Készült: 2024.05.09.14:56:52 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

82. ülésnap (2023.10.10.),  9-12. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 9:52


Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás képviselő úr, Párbeszéd-képviselőcsoport: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Valószínűleg minden magyar szívét melegség járta át arra a két hírre, amely a múlt héten Stockholmból érkezett: orvosi Nobel-díjat kapott Karikó Katalin, és fizikai Nobel-díjat kapott Krausz Ferenc. Ezúton is gratulálunk nekik a kiemelkedő tudományos munkájuk elismeréséhez. Örülhetünk annak, hogy ilyen tehetséges honfitársaink vannak.

Abba most nem mennék bele, hogy a Svéd Tudományos Akadémia döntése miként viszonyul házelnök urunk azon örök érvényű megállapításához, hogy  idézem -: Svédország a saját hazájára is köp, nemhogy ránk.

De menjünk tovább. A két igazán jó hír tudomásulvétele után azonban érdemes két dolgon elgondolkodni. Egyfelől: miért külföldön érte a két kutatót a kitüntetés? Miért külföldön végzett munkájuk kapta a nagy elismerést? Miért nem itthon tevékenykedtek? Persze ezt ki lehetne terjeszteni a távolabbi múltra is, mert korábban is így volt, az egy tucatnyi magyar Nobel-díjasból mindössze kettő volt, aki az itthon végzett munkájáért kapta meg a díjat. Másfelől pedig ha ilyen tehetséges a magyar nép  és ebben nyilván nincs okunk kételkedni , akkor miért kullogunk hátul a nemzetek rangsorában az innováció és a versenyképesség tekintetében? Miért olyan gyalázatosan gyenge gazdaságunk hatékonysága és termelékenysége?

A feltett kérdésekre könnyen lehet válaszolni, de egyáltalán nem szívderítők ezek a válaszok. Azért van egy így, mert Magyarország nem kedvez a tehetségeknek. Nálunk a múltban sem érvényesült és most sem érvényesül a tudományos szabadság, a jogbiztonság, a tulajdonhoz való jog. Ezt nemcsak én mondom, erre vonatkozóan éppen az Alkotmánybíróság határozata a bizonyíték, amely éppen ebben a két ügyben marasztalta el a kormányt és az Országgyűlést a 2019-es akadémiai törvény módosítása kapcsán. Hiába tehát a tehetséges emberek nagy száma, ha ők nem tudnak együttműködni, mert törvényileg nem biztosított az együttműködésük feltételrendszere, mert az intézmények nem őrködnek a szabadverseny és a demokratikus elvek érvényesülése felett. Nálunk az erősebb visz mindent  lásd a napszemüveges emberek megjelenését a sikeres vállalkozóknál , a hatalomnak mindig igaza van, de ha nincs, akkor az ÁSZ, vagyis a Versenyhivatal majd gondoskodni fog erről.

A tőlünk nyugatabbra lévő országok emberei nem okosabbak és nem szorgalmasabbak, mint a magyar emberek, de ők tudnak produktívan együttműködni. Az ő egyéni teljesítményeik összeadódnak, és így kooperálva sokkal többre képesek, mint elszigetelt egyénekként. Nálunk viszont az együttműködés nem produktív, a kiemelkedő egyéni teljesítmények leromlanak, elvesznek a közös produktumban.

Miért van ez így? Azért, mert Orbán Viktor miniszterelnök urunk nem megszervezni akarja a társadalom együttműködését, hanem uralni akarja a társadalmat, minden szegmensét kézi vezérléssel akarja irányítani. Nem tűr semmiféle szabadságot, autonómiát, ha valamit nem uralhat, akkor azt elpusztítja. Lásd például a Közép-európai Egyetemet, amely a legjobb magyar egyetem volt (Rétvári Bence: Milyen szempontból volt a legjobb?), Orbán nem tudta az uralma alá hajtani, ezért aztán elüldözte. (Rétvári Bence: Megsértett húsz magyar egyetemet. Gratulálok!) S ugyanezt teszi sok-sok tehetséges fiatal magyarral is, többek között azzal, hogy lerombolta a hatékony oktatási rendszert és megszüntette az egyetemek autonómiáját.

Minél tovább lesz miniszterelnök Orbán Viktor, annál nagyobb lesz a hatalma  ez kétségkívül így van , de az ország gazdaságilag annál szegényebb lesz, és a társadalom annál inkább ki fog ürülni, mert a legjobbjaink elhagyják Magyarországot. Adytól kölcsön vett parafrázissal, ad absurdum végül az fog bekövetkezni, hogy Orbánnak abszolút hatalma lesz a semmi fölött. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Momentum soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Vitályos Eszter államtitkár asszony, miniszterhelyettes kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, miniszterhelyettes asszony.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a felszólalásában a tudománypolitikával, az egyetemekkel, a felsőoktatással kapcsolatos hozzászólásaira igen, a végén pedig a kusza politikai eszmefuttatására ne reagáljak.

Tudósaink mindig is a világ legjobbjai között voltak, és most ismét okkal érezhetünk büszkeséget, mivel az elmúlt héten két nap alatt két magyar tudóst is elismert a világ. Engedjék meg, hogy itt is szívből gratuláljak Karikó Katalinnak, aki Semmelweis nyomdokain járva sok millió életet mentett meg a járvány idején, és Krausz Ferencnek, aki olyan innovatív eljárások kialakításán dolgozik munkatársaival, amelyek alkalmazásával egyszerű vérmintákból jelezhető előre számos betegség, ezzel is hozzájárulva a megelőző egészségügyi ellátás eredményeinek erősítéséhez.

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben azt is szeretném leszögezni, hogy Karikó Katalin 1985-ben kényszerült elhagyni Magyarországot. Azt gondolom, ha valakinek, a polgári kormánynak ehhez semmi köze nem volt. És évek óta támogatjuk Magyarországon a Nobel-díjas Krausz Ferenc és csapata munkásságát is. A rákkutatásban fontos molekuláris ujjlenyomatok kutatására több mint 20 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány. Új Nobel-díjasaink világraszóló tudományos eredményei életeket mentenek és magyar fiatalok sokaságát ösztönzik majd kutatásra, felfedezésre, alkotásra. Itt is szeretném megköszönni Karikó Katalinnak és Krausz Ferencnek, hogy motiválják a magyar tudóstársadalmat is. Magyarország büszke önökre!

És elmondhatom azt is, hogy Magyarországon biztosított a megfelelő háttér a jövő kutatói számára is. Jelenleg is több tíz milliárd forinttal támogatjuk a magyar tudósok kutatásait, hozzásegítve őket a kimagasló tudományos eredmények eléréséhez. Meggyőződésem, hogy a kormány az egyetemek, valamint a magyar kutatási hálózat modellváltásával olyan kutatói környezetet alakított ki, amely megteremtette a lehetőségét annak, hogy itthon is érhessenek el hasonló sikereket a jövő Nobel-díjas magyar tudósai.

És akkor nézzük meg a tényeket, képviselő úr, a felsőoktatással kapcsolatosan. 2010 óta a felsőoktatás forrásait a két és félszeresére emeltük, azaz 2022-ben ezermilliárd forintot fordítottunk a magyar egyetemek működésére, fejlesztésére. S mi igenis azt gondoljuk, minden baloldali állítás ellenére, hogy az egyetemi modellváltás sikeres. A kiemelkedő nemzetközi egyetemi rangsorok szerint Magyarországon jelenleg 12 elitligás magyar egyetem van. Míg négy éve 7, két éve 9, tavaly már 11 intézmény szerepelt a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában.

(9.30)

A célunk pedig nem más, mint az, hogy világszinten a top 100-ban legyen legalább egy magyar egyetem, uniós szinten pedig három magyar felsőoktatási intézmény.

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak szeptember 1-jétől új neve van, Magyar Kutatási Hálózat néven működik tovább. 2019-es létrehozása óta jelentősen, 17 milliárd forintról 39 milliárd forintra, azaz 22 milliárd forinttal növeltük meg a költségvetési támogatását. Ez az emelés tette lehetővé egyébként az átlagosan 30 százalékos kutatóibér-emelést is. 2021 óta évi közel 39 milliárd forint költségvetési támogatást kap tehát a hálózat, míg a teljes nemzeti kutatási hálózat közel 50 milliárd forint költségvetési támogatásban részesül.

Elindítottuk a Neumann János-programot, összekapcsolva ezzel az egyetemeket, a kutatóhelyeket és a gazdaságot. 2023 nyarán a program végrehajtására közel 80 milliárd forintos összeget biztosított a kormány, meghirdette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programstratégiáját, amely az idei pályázati lehetőségeket foglalja magában.

Én azt gondolom, hogy Magyarországon ma minden adott ahhoz, hogy igenis olyan tudósok nevelkedjenek fel és olyan tudósok tanuljanak, mint például Karikó Katalin vagy Krausz Ferenc (Sebők Éva közbeszól.), és ezt mi biztosítani is fogjuk a jövőben. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai