Készült: 2024.05.08.11:18:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

56. ülésnap (2023.03.31.),  14-15. felszólalás
Felszólalás oka Napirend utáni felszólalások
Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:   12-13   14-15   16-17      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Jobbik-képviselőcsoportból jelentkezett napirend utáni felszólalásra Ander Balázs képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Megy a gőzös Kanizsára. Nyugalom! Nem fogok senkit énekprodukcióval elborzasztani, viszont azt is mondhatnánk, vagy azt kellene mondani, megy a gőzös Kanizsára, és gördülnek ki a vasúti vagonok abból a nagykanizsai kocsigyárból, vasútikocsi-gyárból, amit kormánypárti részről a választási kampány idején beharangoztak és megígértek az ott élő embereknek.

Jogos lenne a kérdés, hogy én dél-somogyi képviselőként miért foglalkozom ezzel a kérdéssel. Hát, csak azért, mert mondjuk, az a Csurgói járás, amelynek járásszékhelye Csurgó városa, 29 kilométerre található Nagykanizsától, majdnem 80 kilométeres távolságban fekszik Somogy vármegye székhelyétől, Kaposvártól, tehát az itteni emberek számára egy természetes gravitációs pont Nagykanizsa. Ami a nagykanizsaiaknak fáj, az ugyanúgy fáj a dél-somogyi embereknek is.

Ha megnézzük ezeket a járásokat, akár csak a Nagykanizsai vagy éppen az említett Csurgói járást is, hogy micsoda süllyedő atlantiszként tűnnek el, milyen iszonyatos demográfiai lepusztulási lejtőre lettek taszítva az elmúlt évtizedekben, akkor a számok önmagukért beszélnek. Hiszen míg 1990-ben a Csurgói járás területén majdnem 20 ezer ember élt, ez azóta 27 százalékkal csökkent, és a város lakossága is 6200 főről 4500 lélekre apadt; 27 százalékos csökkenés. 17 százalékos népességveszteség figyelhető meg 1990-től mostanáig a Nagykanizsai járás, illetve Nagykanizsa kapcsán is. Tehát ha valahol szükséges lenne a fejlesztésre, azért, hogy a népességmegtartó erő növekedjen, bizony Magyarországnak ez az egyik ilyen térsége.

Megkértek nagykanizsai politikusaink, a helyi Jobbik-Konzervatívok politikusai, nézzek körbe az ülésteremben, itt bent tartózkodike a munkahelyén Nagykanizsa kormánypárti képviselője, Cseresnyés Péter; sajnos nem látom. Bízunk benne egyébként, hogy valahol most éppen sikeresen lobbizik, és sikeresebb lesz ez a lobbizás, mint az M9-es út ügyében tett erőfeszítései, amelynek nyomvonala, úgy néz ki, hogy el fogja kerülni mind Nagykanizsát, mind pedig Somogy megye délebbi részeit. Ezáltal egyébként az a közlekedési, logisztikai és ipari „fekete lyuk” szerep erősödni fog hazánk térképén, amit sajnos ezek a halmozottan hátrányos helyzetűvé nyomorított térségek töltenek be.

(12.00)

Nos, miért is lenne szükség ezekre a fejlesztésekre? KSH-adatokat idéznék: Zala megyében az egy főre jutó ipari termelés értéke éves viszonylatban 3 millió 300 ezer forint, ez a szomszédos Vas megyében ennek a duplája, 6 millió 600 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében pedig majdnem 12 millió forint; Zala megyében az egy főre jutó nettó fizetés 277 ezer forint havi viszonylatban, ezzel szemben Győr-Moson-Sopron megyében szintén nem túl magas, de azért érzékelhető a különbség: 358 ezer forintról beszélhetünk ott. Szóval, szükség lenne minden egyes ilyen fejlesztésre.

A választási kampány idején sajnos kormánypárti részről azt mondták, hogy az ellenzék csupán riogat, amikor felhívtuk arra a figyelmet, hogy a nagykanizsai Tungsram is nehéz helyzetbe kerül. Szóval, az ellenzék riogatott a kormánypárti narratíva szerint, ennek ellenére a választás után ezer embert bocsátottak el ott helyben a cégtől, talán száz embernek sikerült csak megmenteni a munkahelyét.

De érezték, hogy itt valami azért nem stimmel, és valahogyan meg kellene nyugtatni a nagykanizsai polgárokat, illetve a dél-somogyi embereket is, ezért megígérték, hogy Európa legfejlettebb vasútikocsi-gyártó cége üzemet fog alapítani Nagykanizsa városában, a becsődölt DKG 36 hektáros barnamezős területén. Tehát ezzel sem lett volna semmi probléma, nem 40 aranykoronás földeket kellett volna kivonni a mezőgazdasági művelés alól, hanem meglett volna az a terület is, ahol ezt a gyárat felépíthetik. Sajnos, egyetlenegy kapavágás nem történt azóta se, pedig 1500 munkahelyet ígértek, és azt mondták, hogy mostanra ezeknek az előbb is említett vasúti vagonoknak, vasúti kocsiknak bizony ebből az üzemből már ki kellett volna gördülniük.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy mikor állnak neki az önök által megígért gyár felépítésének. Mikor kezdhetnek el ott a dél-zalai és dél-somogyi polgárok dolgozni? Mikor kezdődik el a termelés? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:   12-13   14-15   16-17      Ülésnap adatai