Felszólalás adatai

Felszólalások:   43-92   93-110   111-126      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A Kósa Lajos, Fidesz, képviselő úr által benyújtott előterjesztés T/3753. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kósa Lajos képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben.

KÓSA LAJOS (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! A szövetkezeti törvényt és a Ptk.-t szeretném kisebb mértékben módosítani a szövetkezetek ügyében.

Alapvető célom az, hogy elősegítsem azt, hogy Magyarországon a szövetkezet mint modell  egyébként gazdasági társaság, csak speciális gazdasági társaság  jobban elterjedjen, rugalmasabb legyen, és ki tudják a szövetkezetekben rejlő lehetőségeket használni a piaci szereplők. Másrészt szeretném, ha hozzájárulnánk a szövetkezeti törvény módosításával ahhoz, hogy a szövetkezetekre jellemző, nem kizárólagosan gazdasági jellegű, hanem egyéb, elsősorban szociális és közösségépítő tevékenységeket jobban támogassuk és segítsük. Harmadrészt pedig az eredményesebb működés érdekében a Ptk.-ban szeretnénk olyan módosítást eszközölni, ami lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek a rájuk áramló adminisztratív kötelezettségeket valamilyen észszerű keretek között teljesítsék.

A szövetkezeti törvény preambulumába szeretném azokat a nemzetközi szövetség által elfogadott statementeket vagy állításokat beletenni, amelyek egyébként az International Cooperative Alliance  ez a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség a világ legnagyobb létszámú szervezete, több mint 2,5 milliárd (sic!) ember a tagja, több mint százéves múltra tekint vissza, és Magyarországon egyébként Károlyi Sándor kezdeményezte még a XIX. század legvégén a szövetkezetalapítást, hogy ezt az elsősorban Angliából származó gazdasági formát honosítsuk meg , tehát a nemzetközi szövetkezeti mozgalom által elfogadott alapelvek; rögzítsük mi is ezeket a szövetkezeti törvényben. Azt hiszem, ezzel kapcsolatban olyan nagy vita nemigen van, ez csak a preambulum kiegészítése, hogy mi is egyébként hasonuljunk azokhoz a szövetkezeti törvényekhez, amelyek a nagy szövetkezeti országokban, Indiától Franciaországon át Kanadáig megtalálhatóak.

A taglétszám csökkentése érdekében teszek javaslatot: hétről háromra csökkentenénk azoknak a számát, akik egyébként szövetkezetet tudnak alakítani, azzal természetesen, hogy itt is többségben kell lennie a természetes személyeknek. Egyébként hasonló a szabályozás nagyon sok országban, amelyek jelentős szövetkezeti tapasztalattal és múlttal rendelkeznek. Nem tudok mindenkit felsorolni, csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg: Norvégia, Finnország, Svédország, Belgium, Olaszország, Németország, Ausztria, Spanyolország, a spanyolországi autonóm tartományok közül a baszk és a katalán, Portugália, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Kanada, Mexikó, Hollandia  tényleg nem sorolom fel a világ számos országát, majdnem mindenütt van szövetkezet. Tehát ott is jóval alacsonyabb a belépési küszöb a szövetkezetalapítás világába.

Egyébként nem feltétlenül az a legfontosabb érv, hogy más országban hogyan van, hanem az, hogy van Országos Szövetkezeti Tanács, amely az ágazati szövetkezetek érdekvédelmi szövetsége, és ennek az érdekvédelmi szövetségnek a tagjai, a mezőgazdasági szövetkezőktől kezdve a nyugdíjas szövetkezőkkel bezárólag kérték mindnyájan, és elfogadták ezt az Országos Szövetkezeti Tanács által megfogalmazott kérést, hogy csökkentsük le ezt a létszámot. Ha ezt elfogadjuk, akkor egyébként természetesen a szövetkezeti törvényben harmonizálni kell azokat az arányszámokat, amelyek a hétfős tagság esetére vonatkoznak, és miután háromra csökken az alapítás minimális taglétszáma, akkor egy csomó arányszámot ki kell igazítani, a módosítások egy jelentős része ehhez kapcsolódik, és ezt vezeti végig a törvényen.

Van egy olyan módosítás, amely arra vonatkozik, ami most is benne van a szövetkezeti törvényben, csak miután nagyon sok jelzés érkezett arra vonatkozóan, hogy nem pontosan értik a törvényalkalmazók, hogy mit kell alatta érteni  ez az úgynevezett másodlagos szövetkezetek kérdése , ezt pontosítanánk a törvényben. A másodlagos szövetkezet az a szövetkezet, amelynek kizárólag szövetkezetek a tagjai. Most is van ilyen egyébként, és ennek főleg a mezőgazdasági termelésben, értékesítésben van jelentősége. Ennek a pontosítását szintén az Országos Szövetkezeti Tanácstól kérték, erre vonatkozóan teszek javaslatot.

A törvényjavaslat Ptk.-t érintő része pedig arra vonatkozik, hogy a mostani kötelezettségük az, hogy ha közgyűlést tartanak  minden évben kell közgyűlést tartani a szövetkezeteknek, mint ahogy egyébként értelemszerűen taggyűlést vagy közgyűlést minden gazdasági társaságnak kell tartani , akkor a jelenléti ívet és a hozzá kapcsolódó megbízásokat teljeskörűen kell beterjeszteni a cégbíróságokhoz ahhoz, hogy egyébként a bejegyzési vagy a változásbejegyzési eljárásokat elfogadja a bíróság. Na most, ilyen kötelezettség nincs olyan esetekben, ahol szintén nagy létszámúak a közgyűlések. Mondjuk, egy OTP-közgyűlésen akár több ezer tulajdonosnak kellene jelen lenni, de ott nem kell jelenléti ívet csatolni vagy a változásbejegyzési eljárások, vagy egyéb cégbírósági eljárások indításához, hanem elég egyébként a jegyzőkönyvet csatolni. Természetesen meg kell őrizni a jelenléti ívet, és be kell mutatni a cégbíróságnak azt, hogy a jelenléti ív melletti dokumentáció igazolja azt, hogy egyébként határozatképes volt a közgyűlés.

Ma Magyarországon nem kevesen vannak, főleg a diákszövetkezetek esetében, illetőleg a lakásszövetkezetek esetében, a többezres létszámú szövetkezetek. Most gondolják el, hogy egy többezres létszámú szövetkezetnél, mondjuk, a jelenléti ív csatolása milyen adminisztrációs feladatokkal jár. A valóságban egyébként, hogy is mondjam, ezt a cégbíróságok is nagyvonalúan kezelik, mert nem láttam még olyat, hogy egy cégbíróság egy jelenléti ívhez csatolt megbízási okiratot ellenőrzött volna, erre valószínűleg nincs is kapacitása. Gondoljunk bele, hogy egy universitas tízezer tagú, ott ezt megnézni szinte lehetetlen. És nincs is szükség rá, mert egyébként ha ezzel kapcsolatban vita merül fel, akkor a jelenléti ív csatolása nélkül is lehet természetesen eljárást indítani a bíróságnál, hogy például a határozatképesség nem volt megfelelő, és akkor viszont ezeket ki lehet vizsgálni, hiszen a közgyűlés jelenléti ívét továbbra is meg kell őriznie a szövetkezeteknek. Tehát ez egyszerűsítés lenne a szövetkezetek munkájában, ami főleg a nagy létszámú szövetkezeteket jelentősen segítené.

