Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a módosító javaslatok benyújtására pénteken 16 óráig van lehetőség.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az Igazságügyi Bizottság által benyújtott előterjesztés T/3676. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi Bizottság elnökének, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. Parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a 2012. év óta biztosítja Magyarországon a személyes adatok védelmét és az információszabadság érvényesülését. Ennek keretében számos hatósági eljárást, így titokfelügyeleti hatósági eljárást is lefolytathat. A hatóság folyamatosan monitorozza az alkalmazott eljárások megfelelőségét, és ha mindezek alapján törvénymódosítást tart szükségesnek, úgy kezdeményezi azt a jogalkotónál.

A jelen törvénymódosítás alapját is a hatóság gyakorlati tapasztalatai és javaslatai képezik. A T/3676. számú törvénymódosítás elsődleges célja, hogy a minősített adat védelméről szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításával a NAIH titokfelügyeleti hatósági eljárását az alapjogvédelem teljessé tétele érdekében a lehető legszélesebb körben folytathassa le. A titokfelügyeleti hatósági eljárás deklarált célja, hogy az Alaptörvényben biztosított, a közérdekű feladatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog megfelelően érvényesülhessen.

(14.40)

Ezáltal a hatóság megvizsgálhatja, hogy a minősítő a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járte el, vagy ha nem, úgy a minősítőt a minősítés megfelelő megváltoztatására vagy megszüntetésére hívhatja fel.

Az Alkotmánybíróság határozataiban többször is kimondta, hogy a jogalkotó feladata biztosítani azt, hogy az esetleges adatminősítés csak azokra az adatokra vonatkozzon, amelyek esetében a minősítés valóban elkerülhetetlen, és ne kerüljön sor szükségtelen minősítésre. A hatóság joggyakorlatában jogalkalmazási problémákat okozott az, hogy a titokfelügyeleti eljárást a hatóság hogyan folytathatja le akkor, amikor az eljárás valójában megismételt minősítésű adatot érint, vagyis, ha a vizsgált adatba korábban készített minősített adatot foglalnak bele, és további saját minősítést igénylő adat nem keletkezik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A javaslat ezen szabályozási hiányosságot orvosolja azáltal, hogy az eljárást lefolytathatóvá teszi a minősítési jelölés megismétlőjével szemben is. Ezt egészíti ki továbbá az eljárásban megállapítható jogkövetkezmények módosítása. Mindezek mellett a minősített adat védelméről szóló törvény módosítása is szükséges annak érdekében, hogy az értesítési kötelezettség a megismételt minősítés esetén is fennálljon, biztosítva, hogy az esetleges változások valamennyi adatkezelőnél teljesüljenek.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindezek alapján kérem önöket, hogy a hatékony jogalkalmazás érdekében támogassák az Igazságügyi Bizottság által benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Répássy Róbert államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon!

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! A kormány támogatja a törvényjavaslatot és javasolja az Országgyűlésnek elfogadásra. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Nagy Csaba képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon!

NAGY CSABA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítását életbe léptesse annak érdekében, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 33. alcíme szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárást az alapjogvédelem teljessé tétele érdekében  ahogy képviselőtársam fogalmazott  a lehető legszélesebb körben folytathassa le.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelezte a törvényjavaslatot előterjesztő Igazságügyi Bizottság részére: működési gyakorlatában azzal a helyzettel találkozott, hogy ha közérdekűadat-igénylésre olyan adatra vonatkozóan került sor, amely úgynevezett megismételt minősítési jelöléssel létrehozott iratban szerepelt, és az ilyen adat tekintetében a titokfelügyeleti eljárást nem tudta lefolytatni, figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság értelmezése szerint a titokfelügyeleti eljárás kizárólag a minősítővel szemben folytatható le, merthogy annak nem lehet alanya a minősítés megismétlője, mivel a titokfelügyeleti hatósági eljárás célja, hogy az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdésében biztosított, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog megfelelően érvényesülhessen annak érdekében, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság megvizsgálhassa, hogy a minősítő a nemzeti minősített adat minősítésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járte el.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a minősítőt a minősítés megfelelő megváltoztatására vagy megszüntetésére hívhatja fel, ha a szabályozási hiányosság orvoslása szükséges azáltal, hogy az eljárás lefolytathatóvá váljon a minősítési jelölés megismétlőjével szemben is. Ehhez kapcsolódóan a törvényjavaslat szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogkövetkezményként megállapíthatná, hogy a nemzeti minősített adat minősítése jogszerűen nem jött létre, és ez esetben felhívná a minősítőt, hogy a megfelelő intézkedésekkel változtassa meg a jogellenes állapotot.

