Felszólalás adatai

Felszólalások:   47-68   69-92   93-101      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására a mai napon 16 óráig van lehetőség.

Soron következik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Költségvetési Bizottság által benyújtott előterjesztés T/105. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Szűcs Lajos képviselő úrnak, a Költségvetési Bizottság előadójának, a napirendi pont előterjesztőjének. Képviselő úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. SZŰCS LAJOS, a Költségvetési Bizottság előadója, a napirendi pont előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a törvényi előírásoknak megfelelően május 31-éig benyújtotta a 2021. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló javaslatot. A Költségvetési Bizottság május 30-ai ülésén megtárgyalta és benyújtotta a javaslatot az Országgyűlés részére. A bizottsági ülésen a hatóság zárszámadását 11 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el a bizottság.

Ahogy már megszokhattuk, a zárszámadási törvényjavaslat összesen négy különböző költségvetés végrehajtásáról számol be, tartalmazza az NMHH, a Médiatanács, a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, valamint az MTVA zárszámadását is. Az NMHH a kiadásait alapvetően két forrásból fedezi, egyrészt a saját bevételekből, másrészt a költségvetési hozzájárulásokból. Ilyen saját bevételek a frekvenciadíjak, az azonosítók lekötéséért és használatáért, továbbá a hatósági eljárásért fizetett díjak és a felügyeleti díj.

Az Országgyűlés 40,7 milliárd forinttal hagyta jóvá az NMHH 2021. évi költségvetésének kiadási és bevételi előirányzatait. A költségvetési kiadások teljesítése ehhez képest 51,7 milliárd forint volt. Ennek magyarázata a hatósághoz időközben telepített adattörlő alkalmazás kialakításával kapcsolatos kiadási tételek, valamint a készülékcsere-támogatási program megvalósításával kapcsolatos kifizetések voltak. A költségvetési bevételek pedig 46,2 milliárd forint összegben teljesültek.

A Médiatanács költségvetésében 246,8 millió forint volt a kiadás, a bevétel pedig 213,1 millió forint volt, mindkettő az eredeti előirányzatnál valamelyest kevesebb. Ennek magyarázata pedig a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozó intézkedés, amely mentesítette a médiaszolgáltatókat a 2021-ben történő díjfizetési kötelezettségük alól.

A harmadik költségvetés a Médiatanács kezelésében lévő kiadási és bevételi előirányzatok költségvetése. Ez a Médiatanács által kiszámlázott, de az MTVA-t illető bevételeket tartalmazza. Itt is megállapíthatjuk, hogy a 617,2 millió forintos módosított előirányzattal szemben a teljesülés valamelyest kevesebb, 616,5 millió forint.

A negyedik, a legnagyobb tétel az MTVA költségvetése. Az MTVA kiadásai két nagy csoportra oszthatók. Az egyik csoport, amely nem kapcsolódik a tartalom-előállítási tevékenységhez, ezt az MTVA jellemzően továbbadja különböző szervezetek működtetésére, vagy pályázatok útján osztja szét, ez 2021-ben 8 milliárd forintot tett ki. A másik jelentős rész pedig a tartalom-előállítási tevékenységhez kapcsolódó kiadások, amelyek összege összesen 105,8 milliárd forint volt.

Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Úgy vélem, hogy az előkészített zárszámadási törvényjavaslat és a kapcsolódó indoklás kellő részletességgel tárja az Országgyűlés elé a 2021. évi költségvetés teljesülését. Egyúttal szeretném megjegyezni, hogy mind a négy zárszámadást független könyvvizsgáló auditálta, és jelentésükben megállapították, hogy a 2021. évi gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről valós és megbízható képet nyújtanak az előterjesztett zárszámadások.

A fentiekre tekintettel kérem a képviselőtársaimat, hogy a javaslatot tárgyalják meg, és támogató szavazatukkal fogadják el. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány képviselője jelezte, nem kíván álláspontot ismertetni a vita során.

Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Bodó Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

BODÓ SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi zárszámadásitörvény-javaslatát. Fontos nekünk is hangsúlyoznunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló szabályozó szervként működik, független.

A médiatörvény szerint a hatóság egységes költségvetése, ahogy elhangzott az előterjesztésben is, négy különböző költségvetést tartalmaz. Így az egyik az NMHH költségvetése, a második a Médiatanács költségvetése, a harmadik a Médiatanács kezelésében lévő előirányzatok, a negyedik pedig a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA költségvetése. Megállapítottuk, hogy az NMHH elnöke a törvényben rögzített határidőig előkészítette és a parlamenti informatikai rendszeren keresztül megküldte a törvényjavaslatot, amely erről, tehát a 2021. évi egységes költségvetés végrehajtásáról számol be. Az előkészítő, egyben négy külön költségvetés teljesüléséről adott tájékoztatást. A hatóság költségvetése tekintetében a 2021. évi bevételi és kiadási előirányzat 40,7 milliárd forint volt. A költségvetési bevételek 2021-ben 46,2 milliárd forint összegben teljesültek. Ez összességében 113,6 százalékos teljesítést mutat az eredeti előirányzathoz képest. A hatóság költségvetési kiadási főösszegének teljesítése 51,7 milliárd forint volt, ez 27,1 százalékos többletteljesítést mutat az eredeti főösszeghez viszonyítva.

A Médiatanács működési költségvetését illetően a költségvetési kiadásai 246,8 millió forintos összege az eredeti előirányzat 38,5 százalékos teljesítését mutatja. A költségvetési bevételek 213,1 millió forint összegben teljesültek, ami az eredeti előirányzat 33,2 százaléka.

(13.40)

A jelentős alulteljesítésnek magyarázata, hogy a kormány a koronavírus gazdasági hatásait ellensúlyozandó mentesítette a médiaszolgáltatókat a 2021. évi médiaszolgáltatásidíj-fizetési kötelezettségük alól.

A Médiatanács kezelésében lévő bevételi és kiadási előirányzatok költségvetése a Médiatanács által kiszámlázott, de véglegesen az MTVA-t illető bevételeket tartalmazza. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap költségvetésében a költségvetési bevételek tervezett összege 109,9 milliárd forintot, míg a kereskedelmi bevételek 7,8 milliárd forintot tettek ki. Az összes tervezett bevétel 117,7 milliárd forint volt. A költségvetési bevételek 2021-ben 109 milliárd forinttal teljesültek, a kereskedelmi bevételek 6,7 milliárd forinttal, míg az előző évi közszolgálati tartalék felhasználása egymilliárd forinttal teljesült. A költségvetési kiadások összesen 115,7 milliárd forintot tettek ki, míg a 2021-ben képzett közszolgálati tartalék összege egymilliárd forint volt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mind a négy zárszámadást, ahogy elhangzott, független könyvvizsgáló auditálta, és a jelentésükben megállapították, hogy a 2021. évi gazdálkodásról, vagyoni helyzetről valós és megbízható képet mutatnak az előterjesztett zárszámadások.

Továbbá a Kulturális Bizottság alelnökeként szeretném egyben tájékoztatni képviselőtársaimat, hogy az általános vita lezárása után a jövő hét keddi kulturális bizottsági ülésen fogjuk a törvényjavaslat részletes vitáját lefolytatni. Arról is szeretném tájékoztatni önöket, hogy amikor ezeket a zárszámadásokat tárgyaljuk, akkor a Kulturális Bizottság ülésén a Médiahatóság elnöke rendszeresen jelen van, és így lesz ez nyilván a jövő heti bizottsági ülésen is. Amennyiben képviselőtársaimnak szakmai kérdései vannak a zárszámadással kapcsolatosan, azt jövő hét kedden, a Kulturális Bizottság ülésén úgy tehetik fel, hogy azokra elnök úr és munkatársai akár rögtön tudnak válaszolni. Erre nyilván szeretettel várom képviselőtársaimat.

Mindezek alapján, ahogy a felszólalásom elején is hangsúlyoztam, a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyújtott törvényjavaslatot, és erre biztatom önöket is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nacsa Lőrinc tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A számokat meghallgattuk az orbáni médiavilág kapcsán, de érdemes a történet mélyére menni. Ha már egy ilyen törvényjavaslat van előttünk, akkor nem árt, ha arról is beszélünk, hogy vane ma sajtószabadság Magyarországon. Nos, meg kell állapítsuk, hogy Magyarországon nincs sajtószabadság, és ezt nemcsak én állítom, hanem a Freedom House jelentése is (Nacsa Lőrinc: Ja, még az is?), amelyik a „teljesen szabad”-ból a „részben szabad” csoportba minősítette át a magyarországi sajtóviszonyokat. Ezenkívül az a helyzet, ami Magyarországon jelenleg a média körül létezik, többek között akadálya annak, hogy Magyarország hozzájusson az uniós forrásokhoz, amelyek látjuk, hogy milyen brutális hatást fejtenek ki a magyar gazdaság egészére, és nem látszik az Orbán-kormányon az a szándék, hogy ezen a helyzeten bármilyen módon javítani szeretne.

