Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására ma délután 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/5891. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. FÓNAGY JÁNOS, gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény, vagyis a kkv-törvény módosításáról szóló most tárgyalt törvényjavaslat célja a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének alapvetéseit tartalmazó törvény átfogó módosítása, amelyet a megalkotása óta eltelt időszakban elfogadott uniós előírások, a magyar szabályozási környezet változásai, továbbá a gyakorlatban felmerült kérdések és tapasztalatok is időszerűvé tettek.

Az uniós előírásokkal való összhang megteremtése érdekében a törvénytervezetben rögzítésre kerülnek új fogalmak, illetve a meglévőket értelmező vagy pontosító rendelkezések. Módosítjuk a kormányzat vállalkozásfejlesztési tanácsadó testületeként funkcionáló Vállalkozásfejlesztési Tanács működését megfogalmazó rendelkezéseket is, a szervezet hatékonyságának növelése érdekében.

Ezen túlmenően a törvényjavaslat megteremti az alapjait az új uniós kkv-támogatási forma, a tőkekedvezményes, egyműveletes, kombinált termék alkalmazásának, amelynek lényege, hogy a támogatást a kkv-k kölcsön formájában kapják meg, ami azonban előre meghatározott feltételek teljesülése esetén, részben a követelés elengedésével vissza nem térítendő támogatássá alakul. A módosító javaslattal a törvénybe épül be a jelenleg csak veszélyhelyzeti szabályként érvényesülő előírás, amely az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseitől való eltérésre ad lehetőséget a Széchenyi-kártya-programban nyújtott támogatások esetében.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaságban a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentősége és kiemelkedő szerepe elvitathatatlan. Ezt mutatja az a tény is, hogy a legfrissebb, ’21-es adatok szerint a Magyarországon működő 949 587 vállalkozás 99,14 százaléka a kkv-k körébe tartozott. A kkv-k alkalmazzák az összes magyar foglalkoztatott 68,6 százalékát, ezzel kiemelkedő szerepet vállalnak a magyar családok megélhetésének biztosításában.

Az utóbbi évek válsághelyzetei, a Covid-járvány és a szomszédunkban dúló háború hatásai a gazdaságba is begyűrűztek, jelentős nehézség elé állították a hazai kkv-kat is, akik méretük és anyagi hátterük szempontjából a legkiszolgáltatottabb szektorként működnek. Az elmúlt években a kormány számos intézkedéssel segítette a hazai vállalkozásokat annak érdekében, hogy a gazdasági környezet okozta nehézségek ellenére is fejlődni tudjanak.

A gazdaság recessziójának elkerülése érdekében a kormány kamattámogatott hitelekkel segítette a vállalkozói szektort. Bevezettük az 1000 milliárd forintos kerettel rendelkező Baross Gábor újraiparosítási hitelprogramot, és a 600 milliárd forintos Baross Gábor-tőkeprogramot, amellyel a vállalkozásoknak azonnali segítséget biztosítottunk annak érdekében, hogy a jelenlegi magas kamatkörnyezetben is olcsó forráshoz jussanak. A kormány kiterjesztette a kamatstopot a kkv-k változó kamatozású hiteleire is, amellyel több mint 60 ezer kisvállalkozás számára biztosít segítséget. A Széchenyi-kártya-programmal mintegy két évtizede segítjük a mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozásra jutását kamattámogatott hitelekkel.

A koronavírus-járvány idején az úgynevezett kríziskonstrukciókkal támogattuk a hazai kis- és középvállalkozókat működőképességük fenntartásában, 2022 nyarától pedig az energiaárak fedezésére biztosítunk megújult kedvezményes hitelkonstrukciókat. A kiterjesztett program addicionálisan 800-900 milliárd forintot ad ki a hitelpiacra. A sikeres magyar válságkezelési intézkedések, ezen belül a hatékony kormányzati vállalkozásfejlesztési politika eredményeként a magyar kkv-k ebben a kihívásokkal teli időszakban talpon tudtak maradni, növelni tudták a hozzáadott értékük arányát, amellyel meghaladják az EU-s arányt is.

Míg a magyar kkv-k által előállított hozzáadott érték 2019-ben 54,1 százalék volt, ez 2022-ben 56,2 százalékra növekedett, addig az Európai Unión belüli arány a 2019. évi 56,4 százalékról mindösszesen 51,8 százalékra csökkent.

