Felszólalás adatai

Felszólalások:   57-68   69-84   85-86      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőség.

Most soron következik a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/7733. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiünk számára elérhető.

Elsőként megadom a szót Répássy Róbert miniszterhelyettes úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, miniszterhelyettes úr, öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország közvetlen szomszédjában, Ukrajna területén több mint két éve háború dúl. A háború közelsége miatt annak humanitárius és gazdasági hatásai hazánkat továbbra is egyértelműen érintik. Ezek a negatív hatások már több mint két éve mindennapjaink részéve váltak, ami jelen távlatból is egyértelműen igazolja a különleges jogrend fenntartásának indokoltságát.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány az Alaptörvény és a vonatkozó sarkalatos törvény keretei között élt azzal a lehetőséggel, hogy rendkívüli intézkedéseket vezessen be, ezzel próbálva enyhíteni a fellépő negatív helyzeteken.

(11.30)

Az elmúlt két év során a kormány több olyan intézkedést hozott, amelyek szükségesnek mutatkoztak a világgazdaságot és ennek eredményeképpen a magyar gazdaságot is sújtó gazdasági válság kezelése érdekében. A kormány többek között meghosszabbította a lakossági hiteleket érintő kamatstopot, a Rezsivédelmi Alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen, továbbá harcolt a magyar emberek és vállalkozások energiaellátásának biztosításáért.

A kormány, a Gazdasági Versenyhivatallal is szoros együttműködésben, a fogyasztóvédelem területén is harcol annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat az infláció negatív hatásaitól. (Arató Gergely: És sikerült?) A fogyasztók tájékoztatása érdekében létrehozásra került egyes kereskedelmi láncok meghatározott termékei árának összehasonlítását szolgáló árfigyelő rendszer is.

Tisztelt Ház! A hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius kihívás elé állította a kontinenst, és megváltoztatta Európa gazdasági kilátásait is. A háború elhúzódása következtében az Európát fenyegető gazdasági válság kezelése megkívánja, hogy a kormány az Alaptörvényből eredő jogkörében  szorosan együttműködve az Országgyűléssel  a következő hónapokban is megtehesse a szükséges intézkedéseket a magyar emberek megélhetésének és biztonságának védelme érdekében, valamint biztosítsa a háború elől hazánkba menekülő emberek segítését és támogatását.

A humanitárius krízishelyzet kezeléséhez és a nemzetközi, gazdasági változások következményeinek elhárításához és kezeléséhez hazánknak továbbra is biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.

Annak biztosítása érdekében tehát, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint annak érdekében, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit, a kormány a benyújtott törvényjavaslattal arra kéri az Országgyűlést, hogy a 2022. november 1-jével kihirdetett veszélyhelyzet időtartamát  az erre vonatkozó közjogi keretek betartásával  további 180 nappal ismételten meghosszabbíthassa.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat technikailag az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazás megteremtését szolgálja.

A kormány a törvényi lehetőségeknek megfelelően a veszélyhelyzet további 180 nappal történő meghosszabbításának lehetőségét kéri az Országgyűléstől, amely biztosítja, hogy a rendkívüli intézkedések ezen időszakban fennmaradjanak, illetve hogy a további szükséges intézkedések meghozhatók legyenek.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Országunknak a világot sújtó koronavírus-világjárvány után egy, a szomszédunkban dúló háború és a háborút övező szankciós politika következményeivel kell tartósan szembenéznie; egy olyan háborúéval, amelynek még senki sem látja a végét.

A kormány célja ebben a ma már évek óta tartó rendkívül nehéz helyzetben töretlenül az, hogy megőrizze Magyarország és a magyar családok fizikai és anyagi biztonságát, valamint oltalmat nyújtson az Ukrajnából érkező menekülőknek. Ahhoz, hogy a kormány valamennyi szükséges intézkedést időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat mihamarabbi elfogadására. A törvényjavaslat szerinti módosítással biztosítható ugyanis a gyors és a célravezető kormányzati döntéshozatal ahhoz, hogy a háború okozta nehézségekre rugalmasan lehessen válaszokat adni. Kiemelem, hogy a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől: a tárgyalt törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló  a 2022. november 1-je óta már az Alaptörvény által is rögzített  közjogi-politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

Kiemelem azt is, hogy a kormánynak az Alaptörvényből következő kötelezettsége az is, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, kezdeményezze a veszélyhelyzetnek  a fenntartása indokoltsága hiányában  a tárgyalt törvényjavaslat hatályvesztését megelőzően is a megszüntetését. Mindezek alapján kérem önöket, hogy támogassák a tárgyalt törvényjavaslatot, és az Alaptörvény 51. cikk (4) bekezdésére tekintettel minősített többséggel biztosítsák annak lehetőségét, hogy a veszélyhelyzet időtartamát a kormány meghosszabbíthassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Kiss János képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

DR. KISS JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, én is csak csatlakozni szeretnék államtitkár úr utolsó mondataihoz, amikor az előterjesztés alkotmányos alapjairól beszélt. Valóban, az Alaptörvény 51. cikkelye biztosítja a lehetőséget a kormány számára, hogy veszélyhelyzetet hirdessen ki szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.