Emlékszem, amikor 2002-ben Orbán Viktor elveszítette a választást, akkor rögtönzött egy nagygyűlést, egy tüntetést a Szabadság téren, amelyben egy ellenzéki közszolgálati televíziót követelt a Fidesznek, hogy ha már nem tudták megismételni a ’98-as győzelmet, és megbukott az első Orbán-kormány, akkor legalább a közszolgálati média területén biztosítsák számukra a folyamatos jelenléti lehetőséget. Természetesen a 2002 és 2010 között regnáló kormány ezt a lehetőséget folyamatosan fenntartotta a mindenkori ellenzék számára, minden vitaműsorban, ahol kormánypárti képviselők megszólaltak, ott mindig ellenzéki képviselő is kapott lehetőséget arra, hogy vele egy időben, élő adásban kifejthesse a véleményét.

2010 után drámai fordulat állt be, és az a helyzet alakult ki, hogy a Fidesz kisajátította a közszolgálati sajtót, a közszolgálati médiumokat, ezért aztán ma már nem is tekinthetjük  ez most már inkább egy gúnykifejezés  közszolgálatnak, hiszen leginkább az „állami” jelzővel illethető az, ami ma médiaként működik Magyarországon közszolgálat címén. Ugyanis nem tekinthető közszolgálatinak az a média, ahol az ellenzéki politikusok nem jelenhetnek meg, nem szólalhatnak meg, egyetlen hírműsorban nem jelenik meg a véleményük, és ha ellenzéki politikust egyáltalán megemlítenek az állami rádióban és az állami televízióban, akkor az természetesen mindig valamilyen negatív, dehonesztáló jelzővel vagy valamilyen hírszerkezetben valósulhat csak meg, más lehetőség nincs. Ez például még az olyan kirívó esetekre is igaz, amikor mondjuk, pedagógusok, szülők, diákok élőláncot alkotnak Budapesten, áll a fél város, az ország számos pontján tüntetések vannak, és erről nem számol be sem az állami rádió, sem az állami televízió. Ezt hírhamisításnak és hírelhallgatásnak hívják, és semmi köze nincs ahhoz, hogy szabadnak nevezhessük a sajtót Magyarországon.

A problémát tovább súlyosbítja, hogy a kereskedelmi rádiókban sem hangozhatnak el ellenzéki vélemények. Akik nem a napi hírfogyasztást preferálják, hanem mondjuk, inkább szórakoztató műsorokra vágynak vagy zenét hallgatnának, amikor meghallják a hírszolgáltatást, akkor természetesen csak kormánypárti dicshimnuszokat hallgatnak kettő-három percben, majd indul a zene. Ellenzéki vélemény, ellenzéki sajtótájékoztató még véletlenül sem hangzik el soha egyetlenegy esetben sem. Hangsúlyozom: soha!

De ugyanez a helyzet egyébként a megyei napilapok világában is, amelyik még létezik. Ott például az történik, hogy egy adott oldalon, az összes lapszám ugyanazon oldalán ugyanazzal az Orbán Viktor-i fotóval ugyanaz a cikk jelenik meg Battonyától Nemesmedvesig, tehát még véletlenül sem másképp. Ez a nagyjából az észak-koreai médiafogyasztási szokásokat erősítő gesztus semmiképpen nem tekinthető a sajtószabadság ünnepének.

A történet azért is rendkívül drámai, mint jeleztem a beszédem elején, mert Magyarország jelenleg abban a helyzetben van, amikor minden létező euróra szüksége lenne ahhoz, hogy megpróbáljon kievickélni az Orbán-kormány által kreált gazdasági és megélhetési válságból. Ehhez szükség lenne természetesen azokra az uniós forrásokra, amelyeket többek között a sajtószabadság megsértése miatt tartanak vissza, és többek között ezért sem tekintik Magyarországot jogállamnak. Ezen a helyzeten mindenképpen előbb-utóbb változtatni kell, ebben a formában ez a fajta működési modell semmiképpen nem valósulhat meg.

Az is előfordult már, hogy valaki, mondjuk, kiszabadult az állami televízió műhelyéből, használjuk ide ezt a nemes kifejezést, és aztán elmeséli, hogy bizony közvetlen kézivezérléses irányítással kapják a híreket, és meg is mondják nekik, hogy aki nem a Fidesz érdekeit szolgálja, az nem is dolgozhat ott a jövőben.

Mennyiben tekintjük a sajtószabadság kritériumának azt, hogy internetes portálok, amelyek a Fidesz érdekeit szolgálják, és természetesen nyilván erőteljes költségvetési támogatásban részesülnek, semmi mást nem csinálnak ellenzéki pártokkal, mint folyamatosan a képviselőikről dehonesztáló cikkeket jelentetnek meg? A kormánypárti képviselőknek egyetlenegy olyan kérdést nem tesznek fel, ami esetleg bizonyos kormányzati döntésekre vonatkozna. Úgy látszik, az ő számukra van egy hatalom, amely mindent tökéletesen csinál, és van egy ellenzék, amelyiket folyamatosan meg kell próbálni eltiporni.

Nem véletlen, ha megnézzük azokat az adatokat, amelyek a sajtó-helyreigazítások és kártérítések világát ismertetik, hogy több ezer sajtópert veszítettek el kormánypárti orgánumok, de az a baj ezzel, hogy ők akkor is pontosan tudták, amikor azt a rágalmazó cikket az adott politikusról megjelentették, hogy az nem igaz, amit ők állítanak.

(13.50)

De nem baj, majd egy év múlva, ha kimondja a bíróság, addigra már azt az adott pártot vagy adott politikust sikerült esetleg lejáratni, vagy meg kell próbálni kellemetlen helyzetbe hozni. Ezek sem arról szólnak, hogy a sajtószabadságot bárki tiszteletben tartaná Magyarországon.

És akkor most nem is utalok arra a beszélgetésre, ami néhány nappal ezelőtt az egyik televízióban elhangzott, ahol egy megválasztott polgármesterről beszéltek egészen elképesztő, arcpirító hangnemben egy fideszes médiacsatorna munkatársai (Nacsa Lőrinc: Ez a lényeg!), és utána még természetesen másnap ugyanez a személy ezt másnap meg is erősítette egy ennél még sokkal durvább kifejezéssel. Tehát azt mondom, hogy amíg nincs méltányos és tisztességes sajtó Magyarországon, addig nincs demokrácia sem Magyarországon, addig nincs szabad választás sem Magyarországon, hiszen amíg nem szabad a sajtó, addig nincs szabad választás sem.

A magyar választóknak az orbáni kétharmad rendszerében nincs egyenlő lehetősége hozzájutni a hírforrásokhoz, tudatosan elzárják magyarok millióit a magyar valóságtól, a gazdaság valóságától, a hírszolgáltatás befogadásától, és ez szintén súlyosan árt Magyarország már amúgy is romba döntött tekintélyének. A Demokratikus Koalíció természetesen  mint az orbáni világ képződményét és annak költségvetését  nem fogja támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzott beszámolókból és a számokból is azt láthatjuk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021-ben is igen magas színvonalú, tartalmas szakmai munkát végzett, és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar emberek számára hatékonyabbá és tartalmasabbá váljon a munka, a tanulás, a szabadidő, a tájékozódás, szórakozás és a magánélet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadási és bevételi oldalait Szűcs Lajos képviselőtársam már részletesen ismertette, és azt is, hogy a kiadási oldal túllépései mivel voltak indokolhatók.

Ugyanakkor én egy-két projektről szeretnék beszélni, amit az NMHH 2021-ben indított vagy folytatott, hiszen vannak köztük olyan példaértékű projektek is, amelyekről azt gondolom  és erre majd a következő vitában kitérek , hogy folytatni kell. Az NMHH fontos szakmai tevékenysége közé sorolható a Hír-Közmű projekt is. A Hír-Közmű projekt célja, hogy létrejöjjön Magyarország egységes, országos hírközlési infrastruktúra-nyilvántartása térinformatikai adatbázis alapján. Az NMHH a rendszer megalkotásával és fenntartásával hosszú távon a piaci szereplőkkel együttműködve a hatósági szabályozási szempontokon túl segíti az egyre növekvő állami és uniós adatszolgáltatási igények kiszolgálását és a hatósági elektronikus ügyintézés teljes körűvé tételét.

