Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti hozzászólásra kap lehetőséget Komjáthi Imre, az MSZP képviselője. Megadom a szót képviselő úrnak.

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Remélem, hogy válthatunk néhány őszinte szót most már a forintmunkásságról is akkor. Emlékeznek még arra a mondatra, bő tíz éve hangzott el, hogy meg lehet élni 47 ezer forintból? Ezt Matolcsy György, Pintér miniszter úr, illetve egy volt képviselőjük mondta azokról a közmunkásokról, akik akkor ennyit kerestek. Akkor én még gyári dolgozóként melóztam, és megdöbbenve beszéltük ezt meg kollégáimmal, hogy komolyan, normálisak? 47   ezer forintból megélni?! Járnak a fideszes képviselők egyébként boltba, fizetnek rezsit, fizetnek albérletet vagy bármi egyebet?

Eltelt tíz év, és szerintem önök még most sem tudják, hogy mennyibe kerül egy kiló kenyér, habár hozzáteszem, hogy az átlag magyar embernek is azért elég rendszeresen frissíteni kell ezt az adatot, merthogy megdöbbenve és kétségbeesve nézik az elszabadult árakat. És ha önök tudják, hogy milyen drága ma az élet Magyarországon, akkor miért nem emelik a közmunkások és a minimálbéresek bérét nagyobb mértékben?

Ma az utóbbiról szeretnék beszélni, és akkor kezdeném a nyelvtani résszel. Az, hogy minimálbér, nem azt jelenti, hogy ettől többet nem lehet keresni; nem azt jelenti, hogy bőven elég, vagy azt, hogy pont jó. Nem is életcél, senki nem ábrándozik arról, hogy minimálbért keressen. A minimálbér kell hogy legyen a legkevesebb, ami elképzelhető.

(14.00)

Ma a legoptimistább forgatókönyv szerint 17 százalékos minimálbér-növekedéssel számolnak. Ha így lesz, akkor 2023-ban egy dolgozót ki lehet fizetni nettó 155 610 forinttal.

Kedves Képviselőtársaim! Akkor most újra megkérdezem, tíz év után: önök szerint ennyiből meg lehet élni? Tudják, hogy egyébként ezt a pénzt annak adják, aki nyolc órában dolgozik? Hallok itt egyébként adófizetők pénzéből kialakított sminkszobáról, közpénzből felújított kastélyokról, mesés meggazdagodásról. Természetesen nem valamiféle apostoli szegénységet, önmegtartóztatást akarok önökön számonkérni, mert ez vagy van, vagy nincs; de emberséget és belátást, azt igen. Ne mondják azt, hogy ennyiből meg lehet élni! Ne mondják, hogy ez elég, mert nem az! Nem messze tőlünk ezt néhány ország vezetője felismerte, és ott pontosan tudják: ami nálunk legjobb esetben 155 610 forint lehet jövőre, az Csehországban 247 005 forintnyi minimálbért jelent. A lengyelek 240 043 forintot, a szlovákok 232 701 forintot érő minimálbérrel kalkulálnak. De az adómentesség miatt már a románok nettója is 158 421 forint lesz, tehát pár ezer forinttal meghaladja a „legnagyobb ívű” magyar terveket.

Én három dolgot szeretnék önöktől kérni azért, hogy a tisztességesebb világ jöjjön el a melósok számára. Először is: tegyék adómentessé a minimálbért! Hol van abban az igazság, hogy a milliós fizetésű topmenedzserektől ugyanúgy vonunk el adót, mint a minimálbéresektől?! Ennek a rendszernek a szörnyű igazságtalanságát Rétvári Bence államtitkár úr is felismerte, amikor megremegett a keze, és megszavazta az MSZP ez irányú javaslatát. Innen is köszönöm, államtitkár úr. Már megérte azt, hogy időről időre egy szociáldemokrata párt politikusával vitatkozhat. Úgy látom, azért átment némi üzenet.