Összességében az általam benyújtott módosítások nem valami nagyon jelentős, átfogó módosítások a szövetkezetek világában. 2010 óta, amióta én ezt a jogalkotási munkát a szövetkezetek esetében felvállaltam, nagyon-nagyon sok módosítást hajtottunk végre a szövetkezeti törvényen. A szövetkezeti szektor is ilyen értelemben szépen fejlődik Magyarországon, dacára annak, hogy a magyar közgondolkodásban a rendszerváltás óta gazdasági társaságként kizárólag a tőkeérdekeltségű gazdasági társaságok mennek előre, tehát a részvénytársaság, a kft., azt mindenki érti. Sok esetben a részvételi érdekeltségű társaságokat  egy ilyen van egyébként, a szövetkezet  még a gazdasági joggal foglalkozó ügyvédek is kicsit olyan értetlenül kezelik. Én magam is egy csomó egyeztetésen vettem részt, ahol láttam, hogy azért itt komoly fogyatékosságok vannak, hogy mennyire nem értik a szövetkezet működését, a szövetkezet világát, pedig egyébként a szövetkezeti szektor gazdasági teljesítménye kifejezetten jelentős.

(13.50)

Jó lenne, hogyha ennek a speciális vállalkozási formának a fejlesztésével el tudnánk oda jutni, ami mondjuk, Németországban vagy Dániában nem is kérdés, hogy bizonyos szektorokban ezek meghatározó kibocsátásúak, bár Magyarországon még azt sem tudják különösebben sokan, hogy a Raiffeisen is egy szövetkezeti tulajdonú bank, vagy hogy a Tesco egy szövetkezeti tulajdonú hipermarket. És hogyha nem jött volna nálunk a kommunizmus, akkor valószínűleg a Hangya éppen olyan feladatot lát el ma Magyarországon, mint a Tesco annak idején, tehát hogy a kiskereskedelemben hipermarketszinten óriási részesedést szerezhet, hiszen egyébként a harmincas évek végén a Tesco és a Hangya gazdasági teljesítménye azonos volt, hogyha megnézzük a gazdasági statisztikákat. Ezt törte ketté a kommunisták által erőltetett kényszerszövetkezési program, ami teljesen ellentmond egyébként a szövetkezeti mozgalom alapgondolatának.

Tisztelt Képviselők! Kedves Elnök Asszony! Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, és kérem, hogy támogassák a javaslatot. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Megkérdezem a kormány nevében Répássy államtitkár urat, hogy fel kíváne szólalni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Ez esetben önnek adok szót, parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Csak nagyon röviden szeretném ismertetni, hogy a kormány támogatja a törvényjavaslatot, és javasolja az Országgyűlésnek az elfogadását. Köszönöm szépen.

ELNÖK: A vezérszónoki felszólalásokkal folytatjuk a vitát. Ennek keretében adom meg a szót Vécsey László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának, 15 perces időkeretben. Parancsoljon!

VÉCSEY LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő T/3753. számú törvénymódosítás általános célja, hogy elősegítse Magyarországon a szövetkezeti formában való vállalkozást, valamint hogy kialakítson előnyös és versenyképes feltételeket a szektornak.

A magyar gazdaság erősítése céljából kiemelt érdek, mint az előterjesztésben elhangzott, hogy a szövetkezeti forma minél nagyobb számú piaci szereplő esetében váljon kedvezővé. Jelen rendelkezések támogatják a szövetkezeti szektor továbbfejlesztését és eredményesebb működését.

A törvényjavaslat a jelenleg működő szövetkezetek gyakorlati igényére koncentrál, elősegítve azok eddigiekhez képest is hatékonyabb működését. A törvénymódosítás közérthetővé teszi a szövetkezet sajátos jellemzőit, más társas vállalkozásoktól eltérő működési elveit. A szövetkezetek számos területen tudnak jelen lenni, akár a gazdasági, társadalmi, környezeti szektorban, valamint a kulturális fenntarthatóság elősegítésében is meghatározó lehet a jelentőségük.

Tisztelt Ház! Az előterjesztő által részletesen ismertetett rendelkezésekre, valamint a szövetkezeti forma gazdasági jelentőségére tekintettel a Fidesz-frakció támogatja a javaslatot. Erre kérem tisztelt képviselőtársaimat is. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, Dávid Ferenc képviselő úr következik. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Talán azzal kezdeném, amivel Kósa Lajos képviselőtársam is kezdte, hogy ő elég régóta foglalkozik a szövetkezeti rendszerrel. Én még nála is régebb óta foglalkozom: 25 évig dolgoztam az ÁFÉSZ- és az ipari szövetkezeti rendszerben. És ha képviselő úr emlékszik, még közösen próbáltuk gründolni a közérdekű nyugdíjas-szövetkezeteket. Ez azért fontos szerintem mindkettőnk esetében, nem azért, hogy ez bármiféle mentséget vagy dicsőséget jelentsen, hanem azért, mert olyan dologról beszélünk, amiről azért mind a ketten tudjuk, hogy mi a történet lényege.

Az elején azzal kezdeném, talán ez a legegyszerűbb, hogy itt valóban nem egy nagyon-nagyon jelentős módosításról van szó, és ahogy képviselőtársam sem használta ki a rendelkezésre álló időt, valószínűleg én se fogom hosszan elnyújtani a történetet. Abban semmiféle vita nincs közöttünk, hogy a Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség alapelveit önök beépítik a szövetkezeti törvénybe, ez szerintem egy teljesen normális törekvés, illetve az is pozitívnak tűnik, elolvastam a törvényjavaslatot és az indoklást, hogy az adminisztratív terheket csökkenteni kívánják, és egyszerűsíteni akarják a szövetkezetek életét.

Ami viszont nekem problémát okoz, és a magyar viszonyokra alkalmazva nem biztos, hogy célszerű, és bennem félelmet kelt, hogy három személy elég a szövetkezés létesítéséhez. Képviselőtársam pontosan tudja, hogy az ipari szövetkezetek esetében, a mezőgazdasági szövetkezetek esetében, az ÁFÉSZ-ek esetében  és ő említette a lakásszövetkezeteket is, én nem mondtam volna  értelmezhetetlen a háromfős szövetkezet alakulása. Nyilvánvaló, hogy ez akkor a diákszövetkezetekre és az ifjúsági szövetkezetekre vonatkozó rész lehet. Ez önmagában még nem verte volna ki nálam a biztosítékot, de az, hogy a szövetkezet nem természetes személy tagjainak a száma elérheti a taglétszám harmadát, ez már nem igazán tetszik. És utána ez még meg van spékelve azzal, hogy a vagyoni hozzájárulás elérheti a tőke 35 százalékát, a korábbi 15 százalék helyett.