A rendszer haszonélvezője lesz a lakosság is, hiszen az adatbázisból kikereshető lesz például, hogy egy adott helyen milyen hírközlési szolgáltatók érhetők el. A szolgáltatók, a tervezők és a kormányzat a piaci szerepükhöz mérten korlátozott és ellenőrzött jogosultsággal, részletesebb hozzáféréssel bírnak majd, például gerincvezetékekről, fő elosztási pontokról megosztott hálózatokról. A Hír-Közmű a teljes magyarországi hírközlési rendszer egységes adatbázisát kiépítve egy eddig példátlan adatvagyont alkot meg, ami jelentőségében a földhivatali nyilvántartási rendszerhez mérhető. Ez az egész hírközlési szektorra, ezen keresztül az egész magyar gazdaság egészére hatással lesz.

A másik fontos program az NMHH-ban a „Netre fel!” című projekt is, amely az NMHH mobilcsere-támogatási programja. Az NMHH mobiltelefoncsere-, készülékcsere-támogatási programja 2023. március 31-éig tart, melynek keretében 40 ezer forint kedvezménnyel cserélhetők a 2G- és 3G-képes mobiltelefonok 4G-s készülékekre, gyorsabb interneteléréssel. Az NMHH ezzel a fontos, a lakosság számra előnyös és hasznos programjával is kapcsolódik a mobilszolgáltatók 3G-hálózatainak lekapcsolási tervéhez. Azok után, hogy 2022 májusától a kezdeményezés a 2G-s készülékekre is kiterjed, a támogatás összege 40 ezer forintra emelkedett, illetve megszűnik már a 120 ezer forintos felső értékhatár is. A program kiemelt célja tehát, hogy az érintetteket ne érje hátrány a 3G-technológia majdani kivezetése miatt.

Az NMHH a tavalyi évben számos jelentős, a médiatudatosságot és médiaértést erősítő projektet folytatott. Az NMHH 2022-ben is folytatta nagy sikerű projektjét, a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központok létesítését és fenntartását. Tavaly is ugyanennél a vitánál beszéltem erről bővebben. Ezeket a Bűvösvölgy médiaértés-oktató központokat azért hozták létre, hogy élményszerű programmal támogassák a médiaértés oktatását a 9-16 éveseknek. Az első ilyen központ Budapesten nyílt meg 2014-ben, majd ezt követte Debrecenben, 2020-ban pedig Sopronban is elkészült a Bűvösvölgy-központ.

Ezekben a központokban a diákok szakképzett, hozzáértő oktatók irányításával a hozzájuk látogató gyerekek játékosan és élményszerűen szerezhetnek tudást a média döntési helyzeteiről. Az iskolai csoportok, osztályok, évfolyamok számára meghirdetett egész napos interaktív program évről évre egyre népszerűbb a diákok körében, évente eddig tízezernél is több tanuló vett részt ezeken a foglalkozásokon  lássák a képviselő urak és hölgyek, hogy mikre költi az NMHH a költségvetését. Ezeknek az oktatóközpontoknak számos anyaga, oktatóvideója már online is elérhető, ahol a fiatalok körében népszerű youtuberek érdekes ismeretterjesztő és figyelemfelhívó videókat készítenek a média témakörében, bemutatják például az álhírek felismerésének és kiszűrésének gyakorlatát.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az elmúlt években komoly lépéseket tett a fiatalkorúak védelmében az online zaklatások és visszaélések ellen. Kiemelkedő az NMHH internet hotline szolgáltatása, amely az NMHH által működtetett, a jogellenes, illetőleg kiskorúakra káros tartalmak bejelentésére szolgáló jogsegélyszolgálat. A sajtó kérdésében, a média kérdésében mindig lesz köztünk vita a másik oldallal. Majd szeretnék is reagálni Gréczy Zsolt mondataira, de szerintem közös érdek, hogy elismerjük ezeknek a jogsegély-szolgálatoknak, a kiskorúak médiaértését és médiatudatosságát fejlesztő szolgáltatásoknak a jelentőségét, illetve ami az internetes gyermekvédelmet illeti, a médiában való gyermekvédelmet illeti, azt gondolom, hogy ez is olyan közös cél, amelyért dolgoznunk kell, és amely programokat tovább kell folytatni.

Az NMHH hotline jogsegélyszolgálata kapcsán a beszámolók alapján azt jelenthetjük ki, hogy szükség van egy ilyen rendszerre, hiszen a bejelentések folyamatosan növekednek, szükség van egy ilyen online jogsegélyszolgálatra. Ez nagyban köszönhető annak, hogy az NMHH a fiatalkorúak, elsősorban a 11-16 évesek között a jogsegélyszolgálatot népszerűsítő kampányt is indított, növelve ennek a fiatalok online tudatosságát. Itt a legtöbb eset egyébként adattal való visszaélés, nagy cégeknek adták ki magukat különböző adathalász személyek vagy szervezetek. Mindannyian találkoztunk már ilyen e-mailekkel, megkeresésekkel, illetve engedély nélküli közzététel, adatokkal való visszaélés volt a legtöbb jelentés tárgya. Azt gondolom, hogy egy ilyen, 11-18 éves korosztályt célzó médiakampányra, illetve népszerűsítési kampányra mindenképpen szükség van a továbbiakban is. Éppen ezért az NMHH 2021-ben az SOS Gyermekfalu Magyarországgal is megújította a partnerségét, illetve tovább folytatta azokat a közös projekteket, amelyek elindultak.

A bejelentések megvizsgálása után nyilvánvalóan az internet hotline és az NMHH munkatársai is megtették a szükséges lépéseket. Azt gondolom, hogy a kiemelt projektekből is látható, hogy az NMHH felelősen gazdálkodott, a pénzek jó helyre kerültek, a médiatudatosságot, a kiskorúak védelmét szolgálták, valamint a lakosság számára hasznos és fontos projektek kerültek bevezetésre, ezért a zárszámadást a KDNP-frakció támogatni fogja.

De engedjék meg, hogy a Gréczy Zsolt képviselő úr által elmondottakra azért reagáljak egy kicsit, hiszen annak a pártnak a képviselője Gréczy Zsolt, amely Magyarország történetének legnagyobb szennylaphálózatát, az ezalenyeg.hu-t működteti, üzemelteti. Gyakorlatilag a DK-sajtóközpontból adják ki naponta, hogy milyen lejárató cikkek szülessenek helyben, hogyan járassák le az egyéni képviselőket a Fidesz-KDNP köreiből.

A képviselő úr azt mondta, hogy nincsen sajtószabadság Magyarországon, ami nyilvánvalóan nem igaz, hiszen mindenki elmondhatja a véleményét, a sajtóorgánumok leírhatják azt, amit gondolnak, sőt Magyarországon sokkal sokszínűbb a sajtó, mint egyébként sok más európai országban.

Ha már képviselő úr szóba hozta a budapesti megválasztott főpolgármestert, akkor Gréczy Zsolt szerint rendben vane az, hogy egy polgármester minősíti, hogy kinek mi a szakmája, és egy polgármester eldönthetie vajon, hogy valaki újságíró, vagy nem, eldönthetie valakiről, hogy kéményseprőe, vagy nem, eldönthetie valakiről, hogy buszsofőr, vagy nem. Hogy gondolja azt a sajtószabadságban, hogy egy baloldali polgármester megmondja, hogy kinek mi a szakmája, és kit hogy lehet hívni. Én azt gondolom, hogy pontosan ez az, ami nem fér bele, tisztelt képviselő úr.

Ugye, arra is emlékszik talán a kampányban, hogy egy ártatlan sajtóérdeklődésre számot tartó kérdésben küldtek kérdést, interjúkérdést Gyurcsány Ferencnek, aki ezután perrel fenyegette meg azt az újságírót? Már a per eredményét is leírta a Facebook-posztjában  Lesz per? Lesz! Nyerni fogunk-e? Igen! , tehát ő már előre tudja a bírói ítéleteket is. Gyurcsány Ferenc perrel fenyegeti azokat az újságírókat, akik kérdezni mernek tőle. Tehát ha azt kérdezi, hogy az Apró-villa környezetében vane sajtószabadság, akkor ott biztos, hogy nincsen.