Mindezek mellett szükséges továbbá a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény megfelelő módosítása is a vonatkozásban, hogy a minősítés megszüntetése, megváltoztatása esetén már biztosított értesítési kötelezettség mellett a megismételt minősítés esetében is fennálljon az értesítés kötelezettsége, azért, hogy az esetleges változások valamennyi adatkezelőnél teljesüljenek.

Kiemelendő, hogy a javaslat lehetővé tenné az eljárás felfüggesztését olyan speciális esetekben is, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.

Erre azért van szükség, mert előfordulhat olyan eset, amelyben az eljárás kimenetele attól függhet, hogy a minősítés érvényes és jogszerűe, amelynek eldöntése nem lehetséges a megismételt minősítésre vonatkozó titokfelügyeleti hatósági eljárás keretei között, így a javaslat szerint ebben az esetben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság dönthetne az eljárás felfüggesztéséről arra az időtartamra, amíg egy másik, elkülönült eljárást lefolytat a minősítés jogszerűségéről. Ennek lezárulta után a megismételt minősítésre vonatkozó eljárás felfüggesztése megszüntethető, és az eljárás folytathatóvá válik.

A törvényjavaslat átmeneti rendelkezést is tartalmaz azért, hogy az új, kibővített tartalmú szabályozás már a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható legyen, elősegítve az információszabadság minél nagyobb fokú érvényesülését és az adatigénylők jogainak biztosítását.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy a T/3776. számú törvénymódosítási javaslatra azért van szükség, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény 33. alcíme szerinti titokfelügyeleti hatósági eljárást az alapjogvédelem teljessé tétele érdekében a lehető legszélesebb körben folytathassa le.

Az elhangzottakra tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy az Igazságügyi Bizottság által benyújtott törvényjavaslatot megvitatni szíveskedjenek, és fogadják el. A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a javaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka, Sebián-Petrovszki László következik. Öné a szó.

SEBIÁN-PETROVSZKI LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Ha egy normális országban élnénk, akkor egy ilyen ügy megtárgyalásánál, vagyis amikor arról beszélnénk, hogy bizonyos adatokat, bizonyos adatoknak a tárolását, azok feletti rendelkezést, felügyeletét és a titkosnak minősített adatok kapcsán mindenféle eljárások kezelését hogyan és melyik hatóság vagy hivatal látja el, milyen eljárásban, milyen határidőkkel, szóval, ha ilyen típusú dologról beszélnénk, akkor ez egy objektív, szakmai típusú beszélgetés is tudna lenni; én legalábbis el tudnám ezt képzelni. Akkor beszélhetnénk arról, hogy egyébként ennek a javaslatnak milyen olyan sarkalatos szakmai problémái is vannak, mint például, hogy ezt a bizonyos titokfelügyeleti hatósági eljárást  amely eddig is létezett, csak nem volt így komplexen szabályozva  eddig nem lehetett megszakítani, nem lehetett felfüggeszteni például ezt az eljárást; ha jól olvassuk most ezt a javaslatát a kormánynak, akkor mostantól lesz arra mód, hogy ezt felfüggessze Péterfalvi Attila maga.

Szóval, akkor lehetne ilyen típusú szakmai beszélgetést folytatni, hogy ennek megfelelő garanciái vannake beépítve a törvényjavaslatba, jól vane ez így szabályozva, egészen biztosan jó kezekben vane ez a folyamat azon a módon, ahogy a javaslatban szerepel; és most a jó kezeket egy ideális országban, azt mondanám, nem politikai értelemben értem, hanem szakmai szempontból, s akkor lehetne egy ilyen típusú beszélgetést folytatni itt a Ház falai között.