Második lépésként azt kérem, hogy a minimálbér kialakítása legyen része egy valódi háromoldalú tárgyalássorozatnak, ahol az állam, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői közösen döntenek. Azaz a kormány térjen vissza tárgyalóasztalhoz, legyenek békepártiak, hozzák el a munkabékét!

A harmadik kérésem pedig az: ne emelgessék a saját fizetésüket, amíg a nép szenved! Fagyasszák be az április 3-ai állapot szerint a miniszterelnök, az országgyűlési képviselők, az államtitkárok és minden politikai szereplő fizetését! Addig, amíg a nép szenved, addig ne emelgessék a fizetéseket! Igaz ez Matolcsy Györgyre is.

Tudom, hogy iszonyatosan nehéz év áll előttünk. A baj egy részét önök okozták, egy része pedig ránk zuhant egy járvány és egy háború képében. De egyikről sem a minimálbéresek tehetnek, ne rájuk terheljék az aránytalan súlyt, hiszen még egy adómentes minimálbérből, 234 ezerből is nagyon nehéz lehet megélni.

Ha pedig elhárítottuk a bajt (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), akkor a Magyar Szocialista Párt elnökeként ígérem, hogy partnerek leszünk a kármentésben, de a legkevesebb, amit most megtehetnek, hogy nem terhelik tovább a minimálbéreseket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úré a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A minimálbéresekért való aggodalma akkor lenne minimálisan is hiteles, tisztelt képviselő úr, hogyha ad egy: akkor, amikor kormányoztak, ennek a hitelességnek az alapjait lerakták volna; ad kettő: akkor, amikor kampányoltak, akkor ön akár egy fél Facebook-poszt erejéig fölszólalt volna akkor, amikor az ön által támogatott miniszterelnök azt mondta, hogy gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért sem.

Akkor ön megszólalt? (Felzúdulás, közbekiáltások az MSZP padsoraiban, köztük: Megszólalt! Meg, meg!  Varju László: Csak te ne szólalj meg!) Egy mukkot is mondott, amiben tiltakozott volna a saját miniszterelnökénél, és azt kérte volna, hogy ezt a mondatot vonja vissza? (Moraj az MSZP padsoraiban.  Az elnök csenget.) És bármit is tettek ez ügyben? A saját miniszterelnök-jelöltüknek az volt a programja, hogy nincs szükség minimálbérre, és igazából a saját kormányzásuk nagyjából ezt igazolta is, mert alig-alig emelték a saját kormányzásuk alatt. 23 500 forinttal emelték, ami olyan, minthogyha nagyjából nem is nagyon nyúltak volna hozzá érdemben, tisztelt képviselő úr! (Kálmán Olga: Most mi van?) Hiába a minimálbér, ha nem emelkedik, a többi bért sem tolja maga után. Akkor önök ezt nem tették mégsem…

Önök, akiknek a választási kampányában ez a mondata elhangozhat, hogy nincs szükség minimálbérre és eltörölnék a minimálbért, és önök, akik a saját két ciklusuk alatt 23 500 forinttal emelték a minimálbért, önök azokat támadják, akik 73 500 forintról 200 ezer forintra emeltük a minimálbért. Egy évvel ezelőtt önök mind-mind-mind itt hurrogtak, hogy túl nagy a minimálbér emelése 200 ezer forintra, hogy ez be fogja dönteni a magyar gazdaságot. A magyar gazdaságról már akkor is azt mondták, hogy már csak fél évre van az összeomlástól, mert ez akkora teher a munkáltatóknak, hogy ezért tömegesen fognak embereket elbocsátani, és tömeges munkanélküliséget fog eredményezni.

