Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a holnapi ülésnapunkon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Hajlandóe végre a kormány az állambiztonsági múlt titkosításainak feloldására?” címmel. Tisztelt képviselő úr, tájékoztatom önt, hogy az interpelláció megválaszolásával a miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Judit igazságügyi miniszter asszonyt bízta meg. Az interpellációra miniszter asszony felkérésére Répássy Róbert miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt három évtized, az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy még mindig nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az ügynöklisták feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása, valamint a kommunista luxusnyugdíjak megvonása. Ez a három követelésünk a Mi Hazánk Mozgalom legfontosabb antikommunista programpontjai.

A Jobbik árulása miatt 2016-ban történt lemondásom előtti utolsó felszólalásomban itt Schiffer András szintén utolsó törvényjavaslatát méltattam, mely az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételét szorgalmazta rendületlenül. Persze, szégyenkeznem sem kellett a tétlenség miatt, hiszen a történelmünkben Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársammal közös javaslatom vezetett a legközelebb a sikerhez az állambiztonsági múlt feltárása terén, ugyanis a Fideszben 55-en voksoltak a frakciófegyelemmel szemben 2011. december 23-án, egy általunk kért név szerinti szavazáson; nem is csoda, hogy azóta eltörölték az úgynevezett név szerinti szavazás lehetőségét.

Tehát 2011-ben, amikor az időhúzást és maszatolást szolgáló Nemzeti Emlékezet Bizottságának kötelező feladatául szabtuk volna mi, hogy nevezze meg és tegye közzé a BM volt állambiztonsági főcsoportfőnöksége hivatásos, nyílt és titkos állományának tagjait, valamennyi hálózati személyét, ügynökeit, 55 fideszes képviselő voksolt a frakciófegyelemmel szemben az állambiztonsági múlt titkosításának feloldása mellett. De ez az 55 merész fideszes kevésnek bizonyult, a lázadást leverték, az elmúlt években pedig már nem is láthattunk efféle kiszavazásokat. Még az Orbán-kormánynak is tagja lehetett a D-209-es fedőnevű Medgyessy Péter egykori kollégája, egy szintén III/II-es ügynök, Martonyi János, ugyebár, illetve a fideszes kormányzat oszlopos tagjává válhatott a szintén III/II-es Tasnádi László rendészeti államtitkár, és még mondhatnánk a példákat. Szégyen!

Még mindig nem kutathatók a történészek által sem a BM „Különösen fontos!”, „Titkos!” minősítésű hálózati személyei, továbbá az Információs Hivatal által kivett 19. mágnesszalag, amely a hírszerzés állambiztonsági hálózati személyeit tartalmazza, az egykori BM III/II. csoportfőnökség teljes hálózati állományát, valamint a kutatók számára sem nyilvános a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az egykori MNVK/2 Csoportfőnökség 1990 előtti hálózati adatbázisa, amelyben az ügynökök ugyebár „megnyertek” néven szerepelnek.

Pedig 33 évvel a rendszerváltás után már idejétmúlt a rájuk vonatkozó különleges titokvédelem. Az a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszerében betöltött szerepe miatt, akkor a Kádár-rendszernek  igazodva a Varsói Szerződés kiemelt politikai érdekeihez  fontos volt, ám a mai Magyarországnak már egyáltalán nem az, amint arra rávilágított a téma egyik legkiválóbb kutatója, dr. Ilkei Csaba a legolvasottabb jobboldali hírportálon (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a kuruc.info-n lévő rovatában. (Derültség a Momentum és a Párbeszéd soraiban.)

Tehát a kérdésem: hajlandóe végre a kormány nyilvánossá tenni a kommunista állambiztonsági múlt aktáit, persze a szenzitív, személyes adatokat leszámítva? Válaszát előre is köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint említettem, Répássy Róbert miniszterhelyettes úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon!

(15.50)

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény U) cikkének (3) bekezdését szeretném idézni. „A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi”  idáig az idézet az Alaptörvényből.