Azt kell mondani, hogy sajnos a hazánk szomszédságában zajló orosz-ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett. Ezért is úgy ítéljük meg, hogy a humanitárius katasztrófa kezeléséhez és a nemzetközi gazdasági változások következményeinek kivédéséhez hazánknak továbbra is biztosítani kell a hatékony és gyors nemzeti válaszok kialakításának a lehetőségét. Magyarország védelmi képességeit és a gyors reagálást biztosító képességeit azért is indokolt megerősítenünk, mert a háború nem pusztán zajlik, hanem már több mint két éve dúl közöttünk. Százezrek haltak meg, milliók menekültek el a szülőföldjükről, a pusztítás mértéke pedig felfoghatatlan. A háború humanitárius és gazdasági hatásai sajnos mindennapjaink részévé váltak.

Tisztelt Ház! A jelenlegi helyzetben adott nemzeti válaszok része, hogy a magyar történelem legnagyobb humanitárius segélyprogramjával támogatjuk a földönfutóvá és menekültté lett milliókat, vagy például hozzájárulunk Ukrajna energiaellátási rendszerének fenntartásához.

Tudjuk azt is, hogy a világban sokan vannak, akik másféle válaszokat adnak: a katonai erő erejével akarnak válaszolni, azonban nekünk újra és újra el kell mondanunk, hogy ennek a konfliktusnak nincsenek katonai megoldásai. A háborút nem mélyíteni és szélesíteni kellene, hanem véget vetni neki.

Azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat kell szorgalmazni annak érdekében, hogy végre mielőbb béke legyen. Újra és újra elmondjuk, hogy egyetlen magyar ember sem akar élni egy végtelenül elhúzódó, számunkra is veszélyes háború szomszédságában. Akik részt vettek a nemzeti konzultáción, a kormányt felhatalmazták ezen gondolatok képviseletére. Több mint másfél millió ember tette nyilvánvalóvá, hogy nem akarnak háborút, nem akarnak fegyvert küldeni. Ez az eredmény egyértelmű és meghatározott megbízólevél a magyar kormány számára.

Különösen fontos ez akkor, amikor Európában néhol nem hallják meg az emberek hangját, és a választók kénytelenek olykor traktorokon elvinni a véleményüket, addig Magyarországon nem kell az ajtókon dörömbölni. A béke elérése mindenkinek az érdeke. Ezért kell dolgoznunk, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból.

Tisztelt Ház! A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Sajnos két év eltelte után fennáll ez a körülmény, hiszen a háború nem ért véget, és sajnos úgy tűnik, hogy nem is fog belátható időn belül.

A kormány a felhatalmazása alapján 2024. november 19. napjáig hosszabbíthatja meg a veszélyhelyzetet. A fentiek okán a Fidesz-frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, és tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy az elmondottak alapján önök is támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az a már-már rituálévá vált gyakorlat, hogy félévente bejönnek a parlament elé, és az alkotmányosság gyenge látszatát fenntartva újabb hosszabbítást kérnek a meghatalmazási törvényhez, annak a világos bizonyítéka, hogy nem tudnak és nem is akarnak alkotmányos módon kormányozni. Merthogy itt nagyon szép szavakat hallottunk a traktoros tüntetéstől az egyébként valós és súlyos háborús veszélyig és problémákig, de hát, nézzük meg, hogy mire használják önök valójában ezt a veszélyhelyzetet.

(11.40)

Mondok néhány példát: 48/2023-as kormányrendelet, amelyikkel szabadon engedték az embercsempészeket, így védik meg az országot, így készülnek föl a háborús helyzetre; aztán a 432/2023-as kormányrendelet, ez a környezetvédelmi hatóságok jogkörét csökkentette; 637/2023-as kormányrendelet, ez a településkép védelméről szóló rendelet módosításával lehetővé tette azt, hogy erdőt irtson a szeged-csanádi püspökség; a 20/2024-es a rozsdaövezeti beruházásokat támogatja; 19/2024-es, állami vagyongazdálkodás, két értékes ingatlan átjátszásánál nem kell alkalmazni a szabályokat. Folytathatnám a végtelenségig, a kollégák összeszedtek egy 34 elemű listát.

