Készült: 2024.05.09.12:36:15 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

43. ülésnap (2022.12.05.),  89-94. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 9:37


Felszólalások:   83-88   89-94   95-100      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a szerdai ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Keresztes László Lóránt, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: „Mikor engedélyezik a szélerőművek telepítését?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Lantos Lajos Csaba energiaügyi miniszter urat bízta meg. Az interpellációra a miniszter úr felkérésére Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterhelyettes Asszony, Államtitkár Asszony! Azt hiszem, vitán felül áll, hogy milyen súlyos helyzetet teremtett az energiaválság ma Magyarországon. És én azt gondolom, az is felelősséget ró mindannyiunkra, hogy ebben a helyzetben kevésbé politikai szlogeneket pufogtassunk, inkább a konkrétumokra próbáljunk törekedni.

Nagyon konkrét kérdést szeretnék feltenni önnek, és nagyon bízom benne, hogy nem is számomra, hanem a közvélemény számára most konkrét válasz születik. A kérdésnek különös aktualitást ad, azt gondolom, a mai gazdasági bizottsági ülés, ugye, ott Matolcsy György jegybankelnök egy nagyon kemény kritikát fogalmazott meg, úgy fogalmazott, hogy azért van Magyarország ennyire nehéz helyzetben, részben azért szabadultak el az energiaárak, mert a kormány nem hajtotta végre már 2010-től kezdve az akkor elfogadott, a megújuló energia hasznosítására vonatkozó stratégiát. Magyarul, önök nem fordítottak figyelmet, illetve nyilván az ön elődjei nem fordítottak figyelmet arra, hogy Magyarország energiafüggetlenségét a zöld-, a megújuló energiák előtérbe helyezésével biztosítsák, ezért ilyen nagyon-nagyon magas most a kitettségünk. Matolcsy jegybankelnök úr is azt hangsúlyozta, hogy most gyakorlatilag minden külső forrást az energiahatékonyság növelésében a zöldenergia-politikai átállásra kellene fordítani, és csökkenteni kellene egyébként az energiakitettséget.

A szélenergia tekintetében már nagyon-nagyon régóta szorgalmazzuk a javaslatainkat, hogy a kormány törölje el a 2016-ban meghozott adminisztratív korlátozó intézkedéseket. Egyébként ez a Matolcsy jegybankelnök által említett stratégia  2010-ben fogadta el a kormány  számolt a szélenergiával, és mégsem éltek ezzel a lehetőséggel. És most egy egész komoly káoszt látunk a kormánykommunikációban. Az ön korábbi minisztere, Palkovics László már nyáron tett utalásokat, hogy a kormány engedélyezni fogja a szélenergiát, majd itt az Országgyűlésben Orbán Viktor miniszterelnök úr is úgy nyilatkozott, hogy vita van a kormányban, és nagyon szeretné, ha az Országgyűlés is megvitatná ezt a kérdést. Palkovics László október 27-én gyakorlatilag tett egy bejelentést, hogy a kormány ezt a döntést meghozta, majd ezt követően lemondott. De november 14-én Gulyás Gergely a Kormányinfón nagyon egyértelműen és világosan elmondta, hogy a kormány szabad utat akar adni a szélenergia hasznosításának.

Én ezt a kérdést nyilván feltettem Lantos Csaba miniszterjelölt úrnak a bizottsági ülésen, a meghallgatásán, ahol ezt ő is megerősítette. A kérdés az, ha ez a döntés megszületett a kormányon belül  megszületette a döntés? , ha megszületett, azt miért nem hozzák nyilvánosságra; mikor születnek meg azok a konkrét döntések, határozatok, törvényjavaslatok, amelyek lehetővé teszik a szélenergia hasznosítását. És ha ezek már megszülettek  márpedig azért valamire utaltak ezek a kormánypárti felszólalók, utalt rá egyébként Gulyás Gergely is , akkor miért nem mutatták azt be a közvélemény számára? Tehát konkrétan: amellett, hogy ilyen vállalások elhangzottak, mikor jelennek meg ezek a döntések a konkrétumok talaján? És nagyon remélem, hogy most itt egy konkrét választ fogok tudni kapni. Köszönöm szépen előre is.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Koncz Zsófia államtitkár asszony válaszol. Öné a szó.

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy a múlt hét két legfontosabb energiapolitikai eseménye az volt egyrészt, hogy december 1-jén felállt az Energiaügyi Minisztérium, a másik pedig, hogy december 2-án a szlovén villamos távvezeték átadó ünnepsége megtörtént, amelyen a szlovén és a magyar miniszterelnök is részt vett.

Ahogy Lantos Csaba a bizottsági meghallgatásokon akkor még miniszterjelöltként elmondta, az új minisztérium munkájának egyik fő szempontja az energiaszuverenitás kérdése. Nyilván az energiaipar egy nagyon-nagyon eszközigényes iparág, ezért a jelenlegi helyzeten változtatni lassan és sok befektetéssel lehet, a kormány azonban továbbra is elkötelezett a jövő tiszta energiaforrásainak a hasznosítása terén.

(16.00)

Ha hazánk energiabiztonságáról beszélünk, és ezért kezdtem a szlovén villamos távvezetékkel, akkor azért egy újabb mérföldkő, hogy ez elkészült, mert gyakorlatilag így Magyarország mind a hét irányba, mind a hét szomszédos országgal össze van kötve a magasfeszültségű áramhálózat tekintetében. Ez egy fontos dolog.

