A felszólalás szövege:

ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Megkérem képviselőtársaimat, hogy szíveskedjenek helyüket elfoglalni. Megkezdjük munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés nyári 2. rendkívüli ülésének 3. ülésnapját megnyitom.

Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Mihálffy Béla és Berki Sándor jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend szerinti határozathozatalokkal folytatjuk munkánkat. Kérem, amint elfoglalták helyüket, ellenőrizzék, hogy a kártyájukat elhelyeztéke a szavazatszámláló gépben.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló T/4181. számú törvényjavaslat zárószavazása. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény és a határozati házszabály rendelkezései alapján az Országgyűlés elnöke az előterjesztő által benyújtott T/4181/471. számú egységes költségvetésitörvény-javaslatot megküldte a Költségvetési Tanács elnökének. A tanács előzetes hozzájárulás megadásáról szóló véleménye T/4181/479. számon a hálózaton elérhető.

Köszöntöm dr. Kovács Árpád urat, a Költségvetési Tanács elnökét, akinek a határozati házszabály 96. § (2a) bekezdése alapján most megadom a szót. Elnök úr, parancsoljon!

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! (Zaj.  Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter és Államtitkár Urak! Az Országgyűlés elnöke 2023. július 3-án megküldte a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló egységes törvényjavaslatot, kérve a Költségvetési Tanács véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a törvényjavaslat zárószavazásához.

A tanács a vizsgálata alapján a 2023. július 6-án tartott ülésén az alábbi határozatot hozta. Megállapította, hogy az egységes költségvetésitörvény-javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel azonos összegben csökkentik a központi alrendszer 2024. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. Ebből következően az államadósság tervezett összege és hasonlóan az úgynevezett eredményszemléletű hiány sem módosul.

A tanács nyugtázta, hogy a költségvetési bevételek teljesítéséhez szükséges adójogi és a bírságtételek növelésére vonatkozó törvényjavaslatokat az Országgyűlés megszavazta, és az elfogadott módosítások csak csekély mértékben növelik a kiadások túlteljesülésének kockázatát.

A tanács a 2024. év december 31-ére tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló egységes költségvetésitörvény-javaslatban tervezett 66,7 százalékos mértékét tudomásul vette; az a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett megállapítva, összhangban a törvényjavaslat alapját képező gazdasági és államháztartási folyamatokkal. Miután a 2024. év végére számított államadósság-mutató értéke 3 százalékponttal kisebb a 2023. év végére várt értéknél, az Alaptörvény követelménye teljesül. A tanács így a stabilitási törvény vonatkozó előírásainak megfelelően hozzájárulását adta a 2024. évi központi költségvetés elfogadásához.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízását teljesítve, röviden indokoljam annak határozatát. (Zaj.  Az elnök csenget.) Az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.” E szabálynak a törvényjavaslat a fennálló kockázatok ismeretében is megfelel.

A stabilitási törvény is rendel előírást az adósságra vonatkozóan, amely szerint az államadósság GDP-arányos mértékét legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni. Az egységes törvényjavaslat szerint  amennyiben a körülmények végül is nem a jelzett kockázatok bekövetkezéséhez vezetnek  e mutató jövőre ennél jóval nagyobb mértékben mérséklődhet.

A tanács mérlegelése alapján úgy vélte: az államadósság-mutató jelentős mértékű tervezett csökkenése számottevő tartalékot biztosít ahhoz, hogy a jelzett kockázatok alapvetően ne veszélyeztessék az államadósság-mutató mérséklődését. A tanács mindebből következően adhatta meg az előzetes hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Érzékelte, hogy azonos összegben, 20,5 milliárd forinttal csökkentik a központi alrendszer 2024. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. A törvényjavaslat bevételi előirányzatainak teljesülése több adózási és más törvény módosítását tette szükségessé. A tanács nyugtázza, hogy ezeket a módosításokat az Országgyűlés elfogadta.

A tanács, figyelembe véve a kormánynak a költségvetés tervezetéhez tett észrevételére adott válaszát is, úgy ítéli meg, hogy a költségvetési törvény tervezetében megfogalmazott figyelemfelhívásai közül többre ez alkalommal is végül emlékeztetnie kell. Ezek közül hangsúlyos a 2023-as vártnál alacsonyabb lakossági fogyasztás, az előre jelzettnél magasabb infláció és az ezek 2024. évi költségvetési kiadása és kihatása miatti kockázat.

(10.40)

A tanács úgy látta, hogy az infláció csökkenése 2023 februárjában megkezdődött, és a januári csúcshoz képest egyre markánsabb dezinfláció bontakozik ki. A költségvetés által az idei évre előre jelzett 15 százalékos átlagos éves infláció azonban várhatóan így is magasabb lesz, ez növeli annak a valószínűségét, hogy 2023 novemberében pótlólagos nyugdíjemelésre kerüljön sor, megemelve egyúttal a 2024. évi nyugdíjkiadások bázisát is. A belföldi fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése pedig együtt járhat a 2023. évi áfabevételeknek a tervezettnél kisebb mértékű növekedésével, ami rontja a 2024. évi előirányzat bázisát.

A tanács fenntartotta azt az észrevételét is, hogy célzott takarékossági és feladatracionalizáló intézkedések nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szervek működőképességének megőrzése a 2024. év folyamán nagymértékű, nem tervezett kiadásokat tehet szükségessé. Mivel a költségvetés számol a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklus kohéziós és helyreállítási forrásaival, így a tanács a költségvetés végrehajtásához változatlanul szükségesnek ítélte azt is, hogy azok a tervezett időben és összegben érkezzenek meg.

Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési Tanács a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítésének költségvetésből történő mellőzését végül azért vehette tudomásul, mert a pénzügyminiszter úr 2023. július 3-án kelt levele szerint a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetve úgy döntött, hogy kezdeményezni fogja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. Az Európai Központi Bankkal még egyeztetést kívánó módosítási szándék szerint a jegybanki negatív saját tőkét elsősorban a későbbi években várható pozitív eredménnyel szükséges ellentételezni. Ennek eredményeképpen tényleges veszteségtérítésre a következő években nem kerülne sor, így az 2024-ben nem veszélyeztetné a GDP 2,9 százalékában előirányzott hiánycél teljesítését.

Tisztelt Országgyűlés! Amikor megköszönöm szíves figyelmüket, engedjék meg, hogy ezúttal is kívánjak önöknek feltöltődést, pihenést hozó kellemes nyarat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a zárószavazás következik. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/4181/471. számú egységes költségvetésitörvény-javaslatot. Kérem, most szavazzanak. (Szavazás.)

Az Országgyűlés az egységes költségvetésitörvény-javaslatot 121 igen szavazattal, 44 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény módosításáról szóló T/4545. számú törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás. Emlékeztetem önöket, hogy hétfői döntésünknek megfelelően a törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés. A Törvényalkotási Bizottság összegző módosító javaslatát T/4545/3. számon, összegző jelentését pedig T/4545/4. számon terjesztette elő.

Most az összegző módosító javaslatról döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a Törvényalkotási Bizottság T/4545/3. számú összegző módosító javaslatát. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 122 igen szavazattal, 35 nem szavazat ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Most a zárószavazás következik, melynek során a törvényjavaslatnak az összegző módosító javaslattal módosított szövegéről döntünk. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae a T/4545. számú törvényjavaslat összegző módosító javaslattal módosított szövegét. Kérem, most szavazzanak! (Szavazás.)

Az Országgyűlés az összegző módosító javaslatot 122 igen szavazattal, 35 nem szavazat ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalok végére értünk, most kétperces technikai szünetet rendelek el. Akik távoznak, kellemes nyári pihenést és jó munkát kívánok. (Számos képviselő elhagyja az üléstermet.)

(Szünet: 10.47-10.49

Elnök: Jakab István

Jegyzők: Mihálffy Béla és Berki Sándor)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére érve most a napirend utáni felszólalások következnek. Megvárom a történelmi fotók elkészültét, ezt követően kérem tisztelettel képviselőtársaimat, akik már nem kívánnak részt venni a további munkánkban, ők, ha lehet, csendben hagyják el az üléstermet. Köszönöm.

Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, Mi Hazánk képviselőcsoport: „Aktuális közügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

(10.50)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szivárványos zászló kerülhet az iskolákra és óvodákra is az önkormányzatok után. Miután hiába kezdeményeztem törvényjavaslatomban az LMBTQP-jelkép középületekre tűzésének tilalmát, azt senki sem támogatta az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában, sajnos a kormánypártok is leszavazták. Hasonlóan a Mi Hazánk az egyetlen párt, amelyik a homoszexuálispropaganda-felvonulás betiltását követeli, hiszen mi a már mindenféle szexuális devianciát népszerűsítő felvonulások ügyében sem Gyurcsányék támogató, sem Orbánék tűrő politikáját nem támogatjuk, a tiltást szorgalmazzuk.

Tiltani mégis mindig csak az ellentüntetéseinket sikerül a kormányzatnak, mely idén ismét letérdelt a homoszexuális-lobbi előtt. Provokatív vonulásuk helyett a Mi Hazánk Mozgalom ellendemonstrációját tiltotta be a rendőrség, noha a lehetséges első másodpercben, ugyanakkor nyújtotta be mindkét fél a bejelentését. Az LMBTQP-propaganda-felvonulás szervezői hálát adhatnak a Fidesz kétharmados győzelméért, mert így a vonaglást hatóságilag nem tiltják be.

Az úgynevezett gyermekvédelmi törvény szerint sem volna szabad a homoszexuális propagandát gyermekek számára is látható módon folytatni, de valójában a kormány ugyanúgy tűri azt, miként a szivárványos zászló kitűzését közintézményekre. Szemfényvesztés a gyermekvédelmi törvény!

A garázdaság definícióját is kimeríti a homoszexuálispropaganda-felvonulás, hiszen számos olyan, kirívóan közösségellenes magatartás történik, mely másokban megbotránkozást kelt. Feljelentéseinket mégis rendre elutasítják.

Dr. Falus András genetikus, akadémikus is egyértelművé tette, hogy a homoszexualitás terén, idézem: „A genetikai háttér megléte fokozott hajlamot és nem végzetet jelent.” A homoszexuálisok szaporodásának módja tehát egyértelműen a propaganda (Dr. Apáti István felnevet.), melynek véget vetne a Mi Hazánk, hogy legalább a divat-homoszexuálisok számát csökkentsük. Ez a szexuális deviancia természetellenes biológiai zsákutca; mint valami drog, ideig-óráig szerezhet örömet egyeseknek, de tartós boldogságot széles körben nem.

Tárkányi Ákos, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet volt tudományos főmunkatársa egyik tanulmányában rögzítette: egy tizenéves homoszexuálisokat vizsgáló tanulmány eredményei szerint közöttük kilencszer olyan gyakori volt az alkohol, 19-szer olyan gyakori a kokain rendszeres fogyasztása és másfélszer olyan gyakori volt az öngyilkossági kísérlet, mint a magukat nem homoszexuálisnak valló fiatalok között. Tehát empirikusan is igazolható, hogy a homoszexualitás nem boldogít, de gyógyítható. Pszichoterápiával fokozatosan kialakítható a heteroszexuális beállítódás. Sok volt homoszexuális ma boldog heteroszexuális házasságban él. Én nem fosztanám meg őket ettől a lehetőségtől, tehát a gyógyulástól. Tudom, a homoszexuális-lobbi szerint ez nem betegség, de vajon jóe, hogy a mentális zavarral küzdők határozzák meg magukról, hogy betegek vagy sem.

Beteg büszkeség. Nézzünk egy kis lapszemlét! Egy fával közösült egy férfi járókelők szeme láttára Debrecenben. Dendrofília, vagy mi ez?  én nem vagyok LMBTQXYZ-szakértő. (Dr. Apáti István felnevet.) Egy másik hír, hogy autóval fajtalankodott egy férfi, az esetről a térfigyelő kamera felvétele is előkerült, miután tucatnyi kocsi tanknyílását tette tönkre. Mechanofília, vagy mi a franc ez?! Van még nekrofília, és folytathatnánk az LMBT-vel kezdődött mozaikszót hosszasan. Esetleg támogatják majd az emberevést is?!  végül is az is csak egy táplálkozási szokás!

Átverés, átverés az, tisztelt Országgyűlés, hogy az LMBTQstb.-lobbi egy boldog, vidám, pozitív közösségnek mutatja magát, akik csak a jogaikat akarják. A valóság az, hogy ennek a vezetői beteg, torz lelkű, sérült társaság, mely bosszút akar állni a normálisokon, a sikereseken, az egészségeseken. A homoszexualizmus agresszív mozgalma által hirdetett beteg büszkeséggel szemben méltósággal kellene viseljék sorsukat, nem kéne kérkedjenek a devianciájukkal, normálisnak hazudva azt, ami nem az, és nem kéne gyermekek örökbefogadását sem követelniük, úgy, hogy közben nem is akarnak normális párkapcsolatban élni. A jogaik most is egyenlőek, de többletjogokat nem támogat a Mi Hazánk Mozgalom, ellenezzük a természetellenes, beteges devianciák törvényesítését, a homoszexuális párok házasságkötésétől kezdve a pedofíliáig mindet; hadd ne soroljam!

Tisztelt Országgyűlés! Bizony, a szexuális devianciával élőknek pontosan ugyanannyi joguk van, mint bármelyik másik embernek. Például akármelyik homoszexuális férfi feleségül vehet egy nőt, lehet gyerekük is, akit az állam nem fog elvenni tőlük pusztán azért, mert a férjnek szexuális devianciája van. Semmilyen joghátrányuk nincsen a többi emberhez képest. Ők többletjogokat követelnek, amiket viszont nem engedhetünk meg az LMBTQP-mozgalomnak. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Vitályos Eszter képviselő asszony, miniszterhelyettes, Fidesz-képviselőcsoport: „Miképpen alakul a közlekedés fejlesztése a Pilis-Dunakanyarban?” Öné a szó, miniszterhelyettes asszony.

VITÁLYOS ESZTER (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Drága Pilis-Dunakanyar! A mai világ sokat beszél az egyenlőségről, de sokkal kevesebbet az igazságosságról. Pál Feri atya előadásaiban gyakorta mondja: ami egyenlő, nem biztos, hogy igazságos, és ami igazságos, az nem feltétlenül egyenlő.

2021-ben a pilis-dunakanyari emberek megkérdezésével 2030-ig szóló dinamikus stratégiát alkottunk, amelyből kiderült, hogy az otthonunk lakóinak 86 százaléka, vagyis elsöprő többsége szerint a közlekedésfejlesztés a legfontosabb feladat a régiónkban. A tisztelt Háznak tudnia kell, hogy az elmúlt évtizedekben 115 ezer főre növekedett térségünk lakossága, ugyanakkor a mai napig a nyolcvanas évek infrastruktúráját vagyunk kénytelenek használni a közlekedésben. Mára a 10-es és a 11-es számú főútjaink napi forgalma a százezres nagyságrendet súrolja.

Hiszem, hogy a lakosságszám-növekedésre lehetőségként is lehet tekinteni. Én olyan családokat, olyan fiatal munkavállalókat és kisgyermekes szülőket látok, akik otthonuknak választották ezt a csodás vidéket, óvni és továbbadni szeretnék azt a következő generációnak. Higgyék el, mi a Pilis-Dunakanyarban nem kifogásokat, hanem megoldásokat keresünk, és ehhez kérünk segítséget.

Agglomerációs térségként a baloldali kormányok alatt az európai uniós fejlesztések java részéből kiestünk, és ez minden volt, azt gondolom, csak nem igazságos. Végül nagy küzdelem árán kijártuk Brüsszelben, hogy leválhassunk Budapestről, ám az uniós pénzeket  az ellenzéki kollégák hathatós közbenjárására  azóta sem kaptuk meg; ez minden, csak nem igazságos. Majd jött a háború, az energiaválság, a szankciós gazdasági nehézségek, és a kormánynak döntenie kellett a védelem költségvetése mellett.

Ekkor ismét megértően biccentettünk, és saját kezünkbe vettük a sorsunk. Akciótervet dolgoztunk ki, és megpróbáljuk alternatív megoldásokkal átvészelni ezt az időszakot. A térség legnagyobb érintett településeinek  Szentendre, Budakalász és Pomáz  polgármestereivel többször is asztalhoz ültünk a minisztériumi illetékesekkel.

Az Átölel a Pilis-Dunakanyar Szövetség vonatkozó munkacsoportja számtalan alternatívát dolgozott ki, és javaslatot tett a tervezések megindítására vagy folytatására, a közlekedésszervezés észszerűsítésére. A kormányzat segítségével valóban igyekszünk tehermentesíteni a főútjainkat, ezért rendkívül fontos számunkra: a vasúthálózat fejlesztése, az emeletes motorvonatok beállítása, a vízi közlekedés, a HÉV és a kerékpáros-közlekedési infrastruktúra is, de az agglomeráció legnagyobb gondja továbbra is a főutak telítettsége.