(14.50)

Pont ez a gond, hogy most és itt Magyarországon 2023-ban nem erről szól ez a vita sem, mint ahogy oly sok vita nem. Ebben az országban, az Orbán-rezsimnek köszönhetően 13 éve építenek egy külsőségeiben demokráciának látszó, de valójában egy autoriter rezsimet. Ez gyakorlatilag fel is épült. Ennek ezer megnyilvánulása van, és ma még lesz itt olyan vita előttünk, amelyben majd ezt könnyen lehet, hogy ugyanezek, a tisztelt, velem szemben ülő fideszes képviselőtársaim fogják hallani tőlem. Szóval, felépült egy rezsim, felépült egy rendszer, és ennek az autoriter rezsimnek az egyik velejárója volt, megteremtésének az egyik első lépése volt a Fidesz részéről, hogy megpróbálta minden módon kiterjeszteni a 2010-es választási győzelem után a mozgásterét, amelynek egyik lába az volt, hogy az objektívre vagy a függetlenre teremtett intézményeket, hatóságokat, hivatalokat elfoglalták. Az „elfoglalták”-on természetesen azt értem, hogy átalakították, átszervezték, és olyan vezetőket tettek ezeknek az élére, akik a Fidesz kegyeltjei, a Fidesz pártkatonái, a Fidesz politikájának a megvalósítói.

Az Adatvédelmi Hatósággal pontosan ugyanez történt. Az Adatvédelmi Hatóság és annak a vezetője, Péterfalvi Attila tehát ma, 2023-ban Magyarországon nem egy független hivatalnak egy független vezetője, hanem teljesen világosan láthatóan, dokumentálhatóan a Fidesz politikájának a szolgai kiszolgálója.

Mire gondolok, mi mutatja ezt? Az mutatja, hogy amikor olyan adatvédelmi, adatkezelési típusú ügy merül fel a nyilvánosságban, amelyben a kormányzat vagy a Fidesz érintett, és láthatóan kiszolgáltatja az adatokat a kormány a Fidesz propagandacéljaira, vagy a Fidesz úgy használja fel azokat, hogy teljesen világosan, egzakt módon szembemennek azokkal a törvényekkel, amik egyébként az országban léteznek, akkor ezekben az ügyekben vagy nem indul NAIH-vizsgálat, vagy ha bárki panaszt tesz, akkor annak hosszan elnyúló, semmitmondó vizsgálat a következménye, és a végén az a megállapítás, hogy csókolom, nem történt semmi, lehet hazamenni.

Sorozatban ilyen ügyek vannak, hadd említsem csak a Pegasus-ügyet. Itt van, évek óta tudjuk, hogy a Fidesz, illetve a kormány valószínűleg Izraelből beszerezve egy programot telepített, és megfigyelt, lehallgatott, egyes hírek szerint akár több száz, neki nem tetsző embert, újságírókat, politikusokat, háttérembereket, mindeközben erről Péterfalvi Attilának egy rövid vizsgálat után az lett a megállapítása, hogy nem történt itt semmi. Ezt hallhattuk magától Péterfalvi Attilától is az Igazságügyi Bizottságon, amikor az éves beszámolóját tartotta. Majdhogynem ő volt felháborodva azon, hogy meg merjük őt kérdezni, hogy mégis mi történt Pegasus-ügyben. Szóval, egy olyan ügyben, ami világosan a kormány kompetenciáját kezdte ki, világosan törvénysértés történt, az Adatvédelmi Hatóság és annak vezetője nem látott semmi tennivalót és látnivalót.

Amikor bezzeg bármit tesz az ellenzék, akár kampányban, akár kampányon kívül  akár aláírásgyűjtés, népszavazási kezdeményezés helyben vagy országos szinten, online vagy offline, tehát papíralapon, teljesen mindegy, miről beszélünk , akkor Péterfalvi Attila mindig késztetést érez arra, hogy megjelenjen a nyilvánosság előtt, és magától elmondja, hogy ez bizony ám nincs rendben. Akkor is így történik, ha semmilyen NAIH-bejelentés nem történik, senki nem jelenti be az Adatvédelmi Hatóság felé, hogy itt bármilyen probléma történt, akkor is ez történik, és ezt teszi az Adatvédelmi Hatóság vezetője, ha semmilyen információval nem rendelkezik arról, amiről beszél. Nem keresi meg a szereplőket, pártokat, politikusokat, hogy egyébként itt valójában mi történik, egyszerűen csak nyilatkozik egyet.

Nekünk volt több ilyen esetünk is, hosszan el tudom ezt mesélni, de a lényege az, hogy teljesen világosan, az Adatvédelmi Hatóság munkájában a pálya a kormánypártoknak lejt, tehát nekik szabad, az ellenzéknek, ellenzéki képviselőknek, pártoknak pedig nem szabad dolgokat csinálni, adatokat gyűjteni vagy felhasználni. Na most, ebben a helyzetben, tehát amikor megállapíthatjuk világosan, konkrét példák alapján, hogy tartósan, hosszú évek óta az a gyakorlat épült ki, hogy a NAIH, az Adatvédelmi Hatóság és annak a vezetője a kormánypártoknak a szándékát, illetve a Fidesznek a szándékát ülteti át a gyakorlatba, és jár el mint vezetője a NAIH-nak, nos, ebben a helyzetben egy ilyen javaslat kapcsán, ami itt van előttünk, amiben újabb hatásköröket telepítenénk Péterfalvi Attilához  és ráadásul a hírek szerint vagy az előterjesztés szerint ő maga javasolta, hogy ez így legyen , egy ilyen helyzetben egy ellenzéki párt, de legalábbis a DK nem tehet mást, nem mondhat mást, ne is várjanak tőlem mást, mint hogy azt mondjam: nem, nem, soha! Ilyet mi nem hagyunk jóvá, ilyet mi nem szavazunk meg, ilyet mi nem támogatunk, sőt tiltakozunk ez ellen. Nem lehet olyat, hogy egy olyan országban, ahol egyébként ennek a kormánynak az idejében, az elmúlt 13 évben arra való törekvés, kormányzati törekvés jelent meg, hogy titkoljunk el mindenféle kormányzati adatot, információt, szerződést beruházásról és fontos projektekről  és ennek számos esete van, számos példája van, Paks II.-től kezdve a Budapest-Belgrád vasútvonalon át egy sor olyan fő kormányzati beruházás történik, amelyben mindent megtesz a kormány, hogy adatok, közadatok, közérdekű adatok kikerülését megakadályozza , egy ilyen típusú működésben és kormányzásban azt elvárni, hogy az ellenzék megszavazza, hogy ezeket a gyakorlatokat felügyelő Adatvédelmi Hatósághoz még újabb funkciókat, még újabb adatokkal való eljárást megszavazzunk és támogassunk, ez irreális.

Ezt nyilvánvalóan nem gondolják komolyan, tisztelt fideszes képviselőtársaim, ezért aztán azt kell mondanom, hogy sem szakmai, sem politikai okból ez a javaslat nem támogatható a részünkről, ezért a DK erre nemmel fog szavazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a DK soraiból.)

ELNÖK: A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka, Vejkey Imre képviselő úr következik. Megadom a szót, parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Nyilván nem kívánom megismételni az expozémban elmondottakat, de azt hangsúlyozni kívánom, hogy a törvénymódosítás legfőbb célja, hogy a minősített adat védelméről szóló törvény, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításával a NAIH a titokfelügyeleti hatósági eljárását az alapjogvédelem teljessé tétele érdekében a lehető legszélesebb körben folytathassa le. Úgy gondolom, hogy ez vala-mennyi ellenzéki frakció által is támogatható. Ugye, a Fidesz frakciója nyilatkozta azt, hogy támogatja, jómagam ezt a KDNP-frakció részéről fogom mindjárt mondani, viszont az imént hallottuk Sebián-Petrovszki László képviselő úrnak, igazságügyi bizottsági alelnök úrnak a nyilatkozatát a DK részéről, aki azt mondta, hogy ők nem támogatják ezt az előterjesztést.

Igazából engem az bánt az egészben  nem azért, mert maga az Igazságügyi Bizottság az előterjesztő itt , hogy semmilyen szakmai érv nem hangzott el, csak politikai érv, illetve egy rendkívül méltatlan támadást kapott az Adatvédelmi Hatóság és annak vezetője. Ezért én úgy gondolom, hogy ezt most mindenképpen helyre kell tenni, és ki kell mondani, hogy igenis, a NAIH és annak vezetője egy független szervezet Magyarországon, egy független vezetővel. Én úgy gondolom, hogy büszkék lehetünk arra, hogy Magyarország jogállam és arra, hogy ezek a szervezetek, ezek a szervek, mint például a NAIH, amelyik most itt többször szóba került, nem véletlenül…  és sajnálom, hogy erről az előterjesztésről DK-s képviselő úrnak primeren csak a NAIH, illetve ez a Pegasus-ügy jutott eszébe, és nem azok a sorok, amik papírra vannak vetve e vonatkozásban.