Na hát, államtitkár úr, tisztelt képviselőtársaim, ez az önök reakciója az orosz-ukrán háborúra: törvényi felhatalmazást kerestek arra, hogy kontroll és ellenőrzés nélkül folytathassák azt, amit addig is tettek, tudniillik a közvagyon magánvagyonná alakítását és az emberek és önkormányzatok jogainak korlátozását. Önöknek erre kell a veszélyhelyzet, ez a célja, erre használják.

Szó nincs arról, hogy egyébként a háborús veszélyhelyzethez ennek bármilyen köze lenne. Valóban van háború a szomszédunkban, ez Magyarország számára is súlyos következményeket jelent, de hosszasan sorolhatnánk azokat az uniós tagországokat  konkrétan az összeset , ahol rendkívüli jogrend nélkül is tudják kezelni az orosz-ukrán háborút, köztük vannak olyan országok, Lengyelország vagy a balti országok, amelyeket Magyarországnál sokkal súlyosabban érint ez a konfliktus, akár a menekültek számát, akár a katonai veszélyt tekintve.

Nincs tehát köze a veszélyhelyzetnek ahhoz, hogy háború zajlik a szomszédban. Ha ez a háború szerencsésen véget ér  reméljük, ez minél előbb bekövetkezik , akkor önök majd kitalálnak valami újat, amire hivatkozva veszélyhelyzetet hirdethetnek. Nagyon is kényelmes ez, hogy mindenfajta konzultáció nélkül…  csodálatos, amikor képviselőtársam a nemzeti konzultációról beszél, miközben egy olyan törvényjavaslatról beszélünk, aminek az az értelme, hogy még ide a parlamentbe se kelljen behozni törvénymódosításokat, hanem úgy lehessen belematatni a törvényekbe, hogy erről sem ön, sem én, sem a választók, sem a közvélemény nem értesül. Ez az értelme a veszélyhelyzetnek, erről szól az egész veszélyhelyzeti szabályozás.

Amikor az államtitkár úr azt mondja  és nagyra becsülöm, hogy ezt komoly arccal ki tudta mondani , hogy ennek ellenére van parlamenti kontroll, mert a kormány tájékoztatást ad a parlamentnek  tényleg? Mikor? Hol? Hogyan? Mikor jöttek ide bármilyen módon, hogy beszámoljanak arról, hogy mit művelnek veszélyhelyzeti kormányzás címén? Ne vicceljen már, államtitkár úr! Eleinte még egyébként, a Covid-járvány idején időnként előfordult, hogy rejtélyes okokból betévedt a külügyminiszter úr, és elmondta azt, hogy milyen intézkedéseket tesznek. De azóta semmi, sehol semmi.

Hasonlóképpen, amikor azt mondják, hogy ez egy határozott időre szóló rendelkezés; persze, úgy szól határozott időre, mint az elmúlt négy évben további hét alkalommal  bocsánat, első alkalommal nem, akkor további hat alkalommal , amikor határozott időre hirdették meg, aztán a lejárta előtt gyorsan meghosszabbították. Szó nincs sem határozott időről, sem parlamenti kontrollról. A javaslat arról szól, hogy a kormány lényegében azt csinál, amit akar, akkor hoz ide egy jogszabályt a parlament elé, ha ebben propagandaelőnyt lát egyébként, nem akkor, hogyha azt gondolja, hogy valamiről érdemes lenne beszélni.

Azért ez a történet, legyen világos, nemcsak emberi jogi kérdés. Nagyon köszönöm, hogy államtitkár úr megemlítette azt, hogy a kormány az infláció elleni intézkedéseit jelentős részben veszélyhelyzeti rendeletként hirdette ki. Szeretnék gratulálni! Ezeknek a rendelkezéseknek a következménye volt az, hogy Magyarország éveken keresztül  közel két éven keresztül, hogy pontos legyek  első volt az infláció tekintetében Európában; a legmagasabb élelmiszerár-inflációval, egészen brutális módon közel 50 százalékkal drágultak két év alatt az élelmiszerek.

Na, hát ezt érték az önök veszélyhelyzet idején hozott rendeletei! Ezt érték az önök intézkedései az infláció ellen! Hogyha nem trükközni próbáltak volna, hogyha legalább ide, a parlament elé behozták volna ezeket a javaslatokat, akkor esetleg lett volna esély arra, hogy a vitában kapjanak egy-két használható ötletet is, amivel valóban lehetett volna csökkenteni az inflációt.

Ezzel szemben a magyar kormánynak egyetlen érdemi szándéka volt, az, hogy nyerészkedjen az infláción, hogy a költségvetésből erre hivatkozva is hatalmas pénzeket szivattyúzhasson ki, miközben egyébként az élelmiszerárak vagy éppen az energiaárak, amivel önök itt mindig dicsekszenek, hogy milyen nagyszerűek Magyarországon, az egekbe emelkedtek, és rengeteg magyar család került lehetetlen helyzetbe. Na, erre használják önök a veszélyhelyzeti kormányzást, és ezért káros minden magyar ember számára az, amit önök most ismét a parlament elé terjesztettek.