Tisztelt Ház! A pilis-dunakanyari emberek okosak, szorgalmasak és összetartóak. Megértjük, hogy egyenlően felfüggesztették és felülvizsgálják a kormányzati beruházásokat. Örömmel konstatáltuk, hogy a szentendrei HÉV fejlesztése mindezek mellett is elindulhat, ugyanakkor határozottan kérem a közlekedési kormányzatot, hogy az igazságosság szempontjai szerint a beruházási tervben vegyék figyelembe az agglomerációban élők kéréseit. Az ellenzéket pedig ugyanezzel a határozottsággal arra kérem, hogy ne akadályozza tovább az országnak járó uniós pénzek megérkezését.

Az előttünk álló időszak egyetlen járható útja a cselekvés és az együttműködés útja, ebben kérem szíves támogatásukat. Én, ahogyan eddig is, ezután is ennek szellemében dolgozom a Pilis-Dunakanyarban élőkért. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

(11.00)

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes asszony. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt képviselő úr, LMP-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Néhány perccel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés többsége a jövő évi költségvetést, és pontosan ismerjük az idei évi költségvetés számait. Ezek azok a számok, amelyek világosan megmutatják, hogy a kormány politikája pontosan mit takar, milyen lépéseket tesz meg a kormány és milyen lépéseket nem tesz meg. Ezekből a számokból sajnos pontosan levezethető, hogy mi lesz a következménye ennek a politikának. Ezt most egy bizonyos szempontból, a vízgazdálkodás, a vízügyek szempontjából szeretném röviden értékelni.

Ezek a döntések azt mutatják, hogy a kormány konkrétan lemondott Magyarországon az ivóvízellátás biztonságáról, a kormány lemondott továbbá a felszín alatti vízkincsünk megóvásáról és egyelőre folytatja Magyarország kiszárítását, Magyarország lecsapolását. Az állításaimat számokkal is szeretném alátámasztani. Pontosan tudjuk, hogy a magyarországi ivóvízellátást biztosító víziközműrendszer az összeomlás szélén van. Ezt nem ellenzéki politikusok állítják, hanem szakemberek, és ezt sajnos tapasztalhatja mindenki szerte az országban a gyakorlatban.

2010-ben egy valóban rendkívül rossz kormányzás után egy nagyon nehéz örökséget vett át ez a kormány, de azóta sajnos tovább romlott az ágazat helyzete. Azóta megduplázódott a csőtörések, a meghibásodások száma, ma már 20 százalék alatt van a megfelelő minősítésű vízrendszerek aránya, és a 25 százalékot közelíti a hálózati veszteség, tehát a megtermelt ivóvíz közel 20 százaléka a rossz csővezetékek miatt egyszerűen felhasználás nélkül elfolyik. Most már a miniszterelnök úr is elismerte, hogy minimum 3000 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy ezt a rendszert középtávon biztosan működtetni lehessen.

Szerte az országban, azt gondolom, mindannyian tapasztaljuk, hogy egyre súlyosabbak a problémák, egyre több a csőtörés, és most a nyári időszakban tarthatunk tőle, hogy egyre több helyen lesz majd ismét az országban akár napokon keresztül vízhiány. Az egyik legdurvább példa, amit megtapasztalhatunk mindannyian, az Szigetvár esete. Itt látható, hogy olyan szintűek voltak már a rendszerproblémák, hogy konkrétan, beavatkozás révén most már hosszú-hosszú ideje egy jelentős városrészben konkrétan nem működik, nem használható vezetékes ivóvízellátás, és egyelőre nem látjuk, hogy ezt a kérdést meg tudnák oldani a szakemberek.

Ebben a helyzetben teljesen világos, hogy az a fajta kikényszerített államosítás, amit a kormány előrevetített, semmiféle megoldást nem jelent. Ezt, úgy tapasztalom, már belátták azok az önkormányzatok is, amelyek önként átadták a víziközművagyont a kormánynak, és helyeselhetik saját döntésüket azok a városok, az a sok város, egyébként köztük kormánypárti városok is, akik nem adták át a víziközművagyont. Sem az idei évi, sem a jövő évi költségvetésben nem jelennek meg azok a források, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt az összeomlás szélén álló víziközmű-hálózatot egyrészt a gazdasági problémák miatt talpon lehessen tartani, másrészt a leromló infrastruktúra tekintetében érdemi karbantartási munkákat lehessen elindítani. Csak az idei évben, ezt jeleztük, és már az idei évi költségvetéshez is benyújtottunk módosítót, 200 milliárd többletre lenne szükség, és a jövő évi költségvetésben is ilyen többletösszegekre lenne szükség ahhoz, hogy érdemi karbantartási munkát el lehessen indítani.

Amit látunk a jövő évi költségvetésben, az egy 50 milliárdos tétel, amely konkrétan egy iparfejlesztés, egy akkumulátorgyár vízigényének az ellátásához kapcsolódik. Ezt tapasztaljuk máshol is, hogy az idei évi költségvetésben néhány milliárd forint szerepel a magyar emberek ivóvízellátását biztosító víziközműrendszer karbantartási munkáinak támogatásához, ezzel szemben a gödi akkumulátorgyár esetében 30 milliárdból épít a kormány víziközműveket, az iváncsai gyár esetében egy hasonló összeget, szintén 30 milliárdot költenek az adófizetők pénzéből. Ez a rendszer így nem fog tudni fennmaradni, nem fog tudni működni, és ennek az ivóvízellátás rendszerének középtávú összeomlása mellett bizony nagyon komoly hatása lesz a felszín alatti vizek, vízbázisaink védelmére, ugyanis egyre inkább sajnos veszélybe kerülnek ezek a vízbázisok, már most is kockázatosak. Azt is egyértelművé kell tenni mindenkinek, hogy ha elszennyeződnek ezek a vízbázisok, az helyreállíthatatlan károsodást fog okozni. Ez elképesztő felelőtlenség meggyőződésünk szerint a kormány részéről.

