Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Bencze János képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Miért árulták el a magyar méhészeket?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

BENCZE JÁNOS (Jobbik): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt a méhészek állítják, hogy elárulták őket. Jómagam is méhész vagyok. Fájdalmasan szembesültünk az elmúlt hetek eseményeivel, és az családokat, méhészgenerációkat érint, ami most történik.

Hogy megértsük, miért háborodtak fel ennyire a méhészek, és miért küldtek engem ilyen kemény állításokkal a parlamentbe: ők hittek önöknek. Hittek annak a Fidesz-kormánynak, amely 2010-ben azt ígérte, hogy keleti nyitás lesz, hogy a minőségi magyar élelmiszerek feldolgozva jutnak el Keletre, hogy a magyar méznek lesz piaca Keleten. Hiszen csak egy 10 milliós ország vagyunk, bőven el tudjuk látni a keleti országokat jó minőségű áruval. De nem ez történt. Ők azt látják, hogy először hiteleket vettünk föl Keletről államkötvény formájában. Aztán elindult a keleti nyitás egy másik irányban, kinyíltak a kapuk, és az iparunkat elözönlötték a keleti befektetők: kínai akkumulátorgyárak és sok minden.

S jött a végső csapás, Ukrajna. Amikor kitört az ukrán háború, akkor Szijjártó Péter és a mezőgazdasági miniszter is azt mondta, hogy mi leszünk főleg gabona szempontjából a legeslegnagyobb átrakóhely, importőr, bármi más, csak jöjjön Ukrajnából. Ezzel tönkretették a mezőgazdaság egy szegmensét, mert az ukrán gabona, amit én is megtekintettem, hogy hol rakják át, elárasztotta a hagyományos magyar piacokat, leverte az árakat, és lenyomta a tőzsdei árakat. Ez tény és való. De az önök kormánya ezeket az átrakókat támogatta, csak a fényeslitkeit 3 milliárd forinttal.

S jött a végső csapás, a méz. Azzal sokszor volt problémánk, sokszor szólaltam föl a méhészkollégák érdekében, hogy hamis méz jön szerintünk, rossz minőségű méz jön, de nem történt semmi. Aztán jött egy örvendetes dolog, mindannyian örültünk neki: önök, ez a kormány megígérte, hogy betiltják az ukrán mézimportot Magyarországra. És betiltották. Ennek örültünk, és ehhez gratuláltunk. Elismertük az önök munkáját. Ez egy olyan döntés volt, ami mindenkinek megfelelt.

(11.30)

Aztán jött még habnak a tortán, hogy az egészet megerősítsék: a MAGOSZ Záhonyban gazdatüntetést szervezett, és elmentek a méhészek is, több százan mentek el, kollegáim is, jóbarátok, ismerősök, és azt mondták, hogy nem mindenben értenek egyet a kormánnyal, nem kell politikailag egy színtéren lennünk, de ez egy jó döntés, emellett kiállnak, ezt erősítsük meg. És most úgy érzik, hogy behülyítették őket, átverték, bohócot csináltak belőlük. (Varju László: Mint mindig.) Ugyanis rá nem sokra Orbán Viktor valakinek a javaslatára aláírta azt, hogy az ukrán méz szabadon jöhet Magyarországra.

Kaptam egy indokolást az agrárminiszter úrtól egy Facebook-posztja alá odaírva, hogy mert elfogyott Magyarországon a vegyes méz. Fél óra telefonálással ki tudtam deríteni, hogy nem fogyott el. Majd jött a következő indok, hogy ez a palackozók érdeke, mert úgy megy el majd a magyar akácméz, hogy magával húzza az ukrán vegyes méz. Amíg a magyar vegyes mézet vették, addig sem vették a magyar akácot, ez sem igaz állítás. És akkor jött a következő, hogy a palackozók miatt van ez. Hát kik ezek a palackozók?  kérdezik a méhészek, erre kérnék választ. Kik azok a palackozók, akik miatt elárulták a méhészeket? Ki az a magyar OMME-vezetésben, az Országos Méhészeti Egyesület vezetésében, aki elárulta a magyar méhészeket? És kérdezik a méhészek, hogy ennek az embernek mi lesz a jutalma. Talán egy államtitkári poszt? Szeretnének rá választ kapni.

Viszont a magyar méhészek elárulására fölkapták a fejüket az egyéb gazdák is. Fölkapták a fejüket a növénytermesztők. Nekik is szentül megígérték, hogy megvédik őket, ugyanúgy, ahogy a méhészeknek. Az ő kérdésük egy nagyon egyszerű kérdés: meg tudjáke önök ígérni, hogy nem járnak úgy a növénytermesztők, mint a méhészek, hogy végig fenntartják a további ukrán termények importját? Meg tudják ígérni? Ilyen egyszerű a kérdés.