(15.00)

Tehát én azt tudom mondani, hogy a T/3676. számú törvényjavaslat vonatkozásában kérem önöket, hogy gondolják át az álláspontjukat, és támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Sas Zoltán képviselő úr következik. Parancsoljon!

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Mindig örömteli, ha egy törvényjavaslat szakmailag megalapozott, ténylegesen a joggyakorlat által felvetett hiányosságokat kíván pótolni, azokat javítani, illetőleg a jogalkalmazók jelzései alapján történik egy módosítás. Én ebben a javaslatban ezt látom, bár a felszólalásomban ki fogok térni azokra is, amikkel ezt a javaslatot ki lehetett volna még egészíteni.

Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnökeként számomra nagyon fontos, hogy a bizottság munkája átlátható és bizonyos keretek között látható is legyen. Ez azt jelenti, hogy a lehető legszélesebb körben mindenki megismerhesse azokat az adatokat, amelyeket a testület a tájékozódása során kapott. Az Alkotmánybíróság gyakorlata is következetes abban, hogy az adatminősítés a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok közül csak azokra az adatokra vonatkozzon, amelyek esetében a minősítés valóban elkerülhetetlen a minősítést igazoló közérdek alapján. Ehhez szükséges egy olyan jogorvoslati eszköz is, amely által a nem jogszerű minősítés útján elzárt adatok megismerhetőek lesznek a nyilvánosság számára is.

Jelen törvényjavaslat ezekkel összefüggő módosításokat tartalmaz. Ezek közül kiemelném, hogy újraszabályozza a titokfelügyeleti hatóság eljárásában hozott határozat lehetséges tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, amelyeknek köszönhetően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a minősítés jelölését, megismétlése jogszerűségét is vizsgálhatja. A hatóság jogkövetkezményként megállapíthatja, hogy a nemzeti minősített adat minősítése nem jött létre, és ez esetben felhívhatja a minősítőt a megfelelő intézkedésre, azaz hogy az iratról a jogszerűtlenül alkalmazott minősítés jelölése törlésre kerüljön, és így tudja orvosolni a jogellenes állapotot.

Többek álláspontja, hogy a kormány, illetőleg annak intézményei sokszor visszatartanak jogellenesen adatokat. Nem kell messzire mennünk, nem régi ügy az autópálya-koncessziókkal kapcsolatos per, ahol a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a Nemzeti Koncessziós Iroda nem titkolhatja tovább, hogy milyen feltételekkel adta oda 35 évre az autópálya-koncessziót a nyertes cégcsoportnak. A legújabb eset pedig a meddőségi klinikákkal kapcsolatos, ahol a sajtó közadatigénylésben kérte a felvásárolt klinikákkal kötött szerződéseket, de titkosításra hivatkozva elutasították az adatigénylésüket. Meggyőződése a sajtónak és nekem is, hogy nagyon nehezen elképzelhető, hogy ezek a szerződések olyan adatokat tartalmaztak volna, amelyek megfeleltek a minősített adat feltételeinek.

És ha már adatok, és a nyilvánosságnál tartunk, az információszabadságról szóló törvény módosításánál örültem volna, ha bekerül a javaslatba az információtörvény azon módosítása, amit egyébként Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is kért, és arra vonatkozott, hogy a központi információs közadat-nyilvántartásban közzétételre kötelezettek körét bővítsék ki a helyi és nemzetiségi önkormányzatokkal is. Ez a módosítás azt eredményezné, hogy az 5 millió forintot meghaladó, az általuk vagy a hazai vagy európai uniós forrásból megvalósulóan nyújtott költségvetési támogatásokra, az árubeszerzésekre, építési beruházásokra, szolgáltatásmegrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adására vonatkozó szerződésekre, illetőleg a nem alapfeladataik ellátására fordított kifizetésekre vonatkozó adatot a helyi, illetőleg a nemzetiségi önkormányzatoknál is közzé kell tenni. Azt hiszem, hogy ezzel sokat tehetnénk az átláthatóság érdekében.

