Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Momentum képviselőcsoportjából Tompos Márton Kristóf képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

(8.40)

TOMPOS MÁRTON KRISTÓF (Momentum): Tisztelt Képviselőtársak! Otthonunk, Magyarország és a magyar nemzet borzasztó helyzetben van. A számok nem hazudnak. A magyarok 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletek finanszírozása is gondot okoz, 28 százalék csak azt veszi meg, amit muszáj. Akkor válaszul visszafogják a felesleges állami költéseket és megerősítik a szociális hálót? Dehogyis! Elvernek 1500 milliárdot Ferihegyre, 320 milliárdot a Vodafone-ra, és csak úgy mellékesként 126 milliárdot a közmédiára, arra a közmédiára, amelyben egyébként a magyarok 25 százaléka bízik. Ezzel tök utolsók vagyunk az egész Unióban. Akkor a 126 milliárd arra fog menni, hogy egy független szerkesztőséget hozzanak létre, hogy építsék a bizalmat, hogy ellenőrizzék a hatalmat? Dehogyis! Tudják azt, hogy 2017-22 között hány pert veszített el a fideszes sajtóorgánumok gyűjteménye? 436-ot. Változott bármi? Az égadta világon semmi, sőt jobban tolják az ijesztgetést, a lejáratást, a gyalázkodást és a megfélemlítést, mint valaha; és működik.

Jelenleg a magyarok 51 százaléka tart attól, hogy a választási kampány során megfélemlítés áldozata lesz. Ezzel a miénk a legrosszabb arány az egész Unióban. Akkor igyekeznek megfelelő információkhoz juttatni a magyarokat, illetve normalizálni a hazai politikát? Dehogyis! Hát, az időseknek szánt segélyhívón, a gondosórákon keresztül hívták fel őket Fidesz-irodákból, és játszottak be nekik Orbán-beszédeket! (Derültség a kormánypártok soraiban.) Ezt hogy gondolják, mégiscsak?! Videó van róla  lehet nyugodtan nevetni , videó van róla, hogy önök ezt csinálják. Nem csoda, hogy a magyar fiatalok jelentős része már az egyetemet sem akarja itthon elkezdeni.

Apropó, oktatás: a magyarok mindössze 8 százaléka mondta jónak a magyar oktatást és 67 százaléka rossznak, amivel tök utolsók vagyunk a vizsgált 29 országból. Tudják, hogy ma száz magyarból hány mondja azt a gyerekének, hogy igen, menjen tanárnak? 16; 76 pedig kifejezetten ellenzi. Akkor csökkentik majd a magolandó tananyagot, illetve a tanári adminisztrációs terheket? Hagyják végre a köz- és a felsőoktatást szabadon létezni? Dehogyis! A tiltakozó tanárok közül többet kirúgtak, 1200 magától felmondott, az egyetemeket privatizálták, az Erasmust és a Horizontot beszántották. Minek ide kulturált, művelt emberfő, majd ott a tesióra meg a hittan, a rózsafüzér megvéd mindentől, ugye?! (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Hát, a magyarok nem így érzik.

Mindössze 11 százalék mondta azt, hogy jó minőségű egészségügyi ellátáshoz jut itthon, és… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.  Közbeszólások a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Képviselő úr, senkit a vallási felekezetében ebben a házban megbántani nem lehet! Nem lehet olyan célzást tenni, képviselő úr… (Tompos Márton Kristóf: Mivel bántottam?  Taps a kormánypártok soraiban.) Nem lehet olyan célzást tenni, amelyik valakit a lelkiismeretében vagy vallási meggyőződésében bánt! Úgy gondolom, hogy ez a megjegyzése méltatlan volt önhöz. (Tompos Márton Kristóf: Nem volt!)

TOMPOS MÁRTON KRISTÓF (Momentum): Folytathatom, vagy akarnak még közbekiabálni, ugyanis van még pár statisztika, ami az önök kormányzásának sikerét mutatja meg. (Zaj.) Mindössze 8 százalék számít arra, hogy javulni fog az egészségügyi ellátás helyzete. Ezzel a vizsgált 34 országból tök utolsók vagyunk. Akkor elkezdik végre partnerként kezelni a szakmát? Többet áldoznak majd a magyarok szellemi és fizikai egészségére? Dehogyis! Folyamatosan állnak le a szülészetek, a stroke-belgyógyászati és kardiológiai osztályok, az urológiák, állandó a szakemberhiány, és 100 milliárd feletti a kórházak adósságállománya ismét.