Azt is szeretném elmondani, és szeretném itt felhívni a figyelmet arra  még erről nem beszéltünk itt az elmúlt időszakban , hogy 1999-ben az első Orbán-kormány vitte el a magyar határig a villamosenergia-távvezetéket, majd kötötte össze akkor a horvát hálózattal. Ez egy fontos dolog, és a miniszterelnök úr arról is beszélt, hogy egyetértés van abban, hogy a két országot egyébként gázvezetékkel is össze kell kötni. Ugye, tudjuk azt, hogy hét országból hat irányba már az interkonnektor megvalósult, de Szlovénia még ebből kimaradt, azonban ebben is egyetértés van, illetve felmerült egy közös olajvezeték építésének a lehetősége is.

Személyesen is nagyra értékelem azt, hogy az LMP nagyon fontosnak tartja a megújuló energiaforrások felhasználását. A napenergia-kapacitással kapcsolatban már többször beszéltünk, és azért szerintem az fontos dolog, hogy az elmúlt öt évben megtízszereződött a napenergia-kapacitás, és most már 3,8 gigawatt napenergia-kapacitással rendelkezünk. Tehát fontos leszögezni, hogy nagyon sok erőfeszítés volt az elmúlt időszakban a megújuló energiaforrások növelésére.

Önök gyakorlatilag itt az elmúlt fél évben leginkább egyetlen megújuló energiaforrásról, a szélenergiáról beszéltek. Magyarországon jelenleg is 330 megawatt kapacitású szélerőmű üzemel, ugyanakkor a szélkerekek kapcsán, ahogy Lantos miniszter úr fogalmazott, felvethetőek a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok: milyen anyagból, milyen technológiával készülnek, illetve mi lesz velük, ha az üzemidejük véget ér. Tehát ezek olyan kérdések, amelyekkel abszolút foglalkozni kell.

Miniszter úr szintén kiemelte azt a szempontot is, hogy nyilván ezek azért nem szép tárgyak, ezért helyi közösségekben joggal merül fel településképi, esztétikai kérdés, aggály; és van zajhatás, van a madarakkal kapcsolatos kérdés, rengeteg kérdés van, amivel foglalkozni kell. Azt gondolom, ez a következő időszaknak egy fontos kérdése lesz. Természetesen az is szóba került, hogy nyilván a szélenergia jól ki tudja egészíteni a napenergiát. Szintén Lantos miniszter úr úgy fogalmazott, hogy előbb azonban a hálózatfejlesztést kell megvalósítani, ezen az úton kell haladni, és utána tudunk a napenergiával és a szélerőművekkel tovább foglalkozni. A szélenergia kérdését pedig egyetlenegy településre sem lehet rákényszeríteni.

Ezek azok a dolgok, amelyek a bizottsági meghallgatáson elhangzottak, viszont ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy ez a jövőben egy olyan kérdés lesz, amivel egyértelműen foglalkozni fogunk és foglalkozni is szeretnénk. Úgyhogy kérem a képviselő urat, hogy az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinket támogassa, és a válaszomat fogadja el. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár asszony válaszát. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Öné a szó.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Asszony! Én nagyon-nagyon figyeltem, hogy kapunke ezekre a konkrét kérdésekre választ, de a legjobb szándékkal sem leltem fel az ön felszólalásában ezeket a válaszokat, úgyhogy nem tudom elfogadni a reakcióját, a választ.

Ugyanakkor azért felhívom a figyelmét, hogy azt így elmondta államtitkár asszony, hogy ezek lassan végbemenő folyamatok, viszont az önök kormánya 12 és fél éve van hatalmon, 12 és fél év alatt kellett volna azokat a döntéseket végrehajtani  még előkészíteni sem kellett volna, mert az LMP frakciója megtette , amelyek a hálózat-korszerűsítést is magukba foglalták, és ezt a zöldenergia-politikai fordulatot végrehajthatta volna, amiről egyébként beszélt Matolcsy György is. Ez óriási feladat lenne, de most már nagyon-nagyon kezdünk aggódni, mondhatjuk így, hogy ha a 12 és fél év nem volt elég, hogy a kormány ezt a fordulatot végrehajtsa, akkor aggasztó, hogy most pedig azt látjuk fél éve, hogy konkrétan nem képesek, nem ön, hanem a kormány nem képes ebben a kérdésben á-t vagy b-t mondani.

Ezért is furcsálljuk azt egyébként, hogy a Gazdasági Bizottság mai ülésén is leszavazták a javaslatunkat, a miniszterelnök úr is várta azt a lehetőséget, hogy itt legalább tudjunk erről a kérdésről tárgyalni. Azt gondolom, látniuk kell ebben a súlyos helyzetben, hogy mekkora a felelősség, hogy ezek a döntések megszülessenek, úgyhogy én arra biztatom a kormányt, hogy minél előbb hozzák meg ezeket az intézkedéseket (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), így adjanak teret annak, hogy Magyarország a zöldenergia-forrásokra alapozva erősítse az energiafüggetlenségét. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps az LMP soraiból.)




Felszólalások:   83-88   89-94   95-100      Ülésnap adatai