(15.50)

Tisztelt Ház! A magyar gazdaságban betöltött kiemelkedő szerepe miatt az egyik legfontosabb gazdaságfejlesztési célunk a vállalkozások állami támogatásának elősegítése. Az állam segítségére különösen a kisebb méretű és kisebb tőkeerejű vállalkozásoknak van szüksége, ezt biztosítják az államilag támogatott hitelprogramok is.

Hazánkban nyugodt gazdasági körülmények között is nagy szerepe van az államilag támogatott hitelprogramoknak a vállalati hitelezésben, a jelenlegi kedvezőtlen környezetben viszont még fontosabbak a kedvezőbb állami konstrukciók. 2021. január és 2023. március közötti időszakban az államilag támogatott programokban az új vállalati hitelszerződések száma  néhány kiugró értéktől eltekintve  2 ezer és 4 ezer darab között mozgott. Az új hitelszerződések összetételében leginkább meghatározó program a már említett Széchenyi-kártya-program, amit a Magyar Fejlesztési Bank és az ehhez kapcsolódó EU-hitelek követnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány a hazai vállalkozások fejlesztésének irányait meghatározó alapdokumentumban, a kkv-k fejlesztésének 2030-ig szóló stratégiájában lefektetett elvek mentén és az ott írt célok elérése érdekében folyamatosan dolgozik ennek a szektornak az erősítésén, fejlesztésén. Ezt a kormányzati célt, a magyar vállalkozások gazdasági és társadalmi szerepének elismerését és erősítését támogatja a kis- és középvállalkozói törvény jelen törvényjavaslatban olvasható módosítása is, továbbá ennek elérésében jelentős szerepet tölt be az Országgyűlés által a közelmúltban tárgyalt, a magyar vállalkozók napjának kijelöléséről szóló országgyűlési határozati javaslat.

Annak érdekében, hogy a hazai gazdaság és a vállalkozások további erősödésének lehetőségeit megtaláljuk, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ismét egy tízpontos javaslatcsomagot dolgozott ki a foglalkoztatottság, a GDP és a versenyképesség növelése érdekében, amelyekkel elérhető az a célunk, hogy Magyarország 2030-ra elérje az európai uniós fejlettség 90 százalékát. E javasolt intézkedések között olyan elemek vannak, mint a digitális átállás végrehajtása, nemzeti bajnokok kinevelése, a logisztikai szektor, a high-tech gazdaság fejlesztése, illetve a foglalkoztatottak számának további százezrekkel történő növelése. A célkitűzések elérésében kiemelkedő szerepet töltenek be a magyar gazdaság gerincét adó mikro-, kis- és közepes vállalkozások.

Tisztelt Ház! Jelen törvénymódosítással célunk, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályozás a hazai és uniós előírásokkal még inkább összhangba kerüljön, és az érintettek számára könnyebben értelmezhető és alkalmazható legyen.

A magyar gazdaság alapvető építőkövei és meghatározó szereplői a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások, melyek működése, termelékenysége, eredményei, munkáltatóként való megjelenése alapjaiban határozza meg és befolyásolja az ország gazdasági helyzetét és versenyképességét.

A magyar vállalkozások a kormány támogatásával a foglalkoztatásmegtartást, az energiaköltség-csökkentést, az energiahatékonyságra irányuló beruházásokat támogató kormányzati program segítségével a közelmúlt kihívásokkal teli időszakában is meg tudták őrizni gazdasági erejüket és munkavállalóikat, ezen túl pedig fejlesztéseket is végre tudtak hajtani.

A mikro-, kis- és középvállalkozások további erősítését és támogatását kívánjuk elérni ezzel a törvényjavaslattal, amelyhez kérem támogatásukat annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás átfogó módosításával segítsük a magyar vállalkozások és a hazai gazdaság versenyképességének erősítését. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/5891. számú törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Becsó Zsolt képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BECSÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő kkv-törvénymódosítás célja az uniós normákkal való harmonizáció és a hatályos szabályozás még egyértelműbbé tétele. Mindez hozzájárulhat a kkv-szektor gördülékenyebb működéséhez, fejlődéséhez és versenyképesebbé válásához. A magyar gazdaság alapjait és meghatározó mozgatóerőit ugyanis a magyar vállalkozások képezik, működésük és termelékenységük alapjaiban határozza meg és befolyásolja az ország gazdasági helyzetét és versenyképességét.

A magyar gazdaság egyik jellemzője, hogy a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabb termelékenységű kis- és középvállalkozások, azaz a kkv-k a dominánsak a foglalkoztatást és a vállalkozások számát tekintve.