Sem a demokrácia korlátozását, sem az emberek kifosztását nem támogatjuk, így nem tudjuk ezt a törvényjavaslatot sem támogatni.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka Hollik István képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó.

HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Csodálkoztam volna, hogyha Gyurcsány Ferenc pártja támogatta volna ezt a javaslatot, és végső soron az ember már azon sem csodálkozik, hogy Gyurcsány Ferenc pártja számára az, hogy a szomszédban háború van, és Ukrajnából az elmúlt két évben már több mint egymillió ember menekült el csak Magyarországon keresztül, ez számára nem veszélyhelyzet. Az ember már ezen sem csodálkozik, a DK politikai buborékjában nyilvánvalóan ez a helyzet.

De hát, tisztelt képviselőtársam, azért hadd mondjam már el önnek, hogy éppen tegnap volt, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt mondta, szeretném önnek szó szerint idézni: ideje, hogy Európa felkészüljön a háborúra, át kell állni a hadigazdaságra. Képviselő Úr! Ez tegnap hangzott el az Európai Tanács elnökétől. Ön szerint akkor ebben a helyzetben, amikor európai politikusok hadigazdaságról beszélnek, és arról, hogy Európának fel kell készülnie a háborúra, részes félként ráadásul, akkor ön szerint a veszélyhelyzet, illetve az ezzel kapcsolatos jogi lépések nem indokoltak.

Szóval, azt gondolom, hogy nem feltétlenül érdemes mindent pártpolitikai szemüvegen keresztül nézni, és amikor háború van a szomszédban, akkor legalább ebben a kérdésben azért jó lenne, ha egyetértenénk, hogy ez fenyegetést jelent Magyarország számára, és ebben a helyzetben a szükséges jogi lépéseket meg kell tenni.

Hiszen a veszélyhelyzet semmi másra nem ad lehetőséget, mint arra, hogy a kormány ebben a rendkívüli helyzetben gyorsan tudjon reagálni, de törvényhozási deficitet az alkotmányos keretek között nem okoz. Éppen ma, bár ön nem volt benn, de hat törvényjavaslatot, bocsánat, öt törvényjavaslatot vitattunk már meg, és ha már ön egyébként gazdaságpolitikáról, inflációról beszél, nemsokára be fogja nyújtani a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, amiben egyébként világosan látható lesz az, hogy milyen gazdaságpolitikát kíván folytatni a kormány a jövő évben. Ami fontos és érinti a magyar családokat, a magyar embereket, az a költségvetés tervezetében benne van, erről majd ön is elmondhatja a véleményét abban a vitában.

Tehát ne tessék már úgy viselkedni, és egy olyan képet felfesteni, hogy a veszélyhelyzettel tulajdonképpen minden jó megszűnik! Semmilyen jó nem szűnik meg, egyedül annyi van, hogy az ország lehetőséget kap arra, hogy gyorsan tudjon reagálni a szomszédunkban lévő háborúra.

Azt mondja Arató képviselő úr, hogy a kormány, a Fidesz-KDNP nem akar alkotmányos módon kormányozni. Azért… (Arató Gergely: Azt mondtam, hogy nem tud!) Nem akarnak alkotmányos módon kormányozni, ezt mondta a képviselő úr, szó szerint felírtam. Na, most ez Gyurcsány Ferenc pártjának képviselőjétől egy igencsak cinikus megjegyzés. Mert ha volt valaki, aki nem kormányozott alkotmányosan ebben az értelemben, azok önök voltak.

Hiszen 2006-ban, a demokráciát megcsúfolva, az ön főnöke mondta el, hogy hazudtak az embereknek. Ugye, ezt mondta? Nem mondták el az ország valós állapotát, tehát hazudtak az embereknek. Hát mi ez, ha nem a demokrácia megcsúfolása?! És ezek után az ön főnöke nem mond le. Mi ez, ha nem az alkotmányos rend megcsúfolása? És mi ez, ha nem az, hogy önök nem kormányoztak alkotmányos módon?  és ezt a maga főnöke bevallotta. Tehát azt gondolom, hogy alkotmányos kormányzásról önök…  jobb lenne, ha önök inkább csöndben maradnának.

(11.50)

Hadd idézzek ide még két megszólalást! Ugye, Charles Michelt már említettem. A másik: Franciaország, tehát megint Európa egyik jelentős tagállamának, egyik legerősebb katonai haderővel rendelkező államának elnöke azt mondja, hogy valamikor szükség lehet nyugati szárazföldi csapatokra és műveletekre Ukrajnában.