A Jobbik-Konzervatívok közössége hisz abban, hogy az információkhoz való hozzáférés alapvető jog egy normális Magyarországon. Felhívnám tisztelettel a kormány figyelmét, hogy az információ szabad áramlásának és a közadatokhoz való hozzáférésnek a biztosítása állami feladat. Vannak olyan felmérések, amelyek szerint Magyarország sajnos az Európai Unió legkorruptabb tagállamai közé tartozik. A közérdekű adatok nyilvánossága pedig az egyik leghatékonyabb eszköze a korrupció felszámolásának. Egy normális Magyarországon a kormány garantálja a magánszféra nyugalmát, a személyes adatok védelmét, ugyanakkor biztosítja a működésével, gazdálkodásával kapcsolatos információkhoz való hozzáférést, és csak a legvégső esetben tart vissza információkat, minősít. Reméljük, hogy hamarosan elérjük ezt az állapotot mi itt Magyarországon is.

A javaslathoz módosító javaslatot fogunk előterjeszteni, és ezt követően döntünk a támogathatóságáról. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Ander Balázs tapsol.)

ELNÖK: A Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Novák Előd következik. Megadom a szót.

NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, nagyon szépen köszönöm, hogy megadta a szót. Tisztelt Országgyűlés! A minősített adat védelméről szóló törvény módosításáról szóló javaslat meglehetősen hiányos, hiszen nem orvosolja például azt az elképesztő helyzetet, hogy az Országgyűlés bizonyos irataihoz nem férhet hozzá nemhogy egy országgyűlési képviselő, de akár egy egész frakció, akár egy önálló listán parlamentbe jutó legitim párt  hát persze, hogy a Mi Hazánk Mozgalom. Ez az, amit kirekesztettek a Nemzetbiztonsági Bizottság üléseiről is a kormánypárti többség szavazataival, noha a Mi Hazánk képviselőjeként például én sikeresen átmentem a nemzetbiztonsági átvilágításon. A titkosított tanácskozásokon csak az MSZP és a Jobbik képviselője, bizottsági tagja vehet így részt a kormánypártokén kívül.

Olyan is volt, hogy még az ülés napján kiszivárogtatták a kormánypárti Magyar Nemzet számára a számukra kedvező információkat, ezért nemrég feljelentést is tettem a Btk. 265. §-a szerinti minősített adattal visszaélés és a 305. §-a szerinti hivatali visszaélés gyanúja miatt.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A Mi Hazánk az országgyűlési ciklus elején elsődlegesen a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöki posztját kérte, majd miután azt a kormánypárti képviselők nem adták, legalább egy bizottsági helyre tartott ugyebár igényt abban a nemzeti radikális párt, de azt sem kapott. Ezt is tiszteletben tartottuk természetesen. Ezért az országgyűlési törvény 40. §-a alapján a bizottsági tagsággal nem rendelkező frakcióknak járó tanácskozási jogú részvételt kérte a Mi Hazánk a nemzetbiztonsági ellenőrzésen honvédelmi bizottsági tagként sikeresen átment képviselőként részemre, azonban a kormánypárti képviselők indokolás nélkül leszavazták a zárt ülésen való részvételi szándékomat, így egy parlamentbe önálló listán bejutott pártot rekesztettek ki a bizottsági információkhoz jutók köréből.

Ezek után szerintem különösen nagy gátlástalanság volt a zárt ülés egyes adatait kiszivárogtatni a Magyar Nemzetnek, mely például ebben az esetben még az ülés napján megírta, hogy titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el a bizottság a baloldali pártok külföldi kampánytámogatásának ügyében. Ez akkor még nem volt ilyen unalomig ismert hír, akkor még exkluzív információ, sőt nem nyilvános információ volt. Mindenesetre a Mi Hazánk Mozgalom szerint teljes nyilvánosság előtt kellene vizsgálni például a Márki-Zay Péter által beismert kampányfinanszírozási törvénysértést, illetve a Facebook szerepét is jó volna, hiszen a külföldi érdekcsoportok beavatkozása a magyar választásokba nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Persze fel kellene tárni a másik oldalon a CÖF-CÖKA vagy a Kövess minket 2022 Kft. és hasonló fedőszerveik milliárdos kampányköltéseit és forrásaikat is.