Az összes magyar munkavállaló 90 százalékának munkát és bért biztosító magyar vállalkozásoknak és az őket támogató kormányzati intézkedéseknek köszönhetően hazánkban a foglalkoztatottság az európai válsághelyzetben is csúcson van, több mint 4,7 millióan dolgoznak, a munkanélküliség pedig minimális, az EU-átlag alatti, 4 százalék körüli szinten mozog. Magyarország 2010-ben ugyanis egy olyan sikeres foglalkoztatási fordulatot hajtott végre, amely példa nélküli a rendszerváltoztatás óta eltelt több mint három évtizedben, és amelynek eredményeként Magyarország közel került a teljes foglalkoztatás állapotához.

Mindez annak is köszönhető, hogy az elmúlt 12-13 év a fegyelmezett, kiegyensúlyozott és következetes gazdaságpolitikáról szólt. A baloldali kormányok által felépített segélyalapú társadalmat kemény munkával sikerült felváltania a munkaalapú társadalomnak.

A 2020-as éveket a magyar gazdaság egy gyors és kiegyensúlyozott növekedési periódusban kezdte. A kormány jelentős adócsökkentéssel, adminisztrációs egyszerűsítésekkel és támogatáspolitikai intézkedésekkel járult hozzá a kkv-szektor fejlődéséhez kedvező finanszírozási helyzetben, viszonylagos forrásbőségben, magas foglalkoztatottsági ráta mellett. Ennek következtében a beruházási és fejlesztési hajlandóság is erősödött a kkv-ökoszisztémában.

Mindez éles ellentétben áll a 2010 előtti baloldali kormányok ténykedéseivel és azok következményeivel. Jól emlékszünk még arra, hogy a szocialisták eladósították Magyarországot, a csőd szélére sodorták a gazdaságot, megduplázták a munkanélküliséget, agyonadóztatták a családokat, a munkavállalókat és a vállalkozásokat. Az elhibázott gazdaságpolitikájuk okozta károkat a magyar emberek és a magyar vállalkozások fizették meg.

A kormány erőfeszítéseinek köszönhetően azonban a gazdasági helyzet olyannyira stabilizálódott napjainkra, hogy Magyarország Európa egyik legnagyobb gazdasági teljesítményét nyújtó országa lett. 2020 eleje óta azonban globális és nemzeti szinten is több válsághelyzettel szembe kellett néznünk. Először a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború és az ezek következtében fellépő energiaválság, alapanyag- és nyersanyaghiány, az értékláncokon lefutó sokkhatások egyenként és összességükben is jelentős változásokat eredményeztek a gazdaság működésében, és számottevően kihatottak a magyar vállalkozások gerincét adó kkv-szektorra is.

Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott törvényjavaslattal a kkv-törvény átfogó módosítására kerül sor az időközben elfogadott uniós normákkal való harmonizáció, valamint a megváltozott magyar szabályozási környezettel való összhang megteremtése érdekében.

A javaslat pontosítja a kkv-törvény egyes fogalmait, illetve eddig hiányzó fogalmakat is meghatároz az uniós szabályozással összhangban. Megteremti az uniós szabályozás által a 2021-27-es programozási időszakban bevezetett új kkv-támogatási forma, a tőkekedvezményes, egyműveletes kombinált termék alkalmazásának alapjait, meghatározza az alapvető kereteit.

A kkv-törvénybe kerül beépítésre az a lehetőség, hogy a Széchenyi-kártya-program keretében nyújtott támogatások esetén a vállalható tárgyévi és költségvetési éven túli kötelezettségek együttes felső korlátja szerinti összegét a kormány egyedi, nyilvános határozatában állapíthatja meg.

(16.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! A sikeres magyar vállalkozásfejlesztési politika eredményeként a magyar kkv-k tovább tudták növelni a hozzáadott értékük arányát, sőt meg is haladták az EU-s arányt. Az előttünk fekvő törvényjavaslatban megfogalmazott módosítások is a kkv-k további fejlődését támogatják, ezért a javaslat a Fidesz-frakció támogatását élvezi. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Hollik Istvánnak, a KDNP képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Üdvözlöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Azt gondolom, az nem kérdés, hogy egy nemzetállam gazdasága csak akkor lehet sikeres, ha a benne működő kis- és közepes vállalkozások sikeresek. Ez azért van így  az európai nemzetállamok esetében a vállalkozások többsége, több mint 50 százaléka, Magyarországon több mint 60 százaléka kis- és közepes vállalkozás , mert a kkv-k nélkül egy nemzetállam gazdasága nem tud jól működni. Éppen ezért az alapvető stratégiai-politikai cél kell legyen, hogy az állam mindenkor segítse a magyar kis- és közepes vállalkozásokat.

