást pályázott le Veszprém megye 1. számú választókerülete. A „Magyar falu” program talán azért a legnépszerűbb az önkormányzatok körében, hiszen 100 százalékos pályázati támogatás, ami állami forrásból valósul meg, és az önkormányzatoknak nem kell hozzá önrészt hozzátenniük.

Csak párat hadd említsek! Iskolaépületek felújítása, önkormányzati járdaépítés, útépítés, ahogy mondtam, kommunális eszközök beszerzése, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztése, önkormányzati közösségi terek létrehozása, óvodai játszóudvar és közterületi játszóterek fejlesztése, szolgálati lakás, illetve orvosi szolgálati lakás felújítása és fejlesztése. Ez mind-mind olyan fejlesztési lehetőség, amire a kistelepülések már nagyon régóta vártak, és azt gondolom, a „Magyar falu” program egy sikeres program, ezért is van ennyi pályázati lehetőség erre.

Azt gondolom, ha a térségünkről beszélünk, akkor fontos természetesen a fejlődés kapcsán megemlíteni most Veszprémet és térségét, hiszen egyedülálló lehetőséget kaptunk: 2023-ban mi lehetünk Európa kulturális fővárosa, ami nagyon nagy megtiszteltetés nemcsak Veszprémnek, hanem az egész térség számára.

A magyar állam elkötelezett abban, hogy ez a program sikeres legyen, ezért több olyan fejlesztést is meg tudtunk valósítani Veszprémben, amire már nagyon régóta vártunk. Ilyen például a Ruttner-ház felújítása, ahol egy régi épület újult meg Veszprémben, amit már nagyon régen vártunk. Ebből egy hosteltípusú szállás lesz, és azt gondolom, az odaérkező turistáknak a legnagyobb megelégedésére tudtuk ezt a fejlesztést eszközölni. De célegyenesben van az ActiCity felújítása, és azt gondolom, ezt a projektet is régóta várták a veszprémiek, hiszen a régi Heim Pál Gyermekkórház újul meg, és ez az épület egy gyönyörű épületté tud varázsolódni a következő hónapban.

Azt gondolom, nagyon fontos fejlesztés az is, hogy a régi Balaton Bútorgyár területe most egy kultúrpark lesz, és nagyon sok látogatót tudunk majd ott fogadni, de ha a legnagyobb lakótelepre nézünk, a Jutasi úti lakótelepre, akkor ott pedig egy futókört fogunk EKF-es támogatásból megvalósítani. Itt most tényleg csak pár pályázati lehetőséget és fejlesztést soroltam fel, de a teljes várnegyed is megújul kormányzati támogatásból, több mint 50 milliárd forint értékben.

Természetesen, ha programokról beszélünk, akkor a „Modern városok” programjáról is beszélnünk kell, amelyben ugyanúgy érintett Veszprém megyei jogú városa is. Megújulhatott a Csermák Antal Zeneiskola, egy új sportuszodát is kapott Veszprém és térsége, valamint a veszprémi Petőfi Színház felújításának is az első üteme már elkészült, de létrejött egy iparos park is, ami egyedülálló az országban is, és a szakképzést egy új szintre emeli. De elég csak az, hogy aki sokat jár Veszprémben, azt látja, hogy a déli elkerülő rekonstrukciója is már befejeződött.

Tehát azt gondolom, hogy nagyon jó úton vagyunk, ezen az úton kell továbbra is haladnunk, és akkor fejlődni fog Veszprém és térsége. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Jobbik képviselőcsoportjából még Bencze János képviselő úr jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(12.10)

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Az, ami miatt fel szeretnék szólalni és megígértem, hogy nyomon fogom követni, egyszer egy égető probléma, a másik szempont szerint meg faék egyszerű. Itt szó szerint arról a tűzifaprogramról van szó, amit önök nagylelkűen megígértek a lakosságnak, és mondjuk ki becsülettel, jórészt átverték őket.

Tíz köbméter háztartási célú tűzifát ígértek minden háztartásnak, mindenféle időkorlát nélkül, téli tüzelőnek, 2022-2023 telére. Na, nézzük, mi is történt a valóságban! Az történt a valóságban, hogy az erdészeteknél, amikor az ember bejelentkezett tűzifára, csak 5 köbmétert igényelhetett. Tudom, hogy valakinek elég volt, de akkor is csak 5 köbméter volt az önök ígéretével szemben. Mi már akkor szakmai alapon jeleztük, hogy erdészetek, erdészeti vezetők, favágó brigádok elmondták, hogy nem lesz ember kitermelni, lehetetlen a 10 köbmétert teljesíteni. Ahelyett, hogy módosítottak volna, beismerték volna a tévedésüket, tovább tolták a propagandát, hogy igenis ezen a télen ezek az emberek ezzel a tűzifával fognak fűteni.