Én nem örülnék annak  és még egyszer mondom, feltételezem, továbbra is feltételezem, hogy a szövetkezetek nagy barátai vagyunk, nem nagyon örülnék annak , hogyha a gazdasági társaságok ilyen módon, hogy mondjam, befészkelnék magukat az általunk védett szövetkezeti rendszerben. Fordítva sokkal jobban szerettem, amikor szövetkezetek vásároltak föl gazdasági társaságokat, mert ez a többlábasságot erősítette. Amikor a gazdasági társaságok megjelennek a szövetkezeti tulajdonon belül, és ez párosul majd egy tőke- és szavazati koncentrációval, annak bizony általában rossz vége van.

Én azt gondolom, hogy ezek a lazítások nem tesznek jót a szövetkezeti rendszernek, mert itt a nem természetes személyek előbb-utóbb el fogják foglalni a szövetkezetet, és ez az új szabályozási elem azt jelentheti, hogy csorbulhat az, amiről képviselőtársam is beszélt, hogy a szövetkezet egy demokratikus intézmény. Ebben a demokratikus intézményben az ellenőrzés és a szövetkezeti autonómia, ami az angol szövetkezeti elveknek, a rochdale-i elveknek szinte az egyik legfontosabb eleme volt, ezek sérülni fognak.

Én azt gondolom, hogy hogy ha tenni akarunk a szövetkezetek ügyében, akkor például szerencsés lenne, képviselőtársam, ha arról is szó esne, hogy Magyarország Alaptörvénye a szövetkezeti formát miért nem ismeri el, miért nem nevesíti. Tehát én nem a szövetkezeti törvénnyel babrálnék, mind a ketten tudjuk, hogy a szövetkezet egy speciális gazdasági vállalkozás. Én úgy is szoktam hívni magamban, hogy ez az igazi egycentes részvénytársaság, ahol mindenki egyenlő és mindenki egyformán szavaz. Én is azt mondom, hogy rendkívül nagy érték, hogy van  én azt hiszem, hogy hála istennek, még vannak olyan területek, ahol működnek, meg sajnos szólnék olyanról is, ahol nem működnek , és hogy a magyarországi Alaptörvény ezt ismerje el.

A másik, amit képviselőtársam mondott, és egy picit elbizonytalanított, hogy tényleg figyelmesen elolvastam az indoklást és a jogszabályt, mert nekem is a szívem csücske, ahogy képviselőtársamnak, a szövetkezés. Említette az Országos Szövetkezeti Tanács intézményét. Mind a ketten tudjuk, hogy ez hogy épül föl. Ugye, ön az elnöke ennek a tanácsnak, ami nem kis felelősséggel jár. Na most, ön azt mondja, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács ezt az előterjesztést és annak azt a részét, hogy három főre lecsökkenjen a hétfős alapítási, illetve szövetkezeti formáció…  ezt furcsállom, mert amint az előbb említettem, háromfős mezőgazdasági szövetkezetek, háromfős ÁFÉSZ-ek, háromfős ipari szövetkezetek nem léteznek az országban. Nem léteznek, ezt mind a ketten tudjuk. Én egyébként azért is merem önnek mondani, mert én most, a mai napig is ÁFÉSZ-nél tag vagyok, szövetkezeti küldött is vagyok. Nem háromszemélyes ÁFÉSZ-ek működnek Magyarországon. Nem olyan sok van már belőlük, a tagság nagyon megkopott, mint tudjuk, de ennek ellenére a három fő teljes irrealitás például egy fogyasztási típusú szövetkezetnél, és úgy gondolom, az ipariaknál is.

Ezért én azt mondanám, és a félelem beszél belőlem, hogy itt a szövetkezeti rendszernek inkább egy picit az atomizálásáról van szó, egy picit felszaporítjuk a számát azzal, hogy a másodlagos szövetkezetek lehetőségét is kinyitjuk; felszaporítjuk a számát azzal, hogy három fő is alakíthat szövetkezetet; becsempésszük a gazdasági társaságokat. Ha összefoglalóan fogalmaznám meg, azért nem fogadom jó szívvel, és a Demokratikus Koalíció azért is fogja elutasítani ezt a javaslatot, mert én úgy érzem és úgy érezzük, hogy gyengíti a kisegzisztenciák szövetkezési erejét, atomizálja a szövetkezeti rendszert, és teret biztosít a szövetkezeti vagyon mind szűkebb körű tulajdonlásához, holott mind a ketten tudjuk, hogy nem erről szól a történet.

(14.00)

A rossz tapasztalataimat még egy dologgal erősíteném meg. Önnek, hogy mondjam, képviselőként és szövetkezeti emberként is emlékeznie kell, hogy körülbelül tíz évvel ezelőtt indult meg Magyarországon egy nagyon klassz és nagyon belevaló szövetkezeti ág felszámolása, a takarékszövetkezeti rendszeré.

Ma a takarékszövetkezeti vagyon  ön is említette a hozzászólásában, hogy a szövetkezeti törvénynek sok-sok módosítása volt, ebből az egyik legjelentősebb volt a takarékszövetkezetekről szóló szövetkezeti rész módosítása, én akkor az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek voltam szóvivője is ebben a kérdésben, másodállásban már csak a VOSZ főtitkáraként, és láttuk ezt a folyamatot, hogy hogy lehet Magyarországon a vidéki szövetkezeti rendszert tönkretenni, a vidék bankját tönkretenni -; a vagyon nem veszett el, a vagyon átalakult. De ön is tudja, én is tudom, hogy mi történt. Az történt, hogy a szövetkezeti tagság, a takarékszövetkezeti tagság gyakorlatilag elveszett, gyakorlatilag a sok jogi változtatással és tulajdonváltoztatásokkal létrejött belőle egy monstrum bank. Egyébként az akkori értéken számított, a magánnyugdíjvagyonnal egyenértékű nagyságrend volt, 3000 milliárd forint, mondom, nem tűnt el, csak átalakult.

Ma azt látjuk  és ez bármelyik, még kormánypárti sajtóban is olvasható, de ellenzéki sajtóorgánumban is nézhető és olvasható , hogy most ez a monstre bank, amely felzabálta, elnézést a kifejezésért, a takarékszövetkezeti vagyont, intézményi vagyonra is gondolok és pénzvagyonra, sorban szereli le például a kistelepüléseken a pénzkiadó automatákat, százasával szűnnek meg a kistelepülésen a fiókok, most már nem mondhatom takarékszövetkezetnek. Ez azt jelenti  mondom, a mostani nem ilyen jelentős átalakítás, tehát szeretnék tényleg objektíven beszélni erről a kérdésről, mert tényleg a szívem csücske , a takarékszövetkezeti elmúlt tíz év tökéletesen mutatja, hogy ha egy ilyen rendszerbe belenyúlnak, akkor a takarékszövetkezeti rendszer Magyarországon megsemmisült, a tagság elveszett, és ha viccesen mondanám, még a pénzkiadó automata is elveszett.