A másik oldalon az is egy nagyon komoly mulasztás, hogy ugyan már szavak szintjén egyre inkább elismeri a szakma és a kormányzat is, hogy elfogadhatatlan és káros az a fajta vízgazdálkodás, amely hosszú ideje érvényesül Magyarországon, jelenleg is több víz folyik ki az országból, mint amennyi beérkezik. Gyakorlatilag az ország kiszárítása, az ország lecsapolása folyik. Itt teljesen más szemléletre lenne szükség, egy vízmegtartó vízgazdálkodásra lenne szükség a vizek gyors elvezetése helyett, és alapvetően a táji vízvisszatartást kellene megvalósítani. Ennek igen jelentős infrastrukturális költségei nem lennének, de ami szükséges, azt sem biztosítja a kormány. Mi a legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy azt a fajta szakmai párbeszédet, ami legalább már elindult, folytassuk, és segítsünk abban, hogy a táji vízvisszatartás rendszerét alátámasztó és ezt bemutató szakemberek egyre inkább le tudjanak ülni egy asztalhoz a döntéshozókkal, hogy a magyar fiatalok, a magyar nemzet jövője szempontjából alapvető fontosságú feladatot el tudjuk végezni. Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Jakab Péter képviselő úr, független: „Maradok a Nép Pártján!” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

JAKAB PÉTER (független): Köszönöm szépen. Képviselőtársak! Az a helyzet, hogy önöknek azért van némi elszámolnivalójuk. Tudják, ugye? Nem felém, félreértés ne essék, hanem a nép felé. Mert önök a választások előtt mégiscsak ígértek valamit. Emlékeznek még? Azt ígérték, hogy ha folytathatják a kormányzást, itt nem lesz megszorítás, lesz pénz mindenre. Ezt ígérték? Ezt ígérték. Képviselőtársak, önök hazudtak, önök átverték a saját népüket. Itt pénz nincs, megszorítás van. A rezsicsökkentésből brutális gázáremelés lett, élelmiszer-drágulásban a világon mi vagyunk a tizedikek, az infláció nagyobb nálunk, mint a háború sújtotta Ukrajnában, a megtakarításokat megadóztatják, a benzin adóját emelik, a fizetés, a nyugdíj kevesebbet ér ma, mint egy évvel ezelőtt. Tudják, hogy hívják ezt mind egy szóval? Úgy, hogy megszorítás.

Hogy önök is értsék: Magyarország nem előre megy, hanem hátra. Képviselőtársak, ha önökben most lenne egy csöppnyi gerinc, egy csöppnyi becsület, akkor kiállnának a nép elé, bocsánatot kérnének, és megadnák az embereknek azt a lehetőséget, hogy új választáson döntsenek az ország sorsáról. Új választáson döntsék el: maradjon a Fidesz, maradjon a megszorítás, vagy jöjjön végre egy szakértői kormány, amely hazahozza az uniós pénzeket, és elkezdi a valódi válságkezelést. Mert egészen addig, amíg ezt az országot egy tolvaj vezeti, ide uniós pénz nem fog jönni. Ezt önök is tudják, én is tudom, mindannyian tudjuk. Önöket nyilván nem érdekli.

ELNÖK: Képviselő úr, az ország házában beszél! Ehhez tartsa magát, kérem önt!

JAKAB PÉTER (független): Akkor ennek fényében folytatom. Tehát, képviselőtársak, önöknek elment a józan eszük. Tolvajra itt senki nem fog közpénzt bízni. Még egyszer mondom: mindannyian tudjuk, csak ez önöket nem érdekli. Nyilván azért nem érdekli, mert úgy vannak vele, hogy végül is tök mindegy, hogy Brüsszelből jön a pénz vagy Mari néni pénztárcájából, az a lényeg, hogy a nap végén ez a pénz az önök zsebében kössön ki. Ha Brüsszel nem ad pénzt, elveszik a magyaroktól. Minél drágább az élet, annál többet, hogy aztán építhessék a stadionokat meg a kisvonatot, meg a hatvanpusztai birtokot, meg a miniszterelnök mehessen katonai repülőgéppel rokonlátogatóba.

Hozzám meg közben folyamatosan jönnek a népek, hogy Péter, ha legközelebb találkozol ezzel a Viktor gyerekkel, kérdezd már meg tőle, de komolyan, hogy azt a sok-sok pénzt, amit 13 év alatt elvett tőlünk, azt a sírba is magával viszi. Kérdezd már meg tőle, hogy nem lopott még eleget, nincs még mindig elég pénze! Nyilván a választ mindannyian tudjuk: ez miniszterelnök úrnak alapvetően már nem a pénzről szól, az már megvan, egy országot lopott magának, ez a hatalomról szól. Őfelsége azt akarja, hogy az egész világ ismerje az ő nevét, és az a helyzet, hogy lassan ismeri is. Pont úgy, mint ahogy a Micimackó csoport legrosszabb gyerekét is ismeri mindenki, mert ő az, aki állandóan kiönti a kakaót, meg felborítja az asztalt. Hát, mindenki tudja, hogy ki az a Viktorka, csak senki nem akar mellé ülni. Ez a helyzet.

Önök azt érték el, hogy ma már a saját nyugati szövetségeseik nem nagyon hajlandók velünk egy asztalhoz ülni, mert azt látják, hogy a magyar miniszterelnök nem beszámítható. Rossz ezt kimondani, képviselőtársak! De Orbán Viktor szó szerint belebolondult a hatalomba, a hatalom rabjává vált…

ELNÖK: Képviselő úr!