Kérem szépen, itt tartunk. Itt tartunk, hogy Európa nem azon dolgozik, hogy tűzszünet legyen, nem azon dolgozik, és nem azon munkálkodik, hogy minél hamarabb béke legyen, hanem arról beszélnek európai vezetők, hogy hogyan kell további pénzt és fegyvereket biztosítani Ukrajnának. Most már egészen odáig mentek, a sisakoktól eljutottunk most már tényleg odáig, hogy Emmanuel Macron arról győzködi az európai vezetőket, hogy szárazföldi csapatokat kell Ukrajna területére küldeni.

Ez azt jelentené, hogy Európa konkrétan belesodródna a háborúba, és európai országok, európai uniós országok részt vennének ebben a háborúban. Tehát amikor ilyen nyilatkozatokat és politikai szándékokat látunk a háborúpárti politikusoktól egész Európában, akkor, azt gondolom, mi sem bizonyítja jobban azt, hogy veszélyhelyzetre szükség van.

Tisztelt Képviselő Úr! Mi lennénk a legboldogabbak, ha a veszélyhelyzet végre véget érhetne, mert ez azt jelenti (Arató Gergely: Hát hogyne!), mert ez azt jelenti, hogy végre sikerült a háborúnak véget érnie (Arató Gergely: Itt a világbéke!) és tűzszünetet kikényszeríteni. Tehát higgye el, persze ön nem hiszi, mert semmit nem hisz el (Arató Gergely: Neked tényleg nem!), de higgye el, amint vége lesz a háborúnak, a veszélyhelyzet is meg fog szűnni. Én majd számon fogom önön kérni ezt a beszélgetésünket, mert higgye el, mi lennénk a legboldogabbak, mert ez azt jelenti, hogy végre a szomszédunkban már nincs háború, letették a fegyvereket, nem halnak meg emberek.

Csak az a helyzet, hogy az önök szövetségesei Európában pont azért dolgoznak most, mind a mai napig, hogy ez a háború folytatódjon, továbbra is folytatódjon az öldöklés, és ennek minden biztonsági kockázatát Magyarországnak viselnie kelljen. Mi ezt nem szeretnénk fenntartani, de amíg ez a háború fennáll, és amíg az öldöklés folytatódik, és amíg az önök szövetségesei éppen arról beszélnek, hogy Európa is vegyen részt minél erősebben ebben a háborúban, addig ezt a veszélyhelyzetet, azt gondoljuk, hogy indokolt fenntartani, ezért a KDNP természetesen a maga részéről az előttünk fekvő javaslatot támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Momentum képviselőcsoportjának vezérszónoka Hajnal Miklós képviselő úr. Megvárom, míg képviselő úr felteszi a mikrofont. (Megtörténik.) Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

HAJNAL MIKLÓS, a Momentum képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem lesz hosszú a felszólalásom, mivel nem először, és nem is másodszor vitatjuk meg a veszélyhelyzet meghosszabbítását. A veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás is alapjaiban teszi jelentéktelenné az Országgyűlést, félévente összegyűlünk itt az ülésteremben, hogy szavazzunk arról, hogy szeretnénke döntéseket hozni a következő pár hónapban, vagy a törvények alakítását, felfüggesztését és mi egyéb is a kormányra bízzuk.

Mindez azért történik, mert a maguk kormányának nem volt elég, hogy kétharmados többséggel kényük-kedvük szerint írhatják át az ország törvényeit a kormánypárti képviselők segítségével, nem volt elég, hogy az alkotmányt is átírhatják hétről hétre, nem volt elég, hogy pár nap leforgása alatt tudnak sürgős tárgyalással vagy kivételes eljárással olyan törvényeket hozni, amelyek aztán emberek millióinak életét forgatják fel, mint ahogy azt tették például a katásokkal, nem, a kormánynak még az is tehertétel, hogy a Parlament falai között eljátsszák, hogy Magyarországon még névleg demokrácia van. De ahogy maguk mondják, erre kaptak felhatalmazást. Valóban, hiszen egyes képviselők önként szavaznak igennel arról, hogy a népképviseletet megkerülve egy maroknyi ember, a kormány tagjai rendelkezzenek önkényesen Magyarország sorsáról.

Ezért most ahhoz a 135 állítólag bátor képviselőtársamhoz fordulnék  bár nincsenek bent túl sokan (Novák Előd: Még jó, hogy ti igen!  Hollik István: Ti nagyon sokan vagytok!) , akik minden bizonnyal ismét gondolkodás nélkül meg fogják szavazni ezt a törvénymódosítást, elhárítva ezzel a felelősséget, amit a magyar állampolgárok rájuk ruháztak. (Megszólal a telefonja.  Novák Előd: Hív Amerika!  Hollik István: Hív a Soros!)

