Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszait. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig lesz lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3759. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Panyi Miklós úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Államtitkár úr, parancsoljon, öné a szó.

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak! A jogalkotási törvény alapján valamennyi hatályos jogszabályt időről időre felül kell vizsgálni, el kell végezni azok hatásvizsgálatát, alkalmazásuk tapasztalatait. Ezt, a jogrendszer helyes működése szempontjából fontos feladatot a kormányzat és Novák Katalin köztársasági elnök asszony hivatala is folyamatosan végzi. E felülvizsgálatnak az eredményét összegzi az önök előtt fekvő, elsősorban a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény szabályozását továbbfejlesztő törvényjavaslat.

A törvényjavaslat koncepciója arra épül, hogy az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés m) pontja biztosítja a köztársasági elnök számára azt a hatáskört, hogy hivatalának szervezetét az államszervezeten belül betöltött különleges szerepére és az általa ellátott feladatok sajátosságaira is figyelemmel szabadon kialakíthassa. A saját munkaszervezet kialakítására vonatkozó ilyen kifejezett külön utalás semmilyen más állami szerv esetében nem jelenik meg az Alaptörvényben, és ez különös hangsúlyt ad a köztársasági elnök szervezetalakítási szabadságának. E legmagasabb szintű norma által biztosított szabad mozgástér következetesebb érvényesítéséhez szükséges a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása.

(21.40)

A törvényjavaslat célja annak lehetővé tétele, hogy a köztársasági elnök a hivatala vezetői struktúrájának, valamint a szervezeti és működési rendjének kialakítása során ténylegesen gyakorolhassa azt a szervezetalakítási szabadságot, amely őt az Alaptörvény alapján megilleti.

A törvényjavaslat biztosítja a köztársasági elnök számára, hogy meghatározza hivatalának szervezeti tagolódását és vezetői rendjét, és rendelkezik arról is, hogy a köztársasági elnök az általa az alapító okiratban meghatározott egy vagy több vezető felett maga gyakorolja a munkáltatói jogokat. A köztársasági elnök közjogi jogállása, feladat- és hatáskörének egyedisége, valamint munkarendjének sajátossága indokolttá teszik, hogy a hivatala köztisztviselőinek foglalkoztatására közszolgálati munkaszerződés útján kerüljön sor, amelyben az egyes foglalkoztatottak által ellátandó feladatok egyedi jellemzőire tekintettel állapíthatják meg a felek a köztisztviselő jogviszonyának lényeges tartalmi elemeit, tekintettel arra, hogy a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény, amely a köztársasági elnök hivatalában dolgozókra is irányadó, kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy a különleges jogállású szervekre és az általuk foglalkoztatottakra a különleges jogállású szervet létrehozó törvény eltérő rendelkezéseket állapítson meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény által garantált szervezetalakítási szabadság arra is lehetőséget biztosít, hogy a köztársasági elnök a hivatalának elnevezését is megválassza. E tekintetben köztársasági elnök asszony már a tavaly májusi beiktatása óta következetesen Sándor-palotaként hivatkozik a hivatalára, amelyhez az Alaptörvény alapján minden joga megvan, és ahogyan arra a következőkben részletesebben is utalok, ezt a gyakorlatot számos nemzetközi példa is alátámasztja. A törvényjavaslat ezt a ténybeli helyzetet tudomásul véve rögzíti, hogy a köztársasági elnök hivatal szervezete Sándor-palota néven működik. A javaslat mindennek technikai átvezetésére irányul.

Fontos vonása ennek az elnevezésnek, hogy határozottabban jeleníti meg az intézmény méltóságát és egyediségét, ugyanakkor sokkal kevésbé hat bürokratikusan, ennek révén sokkal közelebb áll az állampolgárokhoz. Az elnevezés emellett igazodik a nemzetközi gyakorlathoz is. Sok államban az állampolgárok székhelyükkel hivatkoznak egyes intézményekre, így az Egyesült Királyságban Westminster-palota kifejezéssel utalnak a parlamentre, Downing Street 10. számmal a miniszterelnök hivatalára, Buckingham Palace-ként az államfő székhelyére. Az Egyesült Államokban Fehér Házként említik az elnöki adminisztrációt, Capitoliumként a kongresszust, a sort hosszasan lehetne folytatni.