(14.00)

Az önök szövetségese, Fekete-Győr András azt mondta, hogy el kell tiltani a jobboldali újságírókat a szakmájuktól  ez például hogyan fér bele az ön sajtószabadságképébe? Vagy éppen láthatjuk azt is, hogy milyen szálak futnak össze egy zempléni kisfaluban, Szegiben, ahol a DatAdat, a DK európai parlamenti kifizetőhelye és még a szennylap ezalenyeg.hu is közösen találkozik egy-egy ilyen pici zempléni faluban. Ezek aztán súlyos kérdéseket vetnek fel, tisztelt képviselőtársaim, de azt mindenképpen, hogy nem fogadunk el DK-soktól kioktatást a sajtószabadság ügyében, akik bojkottálnak médiumokat, akik minősítenek újságírókat, akik fenyegetnek újságírókat, azoktól nem fogadunk el kioktatást.

Én azt gondolom, hogy a magyar sajtó-, a magyar médiahelyzet nagyon színes, színesebb, mint sok más európai vagy a világ más országaival összehasonlítva, és azt gondolom, hogy azokat a programokat, amelyekről viszont beszéltem, és amelyekről ez a költségvetés szól  Gréczy Zsolt nem a költségvetésről beszélt , azokat viszont folytatni kell. Éppen ezért fogjuk elfogadni a zárszámadást, mert az NMHH ilyen programok megvalósítására fordította a neki rendelkezésre álló forrásokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szabó Sándornak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Nos, világosan látszik, hogy ahogy indult ez a nap, azért nem úgy folytatódik, hiszen az agrártárgyú, elsősorban agrártárgyú mai törvényjavaslatok kapcsán Ritter Imre szószóló megjegyezte, hogy micsoda sok hasonlóság van az ellenzék, valamint a kormánypárti képviselők tekintetében, és milyen kulturált vitát tudtunk folytatni, és nagyon sok mindenben egyet is értettünk. Nos hát, világosan látszik, hogy most, illetve szerintem a következő napirendi pontnál is ez a nihil vélhetőleg megszűnik, még akkor is, hogyha egyébként nem kellene, hiszen alapvetően olyan témát tárgyalunk, amely a közszolgálatiságról kellene hogy szóljon, amiben ugyanolyan joga lehetne az ellenzéknek is, mint a kormánypártoknak is, noha egyébként ez sajnos, kétségtelen, hogy nincs így.

Előre is elnézést kérek, elnök úr, a tekintetben, hogy miután tudom, hogy a zárszámadás után következik az NMHH következő évi költségvetése, mégis kicsit összevontan kezeljem a két kérdést, és nyilván érintsem mondandóm során a költségvetést is  cserébe ígérem önöknek, hogy a következő napirendi pontnál már nem fogok felszólalni.

Nos, az előttünk fekvő javaslatok kapcsán az NMHH, a Médiatanács, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2021. évi költségvetésének a tényszámait, valamint nyilván, amint mondtam, kicsit összefüggve a következő tárgyalandó napirendi pontunkkal, a 2023. évre vonatkozó tervszámokat tartalmazza. De fogalmazhatunk rövidebben úgy is, hogyha azt a címet adom  és muszáj ezt a címet adnom , hogy a múltban, illetve a jövőben megjelenő pazarló és propagandaköltségek költségvetése.

Vizsgáljuk meg, hogy hogyan is gazdálkodnak a kormányhoz hű szervezetek, amelyeknek az elmúlt időszakban sem volt túl sok közük a közszolgálatisághoz, noha egyébként nekik igazából ez lenne a fő feladatuk. Az egyes tételeket látva az látható, hogy az úgynevezett közmédiánál bizony nagyon vastagon fogott a ceruza az egyes sorokon, ami nem lehetett véletlen attól, hogy éppen egyébként az országgyűlési választások előtt állt az ország, és hát abban az időszakban bizony-bizony jelentős összegeket tudott a médiahatóság fordítani e tekintetben a hírek keltésére, amelyek, még egyszer mondom, közel sem voltak közszolgálatinak jellemezhetők.

Az Országgyűlés a közszolgálati hozzájárulást 2020-ra 75 milliárdról 85 milliárdra emelte, majd 2021-ben ez már 100 milliárd forintra nőtt  megjegyzem, 2022-ben ez az összeg már 110 milliárd forintra emelkedett , a személyi juttatások, valamint a dologi kiadások tekintetében pedig elképesztő emelkedést mutatnak ezek a számok is. A dologi kiadások mértéke 2020-ban már majdnem elérte a 60 milliárd forintot, ami 2021-ben már meg is haladta azt, igaz, a tervezett 70 milliárdhoz képest ez alacsonyabb mértékben teljesült, de ne feledjük el, hogy egyébként ezt az iszonyatosan nagy mértékű pénzt a Covid-járvány hullámai után, a gazdaság nehézkes újraindítása idején tudta elszórni a médiahatóság, és hát, azért valljuk be, elsősorban propagandára, abban az évben, amikor azért láttuk, hogy családok százezrei kerültek nehéz helyzetbe, amikor vállalkozások kerültek nagyon komoly probléma kérdéskörébe, amikor nagyon sokan váltak munkanélkülivé, és hát akkor nem kifejezetten az ő segítségükre sietett a kormány, hanem sokkal inkább pumpálta a propagandaszervezetbe.

Érdemes megemlíteni egyébként, hogy hasonlóan nehéz helyzetbe került az önkormányzati szektor is ugyanebben az időszakban, mégsem tapasztalhattak hasonló segítséget, mint amit az NMHH-nál megtapasztalhattak, sőt egyébként adott esetben elvonásokkal is sújtották az önkormányzatokat, gondoljunk csak arra, hogy akár a szolidaritási adó a duplájára emelkedhetett, vagy éppen az iparűzési adó jelentős mértékben elvonásra került az önkormányzatoktól.

A személyi juttatások terén sem láthatunk túl nagy szigort, hiszen az alapnál a 20 milliárdot is meghaladta a kiadás mértéke, és még az előzetesen tervezett küszöböt is átlépték. A sajtóban is olvasható volt, hogy milyen jutalmakkal, illetve végkielégítésekkel szokás találkozni a közmédia szervezetében, így talán nem is nagyon csodálkozhatunk azon sem, hogy járvány ide, gazdasági válság oda, vannak szektorok, pontosabban vannak bizonyos emberek, akiknek azért nem nagyon kell, illetve kellett izgulni, illetve a jövőben sem nagyon kell a tekintetben izgulni, hogy hogyan oldják meg az anyagi mindennapjaikat.

Ha pedig a jövő évre tervezett költségvetést nézzük, azt láthatjuk, hogy a közszolgálati hozzájárulás mértéke közel azonos marad, azonban egyes sorokon az emelkedő tendencia továbbra is megmarad, legalábbis az alap személyi kiadásai 10 százalékkal, 22 milliárdról 24 milliárd fölé nőnek, az NMHH személyi juttatásai pedig 11 milliárdról 13,5 milliárd forintra fognak emelkedni.

Az MTVA, vagyis a televízió és a rádió, amelyek egyébként régebben azért jobb időt is láttak, hiszen 2010-ben 20-30 milliárd forintból sokkal hatékonyabban, sokkal pártatlanabbul, sokkal jobban elismert, sőt nemzetközi szinten elismert módon működtek, ma már látjuk, hogy hát az az összeg jövőre bizony-bizony 126 milliárd forintra fog emelkedni, amit önök az adófizetők pénzéből fognak odaadni ennek a szervezetnek. Nem nagyon érdekli önöket az sem, hogy miközben a költségvetés öt-hatszorosára nő az az összeg, amit ide fognak fordítani, addig a nézőszám pont az ellenkező irányba mozog, hiszen azért ma már elmondhatjuk, hogy sokkal kevesebben nézik a közszolgálati televíziónak mondott Fidesz-tévét  tegyük hozzá, hogy nem véletlenül, hiszen egyszerűen, mondhatnánk, pártszócsővé silányították a magyar közmédiát.

Szóval, egy olyan rendszerbe öntenek önök jövőre 126 milliárd forintot, amelyben, igen, Gréczy Zsolt azért igazat mondott abban, amelyben igenis ott vannak a hírhamisítások, az elvtelen lejárató riportok, és ahol a bíróság által is hírhamisítónak elítélt személy irányíthatja a munkát. Ez a szervezet a személyi kiadásokra több mint 24 milliárd forintot, dologi kiadásokra pedig több mint 68 milliárd forintot költhet majd a következő évben. Így már érthető az a sajtóhír is, amely szerint egyébként  csak így mellesleg  másfél millió forintot fizet a köztévé akár csak a sminkelésre, a fodrászatra vagy éppen ruházatra.