Azt gondolom, az elmúlt 13 év, amelyet magunk mögött hagytunk, nehézségekkel volt teli. Nagyon rossz helyzetből indultunk, de mégiscsak azt mondhatjuk el, hogy ez alatt az időszak alatt a kormányzati politikával sikerült a kkv-kat sikeressé tenni, sőt válságállóvá tenni. Az a siker, amely Magyarországé, az elmúlt 13 év sikere, nem valósulhatott volna meg a kkv-k nélkül, hiszen amikor azt mondjuk, hogy ma 1 millió emberrel több dolgozik, mint 2010-ben, az a kkv-k nélkül nem sikerülhetett volna, mert a kis- és közepes vállalkozások döntöttek úgy, hogy egy sokkal vállalkozóbarátabb adó- és foglalkoztatáspolitika eredményeként új magyar embereket fognak felvenni és foglalkoztatni.

Magyarországnak egy nagyon tudatos iparpolitikája van és ennek keretében nagyvállalatokat csábítunk ide vonzó szabályozási környezettel és magas képzettségű munkaerővel, és ha idecsábítunk ilyen nagyvállalkozásokat, akkor azzal valójában a kkv-kat is segítjük. Nemcsak a magyar gazdaságot modernizáljuk, hanem a kkv-kat is segítjük azért, mert amikor egy legmodernebb high-tech vállalat Magyarországot választja, akkor előbb-utóbb egyre több beszállítója magyar kis- és közepes vállalkozás lesz. Ennek számos példája van ma már. Azok a nagyvállalatok, elsősorban a gépjárműipar területén, amelyek az elmúlt években immár sikeresen és eredményesen Magyarországon dolgoznak, egyre több magyar beszállítót foglalkoztatnak, egyre több magyar beszállítóval van kapcsolatuk.

Azt is lehet látni, hogy a kormány a nehéz helyzetben  a háborús helyzetben, az energiaválságban és a Covid alatt is  mindent megtett annak érdekében, hogy a kkv-kat segítse. Ebben a tekintetben akkor, a legnehezebb időszakban az volt a cél, hogy a kkv-k azokat az embereket, akiket alkalmaznak, meg tudják tartani, senkit ne kelljen elküldeni a munkahelyéről. Ezt eredményesen végezte a kormány, hiszen a nehéz helyzet ellenére sincs érdemi foglalkoztatáscsökkenés Magyarországon, sőt továbbra is azzal a jó problémával szembesül Magyarország, hogy egyes ágazatokban munkaerőhiány van.

Azt gondolom, az világos, hogy a Fidesz-KDNP számára a kis- és közepes vállalkozások támogatása stratégiai cél. Azt is állíthatjuk, hogy az elmúlt 13 évben ennek a stratégiai célnak megfelelően hozta meg a kormányzat az intézkedéseket, és az előttünk fekvő törvényjavaslat szintén azt a célt szolgálja, hogy tovább tudjuk erősíteni a magyar gazdaságot a magyar tulajdonú kkv-k segítésén, támogatásán keresztül.

Éppen ezért a Kereszténydemokrata Néppárt ezt a javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. További jelen lévő képviselő nem jelentkezett felszólalásra. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kérdezem, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.)

Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát ezennel lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Fónagy János: Igen.) Igen, parancsoljon, öné a szó, államtitkár úr.

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt elnök úr, köszönöm a lehetőséget. Köszönöm a támogató frakciók hozzászólásait. Az elhangzott egybehangzó támogatások alapján biztos vagyok benne, hogy a Magyar Országgyűlés ezt a törvényjavaslatunkat kedvezően és támogatóan fogja fogadni.

Egyetlenegy személyes megjegyzést fűznék hozzá. Külön megtiszteltetés számomra, hogy ennek a törvényjavaslatnak én lehetek az előterjesztője, hiszen az 1990. évi XCV. törvény, amely a most megváltoztatott 2004-es törvénynek az elődje volt, egyik szövegszerkesztője és előterjesztője voltam, ezért megtiszteltetés számomra, hogy közel negyed évszázad után az akkor egynéhány százezres, most egymilliós magyar vállalkozói kör több mint 99 százalékának érdekeit szolgáló törvényjavaslatnak az előterjesztője lehetek. Köszönöm a támogatást, elnök úr, köszönöm a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   85-94   95-102   103      Ülésnap adatai