Az elnevezés következetes alkalmazása érdekében szükségessé válik a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény mellett további 12 törvény kis terjedelmű technikai módosítása.

Tisztelt Országgyűlés! A fentieken túl a magyar jog hosszú ideje adós a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök jogállásának rendezésével. A javaslat ezt az adósságot rendezi azzal, hogy a megválasztott köztársasági elnöknek megbízatása betöltésére történő felkészüléséhez szükséges jogi, személyi és tárgyi feltételeket biztosítja.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a gyakorlat által felszínre hozott igényekre adott válaszokat tartalmaz, és erősíti a köztársasági elnöki intézmény méltóságát. Kérem önöket, hogy támogassák annak elfogadását. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Demeter Zoltán képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megnevezni azokat a törvényeket, amelyek módosulnak, pontosan az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján. Ilyen a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, aztán a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011 évi CCII. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, az állami és önkormányzati szervek elektronikusinformáció-biztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény, amelyek célja a Sándor-palota elnevezés átvezetése a Köztársasági Elnöki Hivatal helyett.

Véleményem szerint a Sándor-palota elnevezés megfelelőbb módon fejezi ki az intézmény méltóságát, sőt talán azt is megemlíthetjük, hogy kevésbé hat bürokratikusan. Novák Katalin elnök asszony, tudjuk, hogy kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy Magyarország értékeit mind honfitársainknak, mind a külföldi szakmai partnerek számára bemutassa. Ennek keretében mind diplomáciai, mind turisztikai szempontból is értékteremtő erővel bír a Sándor-palota épületének az előtérbe helyezése. A névváltoztatás törvényi szintű megjelenítése érdemi többletköltséggel nem jár, költségvonzata legfeljebb a palotára kihelyezett egy-egy névtábla cseréje.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan államtitkár úr is említette, az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdése szerint a köztársasági elnök kialakítja hivatalának a szervezetét, és a szervezet kialakításának a szabadságára is tekintettel a törvényjavaslat a köztársasági elnöknek az államszervezeten belül elfoglalt egyedi jogállására és ebből következően a hivatali szervezetére vonatkozó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a Sándor-palotára vonatkozó alapvető, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény általános szabályaitól eltérő rendelkezéseket, elhatárolva egymástól a köztársasági elnököt, illetve a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetőjét megillető jogköröket. Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető legyen, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Ebben az esetben a felmentés általános szabályainak megfelelően, a szükséges jogszerző idő megléte esetén az érintett végkielégítésre jogosult.

A törvényjavaslat alapján a Sándor-palota átkerül a különleges jogállású szervek azon csoportjába, amely szerveknél a közszolgálati jogviszony nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel jön létre. A közszolgálati munkaszerződésben a felek megállapodnak a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről. Mindezekben a kérdésekben tehát a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény általános szabályaitól eltérő tartalmú szerződést is köthetnek.

(21.50)

A törvényjavaslat a fentiekkel párhuzamosan rögzíti, hogy a Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege.

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnököt a hivatalba lépésére történő megfelelő felkészülés elősegítése érdekében legfeljebb ötfős titkárság alkalmazása, térítésmentes egészségügyi ellátás és személyes gépkocsihasználat illeti meg. A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök megismerheti továbbá mindazon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hivatalba lépését követően a feladatköreit megfelelően tudja ellátni.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény is módosul. A klasszikus értelemben vett központi közigazgatásban foglalkoztatottak jelenleg három jogállási törvény valamelyikének a hatálya alá tartoznak: a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat technikai jellegű módosításként pontosítja a három törvény közötti jogviszonyváltás egyes szabályait. Kérem, hogy az elmondottak alapján támogassa a képviselő a javaslatot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hát, ami itt zajlik, az a köztársaság mint eszme és intézmény elhantolása, éppen így ráütik a keresztet, és ezzel bevégeztetik a köztársaság sorsa. De még mielőtt kitérnék a részletes gyászbeszédre, annyit reagálnék államtitkár úr szavaira, aki azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc itt azon dolgozik, hogy ne kapjuk meg az uniós pénzeket, akkor idézek 2006-ból. Orbán Viktor az EU-s segítségnyújtás és pénzek megtagadását követelte a Néppárt tanácskozásán, Magyarországtól szerette volna megvonni az uniós pénzeket Orbán Viktor 2006-ban az Európai Néppárt tanácskozásán, merthogy saját elmondása szerint saját országában intézményesítették a korrupciót, az erkölcsi relativizmust, a szegénységet, a kiszolgáltatottságot. Mintha Orbán Viktor a saját kormányáról beszélt volna 2006-ban  csak hogy tegyük ezt rendbe, hogy akkor ki harcolt azért, hogy Magyarországnak legyen pénze, és másnak meg ne legyen.