JAKAB PÉTER (független): …és erre most már rámegy az egész ország. Ez a helyzet.

ELNÖK: Képviselő úr (Jakab Péter: Van javaslatom is, elnök úr!), meg fogom öntől vonni a szót, amennyiben ezt a pamfletet így nem fejezi be! Az ország házában beszél, ahhoz méltó módon beszéljen, megkérem önt!

JAKAB PÉTER (független): Uram, mondom a javaslatot! Tehát a Nép Pártján azt javasolja, és ha kell, akkor ezért tényleg uniós szinten küzdeni fogunk, hogy egy ember maximum kétszer lehessen miniszterelnök, utána pihi  vagy kezelés. Nyilván miniszterelnök úrnak az utóbbi. Képviselőtársak, támogatják? Mert a nép igen és én is. Maradok a nép pártján!

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Nyitrai Zsolt képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó.

NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. Napirend utáni felszólalásomban a nyári ülésszak zárásaként mindenkit érintő aktuális kérdésekről kívánok szólni.

A magyar Országgyűlés percekkel ezelőtt fogadta el hazánk, Magyarország 2024. évi költségvetését. Az a szisztéma, amelyre az Orbán-kormány állt rá, nevezetesen, hogy nem az év utolsó napjaiban, hanem még nyáron elfogadjuk a következő évi költségvetést, megítélésem szerint egy kiszámíthatóságot, tervezhetőséget és biztonságot ad a költségvetés tekintetében az önkormányzatoknak, az államnak, a magyarországi közösségeknek, különböző társadalmi csoportoknak.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Azt mindenkinek látni kell, hogy ez a most elfogadott költségvetés nagyon nehéz körülmények között készült: a szomszédságunkban több mint egy esztendeje háború dúl, erre Brüsszel rosszul reagált, szankciókat vezetett be, amely szankciók csak még nehezebb helyzetbe hozták az embereket, azokat az embereket, akik nem tehetnek egyébként semmiről. A szankciókat világszerte infláció követte.

Ezen a ponton is hangsúlyozom, hogy Magyarország Kormánya, a magyar emberek döntő többsége a béke pártján áll. Az látszik, hogy az eddigi elhibázott szankciók nem vittek közelebb bennünket a háború végéhez, azonnali fegyverszünetre, béketárgyalásra és békére van szükség ahhoz, hogy ne legyen több felesleges katonai és civil áldozat. A béke azonnal letöri a magas energiaárakat és az inflációt.

Tisztelt Országgyűlés! Ilyen helyzetben fogadtuk el hát a következő évi költségvetést. Ez a védelem költségvetése, egy védelmi költségvetés, amely ebben a helyzetben megvédi az ország biztonságát, a családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és biztosítja a rezsivédelmet. Magyarország Kormánya ilyen helyzetben sem enged az elveiből, odafigyelünk a családokra, kiállunk a nyugdíjasokért és az ő juttatásaikért.

Tisztelt Képviselőtársaim! A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika miatt egész Európában jelentősen megemelkedtek az energiaárak. A 2013 óta fenntartott rezsivédelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban a magyar családok fizetik a legolcsóbb energiaárakat az egész Európai Unióban.

Ez a rezsivédelem nyugdíjas honfitársainknak is nagy segítséget ad, hiszen így több forint maradhat a pénztárcájukban. Hazánkban több mint kétmillió nyugdíjas él. Az Orbán Viktor vezette polgári kormány még 2010 előtt kötött szövetséget a nyugdíjasokkal; akkor azt mondtuk, hogy történjen bármi az országon belül vagy az országon kívül, mindig kiállunk a nyugdíjasok érdekeiért, és megvédjük a juttatásaikat. Ez így is történt, hiszen például megemelt formában visszaadtuk a baloldal által korábban elvett 13. havi nyugdíjat.

Ha megnézzük a nyugdíjak alakulását 2010 óta, akkor azt tudom mondani, hogy míg egy átlagos nyugdíj összege 2010-ben 97 ezer forint, addig 2023 júniusában ez több mint 209 ezer forint. Eddig öt alkalommal tudtunk nyugdíjprémiumot fizetni a nyugdíjasoknak. Ez, azt gondolom, nagyon komoly segítség volt nekik a mindennapokban. És ezen a ponton hangsúlyozom azt is, hogy a nyugdíjprémiummal kapcsolatos szabályok ugyanezek voltak a baloldali kormányok idején, a baloldali kormányok mégsem fizettek soha, egyetlenegy alkalommal sem nyugdíjprémiumot az idősek számára.

Összességében elmondhatjuk tehát, hogy Magyarország Kormánya az emberek oldalán áll, a nyugdíjasok pártján áll, kiáll az érdekeikért és a juttatásaikért, és a most elfogadott költségvetés szintén biztosítja a nyugdíjasoknak azt a támogatást, amit korábban megígértünk. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport: „Meddig még?” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elfogadott költségvetést követően a kormánypárti képviselők  nyilván a saját szemszögükből  több irányból meg fogják dicsérni azt a csomagot, amit megszavaztak, ugyanakkor fel kell hívnom rá a figyelmet, hogy számos ponton hiányzik a magyar jövő és hiányzik a jövőkép ebből a költségvetésből, példának okáért a normális béreket megcélzó javaslatok szinte teljes egészében, és a magyar fiataloknak szóló olyan üzenetek, amelyek egy tisztességes, szebb jövő irányába mutatnának. Gondoljunk itt például a lakhatás területére, ahol egy állami hátterű bérlakásprogram évek óta, mondhatnám, lassan évtizedes távlatban hiányzik, de ugyanígy a kényszerből, a magasabb bevétel és a magasabb fizetés kényszere miatt külföldre költözött magyarokat hazacsábító, hazacsalogató programpontok sem jelennek meg ebben a költségvetésben.