Annak ellenére, hogy iszonyatosan nehéz gazdasági helyzet van az egész világban, főleg itt, Európában  még inkább Európának a középső felén , ennek ellenére, hála istennek, körülbelül négy ország van Európában, ahol a miénknél még alacsonyabb a munkanélküliség, holott önök egy éve a minimálbér radikális megemelésénél már ezt vizionálták, hogy itt tömeges munkanélküliség lesz, tisztelt képviselő úr. Úgyhogy önök, akiknek nem sikerült minimálbért emelni érezhető mértékben, szerintem nem hiteles, amikor így felszólalnak. Mi viszont azt mondtuk, hogy valóban a segélyek világából legyen egy érezhető lépés a közfoglalkoztatás, és a közfoglalkoztatásból legyen egy érezhető lépés anyagilag előre, amikor valakinek piaci alapú munkahelye van.

Többet fordítunk a rászorulók segélyezésére. És itt voltunk közösen, egy éjszakán keresztül, és még nappalokon keresztül is vitatkoztunk erről, amikor elmondtuk többször önöknek, hogy a szociális ráfordításaink aránya több mint háromszorosa a 2010-esnek. 1001 milliárd forinttal emeltük meg a 2010-eshez képest az elfogadott költségvetésben a szociális ráfordítási sorokat. Tehát segítünk azoknak is, akiknek élethelyzetüknél fogva segítségre van szükségük, mert nem munkaképesek, vagy valamilyen olyan élethelyzetbe keveredtek, amikor az államnak segíteni kell.

Önök egy hónapja mást sem szajkóznak, mint hogy az állam ezt a fajta kötelezettségét most egy törvénymódosítással kiiktatja, ami effektíve nem igaz! Egy olyan törvénymódosításra, amiben azt fogalmaztuk meg, hogy ha senki nem tud egy emberen segíteni  sem önmaga, sem a családja, sem a települése, sem egy karitatív szervezet, sem az egyház, sem senki , akkor mindig ott lesz a magyar állam, aki kiáll a magyar emberekért. Mi ezt fogadtuk el egy törvényjavaslatban, és önök ennek pont az ellenkezőjét szajkózzák itt már hetek-hónapok óta. De majd kiderül, hogy az élet pont az ellenkezője lesz, mint amit önök mondanak.

Ezért mindenkinek segítünk, akinek segítségre van szüksége, és ehhez képest hoztuk be a közfoglalkoztatást, amit szintén támadott a baloldal, pedig akkor, amikor igazán nehéz helyzet volt, 200 ezer embernek adott megélhetést  200 ezer embernek! Önök azt is teleharsogták a médiában nyáron és ősszel, hogy jövőre megszűnik a közfoglalkoztatás, miközben az elfogadott költségvetésben 110 milliárd forint szerepelt benne. Bejöttek a parlamentbe, megnyomták a „nem” gombot arra a költségvetésre, amiben 110 milliárd forint szerepel közfoglalkoztatásra, majd tartottak egy sajtótájékoztatót, hogy megszűnik jövőre Magyarországon a közfoglalkoztatás, mert nincs rá költségvetési fedezet; miközben még 7 milliárd forint többletet is adott a kormány, hogy ami közfoglalkoztatási program átcsúszik az idei őszről a jövő év tavaszig, az is zavartalanul folytatódni tudjon tovább, tisztelt képviselő úr.

Az önök hitelessége ebben a kérdésben is pont annyi, mint az éhségmenetben. Talán lehet, hogy ön is ott volt. Ott volt ön előtt Simon Gábor. Ott menetelt vastag dzsekijében, zsebében pedig a 200 millió forintos bankszámlakivonat. Ön pedig azt mondja, hogy a minimálbért erőteljesebben kell emelni, amikor önöknél vékonyabban senki sem emelte a minimálbért. A mostani kampánynál durvább kijelentés a minimálbérről harminc éve nem hangzott el, mert a vezető politikusok közül senki nem mondta azt Magyarországon harminc éve, hogy a minimálbért el kell törölni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), csak a dollárbaloldal miniszterelnök-jelöltje. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   25-28   29-32   33-38      Ülésnap adatai