Tehát amikor így belenyúlunk egy törvénybe, és hogy mondjam, ezt a rendszert azzal, hogy a gazdasági társaságok arányát, tőke- és szavazati arányát hozzáigazítjuk, ön így fogalmazott, de mégiscsak megemelkedett a nem természetes személyek száma, ez azt a veszélyt rejti magában  és próbálok jóindulatú lenni, de azt a nagy veszélyt rejti magában , hogy itt is megindul a szövetkezeti rendszernek valamiféle erodációja. Ezt viszont, bizonyára megérti képviselőtársam, semmiképpen nem támogathatjuk. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket, figyelmét.

ELNÖK: A következő felszólaló Nacsa Lőrinc képviselő úr, a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka. Megadom a szót.

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Csak egy mondatban reagálnék Dávid Ferenc képviselő úrra. Ha nem kérdőjelezi meg azt a 25-30 éves szövetkezeti munkát, amit Kósa Lajos csinál, akkor miért nyújtana be olyan törvényt, ami rossz a szövetkezeteknek; hiszen ön a felszólalása elején elmondta, hogy Kósa Lajost is becsüli azért, mert a szövetkezetekkel sokat dolgozott, és szívügyének tekinti. Nyilván nem fog idehozni egy olyan törvényjavaslatot, amely ez ellen szól, és ellentétes hatást vált ki. Értem az aggodalmát. Én azt gondolom, mégiscsak fontos, hogy ha a bürokratikus akadályokat, a túlzott adminisztrációt sikerül csökkenteni, akkor az mindig egy helyes lépés, és azt alapvetően támogatni kell.

Nyilván az előttünk fekvő törvényjavaslat legfontosabb célja, ahogy ezt Kósa képviselőtársam is elmondta, hogy a szövetkezetek taglétszámát hétről háromra csökkentse. Ezzel a lépéssel a szövetkezetek nem további szabályozást, hanem ösztönzést kapnak azok a további piaci szereplők is szövetkezetalapításra, akiknek a szövetkezeti forma jó megoldásnak bizonyulhat. A törvényjavaslat a szövetkezetek számára egy egyszerűsítést és egy bürokráciacsökkentést is jelent.

A mostani módosítás egyébként követi, és meg kell nézni azokat az országokat, például az irányadó, jó szabályozási megoldásnak számító finn, portugál, spanyol vagy esetleg más európai szövetkezeti jogot, meg kell nézni, hogy ahol régebb óta így működik, ott beváltake az ön félelmei, vagy esetleg nem, és jól sült el a dolog, és csak további szövetkezetalapításra generálta vagy motiválta azokat a szereplőket, akiknek ez érdekében állt ezekben az országokban is, ahol már régebb óta létezik ez a szabályozás, mint ahogy nálunk.

(A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Dócs Dávid váltja fel.)

Nem ez az első szövetkezetitörvény-módosítás, amelyet Kósa képviselőtársam hoz ide az Országgyűlés elé. A legtöbb vitáján én magam is itt voltam. Azt gondolom, azt nem lehet elvitatni tőle, hogy szívügyének számít ez a terület. Mindent megtesz a terület fejlesztése érdekében, mindent megtesz a szövetkezetek érdekében. Különböző speciális csoportú szövetkezetekről is tárgyaltunk már: nyugdíjas- vagy éppen a kismama-szövetkezetek, és így tovább.

Azt gondolom, hogy helyes, hogyha segítjük ezeket a szövetkezeteket, hogy ne a túlzott adminisztráció lepje el őket, ne a bürokráciába fulladjanak bele, hanem a lehető legegyszerűbb szabályozással segítsük az ő működésüket, és ezáltal természetesen a magyar gazdaságban való részvételüket, hiszen például ilyen háborús, szankciós válságokkal terhelt időben is különösen fontos, hogy a gazdaság mindegyik szereplője megfelelően tudjon működni, és hozzájáruljon az ország stabilitásához, az emberek megélhetéséhez. A KDNP-frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: A következő hozzászólónk az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Szabó Sándor képviselő úr. Parancsoljon!

SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, a törvényjavaslat benyújtója szerint a törvényjavaslat olyan módosításokat tartalmaz, amelyek elősegítik Magyarországon, hogy a szövetkezetek működéséhez köthető ismérvek nyilvánvalóvá váljanak, közérthetővé váljanak. A törvényjavaslat ugyanakkor a jelenleg működő szövetkezetek gyakorlati igényeire is jelentős mértékben koncentrál, elősegítve a módosítások által az eddigiekhez képesti hatékonyabb és eredményesebb működését a szövetkezeteknek.

Annak érdekében, hogy megerősítésre kerüljön a szövetkezeti vállalkozások más társas vállalkozásoktól eltérő jellege, a jelen törvényjavaslat a szövetkezetekről szóló törvény, mint ahogy egyébként erről szó is volt, preambulumának ez irányú módosítását tartalmazza a nemzetközi szövetkezeti alapelvek felsorolásával.

Az utóbbi években a szövetkezeti forma egyre szélesebb körben került kiterjesztésre. Létezik szociális szövetkezet, diákszövetkezet, nyugdíjas-szövetkezet, sőt most már kismama-szövetkezet is. Ezekben a szerveződésekben többek között az az egyik közös, hogy kedvező adózási és foglalkoztatási költségek mellett kívánnak a tagok számára különböző munkalehetőségeket biztosítani.

Az előterjesztő, Kósa Lajos képviselő a törvényjavaslatot többek között nemzetközi példák hazai átültetésének szakszerűségével indokolja. Ennek alapján azt gondolom, hogy Kósa Lajos számára is bizonyosan nagyon fontosak az 1995-ös manchesteri szövetkezeti kongresszuson elfogadott értékek, úgymint az egyenlőség, az egyéni felelősség, a demokrácia, az igazságosság vagy éppen a szolidaritás.

Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, illetve el kell mondani, hogy az elmúlt 13 évben sajnálatos módon számtalan esetben szemtanúja volt az ország, hogyan lehet visszaélni a szövetkezeti formákkal. Az európai uniós támogatások egy jó része vélhetően a szövetkezetek keszekusza hálójában eltűnt ahelyett, hogy tulajdonképpen nagyon sok esetben a hátrányos helyzetű embereknek nyújtott volna valódi és tényleges segítséget.

Csak említés szintjén engedjenek meg két esetet! Emlékeznünk kell  azt gondolom, mindannyian emlékszünk rá  a korábbi fideszes országgyűlési képviselő, Mengyi Roland nevével összekapcsolható, hozzávetőlegesen húsz szociális szövetkezetet érintő botrányra. De egy kicsit korábbit is tudok önöknek mondani: szintén korábbi fideszes országgyűlési képviselő, az Országos Roma Önkormányzat volt elnöke, Farkas Flórián esetét, a „Híd a munka világába” Foglalkoztatási Szövetkezetet, amely körül szintén nagyon sok és rengeteg botrány alakult ki, nagyon komoly és tisztázatlan körülmények között tűnt el nagyon sok pénz. Azóta megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2016-ban kimondta, hogy tulajdonképpen ezt az 1,6 milliárd uniós támogatást vissza kell venni, vissza kell vonni, és komoly vizsgálatok is elindultak ebben a témában. A NAV, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is vizsgálódott, sőt egyébként büntetőeljárást is kezdeményezett az OLAF az elköltött EU-s milliárdok ügyében.

(14.10)

Hét év nyomozás után azonban bizonyítatlanság hiányában megszűnt ez a nyomozás a „Híd a munka világába” programjának ügyében. Érdemes azt is megjegyezni, hogy a 2006-ban elfogadott hazai szövetkezeti törvény életében 2011 decembere óta tulajdonképpen 22 alkalommal került sor a módosítására, ez a mostani előttünk a 23. módosítás. Még akkor is, ha persze vannak életszerű dolgok és nyilván a világ is változik körülöttünk, azért sokszor felmerül bennünk, hogy vajon mi indokolja, hogy ilyen sűrűn kelljen változtatnia a szövetkezeti törvényt az Országgyűlésnek.

Összességében tehát azt lehet mondani, még akkor is, ha az előterjesztő szándéka a jelen előterjesztés kapcsán indokolt lehet, hiszen a szövetkezetek jobbítását, hatékony működését szorgalmazza, hogy mi mindig óvatosan és fenntartással kezeljük, amikor a szövetkezeti törvény módosításáról van szó az Országgyűlésben. Ezért a következő időben fogjuk kialakítani álláspontunkat a tekintetben, hogy támogatjuke a szövetkezeti törvény ez irányú módosítását. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik. Megadom a szót. Parancsoljon!

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elsőként szeretném megköszönni azt a kiemelést, ami az előterjesztő részéről elhangzott. Nagyon kellemetlen képviselőként is átélni azt, hogy amikor a Hangya szövetkezetet emlegeti az ember  és én nagy rajongója vagyok a Hangyának , akkor nagyon sokan még mindig asszociálnak az erőszakos, kommunista típusú szövetkezeti hálózat zabrálásaira és egyéb olyan történelmi folyamataira, amelyek kellemes emlékeket bennünk egészen biztosan nem ébresztenek. Tehát örülök, hogy ez az elhatárolás megtörtént.

Lehet, hogy a harmincas években a Tesco és a Hangya hasonló kibocsátási volumennel bírt, de aztán jöttek a történelem viharai, és úgy látom, hogy most mégiscsak a történelem úgy hozta, hogy hasonló igények merülnek fel, mint akkor; például az önellátásra való törekvés, például a hosszú ellátási láncok rövidítése.

Az előttünk fekvő javaslat egyébként beemeli a nemzetközi alapelveket, ami szerintem jó. Ne legyünk már ellendrukkerek, ne kötözködjünk olyan helyeken, ahol nincs mivel! A másik lényegi módosítása pedig a három tagra csökkentése alapítás és egyéb esetekben annak a körnek, aki bármilyen érdemi és jogi hátterű mozgást végezhet. A másodikba már könnyebb lenne belekötni, de nem akarok öncélú módon ebbe sem.

Azt látom ugyanakkor, hogy szóba került a gazdasági társaságok lehetséges befolyása a szövetkezeti világba, tehát az, hogy adott esetben klasszikus értelemben vett gazdasági társaság, gazdálkodó szervezet szövetkezeti formába csúszna át. Én ennek nem lennék nagy rajongója, mert ha valaki egy gazdálkodó szervezet, akkor az adózzon annak megfelelően, és támogassuk persze az aktívakat, támogassuk a munkavégzésben érdekelteket, de ne keverjük a két műfajt, mert nagyon másról van szó. Látom, hogy több képviselőtársam évtizedek óta ezt a világot képviseli, tökéletesen látják, hogy milyen szembenállások vannak, mondjuk, egy gazdasági társaság profitorientált működési mechanizmusával szemben. Tehát pusztán adókedvezményért senki más ne csúszhasson be könnyebben a szövetkezetek világába.

Annak viszont nagy rajongója vagyok és tudok lenni, ha a sérülékeny csoportok  foglaljuk össze így  érdekérvényesítését, munkavállalását kedvezőbb szervezeti formával, adókedvezményekkel támogatják. Itt például a kismamák irányába történő elmozdulás különösen üdvözlendő volt egy demográfiai katasztrófahelyzet közepén. Nagyon örülök, hogy legalább ilyen napirendi pontoknál, ahol talán az esti RTL Híradó és a többi híradás nem ezzel fog foglalkozni  nem lebecsülve a téma fontosságát, de ahol nincs politikai balhé, az ritkán kerül be a hírekbe , hogy legalább itt, a viták során azért többször elismerték azt, hogy igen, egy demográfiai mélyrepülésben van az ország. Nemcsak a parlament egy-két ellenzéki frakciója gondolja ezt így, hanem szerintem mindannyian tudjuk, hogy nem történt meg a trendforduló, nem történt meg sajnos még a termékenységi arányszám tekintetében sem.

Tehát minden egyes olyan lépést támogatni kell, kutya kötelességünk támogatni, amely akár a gyermeket vállaló hölgyek rugalmas munkaerőpiaci érdekérvényesítését támogatja, vagy mondjuk, vidéken egy szövetkezeti formában történő munka vállalását kedvező adózási kondíciók mellett. Tehát ebben az irányban én teljes mértékben elkötelezett vagyok. Ugyanezt gondolom fogyatékkal élő honfitársaink könnyített munkavégzéséről és érdekérvényesítési lehetőségeinek támogatásáról.

Inkább a hiányérzetem erős a javaslattal kapcsolatban, hogy ez a csomag így, önmagában nem fogja elillantani a szövetkezeti világ problémáit, nem fogja a szövetkezeti termelési volument érdemben és nagymértékben növelni. Itt a „meghatározó kibocsátás” kifejezés hangzott el. Nagyon örülnék, ha mondjuk, az élelmiszeripar frontján minél markánsabban tudna ilyet produkálni a szövetkezetek összessége. Ettől a csomagtól én ebben sem várom a trendfordulót, de még egyszer szeretném hangsúlyozni: ha nincs benne olyan, ami életveszélyes lenne és ez akár csak pár szövetkezet dolgát megkönnyíti, akkor támogatható.