Márpedig a lakhatás egy luxuscikk lett Magyarországon, európai összevetésben a fizetésekhez képest talán itt a legdrágább egy albérletet fizetni, Budapesten átlagosan már 225 ezer forint egy albérlet díja. Ha összevetjük ezt a meglehetősen szerény fizetésekkel, amelyek mögött talán már csak a bolgár fizetések lelhetők föl a statisztikában, akkor azt látjuk, hogy szinte kitermelhetetlen egy, az életét kezdő vagy családalapításban gondolkodó fiatal vagy akár fiatal pár számára az, hogy a lakhatáson túl bármi másra gondoljon.

Azt is látjuk, hogy ilyen horrorkerületek is megjelentek a fővárosban, az V. és a II. kerületben 320-330 ezer forintos albérletek is tulajdonképpen hétköznapivá váltak, ami rémisztő.

Sokan gondolhatnánk azt, hogy fővárosi a probléma, de egyáltalán nem így van. A megyeszékhelyek közül, bár jelentős eltérések mutatkoznak, Veszprém, Szombathely, Tatabánya, Székesfehérvár és más városok, akár Debrecen, 150 és 175 ezer forint közötti átlagos albérleti díjak környékén mozognak, és Miskolc, Békéscsaba, Salgótarján tekintetében is nagyon-nagyon ritka a 100 ezer forint alatti albérlet, plusz rezsi.

Láthatjuk, hogy ha a nagyon-nagyon szerény fizetésekkel vetjük össze mindezt, akkor egy magyar fiatal számára a kényszerből külföldre vándorláson kívül talán csak az marad, hogy bankhitelesként töltsön 15 vagy 20 évet. De a kormány már a lakáscélú előtakarékosság állami támogatását is megszüntette, tehát nagyon sokan már akár bankhitelessé sem tudnak válni, hiszen az önrészt sem tudják összetakarékoskodni.

Eközben az ingatlanárak robbannak: a 2015-ös szintet száznak véve a hazai lakásárindex elérte a 256 százalékot.

Brutális árrobbanáson vagyunk túl, és még mindig nincsen bérlakásprogram. Mi majdnem egy évtizede letettük az asztalra a megoldást. A „Mi Várunk” bérlakásprogram alkalmas lenne arra, hogy évente 5-10 ezer új építésű bérlakást emeljen; ezeket maximum a piaci ár feléért tennénk beköltözhetővé. Néhány év után pedig meg kell vizsgálni, hogy bekerülési költségen hogyan tudnak ezek az ingatlanok az érintett magyar családok tulajdonává válni a szülőföldön való boldogulás reményében, a kényszerből külföldre távozás ellenében.

Azt is le kell szögeznünk, hogy van Magyarországon 600 ezer üres ingatlan. Nyilván épeszű ember a magántulajdonúakhoz nem akar nyúlni, bár vannak próbálkozások, hogy a lakásügynökségeken keresztül ezekből is legyen bérelhető lakás. Ezek még embrionális fázisban vannak. Ugyanakkor az állami és önkormányzati tulajdonúak közül, ha csak az egytizedét fel tudjuk újítani és bérlakás formájában elérhetővé tenni, már 50-60 ezer magyar ember, magyar család számára tesszük elérhető közelségűvé a szülőföldön való boldogulás álmát, gondolatát.

És azt látjuk, hogy ebből nem lehet, nem szabad engedni. Amikor ezt a költségvetést elfogadta a kormány, nem a magyar fiatalok, nem a külföldön dolgozók hazacsalogatására, hazahívására szavazott, márpedig vannak közöttük, mondjuk, volt devizahitelesek, akik a forintra váltott irreális terheiket éppen egy nyugat-európai fizetésből kell hogy nyögjék, de ugyanúgy bankhitelesek, mint korábban; vannak köztük olyan fiatalok, akik itt akartak családot alapítani, itt akartak gyermeket vállalni, de kényszerből ezt külföldön tették meg. Nem kívülről kellene tehát munkaerőt importálni, hanem azokat kellene hazahozni, hazahívni, hazacsábítani, akik ehhez az országhoz tartoznak, akik a hátukon vitték ezt a nemzetgazdaságot, akik nélkül nincsen Magyarország, akik nélkül nem képzelhető el magyar jövő.

A lényeg tehát az, hogy a szülőföldön való boldogulás lehetősége minden magyarnak járna, kellene hogy járjon, ez a költségvetés viszont egyáltalán nem ezt tükrözi. Egyetlen szerencsés körülményről tudok beszámolni: a megoldási csomag készen van a lakhatás frontján, ott van az asztalon, politikai akarat és szándék kell hozzá, azért, hogy a magyar jövő megmaradjon, azért, hogy a szülőföldön való boldogulás lehetősége minden magyarnak járjon. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dócs Dávid képviselő úr, Mi Hazánk-képviselőcsoport: „Aktuális közügyek” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

DÓCS DÁVID (Mi Hazánk): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy a héten több szempontból is sikerült a közvélemény kedélyét borzolni, hiszen mind a státusztörvény, mind pedig a mostani költségvetés elfogadása nagy visszhangot fog kiváltani, hiszen az emberek nagy része máshogy gondolja, mint ahogyan az itt szavazó fideszes képviselőtársaim.

A költségvetésről is, ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor azt lehet inkább elmondani, hogy bizony nem a biztonságot nyújtó költségvetés, ez nem egy szilárd alapokon megtervezett költségvetés, hanem ez egy kapdosva megtervezett, sebtében összedobott és fiktív számokat tartalmazó költségvetés, hiszen hogyan lehet komolyan venni egy olyan költségvetést, amit 6 százalékos inflációval terveznek akkor, amikor közel négyszerese az infláció.