Mindez joggal felháborítja, azt gondolom, az embereket, különösen egy olyan időszakban, amikor energiaválság köszönt Magyarországra, amikor már 40 százalék körüli összeggel kell többet fizetni az élelmiszerekért, amikor elértéktelenednek a fizetések, amikor a többszörösére emelkedik nagyon sok családnak a rezsije. Ilyen összegből fenntartani egy propagandamédiát akkor, amikor a kisvállalkozások, az önkormányzatok tíz-hússzorosra emelkedő energiaszámlákkal kell hogy szembesüljenek, azt gondolom, hogy bűn, és teljességgel elfogadhatatlan. Akkor, amikor postabezárásokkal kell szembesülniük az embereknek, akkor, amikor folyamatos megszorító intézkedések vannak érvényben, és akkor, amikor a szociális ellátásból az állam szinte kivonul, akkor 126 milliárd forintot költeni  még egyszer mondom  bűn és elfogadhatatlan.

Úgyhogy azt gondolom, hogy nem árulok zsákbamacskát azzal, ha azt mondom, hogy az MSZP sem a zárszámadást, sem pedig a jövő évi költségvetést az NMHH tekintetében nem fogja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiban.)

(14.10)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Brenner Kolomannak  képviselő úr a pulpitusról fogja mondani, a hangosítást ide kérem szépen , a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A XXI. században, a tudás és az információ évszázadában a média mint a negyedik hatalmi ág talán még a XX. századhoz képest is egyre jobban meghatározza a polgárok gondolkodását. Ez gyakorlatilag nemcsak a politikai véleményformálást befolyásolja, hanem minden egyéb részét az életünknek is.

Én a jelenleg tárgyalt törvényjavaslat és a következő törvényjavaslat vitájához egységben szeretnék hozzászólni azzal, hogy ez a beszámoló és a következő költségvetési javaslat egy olyan hivatalról és egy olyan közszolgálatinak nevezett médiáról szól, amely az elmúlt 12 év fideszes egypárti túlhatalmának az egyik sarokkövét jelenti. Azt gondolom, ahhoz képest, amit mi gondolunk egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában arról, hogy hogyan kellene működnie a médiának, illetve hogy a hatalmi ágak szétválasztásának régi polgári elve  igen, polgári és konzervatív elve  szerint nem szabadna azt hagyni, hogy egy olyan Médiahatóság jöjjön létre, amely elnökének a kezében túlságosan sok hatalom koncentrálódik. Hiszen azért azt lássuk be, hogy ez a felügyeleti szerv a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot és a közszolgálati médiának gyakorlatilag a mindennapi működését is szinte egy személyben az elnökön keresztül tudja befolyásolni, és egy olyan torz médiahelyzetet hozott létre az elmúlt 12 évben, ami a mi véleményünk szerint elfogadhatatlan egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában, ami a Jobbik számára mint felelős konzervatív erő számára mértékadó lenne.

Én azt el tudom fogadni egyébként, hogy a befolyástól mentes média mint filozófiai fogalom egy nagyon érdekes kérdés. Tudom, itt vannak képviselőtársaim, például Nacsa képviselőtársam, aki el szokta mondani például a németországi közmédia helyzetét, amelyet én német anyanyelvű és nemzetiségű magyar polgárként nagyon jól ismerek, és egyetértek vele abban, hogy az sem jelent egy kiegyensúlyozott közszolgálati médiumot. No de, kedves képviselőtársaim, én azt gondolom, hogy nekünk nem a negatív példákhoz kellene igazítani a mi médiahelyzetünket, hanem egy optimálishoz kellene közelíteni a magyar médiahelyzetet, ami az elmúlt 32 évben nem volt így. Ezzel egyetértünk. Az viszont egyértelmű, hogy az elmúlt 12 évben a fideszes kétharmados egypárti túlhatalom nagyon torz médiahelyzetet hozott létre; ezt viszont szögezzük le.

Én soha nem felejtem el azt a napot 2018 áprilisában, amikor az összes megyei napilap ugyanazzal az Orbán-fotóval és ugyanazzal a vezércikkel jelent meg, mintha csak az MSZMP KB lapjáról beszéltünk volna. Többek között a Kisalföld  melynek soproni szerkesztősége volt az én első munkahelyem  is így jelent meg. Szégyen és gyalázat, azt gondolom, hogy 32 évvel a rendszerváltoztatás után így jelennek meg a megyei napilapok. És a megyei napilapok nagyon fontos szerepet játszottak az adott régió lakosságának az informálódásában.

(Szabó Sándor elfoglalja helyét a jegyzői székben.)

Tessék megnézni, mi történt az elmúlt 12 évben az előfizetői létszámokkal! Tehát megvan a visszajelzés a magyar polgárok részéről, kedves fideszes képviselőtársaim. Egyre többen mondják le az előfizetésüket, még a Kisalföldnél is, ami pedig aztán  emlékeztetnék rá  a megyében gyakorlatilag egy egyeduralkodó lapnak számított, mára pedig egy olvashatatlan fideszes propagandalappá silányították önök az én első munkahelyemet.

De arra is utalhatok, hogy már 2018-ban a politikai hatalom szempontjából rendkívül fontos választásokról mit írt az EBESZ jelentése. Akkor talán érthető, hogy mi a kritikám lényege. A közszolgálati műsorszolgáltatóról szól az EBESZ jelentése, amit szó szerint idézek: „A közszolgálati műsorszolgáltató az M1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást tanúsított a kormánykoalíció és a kormány iránt  mily meglepő! , amelyek a hírtudósítások 61 százalékát tették ki. E tudósításoknak több mint 90 százalékban pozitív volt a hangvétele, míg az ellenzékről szóló tájékoztatások esetében a hírek 82 százalékában negatív volt.” Tisztelt fideszes képviselőtársaim, ezek a számok. Ezek nem ideológiai viták, hanem ezek a számok.

A közszolgálatinak csúfolt közmédia az ellenzéki politikusokról negatív híreket közöl, lejáratja őket, és önök április 3-áig nem is engedték be négy éven keresztül  bocsánat, öt percre beengedték  őket a közmédiába. Majd április 4-én, mit ad isten, elkezdték az ellenzéki pártokat meghívásokkal bombázni. Azért a cinikusságnak is van határa, tisztelt fideszes képviselőtársaim, de tényleg! Egyébként mi a Jobbik részéről felelős konzervatív erőként bemegyünk a közmédiába. A politikusaink rendszeresen bemennek a közmédiába, mert azt gondoljuk, nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy a magyar társadalom egy jelentős részéhez ne vigyük el annak a hírét, hogy van tisztességes jobboldali alternatívája a fideszes egypárti túlhatalomnak.

No de az, hogy ezekben a hírműsorokban  persze nem csoda, hiszen egy elítélt hírhamisító vezeti az MTVA-t  milyen típusú kérdéseket kapnak a mi politikusaink, az tényleg szégyen és gyalázat. S ha önök itt arcpirulás nélkül fel tudnak állni az Országgyűlés tiszteletreméltó falai között, és azt mondják, hogy ez egy kiegyensúlyozott közmédia, akkor ott valami hiba van a vevőkészülékükben; minden tisztelettel ezt kell hogy mondjam.

Hadd utaljak még a Médiatanács tagjainak a megválasztására! Önök 2010 óta nem engedtek ellenzéki delegáltat a Médiatanácsba. Egyszínű a Médiatanács. Ilyen viszont a Földön nincs, Észak-Koreát kivéve! Hadd számoljak be olyan választási procedúráról, amelyben személyesen is érintett voltam, úgy is, mint a Médiatanács tagjait jelölő eseti bizottság ellenzéki alelnöke. Az összes ellenzéki frakció kompromisszumot tudott kötni abban, hogy az öt tagból a mi véleményünk szerint arányaiban tisztességesen két tagot kellene az ellenzéknek delegálnia. De a Fidesz nem engedte. Pedig mi még azt is megtettük ellenzéki részről  ami nem volt egyszerű feladat, tekintve az ellenzéki frakciók ideológiai sokszínűségét , hogy egyetlenegy kiváló szakértőben meg tudtunk egyezni, de ezt sem támogatta a fideszes többség. Egyetlenegy tagot sem engedtek be önök a legutóbbi szavazáskor a Médiatanácsba. Ennyire félnek, de komolyan, hogy egyetlenegy tag is, aki esetleg rálátna bizonyos dokumentumokra, veszélyezteti az önök túlhatalmát?! Szégyen és gyalázat! Szégyen és gyalázat!

