Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/3776. számú törvényjavaslaton a részletes vita során több terminológiai és technikai változtatást eszközölt a Törvényalkotási Bizottság. Ezeken felül indokolt kiemelni néhány érdeminek tekinthető változást. Engedjék meg, hogy ezekről szóljak részletesebben.

Az ügyészségről szóló törvényt érintő módosítási javaslat a törvényben meghatározott joghátrány végrehajtása törvényességének felügyeletét ellátó ügyész által alkalmazható intézkedéseket egészíti ki a jelzés lehetőségével, másrészt a fogvatartotti panaszok benyújtásával kapcsolatosan állapít meg időbeli korlátot az elbírálásra.

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényhez kapcsolódó módosító javaslat különös illetékességi szabályt állapít meg a szigorúbb kezdeti kategóriabesorolással szemben benyújtott bírósági felülvizsgálat lefolytatására, ami az ügyterhek arányos megoszlását teszi lehetővé. A módosító javaslat továbbá pontosítja azon esetköröket, amikor az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet folytatja le.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény kiegészítése az eljáró versenytanács tárgyalásának elektronikus hírközlő hálózat útján történő lebonyolításának lehetőségét hivatott biztosítani, annak érdekében, hogy a rendkívüli helyzetek felmerülése esetén is biztosított legyen a tárgyalás megtartásának zavartalan és akadály nélküli lefolytatása.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy a cégbírósági nemperes eljárások közé tartoznak a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásával, egyesülésével és szétválásával összefüggő nemperes eljárások, valamint e külön törvényben a cégbíróság, a cégbírósági informatikai rendszerre háruló intézkedések, adatközlések ellátása is. Mindez azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy a cégbírósági munkát segítő és a szélesen vett cégnyilvántartási rendszert biztosító ügyviteli és informatikai rendszernek szerves részei a határokon átnyúló műveletekkel összefüggő részelemek.

(19.30)

A fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény módosításának kiegészítése alapján az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján az elektronikus ügyintézésre kötelezettek számára immár a fizetési meghagyásos eljárásban is kötelezővé válik az elektronikus kézbesítés, ahogyan főszabály szerint ez minden más eljárásban már ma is kötelező. Ezzel megegyezően az európai fizetési meghagyásos eljárásban is az elektronikus út válik kötelezővé a cégkapuval rendelkező felek számára, amelyre az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet is lehetőséget nyújt.

Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlésről szóló törvény módosításának kiegészítése áthelyezi a képviselői tevékenység ellátásának biztosítására vonatkozó rendelkezést a törvényen belül, de érdemben nem módosítja, mivel ezen juttatások, eszközök biztosítása ténylegesen nem az irodákhoz, hanem a képviselő és a képviselői alkalmazottak személyéhez és tevékenységéhez kötődik. A módosítás ezenfelül a képviselőcsoportvezető-helyettesre átruházható jogkörökről rendelkezik.

Az Országgyűlés Hivatalának kulturális tevékenységeihez közvetlenül szorosan kapcsolódó tevékenység a könyvkiadás, amely magában foglalja egyéb kiadványok megjelentetését elektronikus vagy nyomtatott formában. A módosítás ennek törvényi szinten való rögzítését szolgálja. A Hivatal által előállított vagy vállalkozási szerződés keretében előállíttatott kiadványok állami tulajdont képeznek, amelyek értékesítésére vagy ingyenes átruházására az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Tisztelt Országgyűlés! A tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset szabályait a polgári törvénykönyvről szóló törvény 6:105. §-a szabályozza. Bár a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 3/2011. számú PK-véleményében úgy foglalt állást, hogy közérdekű kereset indítása esetén az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló kikötés érvénytelenségét akkor is meg kell állapítani, ha a kikötés  a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból  semmis, a bíróságok ezzel kapcsolatos joggyakorlata nem egységes.

A hivatkozott PK-vélemény indokolása szerint előfordul, hogy a fogyasztói szerződésben alkalmazott tisztességtelen általános szerződési feltétel egyben jogszabályba is ütközik és ezért  vagy egyéb okból  semmis. A szerződés semmisségének a megállapítása iránt ugyanakkor peres eljárást csak az indíthat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, vagy akit erre a törvény kifejezetten feljogosít.

A fogyasztói jogosultságok hatékonyabb érvényesülését ugyanakkor az szolgálná, ha a közérdekű kereset indítására jogosult személy  az ügyész  a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból semmis általános szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítását is indítványozhatná adott esetben ugyanabban az eljárásban, amelyben a tisztességtelenség megállapítását is kéri. Így, függetlenül attól, hogy melyik jogcímen áll meg a kereseti kérelem, a jogszerűtlen általános szerződési feltétel alkalmazása meggátolható lenne. Előfordulhat ugyanis, hogy egy adott általános szerződési feltétel tisztességtelensége nem állapítható meg, ugyanakkor más okból az mégis érvénytelen. Ezekben az esetekben is indokolt volt lehetővé tenni közérdekű kereset indítását a fogyasztók védelmének kiteljesítése érdekében.

Megemlítendő az előbbieken túl a választottbíráskodásról szóló törvény módosításának kiegészítése. A kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos vitarendezések hatékonyságának egyik törvényi garanciája a teljesítésigazolási szakértői szerv létrehozatala. Különös jelentősége van ennek az intézménynek a magyar építőipar tekintetében. A teljesítésigazolási szakértői szerv által készített szakvélemény az esetek túlnyomó többségében hatékony megoldást nyújt az esetleges jogviták rendezésében. Mindezek alapján indokolt volt e jogintézményt a választottbírósági eljárások szabályai közé is megfelelően integrálni, és mellőzéséhez jogkövetkezményt kapcsolni.

Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Zárásként engedjék meg, hogy ismételten kiemeljem a következőket: a törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült igényeket kívánja az érintett törvények rendelkezéseibe beépíteni a szakmai érdekképviseleti szervek által is támogatott módon. A módosítások emellett hozzájárulnak ahhoz, hogy a törvények a változó technikai, gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodjanak, és a különböző törvények összhangja fennmaradjon.

Kérem a tisztelt Házat, támogató szavazatával járuljon hozzá a törvényjavaslat elfogadásához. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)