Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak a Jobbik-képviselőcsoportból jelentkezett napirend utáni felszólalásra Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Félmillió áll szemben a legalább félmillióval. Kormánypárti körökből az elmúlt hetekben többször elhangzott, hogy szerintük 500 ezer munkáskéz hiányzik a magyar gazdaságból, 500 ezer munkavállalónak lenne még helye itthon. Ezzel párhuzamosan a másik oldalon azt látjuk, hogy minimum 500 ezer honfitársunk vándorolt ki, jellemzően kényszerből és jellemzően nyugati irányba, nagyon sokan közülük annak érdekében, hogy az ottani fizetésből finanszírozzák az itteni hitelüket, vagy éppen a lakhatás frontján előre tudjanak jutni.

Pontosan a lakhatás témája a legirritálóbb, hiszen a legfrissebb kutatások szerint 110 év jövedelmére van szükség ahhoz, hogy a főváros XII. kerületében egy új építésű, átlagos, egy vagy akár két gyermek nevelésére alkalmas ingatlant tudjon venni az ember, és teheti mindezt úgy, hogy a teljes keresetét ebben az idősávban félre kellene tennie. Azt látjuk, hogy az I., a II., az V. és a XII. kerületben már 2 millió forint fölötti a négyzetméter ára egy új építésű ingatlannak, és folyamatosan fogyatkozik azon fővárosi kerületek száma, ahol 1 millió forint alatti négyzetméterárakkal találkozunk még hasonló esetben. Most éppen a XV., a XVII., a XVIII. és a XXI. kerület tartozik ide. Nyilván ezen külső kerületek árai már a vidéki nagyvárosok ingatlanáraival fognak vetekedni lassan, tehát nem mondhatjuk azt, hogy a probléma csak fővárosi. És ha megvizsgáljuk a KSH 2022-es adatait, azt találjuk, hogy a medián nettó keresettel számolva, éppen havi 280 ezer forinttal számolva, valóban több évtized, egy évszázadhoz közelítő időszak kell ahhoz, hogy valaki a mostani ingatlanárak mellett egy önálló otthonra szert tehessen, és a szülőföldjén tudjon boldogulni.

Tehát a példánkból kiindulva, mondjuk, ne a belső kerületeket vegyük célba, hanem a XXI.-et, egy 50 négyzetméteres ingatlant, itt már 620 ezer forintos négyzetméterárért lehet valamit találni. Azt látjuk, hogy kilenc évig és három hónapig kéne a teljes jövedelmet félretenni annak érdekében, hogy valaki megvásárolhasson egy ilyen ingatlant. Ennek a legrosszabb hatása, hogy a 35 alattiak jelentős része már végig sem gondolja, hogy neki valaha lehet, lesz önálló ingatlana, el sem indul ezen az úton, és nagyon sokakat a kivándorlás gondolatára az alacsony fizetések és az állandó depressziós hangulat mellett ez vezethet.

Azt látjuk, ha megvizsgáljuk az uniós árakat, akkor rögtön fellelhetjük, hogy kinek a felelőssége mindez, hiszen 2010-2022 közötti adatokat vetett össze egy statisztika, ahol az derül ki, hogy az ingatlanárak átlagosan 49 százalékkal nőttek az Európai Unió területén belül, Magyarországon 174 százalékkal. Tehát nem lehet pusztán arra fogni ezt a dolgot, hogy világgazdasági válságok jönnek vagy mennek  egyébként így van, jönnek és mennek , de a 49 százalékkal szemben Magyarországon 174 százalék látható. Azt látjuk, hogy ez az EU második legnagyobb drágulása, egyetlen keleti állam tud bennünket megelőzni ebben és a lakbérek tekintetében is, mert míg az Unió területén belül átlagosan 18 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, addig Magyarországon 60, nagyon terebélyes 60 százalékos növekmény mutatható ki ugyanebben a kategóriában, ez a negyedik legnagyobb emelkedés egész Európában.

Ha mindezekkel szembesülünk, egy élve boncolással felérő szembesülés lesz mindez, ha egy átlagos fiatal élethelyzetét vizsgáljuk, már meg is találtuk a választ, hogy miért van szükség, a „Mi várunk” bérlakásprogramra, a „Mi várunk” otthonteremtési programra, mert egy elképesztő kínálati szűkösség van ezen a piacon. Rettenetesen kevés a bérelhető lakás, és egyébként az új építésű ingatlanok száma sem nagy.

Összességében, tehát bőven lenne tér  most éppen 1500 milliárd forinttal több adóbevétel, mint a korábbi időszakban  arra, hogy elinduljon egy állami hátterű bérlakásépítési program, amelynek értelme és igazán a piacon felfogható, észrevehető haszna akkor lenne, ha évente minimum 5-10 ezer bérlakás épülne, és ezt hosszú éveken keresztül fenn tudnánk tartani. Nagyon fontos lenne, hogy ezekbe beköltözni maximum már a piaci bérleti díjak feléért lehessen, és itt kellene végiggondolnunk azt is, hogy a nemzetstratégiai fontosságú ágazatokban dolgozók  a védőnők, a gyermekeinkkel foglalkozó pedagógusok  esetében akár egy szolgálatilakás-jellegű program is kimunkáltató lenne a bérlakásprogram keretein belül, vagy akár egy osztrák, német szociális pontrendszer szerint dotálhatnánk és jutalmazhatnánk azokat is, akiktől azt szeretnénk, hogy itthon maradjanak, és a szülőföldjükön boldoguljanak.

Összességében tehát: lakhatási program nélkül a szülőföldön boldogulás lehetősége vagy lehetetlen, vagy nagyon-nagyon korlátozott, ezért követeljük a kormány azonnali lépését a kérdésben. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Felszólalások:   10-11   12-13   14-15      Ülésnap adatai