És akkor ennek van folytatása. Nagyon érdekes egyébként, hogy milyen trükkökre, nem százakra, de legalábbis trükkökre készülnek önök a Médiatanács esetében. Karacs Mónikának, a Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnökének lejárt volna 2022 szeptemberében a mandátuma; emlékszünk rá. Biztos, ami zicher, jó előre lemondott az elnök asszony azért, hogy még az áprilisi választás előtt megint egy gyalázatos komédia keretében a fideszes kétharmad megválassza az utódját, ismét kilenc évre, biztos, ami biztos. Mert ki tudja, mi történik április 3-án?! (Nacsa Lőrinc: Nyertünk.) Ez az önök médiapolitikája, ez a cinikus hatalmi arrogancia és gőg, amely úgy trükközik minden eljárási szabállyal, hogy semmilyen teret nem hagy az ellenzéknek.

Nézzük meg, hogy gyakorlatilag mi az, ami a Jobbik mint felelős konzervatív párt szerint azonnali lépésként fontos lenne ahhoz, hogy a magyar polgárok végre hozzájuthassanak a nekik járó európai uniós forrásokhoz. Hiszen teljesen egyértelmű  ezt úgy is, mint az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, valamint a kulturális, oktatási és médiabizottságának tagja is megállapíthattuk , hogy minden jelentés szerint ez a médiahelyzet az egyik oka annak, hogy a magyar polgárok nem jutnak hozzá a nekik járó európai uniós forrásokhoz a fideszes kormány hibájából.

Véleményünk szerint mik azok az azonnali lépések, amelyek ahhoz szükségesek, hogy gyors előrelépés legyen a magyar médiahelyzetben?

(14.20)

Először is a Médiatanács tagjai közé válasszanak azonnal legalább egy ellenzéki tagot! Ez szerintem egy olyan minimális feltétel, amellyel önök azt tudnák bizonyítani mind bel-, mind külföldön, hogy önökben megvan az önkorrekció szikrája is, de csak a szikrája, tényleg, hogy belátják, hogy ez így mégsem elegáns egy kiegyensúlyozott polgári demokráciában, hogy 12 év alatt önök egyetlenegy ellenzéki képviselőt nem engedtek be a Médiatanácsba.

Aztán az állami hirdetéseket azonnal fel kell függeszteni a médiában, mert az torzítja a médiaviszonyokat, torzítja teljes mértékben a médiaviszonyokat, és ez mindannyiunk közös adóforintjaiból származó közpénz, nem az önök pénze. Ez a magyar polgárok adójából befolyt pénz, és önöknek kutya kötelességük azt nem az önökhöz kötődő médiára fordítani.

A KESMA-t és a Fidesz-közeli további médiavállalatokat azonnal át kell világítani egy kiegyensúlyozott versenyjogi szempontú vizsgálatban, amelyben megállapítják azt, hogy milyen torzító hatással járt az önök médiabirodalma.

Ezenkívül  és itt akkor ismét utalnék Nacsa képviselőtársamra  rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy a gyermekek a lehető legkorábban találkozzanak akár az oktatásban, akár máshol a tudatos és kritikus médiafogyasztást megalapozó ismeretekkel. (Nacsa Lőrinc: Így van!) Teljesen egyetértünk, képviselőtársam, nekünk is, mint felelős konzervatív pártnak, ugyanolyan fontos a család és a gyerek. Itt nagyon fontos az is, hogy az internetalapú kommunikáció szempontjából is a gyermekek számára egy olyan  az oktatási rendszeren belül is gondolnám ezt a feladatot  nevelést és oktatást beindítani, amely felkészíti a gyermekeket és a fiatal felnőtteket arra a brutális információtömegre, amelyet a XXI. században nap mint nap mindannyian valamilyen formában fel kell hogy dolgozzunk, és abból megfelelő következtetéseket kell levonnunk. Tehát a digitális médiakörnyezet kihívásaira a mi véleményünk szerint nagyon fontos lenne ennél sokkal többet fordítani az oktatási rendszeren belül is.

Végezetül pedig a médiafelügyeleti rendszer hatásköreit újra kell gondolni. Hiszen például az, hogy egy-egy tartalom kimerítie a fake news fogalmát, ez egy nagyon érdekes kérdés, hiszen ez egy olyan kérdés, ahol ki ellenőrzi azt, aki megállapítja, hogy egy hír fake newse avagy sem. Ez egy érdekes filozófiai kérdés is. Itt az a mi javaslatunk, hogy inkább a bíróságokra kellene azt bízni, mert ott még létezik egyfajta ellensúlya a fideszes egypárti túlhatalomnak, hogy egy híradás tartalmilag mit merít ki, milyen tényállást merít ki.

Összefoglalóan tehát azt javasoljuk, hogy ezeket a felsorolt lépéseket azonnal kezdje el a fideszes egypárti túlhatalom annak bizonyítására megtenni, hogy megvan önökben az önkorrekció képessége, mert a mi véleményünk szerint a XXI. században minden magyar polgárnak joga van a kiegyensúlyozott információhoz, mert csak ez biztosíthatja a magyar polgárok jólétét és szabadságát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk, most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Magyarországon nincs sajtószabadság. (Nacsa Lőrinc: De van!) A magyar sajtószabadságot, a Magyar Köztársaságot  bár az lenne! , Magyarországot a szövetségesei nem ismerik el sajtószempontból szabad országnak. Az OECD kimondta a magyar választási jelentésében, hogy a média negatív módon befolyásolta a választáson való részvétel lehetőségét és a hírekhez való hozzájutás lehetőségét. Emiatt nem érkeznek meg az uniós pénzek, ezért hiányzik a magyar költségvetésből ez a pénz, hiányzik a vállalkozásoknak, hiányzik az önkormányzatoknak és hiányzik minden magyar embernek.

Az önök állami televíziójának vezetője bíróság által kimondott hírhamisító (Dr. Brenner Koloman: Így van!), és idézek egy riportert, aki valamikor végre ki tudott szabadulni a Magyar Televízió rabságából. Balogh Krisztinának hívják, ő nyilatkozta: „Olyan bélyeg lett a közmédiában dolgozni, mint amikor lecigányoznak. A kormány köreiben az egyik legígéretesebb fiatal roma értelmiségiként tartottak számon. Hatalmas csalódásként éltem meg, hogy az MTVA-nál töltött szűk három évben testközelben tapasztaltam meg, hogyan készül a politikai célú propaganda.” Nem akarta tovább viselni a stigmát, hogy hírhamisító. Jelenleg Ausztriában él felszolgálóként ez a bizonyos hölgy.

Magyarországon nincsen sajtószabadság. Nem sajtószabadság az, ahol 130 milliárdot költenek megélhetési válság idején többek között egyperces hírműsorokra, ami a kormány fényezéséről és az ellenzék lejáratásáról szól. Nem sajtószabadság az, ahol a megyei lapokban ugyanazzal a címlappal jelennek meg a lapszámok. Ilyen még az MSZMP idején sem fordult elő, ott is ügyeltek arra, hogy legalább az MSZMP, a Hazafias Népfront vagy a kormány lapjának más legyen a címlapja. Önök még erre sem ügyelnek.

Természetesen akkor sincsen sajtószabadság Magyarországon, amikor kifejezetten trollhadsereg dolgozik azon a Fidesz alkalmazásában vagy a Fidesz közeléből alkalmazásban azért, hogy ellenzéki politikusokat lejárasson, vagy ilyen típusú kommenttartalmakkal árassza el a magyar nyilvánosságot. Akkor sincsen sajtószabadság, amikor kifejezetten perekre utaznak, rágalmazásokra utaznak internetes portálok azért, hogy ellenzéki politikusokat megpróbáljanak lejáratni, hogy aztán a helyreigazítást lehet, hogy le sem közlik, egyébként a magyar jogállam nagyobb dicsőségére, és ez megmutatkozik abban, hogy Magyarország nem jut hozzá az uniós forrásokhoz.

A Gyurcsány-kormány idején sajtószabadság volt Magyarországon. (Derültség és közbeszólások a kormánypárti sorokból.) Ez a tény. Jöttek is az uniós pénzek, és Magyarországot minden szövetséges ország jogállamnak tekintette, ellentétben az Orbán-kormánnyal. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Z. Kárpát Dánielnek, a Jobbik képviselőcsoportja részéről. Parancsoljon, képviselő úr!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végeztem egy kis kísérletet, az a helyzet, hogy több mint tucatnyi sajtópert nyertem meg önök ellen olyan, a 2018-as kampányt illető rágalmazások és olyan hazug, teljesen valótlan állítások kapcsán, amelyek egyébként nemcsak engem, de a családtagjaimat is zaklatás formájában érték. (Zaj, közbeszólások.) Kamerával történő zaklatás, tehát nem feltétlenül Btk.-s, de azért szeretném rögzíteni azt, hogy bizony az én családtagjaim is ki voltak ennek téve. Megnyertem a pereket, az érintett egyébként nem a közmédia, hanem a kormányközeli médiumok kifizették mint katonatiszt a sérelemdíjat.