Összességében azonban nagyon érdekelnének azok a motivációk, amelyek a háromra csökkentés mögött állnak. Értjük, hogy igazából bürokratikus folyamatok könnyítése is lehet mögötte, de erős a félelem azt illetően, és talán nemcsak bennem, mert több ellenzékitől is elhangzott, hogy ilyen tipikus gazdasági társaságok, tehát gt. formában működő, eddig máshogy adózó szervezetek, ha kihasználják ezt a formát, ez a költségvetésnek nem feltétlenül jó, viszont sokkal szívesebben látnám azt, ha az említett sérülékeny csoportok tekintetében akár további kedvezményekkel tudnánk operálni.

Összességében tehát a következő napokban, a viták során eldől a végleges álláspontunk a javaslatról. Nekem az első emócióm egyértelműen támogató, tehát abszolút pozitív benyomásunk van, de csináljuk akkor úgy, hogy az összes kételyt oszlassuk el. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Apáti István következik. Megadom a szót. Parancsoljon!

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Önmagában a Mi Hazánk Mozgalom frakciójának azzal nincs problémája, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége által javasolt vagy helyesnek tartott alapelvek bekerülnek a preambulumba. Igaz, hogy önmagában ettől a napi vagy az éves gyakorlatot tekintve se jó, se rossz irányba nem fog változni semmi, önmagában ettől nem lesz jobb semmi, de „ha nem használ, nem is árt” alapon nyilván ebbe nem érdemes belekötni.

Még talán a hétről a háromra való csökkentés is indokolható egy jóindulatú hozzáállás keretében azzal, hogy olyan esetekben, ahol a hetes taglétszám nem elérhető, az indulást, az alapok lerakását, a magvak elhintését segítheti az, ha egy ilyen csökkentést elfogad az Országgyűlés. Nyilván az már ébreszthet gyanút, hogy a gazdasági társaságok lopakodó növekvő, még nem többségi, de lopakodó növekvő befolyást szerezhetnek a szövetkezetekben. Ha a gyakorlatot tekintve is ez az egyszerűsítés és a könnyítés irányába megy el, tehát a szövetkezetek napi életét tekintve valóban lesz egy érdemi könnyítés, lazítás, a sokszor magyarosan önsorsrontó közigazgatási adminisztráció útvesztőjében nem vesznek el a szövetkezetek, akkor ez kifejezetten üdvözlendő és kívánatos. Általában amikor valamiről azt ígérik, hogy egyszerűsítik vagy lerövidítik, akkor utána lesz bonyolultabb, hosszabb és szövevényesebb. Reméljük, hogy ez egy üdítő kivétel lesz.

Amire ezen támogatható gondolatok, javaslatok után ki akarok térni kellő kritikai éllel, az nem más, mint a szövetkezetek egyik sajátos formája, a tészek, vagyis a termelői-értékesítő szervezetek kérdésköre, amely egyébként az élelmiszer-hiperinfláció kapcsán jó, ha terítékre kerül és kevés szó esett eddig itt erről. Sok minden egyébről beszéltek különböző pártokhoz tartozó képviselőtársaim, eddig a percig bezárólag azonban a tészek még senkinek nem jutottak eszébe.

Nos, próbálok óvatosan fogalmazni és próbálom megállni, hogy az indulat elragadjon, és véletlenül sem szeretnék bűnözőnek nevezni en bloc egy általánosítással, adott esetben igaztalan általánosítással egy szövetkezeti altípust, nem fogom megtenni, nyilván ritka pozitív kivételek a tészek esetében is vannak, de különösen, amit a zöldség-gyümölcs szektor kapcsán lehet látni, az, tisztelt képviselőtársaim, nem más, mint a bizonyíthatatlan vagy jogi következmények nélküli árkartellekbe és egyéb kartellekbe tömörülésnek egy nehezen bizonyítható, de akár a fogyasztókat, akár a termelőket minden évben hátrányosan érintő válfaja.

Az a helyzet, hogy ritka kivételtől eltekintve  mondom, nem általánosítok  a tészek gyakorlatilag úgy működnek, hogy a tész vezetője vagy vezetősége és annak szűk családi köre tejben-vajban-mézben, 24 karátos aranyban fürdik, a többinek pedig, Kósa Lajos képviselő urat idézve, elnézést a kifejezésért: coki.

(14.20)

Tehát nagyjából így működik a magyarországi tészek döntő többsége. A tagságnak érdemi beleszólása gyakorlatilag nincs a napi működésbe. Pontosan azért fogalmaztam meg ezt az erős kritikát, mert jól figyeltem Kósa Lajos expozéját. Olyan apróságnak tűnő, apró adminisztratív teendőknek tűnő feladatok, mint a jelenléti ívek összeállítása  bár az igaz, hogy sokszor nehezen ellenőrizhető, extrém magas taglétszámnál szinte ellenőrizhetetlen, bíró vagy ügyintéző legyen, vagy sokszor nyomozó hatóság legyen a talpán, aki ezt tételesen leellenőrzi , tehát a jelenléti ívek kapcsán óvatosabban bánnék a megfogalmazásokkal és a szabályokkal, mert pont a tészek esetében nagyon gyanús, hogy a valóságban soha meg nem történt, vagy úgy, ahogy le van írva a papírra, meg nem történt taggyűlésekre kerül sor, s adott esetben döntésekre. Itt nemcsak magánokirat-hamisítások, hanem közokirat-hamisítások, s ebből kinőve egyéb, ennél jóval súlyosabb bűncselekmények elkövetésére is sor kerülhet.

Tény, hogy a tészek tagságának nagyon jelentős része úgy érzi, hogy gyakorlatilag csak eszköz, mégpedig egy nevetséges, érdemi döntési hatáskör és befolyás nélküli eszköz a tészek vezetőinek vagy vezetőségének a kezében. Az érdekeiket gyakorlatilag a legcsekélyebb mértékben sem szolgálja ezeknek a szervezeteknek a működése, ellenben azok, akik korábban a termelői szintről kerültek be egy tészvezetésbe, lettek tésztulajdonosok vagy ott meghatározó befolyással bíró, fajsúlyos szereplők, pár éven belül extrém mértékű vagyonokra tettek szert azokhoz a termelőtársaikhoz képest, akikkel néhány évvel ezelőtt még azonos gazdasági és termelési szinten voltak.

Ez véleményem szerint nagyon rossz hatással van az élelmiszerárak alakulására is. Önmagában nem ez okozza az élelmiszer-inflációt, ezt hazugság lenne kijelenteni, de hogy emeli, növeli az inflációt és rossz irányba hatnak ezek a folyamatok, az egészen biztos. Úgyhogy a leegyszerűsített adminisztráció elérése mindenképpen egy nemes célkitűzés, de nem annak az árán, hogy könnyebb legyen így jogellenes cselekményeket elkövetni, nem létező taggyűléseket összehívni, nem létező döntéseket írásba foglalni, hiszen ki fog azzal majd akár már csak a közeljövőben is foglalkozni, hogy mi történt néhány héttel vagy hónappal ezelőtt. Érdemes lenne ezzel a sajátos szövetkezeti altípussal vagy szövetkezeti formával egy kicsit behatóbban foglalkozni.