Képviselőtársaim! Ezek és a még fel nem olvasott több mint ezer statisztika mind arra mutat, hogy ez a kormány nemcsak nem tudja megoldani ezeket a hosszú-hosszú évtizedes, régi problémákat, de nem is akarja. Nem! Nem, képviselőtársaim, önök nem azért alakítottak ki egy undorító propagandagépezetet, szállták meg az állami intézményeket és írták át az alkotmányt, hogy aztán teljesen simán, nyugodtan, ellenállás nélkül tudják megoldani ezeket a problémákat. Nem! Azért, hogyha önökkel szemben lenne ellenállás, azt le tudják törni. Mert hova forduljon az az ócsai, akinek a földjére húzták fel a nagyfeszültségű villanyoszlopokat a megkérdezése nélkül, akinek kivágták a kerítését és a saját fáit, akit a fülénél fogva rángattak ki a saját földjéről? Hova forduljon? A rendőrséghez? Elutasítva. Az építésügyi hatósághoz? Elutasítva. A fideszes polgármesterhez vagy jegyzőhöz? Elutasítva.

Ez a cél. Semmilyen tüntetés, tiltakozás, szakmai vagy jogi érv nem számít. Kilátástalanság és közöny, na, ez a cél, igen, hogy senkihez ne lehessen fordulni, hogy senkiben ne lehessen bízni, hogy mindenki maradjon a kis köreiben és ne pofázzon bele az urak dolgába. (Vitályos Eszter: Ócska, rossz színész vagy!) Csak, tudják, képviselőtársaim, minden egyes rendszer, amelyiknél az a kérdés, hogy alattvalók, cselédek vagy a magunk urai akarunk lenni, az emberek általában az utóbbit választják.

Úgyhogy azt tanácsolom önöknek, képviselőtársaim, hogy kapaszkodjanak abba a nyamvadt bársonyszékbe, mert ha egyszer végre a magyar emberek véget vetnek az önök ámokfutásának, abba bele fog remegni az édes magyar anyaföldünk. (Zaj a kormánypártok soraiban.  Vargha Tamás: Vonjuk már meg tőle a szót!) Vagyunk egypáran, akik tesznek is ezért, várjuk a többieket. (Vitályos Eszter: Nagy tapsvihart kaptál érte.)

ELNÖK: Képviselő úr, ezek a fenyegetések, úgy gondolom, szintén nem az Országgyűlés méltóságához illőek, meg kellene válogatni ezeket a kifejezéseket.

A kormány nevében Dömötör Csaba miniszterhelyettes, államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Parancsoljon, miniszterhelyettes úr!

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Őszintén sajnálom, hogy az érdemi alternatíva és a mondandó hiányát állandóan agresszív fenyegetésekkel próbálják meg ellensúlyozni. Ennyire futja. És arra hangsúlyosan kérném, hogy ne gúnyolódjon azokon, akiknek más a vallási meggyőződése, vagy akik, hogy úgy fogalmazzak, önökkel ellentétben egyáltalán hisznek valamiben. (Tompos Márton Kristóf: Én is katolikus vagyok. Ez nem jött be.)

ELNÖK: Képviselő úr, az ön felszólalási ideje már lejárt.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Ami a gazdasági helyzetet illeti. Nem csinálunk abból titkot, sőt nyíltan beszélünk róla, hogy egy rendkívüli gazdasági helyzetben vagyunk, alapvetően olyan fejlemények miatt, amelyek nem Magyarország vagy a magyar kormány miatt történtek. Gondolok itt most már nem is egy, hanem kettő háborúra, illetve rendkívül elhibázott brüsszeli döntéssorozatra, az energiaárak emelkedésére. Ez önmagában 4000 milliárd forinttal növeli Magyarország energiaszámláját, amit leginkább az államnak, de a családoknak és a vállalkozásoknak is állniuk kell. Ezek az alapvető körülmények.