Két problémát látok itt. Az egyik az, hogy ha nem is a közmédiát marasztalták el, a közmédia kritika nélkül átvette azokat a hazug állításokat, amelyekről bíróság mondta ki később, hogy nem igazak. Amikor keresem az egyébként bíróság által kimondott helyesbítési kötelezettség leképeződését vagy a lenyomatát, nagyon sokszor ezt nem találom meg az érintett portálokon. Most viszont rágoogle-iztam a hazug cikkekre, és sajnos az érintett hírportálokon ugyanúgy megtalálhatók, mint a bírósági eljárást megelőzően. Nagyon-nagyon durvának tartom mindezt.

Akkor is kiállnék az ilyen jelenségekkel szemben, ha kormánypárti, fideszes vagy KDNP-s képviselőtársaimat érnék, és akkor is, ha az ő családtagjaikat zaklatják. (Nacsa Lőrinc: Zsúrpubi!) Minden esetben kiállok, minden egyes esetben kiállok, amikor közszereplő családtagjait akár egy határterületen zaklatják. Én ebben egyáltalán nem vagyok megengedő és toleráns, a magánélet szentsége, úgy gondolom, hogy egy rettenetesen fontos alapérték, amely ilyen esetben védendő, és kritika nélküli védelmet érdemel.

A helyzet az, hogy ezt mi átéltük a nagypolitika szintjén is. Talán visszaemlékeznek arra, hogy a határkerítés átvágását imitáló csoportképek jelentek meg óriásplakátokon, ezek egyébként bejárták a teljes kormánypárti médiát. A helyzet az volt, hogy ha végigvizsgáljuk a parlamenti jegyzőkönyveket, akkor jobbikos képviselőtől nemhogy nem találnak olyat, hogy a határkerítést bárki átvágta, megszüntette volna, hanem inkább azt találják 2015-ből, nézzék csak meg az én felszólalásaimat  szó szerint tudnám sajnos megismételni őket, annyira aktuálisak , hogy problémát jelent a migrációs válság. Akkor még olyan államtitkári válaszokat kaptunk, hogy migrációs válság márpedig Magyarországon nincsen. Ez még a röszkei incidens előtt hetekkel történt, aztán nyilván észrevette a Fidesz, hogy egy kiváló politikai terméket tud ebből kreálni, ügyesen felhasználta, egyébként ezt ismerjük el, hiszen az azt megelőző időszakban a Jobbik akkori támogatottsági adatai azért markánsan közelítették a kormánypártokét, és nyilván a migrációs tematika politikai felhasználását követően ez már nem így volt, ezt el kell ismerni.

(14.30)

Politikai célszerűséget szolgált ez a kampány. Hogy mennyire volt korrekt, az egy másik, történelemkönyvekre való fejezet része.

De nagyon érdekel az, hogy kormánypárti képviselőtársaim hogy vélekednek azokról a portálokról, újságokról, amelyek kizárólag lejáratási céllal jöttek létre, tehát amelyek iparszerűen részei ennek a gépezetnek, átveszik ezeket az őrületeket, és adott esetben még bírósági ítéletekkel szemben is közvetítik a nyilvánosság felé.

Itt van például annak a Sargentini-jelentésnek az esete, képviselőtársaim, amelyet én több mint kritikával szemlélek, nem tudok vele azonosulni, mégis megjelent az önök egyik hírportálján, mintha mi megtapsoltuk volna egy vidéki rendezvényen ezt a jelentést, vagy ünnepeltük volna. Természetesen ebből egy szó sem volt igaz. Utána bírósági szinten kimondták, hogy ez nem igaz, és ha rákeresünk ezekre a cikkekre, sajnálatos módon még mindig ott vannak, és a közmédia is előszeretettel beszámol a hasonló hírekről.

Képviselőtársam többször mutogat a telefonjára. Egyetértek egy olyan szabályozással, amely minden közszereplő minden családtagját védi a hasonló jelenségektől. Nyújtsanak be egyet, szavamon foghat, itt most jegyzőkönyvbe kerül minden szó, amit elmondok. Ha az korrekt körülmények között és megfelelő kodifikációval kerül le az asztalra, én támogatni fogom, mert szerintem ez egy rettenetesen fontos dolog. Feltételezem, mindannyiunk mindenkiről elmondhatta ebben a Házban, hogy jót akar a hazájának, és nem vagyunk pofozógépek, nem vagyunk marionettbábuk sem, tehát nem kell mindent és főleg nem kell a családtagjainknak mindent eltűrni. Éppen ezért kérem az önök propagandamédiáját is arra, hogy ezeket a határokat próbálja meg végre tiszteletben tartani, mert az elmúlt években ez nem sikerült.

Én nagyon ritkán kapok meghívást a közmédiába. A választás után sikerült engem is meghívni. Egyszer voltam az utóbbi években, ami azért a parlamenti pályafutásunkat, annak éveit figyelembe véve több mint komikus, és úgy éreztem magam, mint egy űrállomáson. Tehát láttam, hogy nagyjából hova megy el az a 120-130 milliárd forint. De válságidőszakban valóban vannak olyan költési módozatok, amelyek még szükségesek is lehetnek, de van három olyan terület, ahol egyszerűen nem értem, hogy a közmédia költségvetéséből miért nem jut.

És persze beszéljünk arról, hogy a Médiatanácsban nincs ellenzéki tag, és ez egy skandalum. Ez önöknek is ugyanolyan rossz egyébként. Tehát ha kimennek az európai uniós diskurzustérbe, és ott ezt tudják felmutatni bizonyítványként, ez rettenetesen rossz hangulatú. Nem is értem önöket, hiszen nem működik Magyarországon minden demokratikus intézmény megfelelő demokráciaszint mellett, tehát demokráciadeficit mutatható ki, de itt legalább el tudnák bábozni azt, hogy ez létezik, és mégsem teszik meg.

De van három olyan terület, ahova ebből a költségvetésből sokkal több kellene hogy jusson. Az egyik a gyermekek jogainak védelme. Örülök, hogy itt a Házban azért van egy alapfokú egyetértés közöttünk abban, hogy a sérülékeny csoportok közül a gyermekvédelem, a gyermekek jogainak védelme mindenekelőtt kell hogy álljon. De ennek ugyanakkor vannak kiterjesztő értelmezéssel megállapított részei, mint például a pénzügyi tudatosságra való nevelés, mint a fogyasztóvédelmi alapfokú ismeretek elsajátítása.

Képviselőtársaim! Önök kipróbálták  éveken keresztül követeltem, 2010-14 között  , hogy ez bekerül így érintőlegesen az alapfokú oktatásba, mondjuk, a középiskola valamelyik kiegészítő foglalkozása vagy óra szintjén, hogy ez mennyire elég. Azt látjuk, hogy nem elégséges. Ha van egy ilyen költségvetésű közmédia, miért nem csinál országos méretű, mérhető kampányokat erre?

A fogyasztóvédelem területén van egy másik nagyon sérülékeny csoport, az idősek és a megtévesztések áldozataiként nagyon sokszor megjelenő szépkorú honfitársaink köre. Egyértelmű, hogy itt is sokkal többet kellene tenni. Ha a közmédia, mondjuk, a fogyasztói csoportok, az árubemutatók, termékbemutatók kapcsán megtette volna azt, ami a kötelessége, tudom, tudom, de nem volt elég a próbálkozás, lássuk be, hiszen nagyon sokan lettek áldozatai ezeknek, ha a közmédia megtette volna, amit kell, akkor vélhetően sokkal kisebb kár érte volna az érintett csoportokat. Azért nem értem önöket, mert az önök által többségileg megszavazott Alaptörvény is előírja ezeknek a sérülékeny társadalmi csoportoknak a védelmét. Ha önök ezt egy törvénybe és a legmagasabb szintre, a jogforrási hierarchia legmagasabb szintjére tudták leszögezni és csoportosítani, akkor miért nem viselkednek ennek megfelelően?

Zárásként pedig egy teljesen logikus kérdésem lenne. Ha működik tisztességes közmédia Magyarországon, ez a vita most hogyhogy nem szerepel a közmédia egyetlen csatornáján sem? Hát, több van nekik, bőven van hely, bőven van terület, bőven van költségvetés. A nemzet templomában lefolytatott minőségi viták vagy kevésbé minőségiek, ezt a választópolgár ítéli meg négy-, illetve ötévente, miért nem láthatóak a széles közönség számára?