Illetve azt láthatjuk, hogy a privatizáció gyakorlatilag újjáéledt, és újra borzolja a kedélyeket, újra a magyar állam vagyonkészletét próbálja a jelenlegi Fidesz-kormányzat értékesíteni.

(11.20)

Hiszen láthatjuk, ahogy a honvédségi és egyéb más állami tulajdonban lévő üdülőket szeretné kiárusítani a kormány. Láthatjuk, ahogy a magyar termőföldet nemhogy vásárolná, megakadályozná azt, hogy külföldi oligarchák vásárolják meg, és az elővásárlási jogával élve a magyar földvagyont gyarapítaná a kormány, hanem még azt a meglévőt is eladja, ami egyébként, azt gondolom, hogy stratégiai biztonsági tartalék kéne hogy legyen, egy olyan energia- és élelmiszerválságos időszakban, mint a mostani is.

Talán azt is érdemes megemlíteni, hogy a MOL Hulladék gyakorlatilag 35 évre úgy betonozta be magát, hogy mellette rengeteg családot és vállalkozást tett tönkre. Illetve láthatjuk, hogy szinte senkinek nem jó az a formáció, amit bevezettek, egyedül a MOL-nak és a kormánynak, hiszen itt is extrabevételekre fog szert tenni.

Nézzük meg, hogy a Mi Hazánk Mozgalom ezzel szemben milyen alternatívákat kínálgat, és pontosan mi is a probléma, hogyan is jutottunk el ahhoz, hogy ez a költségvetés egyre inkább fojtogató, és miért is tartunk ott, hogy ez az állam a működésképtelenség felé halad. Egész egyszerűen azért, mert nincs önálló nemzetgazdaságunk, egész egyszerűen azért, mert külföldi multikra alapoz a jelenlegi kormányzat, azokat támogatja a magyar adófizetők pénzén ahelyett, hogy az erősségeinket próbálná meg kidomborítani, ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni. Hiszen mi egy mezőgazdasági adottságú ország vagyunk, viszont a mezőgazdaságban sajnos pont az mondható el, hogy az elmúlt évben tapasztalható árakhoz képest idén egyharmadára csökkentek az előre lekötött felvásárlási árak, ugyanakkor az inputanyagok ára nemhogy nem csökkent, hanem folyamatosan növekszik, éppen ezért a gazdák, ahogy említettem is a napokban, az árpaaratásnál már veszteséget termeltek, és ez sajnos várható a további növények betakarításánál is. Éppen ezért a Mi Hazánk Mozgalom azt gondolja, hogy a Virradat-programunkra alapozva a magyar mezőgazdaságot, a magyar feldolgozóipart kéne támogatni, erre kéne alapozni a saját nemzetgazdaságunkat, és talán akkor ez egy másabb típusú költségvetést eredményezne.

És sajnos önállóan nem tudtam időt szentelni neki, hiszen a felszólalásainknak a száma is adott, de egy nagyon fontos dologról szeretnék még beszélni így második körben, hiszen itt a magyar parlamenten belül heti szinten vitatkozunk arról, hogy hogyan kéne még segítséget nyújtani az itt élő kisebbségeknek. Ámbátor azt nem igazán figyeljük, hogy mondjuk, a keleti szomszédunkban, Erdélyben Úzvölgyében jelenleg mi történik. Egészen döbbenetes, hogy az RMDSZ  a kormánynak gyakorlatilag az erdélyi szövetségese , ez a politikai párt ahelyett, hogy kiállt volna és az úzvölgyi katonatemetőt megvédte volna, most egyezségre jutott a román féllel. Ennek következtében nagyon úgy néz ki, hogy az úzvölgyi katonatemetőnkben el kell hogy fogadjuk azt is, hogy román emlékhelyet építsenek annak ellenére, hogy a napokban bontották el azokat a betonkereszteket, amiket sebtében állítottak ebben a katonatemetőben. Azt szerették volna ezzel érzékeltetni, hogy ott gyakorlatilag a románoknak is keresnivalójuk van. A történelemhamisítás újabb szintre lépett, aztán a bizonyítékok és a vizsgálatok megállapították, hogy semmilyen keresnivalójuk nem lenne itt a románoknak. Ez igencsak kegyeletsértő, hiszen a magyar katonákat nem hagyják békében nyugodni, és egy nyílt provokáció az, amit itt láthatunk. Arról már nem is beszélve, hogy kilométerekkel odébb van egy olyan, román hadisírokat magában foglaló temető, amit gyakorlatilag senki nem gondoz, és az enyészeté. Éppen ezért mi azt gondoljuk, mint amit a magyar erdélyi szövetségesünk is, az Erdélyi Magyar Szövetség közleményben is kiadott, hogy ez a megbékélés felé nem igazán fog közelebb vinni minket, hiszen ez egy egyértelműen tetten érhető történelemhamisítás.

Mi arra kérjük a magyar kormányt, hogy ne csak anyagi támogatást nyújtson a külhoni magyarságnak, hanem bizony, a kulturális értékeinket és a történelmünket is próbáljuk megvédeni, mert ha nem így lesz, akkor el fogunk veszni.

A nyári időszakban jó pihenést kívánok mindenkinek. Köszönöm szépen a szót. (Taps a Mi Hazánk és a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásaink végére értünk. Tájékoztatom önöket, hogy az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésére a Házbizottság ajánlása szerint kerül majd sor.

Megköszönöm munkájukat. Valamennyi képviselőtársamnak, a nemzetiségi szószólóknak távollétükben is, az Országgyűlés Hivatala munkatársainak, és mindazoknak, akik figyelemmel kísérik munkánkat, kellemes nyári időtöltést, jó pihenést és eredményes munkát kívánok a választókerületekben is. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.