Az pedig, hogy egy szövetkezet mennyire lesz életképes, és mennyire fogja kiállni az idő próbálját, nyilván a gazdasági, s mivel Magyarországon élünk, mondjuk ki, hogy a politikai háttértől, a politikai hátszéltől is nagyban függ. Érdemi háttér-, hátszéltámogatás nélkül sok szövetkezet legfeljebb papíron képes létezni, de a gyakorlatban nem tudja betölteni az eredeti szerepét.

Az, pedig, hogy a mostani szabályozáshoz, például a gazdasági társaságok befolyásszerzési lehetőségeihez esetleg fűződike bármilyen hátsó szándék, önmagában ebből a javaslatból nem fog kiderülni. Ez abból fog kiderülni, hogy a következő hetekben, esetleg még ebben az évben más olyan önálló törvényjavaslatok vagy salátatípusú javaslatok érkezneke, amelyek akár a pályázati támogatási lehetőségekhez, vissza nem térítendő támogatások, visszatérítendő támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók megszerzéséhez kapcsolódhatnak, más törvényekben vagy esetleg alacsonyabb szintű jogszabályokban segítenek elő bizonyos szövetkezeti típusokat. Ez önmagában nem tűnik veszélyesnek, de hogy mi a jogalkotók végső szándéka, az véleményem szerint csak a közeljövőben fog kiderülni. Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, hogy kíváne válaszolni. (Kósa Lajos: Igen.) Kósa képviselő úr jelzi, hogy válaszolni kíván az elhangzottakra, ezért 30 perces időkeretben Kósa Lajosnak adok szót. Parancsoljon!

KÓSA LAJOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnöknő. Tisztelt Ház! A vitában elhangzott aggodalmaikra a következőket szeretném  talán megnyugtatásul  mondani. Tudom, hogy vannak, akik értik a szövetkezetek működésének a lényegét, de egy csomóan meg nem. Néha elgondolkozom azon, hogy akik értik, azok minden pillanatban figyelembe veszike például azt, hogy az egyik legalapvetőbb szövetkezetműködési sajátosság az, hogy részvételi érdekeltségű, ami azt jelenti, hogy egy tag, egy szavazat. Tehát: alapítanak hárman egy szövetkezetet, egy természetes személy, még egy természetes személy és mondjuk, a MOL. A MOL-nak egy szavazata van. A másik két természetes személy  akármekkora társaság is a MOL  habozás nélkül leszavazhatja.

Hogy is valósul meg akkor a gazdasági behatolás, még ha adott esetben ilyen egyenlőtlenek is a tőkeviszonyok benne? Teljesen mindegy! Szövetkezeti hozzájárulást kell teljesíteni, ami minden tagnak egyforma; nem mintha ez életszerű lenne. Inkább onnan kell kiindulni, hogy akik nekünk javasolták, hoztak egy életszerű példát: van három fiatal gazda, akik most örökölték meg a szüleik mezőgazdasági vállalkozását. Ketten egyéni gazdaként folytatják, tehát természetes személyként belépnek a szövetkezetbe, szükségük van egy terményszárítóra meg egy silóra, a harmadik személy viszont családi vállalkozás, kft. esetében tudna bejönni. Ezt miért ne tegyük lehetővé? S azt is mondják, hogy nagyon nehéz a piacra lépés, mert azzal, hogy megalakítják a szövetkezetet, nem tudnak hét embert összeszedni. Hármat tudnak. Beteszik a pénzt, közösen használják, mindenkinek van egy 20-50 hektáros gazdasága, s így ezt meg tudják csinálni.

Én ebben nem látok veszélyt, mert az alapvető szövetkezeti működés  egy tag, egy szavazat  kizárja azt, hogy akármekkora is egy gazdasági társaság tőkeerőben, egy szavazatnál többe legyen. Tehát itt a tőkeerőnek nincs semmilyen szerepe. Ezért ilyen értelemben én azt az aggodalmat nem látom megalapozottnak, amit Dávid képviselőtársam mondott. Hozzáteszem, hogy az OSZT-nek, illetve személy szerint nekem ahhoz, amit ön hosszan idézett, a takarékszövetkezetekkel kapcsolatos átalakításhoz, semmi közünk. Mi ezt utána szenvedtük el, és láttuk azt  én meg az OSZT , hogy a takarékszövetkezetek mint szövetkezeti forma egész egyszerűen megszűntek. Ma már nincs ilyen.

Hozzáteszem  másik példa , hogy az OSZT-nek nem tagja a szociális szövetkezeti rendszer, és nem tagja a foglalkoztatási szövetkezet, az, amit itt idéztek a „Híd a munkába” típusú szövetkezéseknél. Ők nem is tagjai, és nem is úgy működnek, hogy ezt össze lehetne szinkronizálni a szövetkezeti működéssel. S mindig van olyan szövetkezet, amelyik rosszul működik, mert sok ezer szövetkezet működik vállalkozásként sok százezres tagsággal. Az egész lakásszövetkezeti törvényünk nem jó így. A lakásszövetkezetek csak nagyon nehezen működtethetők, egy csomó olyan anomáliával, ami agyrém. Csak egyet mondok példaként: ha valaki szövetkezeti lakást vesz, de nem újonnan veszi és nem lép be a lakásszövetkezetbe, akkor is elmehet a közgyűlésre szavazni, ha nem tagja a lakásszövetkezetnek. Ez egy jogi nonszensz! Még Bajnai Gordonnak köszönhetjük ezt a szabályozást. Ez olyan, mintha valaki elmegy a MOL-kútra, vesz száz liter benzint, és utána elmehetne a MOL-közgyűlésre szavazni. Tiszta agyrém! Ez nem normális dolog! S ez csak egy, nagyon sok ilyet tudnék még mondani.

Tehát azért is van ennyi módosításra szükség, mert az egész szövetkezeti szektor 1990-től 2002-2005-ig egy vesszőfutást élt meg, hiszen a régi típusú kommunista szövetkezeti modellből teljesen jogosan senki nem kért. Csak nem tudták jogilag megoldani az akkori kormányok például az átalakulási törvényt, hogy az a szövetkezeti mozgalom eredeti gyökereihez térjen vissza. Nem csoda egyébként, mert nagymértékben eltávolodott az akkori szövetkezeti rendszer attól, ami a szövetkezés eredeti gondolata volt. A kommunista szövetkezetnek semmi köze a szövetkezés eredeti ethoszához és kiindulópontjához. Pont úgy viselkedett egyébként, mint a kommunizmus idején annyi minden más.

(14.30)

Tehát a kommunista vagy szocialista demokrácia azt jelenti, hogy nincs demokrácia. A szocialista szólásszabadság azt jelenti, hogy nincsen szólásszabadság. A szocialista típusú szövetkezet azt jelenti, hogy nincsen szövetkezés. Tehát ilyen értelemben nem lógott ki a sorból.