Egyébként ugyanehhez a történethez tartozik, hogy amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tárgyalt a magyar uniós pénzekért, szintén visszakereshető, akkor az utolsó pillanatban még 1 milliárd eurót szerzett az utolsó tárgyalási fordulóban a hazájának, ami akkor 300 milliárd forintot jelentett, most nagyjából 400-at.

Visszatérve a köztársaság eszményére, hadd idézzem ugyancsak Orbán Viktort: „Számunkra a köztársaság egy üres szó, az csak egy ruha”  mondta ugyancsak Orbán Viktor 2006-ban. Ez azért döbbenetes egyébként, mert a Fidesz politikusai, köztük nagyon sokan még 1990-ben a köztársaságra tettek esküt, a köztársaság alkotmányára, és számos KDNP-s politikus is. Igaz, hogy akkor még nem egy oldalon harcoltak, hanem egymás politikai vetélytársai voltak, de azért vagyunk még néhányan, akik emlékeznek erre.

Most egy nagyon furcsa helyzet áll elő, mert a „Köztársasági Elnöki Hivatal” kifejezés megszűnik, de van köztársasági elnök. Ez engem a Horthy-rendszerre emlékeztet, ahol ellentengernagy volt Horthy tenger nélkül, és Magyar Királyságnak hívták az államformát úgy, hogy Magyarországnak nem volt királya. Most éppen köztársasági elnökünk lesz Köztársasági Elnöki Hivatal nélkül. Szerintem ez egészen elképesztő! Azt gondolom, hogy ez minden demokrata számára, akiknek fontos volt még a rendszerváltozás eszménye, és akiknek fontos volt a köztársaság, azok itt most egy fájó hiányt érezhetnek. De ez a kormány nem most kezdte el leépíteni mindazt, amire harminc-egynéhány évvel ezelőtt egy új rendszert építettünk fel, hiszen elvitték a Kossuth térről Nagy Imre szobrát, elvitték a Kossuth térről az ’56-os öröklángot, és felszámolták az ’56-os Intézetet. Ma pár fideszes politikus Nagy Imre nevét ki sem ejti a száján.

A köztársaságot 1956 eszményeire és a szabadságszerető magyar nép forradalmára és szabadságharcára építettük, most pedig azt látjuk, hogy a „köztársaság” szó gyakorlatilag semmit nem jelent az Orbán-kormánynak.

Novák Katalin autonómiájáról esett itt szó az imént fideszes képviselőtársam hozzászólásában. Ez is meglehetősen aggasztó, hiszen azért mégiscsak a köztársasági elnök engedett szabadon egy terrorcselekményekért elítélt bűnözőt, és ez szintén nem tesz jót a köztársasági elnök asszony nemzetközi és hazai megítélésének.

A Demokratikus Koalíció számára a köztársaság egy fontos eszmény, amelyet helyre kell majd állítani, amikor egyszer az Orbán-rezsimnek vége lesz. Rendkívül fontosnak tartom azt rögzíteni az Országgyűlés jegyzőkönyve számára, hogy a Demokratikus Koalíció mindig meg is ünnepli az első köztársaság alapításának évfordulóját itt az Országház mellett Bibó István szobránál. Sosem mulasztjuk el ezt az eseményt, hogy mindig emlékezzünk a köztársaságra, mert Magyarországnak nem autokráciára, nem önkényuralomra van szüksége, nem egy köztársaság nélküli köztársasági elnökre. Egyébként nem véletlen, hogy még az önök Alaptörvényéből is kikerült ez a kifejezés, hogy „Magyar Köztársaság”. Szerintem ez rendkívül kínos.