Jelentem, nem ezzel fűtöttek. Ha az önök képviselői is ugyanúgy kimentek kisfalvakba vagy a saját városukba, vagy a saját bármelyik településükre, akkor észrevették azt, hogy tűzifa nincs az udvarokon, vontatottan érkezik, ami megérkezik, az nedves, frissen vágott, úgy is mondják a szakemberek, hogy még madárfüttyös, tehát a rigó még ott fütyült az ágán, és nagyon sokan márciusban kapták meg a téli tűzifájukat. Várták hozzá az időgépet, hogy megkapják, hogy visszarepítsék a tűzifát jó szárazon december elejére és fűthessenek vele, de nem járt hozzá, így az emberek hoppon maradtak.

Mit tettek a szegény vidéki emberek, akik a legjobban rászorultak erre a tűzifára, azok az emberek, akik dolgozói szegénységben élnek, dolgoznak tisztességgel, gyereket nevelnek és szerették volna kifizetni ezt a tűzifát, mert összekaparták rá a pénzt? Számtalan ilyen ember jött el hozzám, hogy 5 köbméterre összeszedte a pénzt, hogy tudjon fűteni. Nem tudtak fűteni, megoldották magánerdőkből jóval drágábban, illetve azok, akik még jobban bajban voltak, mindennel is fűtöttek. Aki télen a magyar vidéket végigjárta napnyugta után vagy napnyugta környékén, amikor már a kevésbé óvatosak is begyújtottak, az érezhette, hogy mindennel is tüzeltek, ami a kezük ügyébe került, a gumiabroncstól elkezdve a pillepalackig, az illat alapján ott minden égett. Nem tudom elképzelni, hogy önök nem vették észre. Ugyanakkor behúzódtak a luxusingatlanjaikba, hogy ne érezzék a bűzt? Mi éreztük.

Ahogy mondtam, vettem a fáradságot, már akkor utánajártam, hogy mit lehetne javasolni erdészeti részről. Itt jön a következő furcsa dolog. 10 köbméterre semmilyen korlát nem volt. Egy papír van a kezemben (Felmutat egy iratot.), amin tájékoztat az erdészet, hogy ha a második 5 köbmétert valaki igényelni akarja, újra be kell jelentkeznie, különben elveszíti az igényét. Nemhogy nem kapta meg időben az első 5 köbmétert, nemhogy nem tudott vele fűteni, de így, ha nem megy be az erdészetbe, vagy interneten nem küldi be, akkor ettől is elesik. Kérem alássan, mi ez, ha nem átverés? Önök becsapták az embereket és a mai napig nem korrigálták.

Jó, lehet mondani, hogy megérkezett a tűzifa. De az nem önöknek köszönhető. Én azt külön megköszönöm az erdészeteknek, az erdészeti vezetőknek, a favágó brigádoknak és az alkalmazottaknak, hogy ezt a tűzifaprogramot ilyen sikerrel végigvitték, hogy meg tudták oldani, hogy 5 köbméter legalább márciusra kiérjen. Ugyanis fültanúja voltam többször, hogy az emberek a kormánypropaganda miatt felháborodva, miket vágnak azoknak az erdészeti alkalmazottaknak a fejéhez, akik ezt a tűzifarendelést felvették. Nem ők tehetnek róla. A Fidesz kormánypropagandája tehet róla, hogy az emberek becsapva, átverve érzik magukat. Ami még az egészben a slusszpoén, amit jeleztünk az elején is önöknek, hogy amikor már kijöttek a tűzifa-kiszállítást korlátozó rendeletekkel, azok az emberek, akik nyáron akartak tűzifát venni, mert megvolt rá a pénzük, nem tudtak tűzifát venni a fatelepeken, a tüzépeken, mert áruhiány volt. Amibe belenyúlnak ársapkával, rendelettel, bármivel, abból önöknél áruhiány lesz. Sokan visszasírták a Kádár-rendszert, egyelőre áruhiány formájában részben megkaptuk.

Visszautalok ezekre az emberekre: nem az, hogy nem jutottak nyáron tűzifához, télen is csak viszonylag friss vágású, nedves tűzifát tudtak vásárolni korlátozott mennyiségben. Istenigazából most jön majd a feketeleves, ugyanis ezeket az erdőket újra kell telepíteni, az erdőtörvény kötelezi az erdőgazdálkodót erre. Ráadásul mint mezőgazdaságból élő emberek mi előre látunk, tudjuk, hogy jönnek az évszakok és mi történik egy évben.

Készüljenek: jön a következő tél! A következő télre is valamilyen formában meg kell oldani, hogy az emberek tüzelőhöz jussanak. Úgyhogy, tisztelt kormánypárti képviselők, önöknél pattog a labda. Tisztelt kormány, rajta, tessék megoldani, mert ezt most nem sikerült! Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a napirend utáni felszólalások végére értünk.

Megköszönöm képviselőtársaimnak, az Országgyűlés Hivatala munkatársainak, a jegyzőkönyvvezetőknek, a műszaki személyzetnek a kitartó munkáját.

Az Országgyűlés jövő héten, hétfőn, 11 órakor folytatja ülését. Az ülésnapot bezárom. Viszontlátásra hétfőn!