Ahogyan ön is utalt rá, képviselő úr, természetesen ezt a vitát már az Országgyűlés többször lefolytatta. Szeretném idézni az Országgyűlés 2013. de-cember 3-ai jegyzőkönyvéből, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitájából az expozé előadóját, Rétvári Bencét, aki a következő szavakkal terjesztette az Országgyűlés elé a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényt. „Az ellenzéki oldalon sokak csak és kizárólag ügynökügyekről beszélnek, pedig ezzel a helyzetet hanyagságból vagy szánt szándékkal, de alaposan félreértelmezik. Ezek az ügynökök sokszor eszközök voltak a hatalom kezében, néhányakat zsarolással, másokat korrupcióval vettek rá annak érdekében, hogy családtagjaikról, barátaikról, munkatársaikról vagy másokról írjanak, vagy tollba mondjanak akár jelentéseket a kommunista állambiztonsági szolgálatok számára. De nyilván nagyon sokan voltak, akik viszont önként, saját maguktól jelentkezve keserítették meg mások életét.” (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Szita Károly!) „A Nemzeti Emlékezet Bizottságának a feladata, hogy itt a feje tetejéről a talpára állítsa a kérdést, és elsősorban azok vizsgálatával kezdje a munkáját, akik a rendszert kitalálták, akik a rendszer vezetői voltak, akik a rendszert működtették, és akik nagyon aktívan szerepet vállaltak a rendszer fenntartásában. A bizottság elsődleges feladata ezért nemcsak a besúgók, az ügynökök kilétének feltárása, hanem az, hogy az érdeklődő szakma és közvélemény hiteles források, kordokumentumok alapján készült átfogó jelentések segítségével megismerhesse a kommunista rendszer valódi arcát, a pártállami nómenklatúra formális és informális struktúráit, a rendszer mindennapi működését, a nyilvánosság elől elzárt összefüggéseket és azok hatásait a mindennapokra, akár a rendszerváltás utáni időkre is. Ezeket az átfogó jelentéseket pedig fehér könyvekben teszi majd közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.”

Egy további idézet, szintén ebből a felszólalásból így szól. „A lehető legteljesebb iratnyilvánosság je-gyében a bizottság törvényi kötelességévé válik az általa feltárt irat-, képi és hanganyagok nyilvánosság számára való közzététele, és a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepkörükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzététele. A bizottságnak az alaptörvény U) cikk (4) bekezdés alapján közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. A múltfeltárás további, ezzel szorosan összefüggő elengedhetetlen feltétele, hogy hasonlóan sok más kelet-közép-európai országhoz, az áldozatok érzékelhetően kevesebb akadály mellett és a lehető legtöbb őket érintő, az egykori állambiztonsági szolgálatok által keletkeztetett adatot ismerhessenek meg, és emellett biztosított legyen a széles körű kutathatóság is.”

Tisztelt Képviselő Úr! A kommunista diktatúra, benne az állambiztonsági múlt megismerhető. Ezt biztosítja Magyarország Alaptörvénye és az Alaptörvényen alapuló jogszabályok. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelettel kérdezem Novák Előd képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Államtitkár Úr! Abban bíztam, hogy az eldöntendő kérdésre egy egyértelmű választ kaphatok, ehhez képest folytatta azt a maszatolást, amit a kormány az elmúlt évtizedekben is csinált: válasz helyett itt idézgetett mindenki mást, többek között azt a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, amelyet pontosan azért hoztak létre, hogy a felelősséget ráhárítsák, hogy az időhúzást szolgálják, hogy tovább folytassák a maszatolást. Erre nincs szükség. Eldöntendő kérdést tettem föl, és fölsoroltam, hogy mi minden nem hozzáférhető. Tehát ne hazudja itt, legyen szíves, azt, hogy hozzáférhető, amikor nagyon sok minden még mindig titkosítva van, például az általam is említett BM „Különösen fontos!”, „Titkos!” minősítésű hálózati személyei, s még sorolhatnánk, soroltam is sok mindent, amire mind nem reagált, hiába nyújtottam be ezt hat nappal ezelőtt interpellációs kérdésként önöknek.

Az az igazság, hogy az utasításokat adó politikusok neve már rég ismert. Tehát nyilvánvalóan a nagyobb gazembereket, a Biszku Bélákat már eddig is ismertük; önök luxusnyugdíjjal jutalmazták életük végéig, miközben egyetlen napot sem kellett előzetes letartóztatásban tölteniük. Ügynöklisták pedig csak addig nincsenek, míg össze nem állítják azokat, azok után, hogy végre egyszer majd valaki nyilvánosságra hozza ezeket az aktákat.

Válaszát ezért nem tudom elfogadni, nem is lehet válasznak minősíteni. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk és az LMP soraiban.)

Felszólalások:   66-71   72-77   78-83      Ülésnap adatai