Tehát három kérdésre kérnénk választ, illetve pontosabban kettőre: mi lesz a jutalma az árulónak, és fenn fogjáke tartani azt, hogy ne jöjjön a többi ukrán termény se? Köszönöm. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Farkas Sándor miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó, miniszterhelyettes úr.

FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön a keleti nyitással kezdte, én is azzal kezdem a válaszomat. A keleti nyitás egyértelműen arról szólt, hogy a keleti gazdaság, a keleti tőke, a keleti beruházások egyértelműen utat nyerhessenek Magyarországra. Ez nem azt jelentette, hogy a mezőgazdasági termékek is ugyanezt a pályát írják, ez óriási csúsztatás, sőt azt tudjuk viszont, hogy a kínai méz nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát ellepte, és ennek a kínai méznek a jelentős része nem is méz, hanem egy műméz, aminek nagyon magas rendes cukortartalma van, és ezzel az európai mézfogyasztókat félrevezették. Tehát a keleti nyitásra, amiről ön mondott néhány gondolatot, ez a válaszom.

A másik, amire kitért, és nem a mézre vonatkozott, hanem a gabonaszállítmányokra és az átrakók fejlesztésére: természetesen azt mondtuk többször az európai uniós, brüsszeli intézkedésekkel és határozatokkal szemben, hogy mi nem engedünk Magyarországra ukrán gabonát. Ez ma is érvényben van, és érvényben is fog maradni, szeretném jelezni, és ez a második kérdésére a válasz. Ugyanakkor az átrakóépítésről ön is tudja, hogy teljesen más nyomtávú vagonok jönnek a keleti oldalról. Ennek az átrakónak az építése és fejlesztése egyértelműen szükséges volt, mert mi abban gondolkodtunk, és ma is abban gondolkodunk, hogy a tranzitfolyosók biztosítására ez egy fontos dolog. Ez bennünket abból a szempontból mint átrakó érint, de igazából mint piac nem, főleg az intézkedések végett.

Most akkor visszatérve az eredeti kérdésére, amit már a múlt héten egyszer elmondott, sőt, személyesen is volt nálunk a minisztériumban, és beszéltünk erről, csak megerősíteni tudom, amit miniszter úr a múlt héten önnek, azt hiszem, kérdésre vagy azonnali kérdésre adott válaszában. Magyarország továbbra is a legelkötelezettebb és legaktívabb zászlóvivője az európai mézpiac rendbetételének, többek között ezért is vezettük be tavaly júniusban a behozatali tilalmat az Ukrajnából érkező mézre. Tettük ezt azért, hogy amíg a hazai termelők a mézet pergetik, védve legyenek a piacaik. A tilalmat a karácsonyi ünnepi főszezonban is megtartottuk. Idén februárban azonban olyan jelzéseket kaptunk a méhészeti ágazatból, hogy a vegyes méz elfogyott  ezek szerint nem mindig vagy nem mindenütt , illetve az adott piaci áron nem elérhető. Ez egy újabb történet, hogy most milyen ár az elfogadható, és milyen ár nem, de ennek a részleteibe most nem kívánok belemenni.

A tilalmi intézkedést azért vontuk vissza, hogy a mézágazat ne omoljon össze, akármilyen furcsán hangzik, a kereskedők pedig az exportszerződéseiket teljesíteni tudják annak érdekében, hogy ne listázzák ki őket az összes külföldi kereskedelmi láncból. Ez egy rendkívül bonyolult kereskedelmi, üzleti megoldás, hogy a magyar méznek így mégis lehessen piaca.

A döntést az is indokolta, hogy a méz reexportját segítsük, és a hazai vállalkozások ne veszítsék el a nyugat-európai piacaikat. Mivel csak hazánk tiltotta az ukrán méz behozatalát, így ha ezt a döntést nem hozzuk meg, akkor a külföldi vevőink továbbra is Szlovákiából, Szlovéniából, Romániából vásárolják meg az ukrán mézet, ezáltal pedig a magyar méhészeti ágazat teljesen összeomlana, hisz nem szerződik egyetlenegy partner sem hazai szereplőkkel.

A piaci viszonyok folyamatos változása miatt szükséges ezeket az intézkedéseket rendszeresen felülvizsgálni. A méz esetében is ezért hoztuk meg a döntésünket a magyar méhészet jövője érdekében.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön pontosan tudja, ismeri a méhészek értékesítési gondjait, és az alacsony árakat elsősorban, nagyban a kínai kétes eredetű műméz okozza, amire az elején már tettem utalást. Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióban, egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, ezért a kínai hamis mézzel szemben uniós szinten is határozottabban fel kell venni a harcot. Ezt tesszük mi is, zászlóvivői vagyunk ennek a küzdelemnek. Az Európai Unióban süket fülekre találunk a probléma felvetésekor. De ugyanakkor szeretném megjegyezni, hogy az elmúlt években számtalan támogató intézkedést tettünk a méhészágazatnak és a méztermelés biztosítása érdekében. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai