Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. A Mi Hazánk képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szabadi István képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! „Ami a költségvetésből kimaradt…” címmel tulajdonképpen arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy egy költségvetésből sok minden ki tud maradni, hiszen ez függ az emberi tényezőktől, ugyanis a költségvetést emberek rakják össze, s a gondolkodásmód és az abban rejlő különbség sok mindenre utalhat.

Én arra a problémára szeretném felhívni a figyelmet, ami már évek óta tendenciózusan kimarad a költségvetésből, és ez ugyanígy jellemző most a 2023-as központi költségvetésről szóló törvényjavaslat esetében is, ez pedig a fejezeti kezelésű előirányzatok költségmaradványainak kérdésköre. Ugyanis a kormány által irányított fejezetek száma 2021-ben 261 darab volt, ami közel 4000 milliárdos összeget jelent. Ebben az esetben fontos lenne azt is megvizsgálni, hogy ezeket a maradványösszegeket a Pénzügyminisztérium, illetve maga a pénzügyminiszter akár egy tollvonással vagy egy döntéssel át tudja csoportosítani teljesen más irányba.

Amikor arról beszélünk, hogy a pedagógusbér-emelésre azt a pénzt várjuk, ami az Unióból jön, akkor kicsit megmosolyogtató, hogy ugyan nagyon nagy probléma, hogy nem jön, és az egy másik kérdéskör, viszont amíg az nem jön, addig ezekből a maradványpénzekből át lehetne csoportosítani, hogy az a három ütem, amit tegnap hallhattunk a miniszterelnök úrtól, hogy három ütemben 10-10-10 százalékban tervezik a pedagógusok bérét megemelni, akkor például ez a maradványösszeg, ami a múlt évi államkincstári beszámoló alapján több mint 700 milliárd maradványösszeget jelent, abból például át lehetne csoportosítani erre, és akár többet is, mint 10 százalékot három ütemben.

Miért nem történik ez meg? Mondanék egy szélsőséges példát, hogy végül is mire költi el a Pénzügyminisztérium ezt a maradványösszeget. A nyilvánosan elérhető adatok alapján a költségvetési maradvány felhasználásának egyik érdekes példája a Budapest 4-es metróvonal és az ahhoz kapcsolódó beruházások kiegészítő finanszírozása, amihez a kormány eleve már 2012-től összesen 38 milliárd forintot fizetett ki, és az Államkincstár múlt év végi beszámolója alapján az iderendelt maradvány 9,7 milliárd forint. Ezt a 9,7 milliárd forintot a mostani beszámoló alapján, amit az Államkincstár a múlt héten közzétett  ugyanis én egy azonnali kérdésben véleményeztem, hogy hol vannak a beszámolók, a múlt héten ez megtörtént , én azt látom, hogy például az ebben a fejezetben szereplő 9,7 milliárd forintot elköltötték az elmúlt négy hónap alatt áprilisig erre a költségre. Tehát projektmenedzsmenti és ügyvédi díjakra, valamint a tanácsadókra az elmúlt négy hónap alatt elköltöttek 9,8 milliárdot ebből a fejezetmaradványból. Ezt miért nem lehetett esetleg ebben a válságos helyzetben elkölteni, mondjuk, a pedagógusbér-emelésre vagy az egészségügyben dolgozó ápolók és egyéb technikai személyzet bérének az emelésére? Nagyon helyesnek tartjuk azt, hogy az orvosok bére három ütemben ilyen jelentős mértékben megemelkedik, ez volt a minimum, amit meg kellett tenni, de ugyanezt meg kellene tenni a pedagógusok esetében is.

Véleményünk szerint a kormány pontosan tisztában van azzal, hogy ezeken a fejezeti kezelésű előirányzatokon megtakarítani lehet. Viszont én szeretném elérni, hogy ezentúl ne utólag lássuk azt, hogy ezeket a maradványokat mire költötték el, mire költötte el a kormány, hanem ezeket is előre lehessen betervezni, hogy észszerűbben és fontossági sorrend alapján lehessen ezeket a maradványokat elkölteni, hiszen a Magyar Államkincstár mostani beszámolója alapján a megtakarítási alapba 729 milliárd működési bevétel folyt be, legalábbis én ezt láttam. S én arra kérem a kormányt és arra kérem a pénzügyminisztert, hogy ne várjunk az uniós pénzre a pedagógusbérek emelése esetén, hanem ezekből a pénzmaradványokból csoportosítsunk át. Köszönöm szépen. (Vajda Zoltán tapsol.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr napirend előtti felszólalására a kormány nevében a választ Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon!

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elég különleges és rendhagyó a felszólalása, mert képviselők ritkán foglalkoznak maradványforrásokkal, illetve annak a napi politikai kérdéseknek a finanszírozásába való bevonásával. Ezért engedje meg, hogy először jogszabály-ismertetéssel kezdjem!

(9.30)

A maradványelszámolásnak szigorú szabályai vannak, amelyeket kormányrendelet határoz meg, elsősorban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011-es kormányrendelet, az Avr., a 2021. évi költségvetési maradvány elszámolásáról pedig az 1848/2021. (XII. 8.) kormányhatározat döntött.

Ez azt jelenti, hogy az ön által is emlegetett fejezeti kezelésű előirányzatokon képződött, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt a megtakarítási alap előirányzatába kell befizetni. Ezt az Avr. 176. § (28) bekezdése szabályozza, és azt mondja, hogy ennek a felhasználásáról kormányhatározattal az államháztartásért felelős miniszter rendelkezik, vagyis előterjeszti. A fejezet vezetőjének indokolnia kell, hogy a szabad maradványt, tehát a kötelezettséggel nem terhelt maradványt milyen célra kívánja felhasználni. Erre 746 milliárd forint folyt be a megtakarítási alapba a 2021. évi maradványból, amit majd a 2022. évi zárszámadásban fogunk elszámolni, és ott látható, hogy ennek a felhasználása mire történt meg.

Az ön fejtegetése nagyon érdekes, hiszen azt mondja, először is véleményem szerint összekeveri a kötelezettségvállalással terhelt és nem terhelt maradványt. A kötelezettségvállalással terhelt maradvány az, amire elvállaltuk, hogy fel fogjuk használni, de a felhasználása effektíve a kifizetést követően, a költségvetési évet követően fog megtörténni, 2022-ben, vagy ne adj’ isten, 2023-ban.

A maradványforrásokra folyamatos béremelést tervezni, azt gondolom, hogy súlyos szakmai és politikai hibának minősülne. Béremeléseket csak olyan bevételekre, forrásokra szabad tervezni, illetve annak a terhére, amelyeket az adott költségvetésben biztosan be tudunk szedni. A maradványnál soha nem fogjuk tudni, hogy az adott költségvetésben mennyi lesz a kötelezettségvállalással terhelt, amit tovább kell vinni, vagy a kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány.

Én azt gondolom, hogy a maradványok újraszabályozásának kérdésével nem lehet ilyen nagy horderejű politikai vállalásokat megvalósítani, mint a pedagógusbér-emelés. A költségvetési törvényben kell rögzíteni, hogy az Országgyűlés adott évben mennyit kíván erre fordítani, és ennek a forrását az adott évi bevételeknek kell biztosítania.

Tisztelt Képviselő Úr! A maradványelszámolás mellett a 2023-as költségvetés nyilvánvalóan nem tartalmazhatja a 2022-es évi maradványt, hiszen még le se zártuk az évet, a 2021. évi maradványról pedig elmondtam, hogy milyen kormányrendeletek, kormányhatározatok mentén használja fel a kormány. Ez így volt az azt megelőző években, és így lesz a jövőben is. Én azt gondolom, hogy inkább érdemes azzal foglalkozni, hogy mi van a 2023-as költségvetésben.

Ha megengedi, ebben a 10 másodpercben hangsúlyozom, hogy a 2023-as költségvetés megvédi a munkahelyeket, megvédi a nyugdíjasokat, megvédi a családokat, és megvédi a rezsicsökkentést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   5-8   9-12   13-16      Ülésnap adatai