Tisztelt Képviselőtársak! Mi okuk van arra, hogy újra és újra meghosszabbítsák a rendeleti kormányzás hatályát? Vajon megunták, hogy 2010 óta szavazógép módjára a nevüket adják az ország szétlopásához, az állami ellátórendszerek lezüllesztéséhez és a keleti diktatúrák kiszolgálásához? Vagy annyira sem becsülik a magyar állampolgárokat, hogy amikor ők megbízzák magukat, hogy az ő javukat és érdekeiket képviseljék a törvényhozásban, maguk inkább lemondanak a feladatról?

A rendeleti kormányzás folytatása nem Magyarországot vagy a magyar állampolgárokat, hanem csak a hatalom érdekeit védi, éppen ezért a jelen javaslat a veszélyhelyzet meghosszabbítására is csak egy célt szolgál: a hatalom bebetonozását. Ezt pedig nem szabad, nem lehet, és nem is fogjuk támogatni. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka Novák Előd képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha a kormány szerint háborús veszélyhelyzet van, akkor miért küldik a katonáinkat a világ más részeire, például Irakba, az izraeli határra és most már Csádba is?

A Covid-diktatúra után új apropót keresett a kormány, hogy rendkívüli jogrendben korlátozások közt tarthassa az embereket. Hivatalosan négy éve veszélyhelyzet van Magyarországon. Ezalatt több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, köztük rengeteg olyat, amelynek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az Ukrajnában zajló amerikai-orosz háborúhoz.

A háborús veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van, ezért sem támogatja azt a Mi Hazánk Mozgalom. Inkább például a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele jelent igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.

A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az új világrendet, a szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos, rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt a munkahely elvételével való zsarolás az oltások ügyében a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és főleg a honvédek körében.

Ha most a háborúra hivatkozással tényleg meghosszabbítják a veszélyhelyzetet 2024. november 19-éig, akkor ezzel lassan már öt évet élnénk folyamatosan valamilyen olyan különleges jogrendben, amelyben a kormánynak olyan speciális rendeletalkotási lehetősége van, amivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és ez visszaélésekre adhat és adott is okot, lehetőséget önöknek, amivel éltek is sajnos.

Például miután Debrecenben és Nyíregyházán helyi lakosok a közmeghallgatásokon is erőteljesen tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen, a kormány veszélyhelyzeti rendeletben sietett az önkormányzatok és a külföldi befektetők segítségére, kimondta, hogy általában a helyi önkormányzati közmeghallgatások, valamint a közigazgatási hatósági eljárás keretében tartott közmeghallgatások megtarthatók a helyi lakosság, a helyben érdekelt szervezetek képviselői, illetve az érintettek személyes megjelenése nélkül is.

Vagy itt van például a 148/2023. kormányrendelet az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről. Hát, ez egy fából vaskarika, ez egy átverés már a címében is, mert miféle őrizet az, ahol tulajdonképpen szélnek eresztik az embercsempészeket? Szó sincs semmiféle őrizetről. Egy kormányzati meghátrálásról van szó, és ezek a döntően, mondjuk, szerb vagy román nemzetiségű embercsempészek nyilvánvalóan ott folytatták a tevékenységüket, ahol az elfogásuk előtt tették.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy helyszíni bírságot sem hajlandók kiszabni, nemhogy tűzparancsot az erőszakos határsértőkre. Orbán Viktor a helyszíni bírságra vonatkozó javaslatomra azt felelte itt a parlamentben, hogy őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a nyomorult helyzetben lévő embereket megbírságoltassa. Hát, ezek javakorabeli férfiak, uraim, és szó sincs arról, hogy mondjuk, félmeztelenre vetkőztetve küldenénk vissza őket a határon, hanem pusztán a zsebükben lapuló sokszor több ezer euróra tarthatna a magyar állam igényt, ami egyébként pedig jellemzően az embercsempészeknél kötne ki. Nagyon komoly károkat okoznak ezek a határkerítésen áttörő erőszakos embercsempészek, illetve illegális migránsok, ezért indokolt volna nemhogy a szabadon engedésük, de inkább a megbírságolásuk. A veszélyhelyzetre való hivatkozással oda nem kapcsolható ügyekben látható, hogy élnek vissza.