Hogy lehet egyáltalán közszolgálatiságról beszélni és közmédiáról, hogyha a közre tartozó legfontosabb kérdések legmagasabb szinten történő megvitatását az állampolgár a saját televíziókészülékén keresztül nem követheti? Kérem, gondolkozzanak el ezen. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólások következnek. Megadom a szót Bodó Sándornak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

BODÓ SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A világért sem szeretnék cinikus lenni, hiszen ez alapból is távol áll tőlem, de úgy tűnik, hogy a ’21. évi egységes költségvetés végrehajtásáról szóló előterjesztéssel olyan óriási problémák nemigen vannak. Abból következtetek erre, hogy az önök hozzászólása teljes egészében politikai indíttatású, a „költségvetés” szó esetenként el sem hangzik a gondolatok között. Tehát a napirenddel kapcsolatos, az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételek nem a tárgykört érintik szűkebben. Bővebben viszont értem is, valamilyen szinten ilyen világot élünk, hogy minden politikai családnak van egy küldetése, és szívesen állást foglal néhány markáns dologban, amit tud közvetíteni a választók felé, és az egyik nyilván ilyen, hogy a sajtóval, a médiával kapcsolatosan, ha csak elhangzik ez a szó, mit lehet elmondani. Tehát ezt a parlamenti demokrácia szabályai között én akár még el is fogadom.

Van viszont két konkrét dolog, amire reagálnom kell. Az egyik, hogy ellenzéki politikusok nem kapnak meghívást a közmédiába  mondja az egyik ellenzéki képviselő. Majd a másik azt mondja, hogy ő kapott meghívást. Tehát akkor ezt tisztázni kell. (Z. Kárpát Dániel: A választás után, képviselőtársam!) Az, hogy milyen mértékben, milyen arányban…  tehát akkor fogalmazzunk pontosan. Illetve az MTVA-tól nyilvánosan megjelent, hogy jó néhány alkalommal ők meghívják önöket, csak nem fogadják el a meghívást. (Dr. Brenner Koloman: Április 3-a után, képviselőtársam, április 3-a után!) Természetesen ez megint csak egy politikai indíttatás, de akkor fogalmazzunk pontosan. (Dr. Brenner Koloman: Én korrekt módon fogalmaztam, ne csúsztasson!  Nacsa Lőrinc: Azt mondtad, hogy soha!)

A másik pedig a sajtószabadság kérdése, amit tényleg emlegetnek. Azt gondolom, hogy a sajtószabadságról beszélni abban a vonatkozásban, hogy egy ellenzéki képviselő, egy ellenzéki politikus bemegy egy szerkesztőségbe, és ott fizikailag számonkér egy újságírót, hogy ugyan mégis mit merészelsz, azt gondolom, ettől nincs lejjebb. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétpercesre megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

NACSA LŐRINC (KDNP): Köszönöm szépen. Én számokkal is készültem. Az elmúlt időszakban 4 ezer ellenzéki meghívással élt a közmédia – négyezer! (Dr. Brenner Koloman: Április 4-étől!) Ebből körülbelül száz alkalommal fogadták el ellenzéki képviselők a meghívást. Mondok specifikusan DK-sat is: a DK-nak 500 meghívás ment el a közmédiába (Gréczy Zsolt: Mikor?), 500 az elmúlt időszakban. 498-ra nem is válaszoltak, nem is vették a fáradságot arra, hogy köszönjük, nem tudunk menni, vagy köszönjük, megyünk. Ilyen fényben nézze mindenki Gréczy Zsolt szavait! Nem is válaszoltak a meghívásokra.

Pénzügyi tudatosság  egyetértek, képviselő úr. Ezért is egyébként nyitott kapukat dönget. A következő napirendi pontnál szerettem volna elmondani: pont a napokban kötött az NMHH, a Nemzeti Bank és az ORFK egy olyan szövetséget, hogy a digitális pénzügyi tudatosságot erősítsék a fiatalokban. Az ORFK úgy kerül bele, hogy digitális pénzügyi csalók is vannak az interneten, akik bankszámlaadatokra, bankkártyaadatokra vadásznak. Pont ebben teljesen igaza van.

Ha megnézi a Varga Mihály miniszter úr által elindított „Pénz7” nevezetű programot, akkor látni fogja azt, hogy ebben mi is előre szeretnénk lépni, és az új NAT is jobban tartalmazza a pénzügyi tudatosság oktatását, mint azt az előző tartalmazza. Ebben teljesen egyetértünk.

A családtagok vegzálásában is teljesen egyetértünk. Nem tudom már, elnökségi ülésen hallotta azt a nevet, hogy zsúrpubi. Ha hallotta, akkor ott is érdemes körülnézni, ezt csak a figyelmébe ajánlom.

Gréczy Zsoltnak: nehogy véletlenül rossz színben tüntessen fel egy szervezetet, az OECD nem volt itt a választásokon, az EBESZ viszont itt volt. Az OECD gazdasági szervezet. Az EBESZ viszont a következőt írta a honlapján a választásokról: mindent szabályosnak talált a választás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban az EBESZ, és kijelentették, hogy demokratikus választás volt, megfelelő jogi körülmények között. 312 megfigyelő, delegált mondta ezt. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Kétpercesre a szót megadom Gréczy Zsoltnak, a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

(14.40)

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Akkor idézzük az EBESZ-jelentést: „Nem voltak kiegyenlítettek az erőviszonyok a választáson.”  ha már…

A másik: a Demokratikus Koalíciót nem hívják az állami televízióba. (Nacsa Lőrinc: De!) Április 3-a után érkeznek meghívások. De például az egyéni képviselőjelöltek egyetlenegy meghívást nem kaptak a választási kampányban, a 106 egyéni képviselőjelölt, aki indult ellenzéki színekben, egy sem. (Nacsa Lőrinc: 500 meghívás volt!) Mondom, egy sem.

Olyan esetben próbálták évekkel ezelőtt meghívni az ellenzéki képviselőket az állami médiába, hogy ne arról beszéljen, amiről, mondjuk, sajtótájékoztatót tartott, hanem mit mondott a másik párt róla meg egyebek.

Akkor lesz szabad sajtó Magyarországon, ha a Kossuth rádió pénteki autodaféján egyszer valaki megkérdezi Orbán Viktortól, hogy miért vesszük ötszörös áron az orosz gázt, mint az egész világ. Akkor lesz sajtószabadság Magyarországon, amikor Orbán Viktor, mondjuk, interjút ad az RTL Klubnak. (Nacsa Lőrinc: Három és fél órán keresztül kérdezték.) Akkor lesz sajtószabadság Magyarországon, amikor három nap után megtudjuk, hogy Palkovics László most lemondott, vagy nem mondott le. Három napja a magyar kormány egyik tagjáról nem tudjuk, hogy vane még, vagy nincs. Nincs hivatalos magyarázat. Ez milyen sajtószabadság? Senki nem kérdezi meg a Fidesz sajtójában, hogy a Hír TV elment, és áll a Karmelita kolostor előtt egy kamerával három napja, mert meg akarja tudni, hogy Palkovics Lászlónak mi lett a sora? Akkor lesz sajtószabadság Magyarországon.

Addig nincsen sajtószabadság Magyarországon, amíg az állami televízió nem tesz fel kérdéseket a mindenkori kormánytagoknak és a mindenkori miniszterelnöknek. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra senki nem jelentkezett. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt… (Dr. Szűcs Lajos feláll.) Látom, hozzá kíván szólni. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Igazából egy furcsa sztori, az NMHH mindenkori költségvetése és zárszámadása, hiszen az NMHH nem jogképes, és azért, hogy mégis ezt a hibát ki lehessen küszöbölni, a Költségvetési Bizottság nyújtja be ezt a törvényjavaslatot. Így hát én nem is szeretnék beleszólni a vita közben elhangzott dolgokba, hiszen ezek elsősorban tartalmi jellegű mondatok voltak, a költségvetés zárszámadása pedig egy formai történet, arról szól, hogy a 2021-es évben arra költötte el az NMHH a költségvetését, amire a törvényi felhatalmazást kapta. Ezzel kapcsolatban nem is érkeztek kritikai észrevételek.

Éppen ezért azt javaslom, hogy a következőkben a bizottságok is foglalkozzanak ezzel, és utána fogadja el a parlament. Ráadásul többször elhangzott az is, hogy jövő kedden a kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság pedig a tartalmi kérdésekkel fog foglalkozni, ott állnak az NMHH képviselői ennek elébe. Úgyhogy köszönöm a szót, elnök úr. És állva is maradok. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   47-68   69-92   93-101      Ülésnap adatai