Ehhez képest, ehhez mérten szerintem eredmény, hogy a baloldali kormányzás alatti 12 százalékról 4 százalékra csökkentettük a munkanélküliséget, és ebben a rendkívüli időszakban is sikerül 4 százalék alatt tartani. Szerintem eredmény az, hogy minden nehezítő körülmény ellenére, ahol is Európa húzta a legrövidebbet gazdasági értelemben, a stagnálás állapotában van, Magyarország visszakerült a növekedő gazdasági pályára, és reményeink, szándékaink szerint ez így is marad.

Az is eredmény szerintem, hogy 10 százalék alá sikerült szorítani az inflációt, még úgy is, hogy az infláció az említett energiaár-emelkedések miatt nem a kormány döntéseinek a következménye, ennek ellenére a kormány mindvégig azon volt, hogy az inflációt leszorítsa. Az is eredmény, ha már gazdaságról van szó, hogy beruházási rekordot döntöttünk még ebben a rendkívüli helyzetben is.

Önök ezekhez a gazdasági döntésekhez semmiféle segítséget nem nyújtanak. Ha kétkulcsos jövedelemadót javasolnak jó nagy, jó magas felső adókulccsal, ami akár már az átlagkeresőkre is vonatkozna, az nem segítség. Ha kampányolnak azért, hogy magasabb legyen a társaságok, a gazdasági társaságok adója, az nem segítség. Emlékszünk, hogy hogyan kampányoltak a globális minimumadóért, az nem segítség, vagy éppen, ha az árnyékkormány vagyonadót akar bevezetni  ami ingatlanok megsarcolását jelentette , amikor dönteni kellett róla, az sem segítség. Én nem várom el, hogy mindenben tapsikoljanak a kormány döntései kapcsán, de az, hogy valamiféle segítséget ebben a rendkívüli helyzetben adjanak, vagy legalábbis alternatívát a fenyegetések helyett, szerintem jogos elvárás.

A nyilvánosság helyzetéről. Látom, hogy önök sportot űznek abból, hogy állandóan minősítenek különböző szerkesztőségeket, én ezt nem fogom megtenni, ez nyílt nyomásgyakorlás, és ebben egy világ választ el minket egymástól. Egyetlenegy kormánypárti képviselőt sem tud mondani, aki berontott volna egy szerkesztőségbe, hogy fenyegessen, nyíltan fenyegessen egy újságírót, mint ahogy az önök volt elnöke megtette. Egyetlenegy kormánypárti képviselőt nem tud mondani, aki azzal fenyegetett volna bármilyen világnézetű újságírókat, hogy el kellene őket tiltani. Az önök elnöke ezt megtette. Azt látjuk, hogy egyetlenegy bajuk van önöknek, az, hogy nem úgy néz ki a magyar nyilvánosság, mint a Napkelte idején, amikor is egyfajta véleményt lehetett hallani a magyar nyilvánosságban. Most ez nem így van, és önöknek ezek szerint ez baj.

Ami az egészségügy helyzetét illeti, azért pár dologról nem szólt. Nem szólt arról, hogy az elmúlt időszak legnagyobb béremelési programja indult el az orvosok számára, és az ápolók számára is folyamatban van egy többlépcsős béremelési program. Nem szólt arról, hogy 2010 óta felújítottunk 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, és még sorolhatnám az ilyen infrastrukturális fejlesztéseket.

(8.50)

Nem szólt arról, hogy hazánkban 2010-21 között az EU-átlagnál nagyobb mértékben, öt évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma. Ez azzal együtt is igaz, hogy sok még a teendő. Nem szólt arról, hogy az egészségügy támogatása közel háromszorosára nőtt 2010 óta. 2024-ben, tehát a jövő évi költségvetésben 3200 milliárd áll majd rendelkezésre, ami 2000 milliárddal több, mint az utolsó baloldali kormányzási évben. Tehát amikor az egészségügyről szól, kérem, ezekre is térjen ki.

És ha még egy dologra kitérhetek, akkor egyetlenegy pici kérésünk lenne, nem először kérjük önöktől. Ha valamit szeretnének hozzátenni a gazdaság erősödéséhez, akkor ne kampányoljanak azért, hogy ne kapjuk meg az uniós pénzeket. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)

Felszólalások:   13-16   17-24   25-28      Ülésnap adatai