(12.00)

Szó sincs járványügyi vagy újabban háborús veszélyhelyzetről; az akkumulátorberuházások áterőltetésének vagy az előbb említett embercsempészek szélnek engedésének nincs köze a háborús veszélyhelyzethez. Vagy említhetném, amire a Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet, és sajnos igazat kell adnunk nekik, hiszen itt van a 207/2023-as kormányrendelet, csak ízelítőül a több százból, amely az egyes közlekedési tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatt  tehát tulajdonképpen folyamatosan  eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet módosítása. Vagy azt látjuk, hogy a választások közeledtével fokozottan fontossá váltak a különféle hirdetési felületek, így a villanyoszlopokra kihelyezhető reklámok is; a Budapesten ezekkel foglalkozó cég, a Garancsi István narancsbáróhoz köthető ESMA Reklám Zrt. szerződése 2023-ban lejárt volna. Az ügy a Fővárosi Közgyűlés elé is került, ahol nem szavazták meg, hogy újra az ESMA-val kössenek szerződést. Ezt követően nyúlt a kormány a rendeleti kormányzás eszközéhez, és egy veszélyhelyzeti rendeletben meghosszabbította a szerződést, kikerülve a Fővárosi Önkormányzatot. Ez is csak egy példa arra, hogy hogyan élnek vissza a háborús veszélyhelyzettel egyébként valójában össze nem függő ügyben is a rendeleti kormányzás lehetőségével.

A háborús veszélyhelyzet tehát egy politikai trükk, a hatalommal visszaélés eszköze; nem a magyar nép érdekeit szolgálja, hanem például az oligarchákét, ahogy az előbb is bemutattam. Nem a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítására, hanem például a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának orvoslására volna inkább szükség. Négy éve folyamatosan valamilyen különleges jogrend van tehát érvényben lényegében; 2020 márciusától júniusáig az első veszélyhelyzet a Covid miatt, azután júniustól járványügyi készültség  ez megszűnt 2022 decemberében , de többször volt meghosszabbítva a veszélyhelyzet, illetve 2021 májusától félévente folyamatosan hosszabbított, folytonos veszélyhelyzet van a háború miatt hivatalosan. És a négy év alatt több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, 2020-ban 257-et, 2021-ben 286-ot, aztán ’22-ben 267-et, tavaly pedig 203 veszélyhelyzeti kormányrendelet született; ez is brutális szám, az összes új kormányrendelet mintegy 30 százaléka.

A rendeletalkotás kétségkívül gyorsabb és kisebb a nyilvánossága, mint a szigorú jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotás; például nincs nyilvános vitája, tehát a kényes ügyeket gyorsan le lehet zavarni, ahogy arra most hoztam is néhány példát. De hozhattunk volna több tucatot, több százat is, hiszen ebből a több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletből nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget önöknek.

Négy éve rendeleti kormányzás van, egyre nevetségesebb, komolytalanabb indokok mentén, miközben hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást 2014-2015 óta inkább a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget. Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés érte Magyarországot, sőt három évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Tehát fennáll a veszély, hogy  Ukrajna fennmaradása esetén legalábbis  a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon vagy akár egyenesen Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége, különösen a honvédségi létszámhiány miatt könnyű célponttá vált hazánk.

Ezért kellene a Mi Hazánk Mozgalom szerint inkább itthon állomásoztatni és gyakorlatoztatni is a honvédjeinket az izraeli határ, Irak vagy Csád helyett. Nem kellene beleavatkoznunk, állást foglalnunk egyik háborúban sem, nem kellene kiállnunk Ukrajna területi integritása mellett, nem kellene támogatnunk Izraelt sem a palesztinok elleni háborúban. De a háborús őrület magával ragadta sajnos a magyar kormányt is. Pedig történelmi hiba provokálni az oroszokat NATO-bővítéssel és háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel. Az új világrend kiszolgálása és a háború kiszélesítése helyett a függetlenségünk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására volna szükség a Mi Hazánk Mozgalom szerint, mert mi valóban nem akarunk világháborút. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk.

Most kétperces felszólalásra van lehetőség. Arató Gergely képviselő úr kért szót. Parancsoljon!

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Hollik István képviselő úr azért  több szempontból szeretném pontosítani, de egy apróságot hadd említsek meg  nem pontosan idézte az Európai Tanács elnökét. Ugyanis az a mondat úgy szól, hogy Európának fel kell készülnie a védelemre, ami nagy különbség ahhoz képest, hogy föl kell készülni a háborúra. De hát, éppen az a magyar kormány, amelyik egyébként részben indokoltan, az elmúlt időszakban jelentős összegeket fordít a Magyar Honvédség megerősítésére  az egy más kérdés, hogy ezt a mi álláspontunk szerint nem átlátható módon és nem szakszerűen teszi , az nem vetheti szemére másnak azt, hogy arról beszél, hogy az európai biztonságot meg kell erősíteni.

Ugyanakkor volt egy nagyon fontos momentum, és jó, hogy ezt szóba hozta a képviselő úr, ez a költségvetés kérdése. Azt mondja, hogy majd itt lesz a költségvetési vita, és majd el lehet mondani a véleményünket. Hát, az csodálatos lesz! Majd megint az fog történni, mint 2023-ban, amikor 2022-ben elfogadtuk a költségvetést, majd önök ötven, közel ötven alkalommal módosították rendeleti úton a költségvetést. Ugyanez történt egyébként a 2024-essel is, amikor hetekkel a költségvetés elfogadása után már rendeletben módosították a költségvetést.