De visszatérve: természetesen én is látom, hogy van jó néhány szövetkezet, amely egy csomó kérdést vet fel, a tészek kapcsán is erre hivatkozott Apáti képviselőtársam. Csak úgy zárójelben jegyzem meg, én ezt a „coki” dolgot nem mondtam, csak…  mert azt nekem tulajdonította. Nem, nem mondtam ilyet az expozémban (Dr. Apáti István: Korábban! Máshol!), de most ez teljesen érdektelen, mert a lényeg az, hogy egyébként itt van egy nagyon fontos alapvetés: ha a szövetkezet tagjai, miközben közgyűlésen vannak, egy tag egy szavazat, nem tudják a saját érdekeik védelmét megszervezni, akkor baj van, azt kívülről nehéz beleoperálni. Nem mondom, biztos van olyan szövetkezet, ahol egyfajta kiskirály leuralja az egészet, de hogyha egy picit is  hogy is mondjam?  talpraesettek, és azért az emberek egy része, főleg ha vállalkozásra adja a fejét, akkor muszáj hogy valamelyest életszerű legyen vagy talpraesett legyen, akkor nagyon nehéz a szövetkezetben megoldani azt, hogy ilyen visszaélések történjenek. Vannak ilyenek, hozzáteszem, ott általában, amit Apáti úr emlegetett, a tészek esetében más probléma is van, tehát ott nem egyszerűen a működési modellben vannak súrlódások vagy hiányosságok, hanem nagyon sokszor  én is láttam ilyet  eleve azért szerveződnek meg, hogy el tudjanak érni valami támogatási formát, de eszük ágában sincsen egyébként azt a tevékenységet komolyan folytatni; amíg tart a támogatási pénz, csinálják, utána mindenki ezerfelé szalad, de ez a támogatási rendszernek a hibája, és nem a szövetkezeti gondolaté.

Hozzáteszem egyébként, hogy természetesen a szövetkezeti rendszert adott esetben tovább is kell fejleszteni, mert vannak régi típusú szövetkezeti formák, például ezek a kisiparosok által megteremtett szövetkezeti formák, én nem látom ott, hogy a mozgás olyan új erőket, energiákat vetne fel. De például a spin-off vagy az ilyen innovációs területen a szövetkezet egy remek társasági forma  mert mi jellemző egy spin-off vagy egy ilyen fiatal emberekből valamilyen innovációs ötlet alapján létrejövő gazdasági társaságra? Igazából pénzük nincsen, van egy jó ötletük, meg akarják szervezni, vannak hárman-négyen-öten-hatan-heten, az egy tag egy szavazat jó nekik, mert egyébként viszonylag jóban vannak, és elfogadják azt, hogy a közreműködés mértékében osztoznak az eredményen, de nem akarják, hogy valaki bejöjjön egy nagy tőkével, és leuralja az egészet  kiváló ötlet! De az a három fő, az…  azért is mentünk le, hogy e felé a szektor felé nyissunk, mert egyébként a szövetkezet szerintem egy, a XXI. században is remek társasági forma.

És egyébként a szociális szövetkezet sem elvetendő, nem abban a formában, amiről önök beszéltek, hanem abban a formában, amit például az olasz modell mutat, ahol ezt úgy hívják, hogy  ne ijedjenek meg a szótól!  keresztényszociális szövetkezet. Hogy működik? Van egy keresztény közösség, leginkább gyülekezet, és ő is egy tag, és mintegy garanciát vállal a működésért, és még bejönnek a szociális, keresztényszociális szövetkezetbe tagok, és arra vállalkoznak, hogy idősek ellátásában segítsenek. És oda be lehet menni, és azt mondani, hogy nekem van egy idős rokonom, nem találok személy szerint olyan gondozót, akit meg tudnék fizetni, meg lehet, hogy nem is szükséges nekem napi nyolc órában oda valaki, hanem elmegy, meglátogatja, bevásárol, beszélget vele, kitakarít, s a többi, napi egy-két órában, és akkor ezt a szövetkezet teljesíti, mint egy megrendelő megy be az, akinek mondjuk, ilyen ellátásra igényt tartó ismerőse, rokona van  de ezek leginkább rokonok , és a szövetkezet ezt ellátja, és ezért kell valamennyit fizetni, és egyébként ezt az olasz állam is támogatja. Nagyon jól működik, és be tudják vonni egyébként azokat a személyeket is, akik például a munkaerőpiacról, más szektorokból már kipörögtek.

Vannak tehát jó modellek, amelyeket érdemes megnézni, és egyébként a magyar szabályozási rendszerben a jó példákat nyugodtan át lehet venni. Nyilván az, amit szociális szövetkezet címén működtettek Magyarországon, az nem volt jó, tehát csak a baj volt vele, maga az egész felépítés nem volt jó, úgyhogy még számíthatnak nyugodtan arra, hogy… Tudom, hogy adott esetben tíz év alatt valóban ez a 23., hát, van még vele  hogy is mondjam?  feladat, főleg úgy egyébként, hogy a szövetkezeti mozgalom ma is teljesen alulról szerveződő mozgalom, tehát nem arról van szó, hogy a kormány bábozik mellette, vagy a kormány babusgatja, és valamilyen minisztérium kezdeményezi folyamatosan a szövetkezeti jog módosítását, nem. Tehát ez egyébként az a munka, amit kifejezetten egyéni képviselők vállaltak fel, itt megemlíthetek néhány olyan képviselőt, Bányai Gábort, aki annak idején például segített ebben a munkában, vagy Szatmáry Kristófot.

És hogyha tudják támogatni az előttünk álló törvényjavaslatot, én azt nagyon megköszönöm, és szívesen a vitákban is még később… Bár jellemzően az Igazságügyi Bizottság a szövetkezeti törvénynek a gazdája, holott egyébként a működés kapcsán talán a Gazdasági Bizottság vagy a Vállalkozásfejlesztési Bizottság kicsit életszerűbb lenne, mert egyébként persze ez jog, de hát minden jog, mert mi csak jogokat tudunk alkotni, semmi mást, de egyébként nem, vannak más szakbizottságok. Ez a helyzet is mutatja azt, hogy ez a szövetkezet olyan…  tehát egy olyan szektor, amely  hogy is mondjam?  egy kicsit nem is testidegen, de valahogy nehezen tudunk vele mit kezdeni, minket még ráadásul külön megterhel ez a szocialista múlt.

De nézzünk egy másik példát: dán sertéságazat. Dániában tizenvalahány millió sertést tartanak kettő darab szövetkezet irányítása mellett. Az összes sertés, amit előállítanak Dániában, mind szövetkezeti, kettő darab szövetkezet, amely lefedi egész Dániát, tartja a kezében a teljes ágazatot, és remekül működik vágóhidakkal, feldolgozókkal, árukkal, árusítási pontokkal, kiszállítási szolgáltatással. Tehát remek példák vannak előttünk, amelyekből érdemes, azt hiszem, tanulnunk.

Tisztelt Ház! Kérem a támogatásukat a törvényjavaslathoz. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   43-92   93-110   111-126      Ülésnap adatai