Úgyhogy soraimat azzal zárom, természetesen a Demokratikus Koalíció ezt a javaslatot nem fogja támogatni. Legyen igaza Bródy Jánosnak: lesz még Magyar Köztársaság. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hiszékeny Dezső képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon!

HISZÉKENY DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elgondolkodtam azon, hogy hogy kerül ide ez a napirendi pont, aztán meghallgattam államtitkár urat, és rádöbbentem, hogy csupa féligazságot mondott, ezért megpróbálom kiegészíteni őt, és akkor így talán teljessé válik az igazság.

A képviselőtársam, Tóth Bertalan írásbeli kérdést intézett már korábban az igazságügyi miniszterhez, amelyben azt jelezte, hogy a köztársasági elnök a Sándor-palota megnevezést használja hivatalos dokumentumokon. Megítélésünk szerint, és ezt jeleztük az igazságügyi miniszternek, ez jogszabályellenes. Azt a választ kaptuk erre az igazságügyi minisztertől, hogy nem, minden rendben van, ez így teljesen szabályos.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az, ami most történik, hogy önök ezt idehozták, nyilvánvalóvá teszi, hogy súlyos jogszabálysértés történt, hiszen különben nem kellett volna ezt napirendi pontként idehozniuk. Tehát azt gondolom, hogy ez elég kényelmetlen, ha a köztársaság elnöke törvénysértő módon jár el, és az igazságügyi miniszter, aki a jogszabályok előkészítésének a csúcsszervét vezeti, azt megerősíti, hogy ez így teljesen rendben van.

(22.00)

Ha mégis teljesen rendben lenne ez jogilag, akkor viszont nem értem, hogy miért kellett idehozniuk ezt a kérdéskört. Ugyanakkor azt is érzékelem, hogy államtitkár úr elég furcsa, nem mindennapi helyzetben van. Hiszen nyilvánvaló, hogy nem a saját véleményét és elképzelését kell most önnek megvédenie, hiszen jól látható, jól érzékelhető az, hogy ami ide törvényjavaslatként előkerült, az nem az ön ötlete volt, ön megpróbálja ezt valamilyen módon jogszabályokkal körbebástyázni és ezt valamilyen módon megvédeni. Ezért nyilvánvaló, hogy az, amit én mondani fogok, az elsősorban nem önnek szól.

Volt módomban találkozni, hiszen úgy alakult az élet, hogy fórumon találkoztam a lakosság számtalan tagjával, és megpróbáltuk értelmezni ezt a kérdéskört. Ha önök azt hiszik, hogy ez érthető az egyszerű emberek számára, akkor tévednek. Nagy az értetlenség, zavarosnak ítélik meg ezt az intézkedést, ezt a helyzetet, és nem értik; őszintén szólva, én sem. Nemcsak, hogy nem értem, hanem ráadásul véleményem is van erről, de az embereknek is volt.

A kérdés az: mi a baj azzal, hogy Köztársasági Elnöki Hivatal? Valami probléma van ezzel, hiszen ezen mindenáron változtatni akartak vagy akarnak. Én egy dolgot értek, hogy ha önök meghallják azt a kifejezést, hogy „köztársaság”, akkor kiütéseket kapnak, és ideggörcsös rángatódzás vesz önökön erőt. Na, de ez odáig kell hogy vezessen, hogy egy ilyen elnevezést ilyen módon próbáljanak meg rendezni?

De nem jó az irány az én megítélésem szerint. Egy épület elnevezése egy hivatal megnevezése legyen? Gondoljuk már át egy kicsit, csak úgy, együtt! Analógia  mondok egy analógiát erre. A miniszterelnök, az karmelita? A Miniszterelnökség, az pedig kolostor vagy rendház? Egyik sem, ebben egészen biztos vagyok. De mi van akkor, ha egy kormányzati szerv vagy intézmény jelenlegi székhelye korábban nyilvánosház volt? Akkor az ma kupleráj? Ez két olyan analógia volt, ami gyakorlatilag ugyanarra vezethető vissza, mint amit önök elmondtak.

Az én megítélésem szerint a palota elnevezés, a Sándor-palota elnevezés érzéketlen és rendkívül szerencsétlen. Ön példaként azt mondta, hogy a nemzetközi világban is van ilyen, a Buckingham-palota meg egyebek. Igen, ott van király meg királynő. Nálunk nincs, és remélem, hogy nem is lesz. Azért gondolom, hogy ez borzasztó érzéketlen és szerencsétlen elnevezés, és nem hiszem, hogy jó az irány e tekintetben.

Végezetül komolyra fordítva a szót: a köztársasági elnök nemcsak egy személy, az egy intézmény, akinek a tisztességét, a becsületét óvnunk, vigyáznunk kell. Ő az, aki a nemzet egységét megjeleníti. Azt gondolom, hogy működési elvként jó lenne a több alázat és a kevesebb celebkedés. Köszönöm a figyelmüket. (Gréczy Zsolt tapsol.)

ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr, jegyző úr. Megadom a szót Balassa Péter képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az egyes törvényeknek a köztársasági elnök jogállásával összefüggő T/3759. számú javaslatot tárgyaljuk. Az Alaptörvény 9. cikke szerint a köztársasági elnök alakítja ki hivatala szervezetét. A jelen törvényjavaslat célja, hogy ezen jogának keretet adjon, lehetővé teszi számára, hogy a Sándor-palota szervezetét, valamint szervezeti és működési rendjét szabadon kialakíthassa.

Jórészt technikai és szervezetalakítási szabadsággal összefüggő szabályokat tartalmaz, ezekből kiemelnék egy részletet, amit elég fontosnak találok. „A Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege.” Nem vitatom és nem vitatjuk, hogy a Sándor-palotában keményen dolgoznak, de remélem, hogy a kormány végre elkezd foglalkozni a magyar emberek nagy részét érintő elinflálódott fizetésekkel is.

Azt is tudjuk, hogy a Fidesz-kormány szereti építeni az apparátusát, minden korábbinál nagyobbra dagadt az Orbán-kormány, ez a tendencia felsejlik ebben a javaslatban is. A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök munkáját ezentúl nem három, hanem ötfős titkárság segítheti. Dr. Brenner Koloman képviselőtársam 2021-ben benyújtotta az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatát, amely a köztársasági elnök közvetlen választásának bevezetése érdekében született. Hazánkban már akkor, de talán napjainkban még inkább általános válságjelenség, hogy az emberek nem érzik úgy, hogy a politika és a közélet róluk szólna, távol érzik maguktól az ország ügyeinek intézését. Egyértelművé vált a legtöbb ember számára, hogy egy személyben a miniszterelnök dönt olyan fontos kérdésekben is, mint hogy ki legyen a következő köztársasági elnök.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az államfő Magyarország legfőbb közjogi méltóságaként a nemzet egységét hivatott megtestesíteni, a magyar nemzet és a magyar állam arcaként jelenik meg. Egy közvetlenül választott, tehát a közvélemény szemében a mostaninál erősebb legitimitással, valamint megerősített jogkörökkel rendelkező államfő fontos elemét képezhetné a demokráciát őrizni hivatott fékeknek és ellensúlyoknak. Enélkül az egyébként sem túl erős jogkörökkel rendelkező államfőnek a szimbolikus, reprezentatív feladaton kívül egyetlen lényegi szerep marad, aláír és pecsétel.

Ezért javasolta a Jobbik-Konzervatívok közössége az államfő közvetlen választását és jogköreinek megerősítését annak érdekében, hogy Magyarország első közjogi méltóságát ne lehessen egy értékes kézjeggyel és pecséttel ellátott politikai bábuvá degradálni; észszerű keretek között, érdemi hatáskörrel és erős legitimitással rendelkező individuum legyen. A kiegyensúlyozott polgári demokrácia és szociális piacgazdaság az, amely a mi véleményünk szerint biztosíthatná a magyar polgárok európai bérfelzárkóztatását, jólétüket és szabadságukat. Köszönöm, hogy meghallgattak.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Van kétperces hozzászólás, megadom a szót Gréczy Zsolt képviselő úrnak, DK.