Pont a költségvetés példája mutatja meg azt, hogy mire való önöknek a rendeleti kormányzás. Ugye, a költségvetés a legfontosabb ellenőrző szerepe az Országgyűlésnek, hagyományosan, történelmi idők óta az Országgyűlés ezen a módon tudja leginkább befolyásolni a kormány döntéseit, ilyen módon tud beleszólni az emberek életét érintő döntésekbe. De mit jelent a rendeleti kormányzás? Azt, hogy önök keresztülnyomnak a parlamenten kétharmaddal egy költségvetést, de utána ezt a költségvetést sem veszik komolyan, és ennek bizony az emberek isszák meg a levét, ilyen módon őket érinti az a fajta demokráciahiány, amit önök előállítanak.

Azt pedig mindig csodálkozva nézem, hogy a Mi Hazánk, amely elvileg a magyar történelemnek az egyik örököse, és nagyon fontosnak gondolja  mint ezt március 15-én is hallottuk , milyen lelkesedéssel lengeti a fehér lobogót az aktuális orosz csapatok és orosz agresszió előtt.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíváne még valaki felszólalni a vitában. (Nincs ilyen jelzés.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem Répássy Róbert miniszterhelyettes urat, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Répássy Róbert feláll.) Parancsoljon! Öné a szó.

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Mindenekelőtt szeretnék néhány közérdekű tájékoztatást közreadni. Így például Arató képviselő úrnak szeretném elmondani, hogy a kormány negyedévente tájékoztatja írásban az Országgyűlés elnökét, valamint az országgyűlési bizottságok elnökeit. (Arató Gergely: Széles körű, nyilvános tájékoztatás.) Én azt javaslom, nyugodtan kérje el ezt a tájékoztatást attól a bizottsági elnöktől, amely bizottságban részt vesz; ez legutoljára egyébként 2024. február közepén érkezett meg az Országgyűlés elnöke és a bizottsági elnökök részére. Tehát írásban tájékoztatja az Országgyűlést a kormány a veszélyhelyzeti kormányrendeletekről és azok tartalmáról.

Ami megint csak egy tájékoztatás a részemről, hogy felmerült az alkotmányosság kérdése és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek alkotmányosságának kérdése. Szeretném önöket tájékoztatni, hogy az Alkotmánybíróság ez idáig nem semmisített meg egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendeletet sem. (Arató Gergely felnevet.) Az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglalva, a leginkább irányadó a 23/2021. (VII. 13.) alkotmánybírósági határozat (Arató Gergely: Elő is léptettétek az Alkotmánybíróság elnökét.), amely szerint annak eldöntése, hogy az adott helyzet leküzdéséhez mi szükséges, célszerűségi kérdés, amelynek mérlegelése a kormány hatáskörébe tartozik. Az alkotmányossági vizsgálat során az Alkotmánybíróság a korlátozások célszerűségét nem vizsgálhatja, azt azonban igen, hogy az alapjogot korlátozó szabály igazolhatóe a veszélyhelyzeti védekezés jegyében, amelynek keretében azt vizsgálja, hogy az intézkedés alkalmase a különleges jogrendet kiváltó okok, körülmények elhárítására, enyhítésére.

(12.10)

Tehát szeretném leszögezni, hogy számos ellenzéki állítással szemben a kormány veszélyhelyzeti rendeletalkotása, jogalkotása alkotmányos kontroll alatt áll.

Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A kormány részéről tudomásul vesszük, hogy a baloldali ellenzék nem támogatja abban a kormányt, hogy hatékony válaszokat tudjon adni a veszélyhelyzetre, sőt valójában a baloldali ellenzék Brüsszelben azon dolgozik, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket. Ennek az a következménye, hogy a háború okozta gazdasági veszélyeket a kormánynak nagyobbrészt az Európai Unió támogatása nélkül kell leküzdenie. Tehát nagyon szeretném aláhúzni, hogy nemcsak a háborús helyzet miatti veszélyhelyzet okozza a gazdasági nehézségeket, hanem az a magatartás is (Arató Gergely: Az, hogy nem értetek hozzá, leginkább az.), hogy az Európai Unió nem fizeti ki Magyarországnak a neki járó támogatásokat. Ezt pedig önök büszkén vállalják, hogy ez az önök műve, az önök közreműködésével hozott ilyen döntéseket az Európai Unió.

Tehát, még egyszer mondom, tudomásul vesszük, hogy az ellenzék nem segíti a kormányt a veszélyhelyzet leküzdésében, ennek ellenére a kormány eleget tesz az alkotmányos kötelezettségének. Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Felszólalások:   57-68   69-84   85-86      Ülésnap adatai