Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat, a költségvetési törvény módosítása, ahogy a műfaj megköveteli, azon túl, hogy reagál a törvény elfogadása óta történt külgazdasági változásokra és az ebből következő kihívásokra, különösen az energiaszektorban történt folyamatokra, igyekszik az eredeti célokat és szellemiséget is megőrizni. A kormányzat és a kormánypártok fontos célkitűzése 2010 óta a reálbérek emelése és kiszámítható életpályaprogramok megvalósítása, közvetett eszközökkel a nemzetgazdaság minden területén igyekszik elősegíteni a reáljövedelmek emelését. A közszférában foglalkoztatottak jövedelmi helyzetét a gazdasági teljesítőképesség és a költségvetés helyzetének figyelembevételével folyamatosan javítja az életpályaprogramok folytatásával, valamint további bérintézkedésekkel.

2023-ban a fókuszban az egészségügyben és a közoktatásban dolgozók állnak. A magyar emberek magas színvonalú egészségügyi ellátása és az egészségügyi dolgozók megbecsülése érdekében a kormány az elmúlt időszak bérfejlesztési programját tovább folytatja. A 2021-től elindult, több évig tartó, átfogó orvosibér-fejlesztési program mellett a kormány az egészségügyi szakdolgozók munkájának elismerése érdekében újabb két lépcsőben, első ütemben ’23. július 1-jével, második ütemben 2024. március 1-jével béremelést hajt végre. Az egészségügyi szakdolgozók átlagos alapbérének el kell érnie az orvosi átlagalapbér 37 százalékát, amely arány megegyezik az európai orvosi és szakdolgozói bérek egymáshoz viszonyított átlagos arányával.

A kormány elkötelezett a pedagógusok béremelése mellett, ennek megfelelően az újabb emelés első lépcsőjeként 2023-ban január 1-jével 10 százalékkal emelkedett a pedagógusok fizetése azzal, hogy év közben újabb korrekcióra kerülhet sor az uniós források rendelkezésre állását követően.

Minden elindult életpályaprogram, meghozott bérintézkedés végrehajtásának fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben. A fejezetek költségvetése tartalmazza azon életpályák és bérintézkedések fedezetét, amelyeknél egyértelműen meghatározott mind az intézményi kör, mind a szükséges többlet összege. Ennek megfelelően megtörtént az illetményemelés bázisba építése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a köznevelés, a kulturális ágazat, a szociális ágazat, az igazságszolgáltatás, a rend- és honvédelem foglalkoztatottjai körében.

Ezzel szemben a céltartalék tartalmazza azoknak a döntéseknek a fedezetét, amelyek forrásigénye nagyságrendileg ismert, azonban az érintett intézmények közötti felosztására csak tételes felmérés alapján 2023-ban kerülhet sor. Ilyen tételeket jelentenek többek között a bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött illetményekből adódó várható többletkifizetések, a 2022. évi rendvédelmi emelés többlete, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének többlete.

A koronavírus-válság és a 2022-ben kitört háború, valamint a szankciós válság gazdasági következményei, az elmúlt évek eredményeinek védelme és a rezsitámogatás fenntartása szükségessé tette a költségvetési egyensúly javítását célzó adóintézkedések bevezetését is. Ezt a célt szolgálják egyrészt az átmeneti jellegű különadók, amelyek azokra az ágazatokra fókuszálnak kiemelten, amelyekben a piaci folyamatok hatására jelentős, terven felüli profit keletkezett, ahol a többletprofitot sem többletberuházás, sem értékesítésivolumen-növekedés nem indokolta, kizárólag ugyanazon ráfordítás mellett növekedett jelentősen a bevétel és a haszon. Az energiapiaci folyamatok hatására nagymértékben nőtt a szénhidrogén-kitermelés nyeresége, ami indokolja a bányajáradék növelését. Az Ural- és a Brent-olaj megnövekedett árkülönbözete is jelentős extraprofitot eredményezett az ágazatban, amelyre egy speciális adóalap került bevezetésre.

A kedvezőtlen inflációs környezetben szükségessé vált jegybanki kamatemelés hatására megnőtt a banki kamatkülönbözet, így a hitelintézetek esetében új, a kamat- és a díjeredményen alapuló átmeneti adókötelezettség került bevezetésre. Azon szektorok esetében, ahol ezt a piaci folyamatok indokolttá tették, bevezették az új extraprofitadókat, illetve emelkedtek a korábban bevezetett ágazati különadók is, mint a kiskereskedelmi adó, a távközlési és a biztosítási adó, illetve a gyógyszergyártók és -forgalmazók adói. Továbbá indokolttá vált a pénzügyi tranzakciós illeték kiterjesztése.

Másrészt az adópolitika hosszú távú céljait szem előtt tartva került sor további, a forgalmi, egészségügyi és környezetvédelmi célú adók szerepét erősítő lépésekre is. A jövedéki adó egyes tételeinek emelését az uniós irányelvek és az adóztatás semlegessége is szükségessé teszi, továbbá indokolt a népegészségügyi termékadó szerepének erősítése is. Számos európai ország példáját követve bevezetésre került egy, a légi forgalmat érintő, környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vevő adó.

Sor kerül a szabályok áttekintésére, az adómértékek valorizálására is több olyan tételes adónem esetében, ahol ezek már hosszabb ideje nem változtak jelentősen. Ahol lehetséges, a jövőben az adómérték automatikus indexálását is bevezették annak érdekében, hogy az ezekből származó bevétel a jövőben ne erodálódjon. Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak áttekintését indokolja, hogy a munkabérek dinamikus növekedésének időszakában ennek adómértéke nem változott, így mostanra jelentős mértékű adóelőnyt biztosít az általános szabályok szerint adózó munkavállalókkal szemben, növelve a visszaélések kockázatát. A cégautóadó esetében az adómértékek felülvizsgálatára került sor. A kata esetében az adónem eredeti céloknak nem megfelelő, illetve visszaélésszerű használatának terjedése tette szükségessé a szabályok megváltoztatását, melynek következtében a korábbi katások jelentős hányada a tovább egyszerűsödő átalányadózásra váltott. A reklámadó esetében az adó felfüggesztése meghosszabbításra került, a turisztikai ágazatot kiemelten érintő energiaársokk hatásának mérséklése érdekében 2023 márciusának végéig felfüggesztették a turizmusfejlesztési hozzájárulást is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most benyújtott törvényjavaslat az államháztartás alrendszerei számára kiszámítható, stabil működést biztosít, megteremti a feltételeket a gazdaság hosszú távú növekedésének fenntartására. Mindezek miatt kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)