Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, alelnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Mi Hazánk képviselőcsoportjából Novák Előd képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Törvénytelen és morálisan is elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula nevét közterület viselje, ezért a kommunizmus áldozatainak emléknapján javasoltuk valamely mártír szabadságharcosról elnevezni a fővárosi sétányt.

Horn Gyula az ’56-os forradalom vérbefojtóit aktívan kiszolgálta pufajkásként. A Deport ’56 feljelentése szerint 1956. december 6-án a Nyugati pályaudvar közelében egy karhatalmista provokáció során öt foglyul ejtett fegyvertelen civilt végeztek ki; a karhatalmisták közt ott volt Horn Gyula is.

A kommunizmus bűneiben Horn Gyula felelőssége elsősorban munkásőrként és magas rangú pártfunkcionáriusként állapítható meg, de még ami kevésbé köztudott, viszont Ungváry Krisztián történész feltárta: a D-209-es Medgyessy Péterhez hasonlóan III/II-es ügynök volt Horn Gyula is, „Harcos” fedőnéven, bár ő erről természetesen nem emlékezett meg emlékirataiban.

Noha beadványom nyomán a Fővárosi Kormányhivatal első nekem küldött válaszát még úgy zárta, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető, viszonválaszom és az utcanévtáblák letakarásával előmozdított társadalmi nyomásunk hatására dr. Sára Botond főispán úr végül igazat adott nekem, törvényességi felügyeleti felhívást bocsátott ki, amelyben 30 napos határidővel felkérte a Fővárosi Közgyűlést, hogy a fennálló jogszabálysértő helyzetet orvosolja, szüntesse meg, azaz a közterület nevét módosítsa.

Ezért is kellenek a figyelemfelhívó, nyomásgyakorló akcióink például a Szabadság téri kommunista emlékmű még mindig rendezetlen ügyében is. Bár a rendőrség megint igazoltatott, mi Vékony Csongorral, a Mi Hazánk budapesti elnökével februárban a törvényes rendet állítottuk helyre a kommunista utcanevek tilalmát előíró törvény alapján a Horn Gyula sétány utcanévtábláinak letakarásával, amit korábban hivatalosan hiába kezdeményeztem az illetékes Fővárosi Kormányhivatalnál, mert az válaszában bár megállapította a törvénytelen helyzetet, de akkor még egyúttal a jogi lehetőségek hiányára hivatkozott: törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető.

Pedig a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 11. §-a szerint közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ha egy közterület-elnevezés során kétség merül fel, hogy a név kizáró törvényi tilalomba ütközike, akkor az önkormányzat beszerzi az MTA állásfoglalását, mely kizárólag önkormányzati kérelemre születik, azonban ezt a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte. A Mi Hazánk viszont rávilágított: a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény hasonló tilalmat fogalmaz meg, és az MTA Horn Gyula nevének civil szervezet elnevezésében való feltüntetése kapcsán már kiadott állásfoglalást, mely alapján megtiltották a névhasználatot, mert Horn Gyula közismert életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett, sőt vezető szerepet vitt a XX. századi önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában  így fogalmazott az MTA.

Ennek nyomán kellene hogy most a Fővárosi Közgyűlés is lépjen 30 napon belül, de a Horn Gyula sétány nevet törvénysértéssel is megtartaná a Fővárosi Közgyűlés, így bíróságra kerülhet az ügy. Közben pedig jelentkezett a Horn Gyula nevét viselni kívánó alapítvány, hogy a nevük csak trükk volt, ők valójában jobbosok, de így bírták az MTA-t állásfoglalásra, miután sajnos a Fővárosi Közgyűlés egyetlen képviselője sem kezdeményezte azt a szavazás előtt, noha több fideszes politikus is ül ott.

Az MTA pedig sajnos csak önkormányzati kérésre foglal állást, elvileg még a kormányhivatal kezdeményezésére sem. Épp ezért készültem én is egy hasonló trükkre, mi hazánkos település kérvényezte volna az MTA állásfoglalását, de végül mégsem kell, mert jogi érvelésemmel sikerült meggyőzni a kormányhivatalt a beavatkozásról, noha a válaszát először ugyebár még azzal zárta, hogy törvényességi felügyeleti intézkedés nem tehető. Pedig ekkor már a főispán tudatában volt a Horn Gyuláról elnevezni próbált alapítvány kapcsán az MTA állásfoglalásáról. De végül csak a válaszlevelem győzte meg, illetve a társadalmi nyomás. Köszönet érte mindenkinek, aki megszólalt a tiltakozás hangján.

Feladatunk azonban van még bőven, tisztelt Országgyűlés, hiszen az elmúlt 30 év, az MSZP- és Fidesz-kormányok közös szégyene, hogy nem történt meg az állambiztonsági múlt, így többek közt az ügynöklisták feltárása, a kommunista vezetők elszámoltatása és közéletből való kitiltása, valamint a kommunista luxusnyugdíjak megvonása. Ezek a Mi Hazánk Mozgalom legfontosabb antikommunista programpontjai. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

Felszólalások:   6-7   8-9   10-11      Ülésnap adatai