GRÉCZY ZSOLT (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Még egy apró megjegyzést tennék, mert azt hiszem, itt ez is nagyon fontos értelmezése a kialakult helyzetnek. Azt mondta államtitkár úr, talán pontosan idézem: „a palota kifejezés közelebb áll az emberekhez, mint a köztársaság”. A palota kifejezés közelebb áll, mint a köztársaság? A palotáról az embereknek a gazdagság, a tőlük való távolságtartás, hogy azt ne mondjam, az urizálás jut eszébe, a köztársaságról meg, gondolom, valami, ami a közös ügyeink közös képviseletéről szól. Tehát ez szerintem alapvető félreértés. A palota minden olyan  a hárommillió létminimum alatt élő ember országában azt mondani, hogy a palota kifejezés közelebb áll; természetesen nincs azzal baj, hogy a Sándor-palotában dolgozik a köztársasági elnök, de azt gondolom, az a két dolog egymással teljesen összeegyeztethetetlen, és mondom, ahogy az első hozzászólásomban jeleztem, itt tényleg semmi másról nincsen szó, mint a köztársaság maradékának is a teljes felszámolásáról. Ahogy nincs benne az Alaptörvényben, úgy most már nincs benne, a Köztársasági Elnöki Hivatal kifejezés is megszűnik, most már csak köztársasági elnök van, igaz, hogy ő meg a miniszterelnök bábja. Köszönöm szépen.

(22.10)

ELNÖK: Köszönöm, Gréczy Zsolt képviselő úr. Tisztelt Ház! Megkérdezem, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével akár két percben, akár tizenöt percben. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Panyi Miklós államtitkár úrnak, aki láthatóan készülődik arra, hogy megválaszolja a vitában elhangzott felvetéseket.

DR. PANYI MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! 13 éve folyamatosan azt halljuk, hogy a kormánynak éppen valamelyik aktuális lépése, döntése már a köztársaság maradékának a felszámolása. Ezt 2010 óta halljuk, amikor az Alaptörvény hatályba lépett, már akkor is elmondták, de ha ez igaz  kérdezem én , akkor hogy lehet az, hogy önök mégis itt ülnek, ebben a parlamentben. Tehát csak erre szeretnék utalni.

És hozzátenném, hogy annak a kormánynak, amelynek több mint hárommillió magyar polgárnak a demokratikus felhatalmazása áll, annak nincs félnivalója a demokráciától, és nincs félnivalója a köztársaságtól sem. Négy kétharmados többség áll e mögött a kormány mögött. Azoknak a politikai erőknek jóval inkább van félnivalójuk, akik mögött nem polgárok támogatása, hanem milliárdban mérhető dollárok vannak. (Gréczy Zsolt: Ezt majd bizonyítani kell a bíróságon.)

A „palota” kifejezés kapcsán Gréczy képviselő úr felvetette, hogy a „palota” szóval a köztársasági államforma megszűnik. Egyrészről jelezném, hogy az Alaptörvény rögzíti Magyarország államformáját, B) cikk (2) bekezdés: „Magyarország államformája köztársaság.”

Emellett kérdezném, hogy vajon Franciaországban veszélybe kerüle a köztársaság eszméje azért, mert a köztársasági elnöknek a hivatala az Élysée-palotában van. (Gréczy Zsolt: Mások a hagyományaik.) Nem!

Néhány egyéb felvetésre reagálnék. A köztársasági elnök asszonynak, tehát a köztársasági elnöknek a joga arra vonatkozóan, hogy saját szervezetét meghatározza és annak az elnevezését meghatározza, az nem a törvényből, hanem az Alaptörvény 9. cikke (3) bekezdésének m) pontjából ered, tehát innen van a törvényi felhatalmazás.

Arra vonatkozóan pedig, amit itt a képviselő úr említett a bérek vonatkozásában: több alkotmányos szervnek is hasonló jogköre van arra vonatkozóan, hogy a költségvetését meghatározza, úgymint az Országos Bírósági Hivatalnak vagy az Állami Számvevőszéknek. Itt alapvetően technikai módosításról beszélhetünk, ezért kérném önöket, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

Felszólalások:   197-210   211-224   225-226      Ülésnap adatai