Tiltakozásunk hatására ezeket a titkosításokat egyébként részben feloldották, viszont sajnos a mai napig jellemző az Országgyűlés működésére a pökhendi titkosítás. Nemcsak, hogy titkosítanak, de egészen elképesztő dolgokra is rányomják ezt a bélyeget, hogy nem nyilvános, minősített adat. Például hiába kérdeztem a honvédelmi minisztertől, hogy meddig lesz kötelező a Covid-oltás a honvédségben, és hány katonát rúgtak ki oltatlanság miatt a létszámhiány közepette, a válasz szerint: titkos. Vagy mennyibe kerülnek a NATO-szerepvállalásaink? Költségvetési kiadás és kérdés és tétel például a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállás. A válasz: nem mondják el, mert titkos. Hány magyar honvédet küldtek idegen országba szolgálni szerte a világon? A válasz szerint ez is titkos.

Ez már egészen abszurd egyébként, hogy ilyet sem tudhatnánk. Olyannyira abszurd, hogy a Honvédelmi Bizottság fideszes elnöke, amikor ezt legutóbb szóvá tettem, akkor azt mondta, hogy miket beszélek, sőt hazudozok, fejből is tudnom kellene, nemhogy nyilvános adat, de fejből is tudnom kellene nekem, mint az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának a tagja, hogy hol hány katona szolgál. Hát, ennyire nincs képben az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának fideszes elnöke, ezért kénytelen voltam idézni a honvédelmi miniszter egyik idei írásbeli kérdésemre adott válaszát, miszerint, idézem most is: „A külföldön szolgáló magyar katonák létszámára vonatkozó kérdésére válaszul tájékoztatom, hogy az a Hvt. 15. § (1) bekezdése szerint nem nyilvános adatnak minősül.”

(15.10)

És hogy ezt a választ már hányszor és mi mindenre kaptam meg, hogy ezt a gumiparagrafust mi mindenre lehet ráhúzni, ez az abszurd, ez az önkény, ami működik tulajdonképpen a kormány egyes tagjainál, akik a válaszadási kötelezettségüket így kerülik meg, ezt a kötelezettségüket így söprik le magukról. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat sem orvosolja tehát ezt a problémát.

A napirenden lévő törvényjavaslat egyszerű célja pusztán egy jogalkalmazási probléma feloldása, egyértelművé kívánják tenni azt, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság átvett minősítés esetén a minősítési jelölést megismétlővel szemben is titokfelügyeleti eljárást folytathasson le, és az ehhez szükséges eljárási szabályokkal módosítaná a minősített adat védelméről szóló törvényt, mely ugyanakkor tehát átfogóbb problémákra, a titkosítások fideszes gyakorlatára továbbra sem hoz gyógyírt, ezért azt gondolom, hogy meglehetősen hiányos maradt ez a törvény.

Bízom benne, hogy előbb-utóbb véget vethetünk annak a gyakorlatnak, hogy nemhogy egy országgyűlési képviselőt, de egy frakciót, egy önálló listán parlamentbe jutó politikai erőt kirekeszthessenek egy Országgyűlés bizottságából olyan szinten, hogy még csak nemhogy hozzászólási vagy pláne szavazati, de egyáltalán betekintési jogot sem biztosítanak ebben a ciklusban, mellesleg egyébként ezt hiába kértem korábbi iratokba is. Ennek előbb-utóbb, azt gondolom, egyértelműen véget kell vetni, hacsak nem kívánják az ügynöklistákhoz hasonlóan évtizedeken keresztül görgetni ezt az elfogadhatatlan titkosítási gyakorlatot. Köszönöm a figyelmet.

ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm képviselőtársaimat. Kíváne még valaki az adott napirend keretében hozzászólni? (Nincs jelzés.) Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom.

Megadom a szót Vejkey Imre elnök úrnak, az Igazságügyi Bizottság elnökének, aki válaszolni kíván az elhangzottakra. Öné a szó.

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt köszönöm a kormány támogató szavait, illetve a Fidesz-KDNP támogatását. Kérem az ellenzéki frakciókat  amit itt már egyszer elmondtam , Sebián-Petrovszki László képviselő urat a DK részéről, hogy győzze meg frakcióját azzal kapcsolatban, hogy konkrétan ez a törvényjavaslat előremutató és érdemes a támogatásra. Erre kérem a Jobbik és a Mi Hazánk frakcióját is, mert a Jobbik frakciója azt mondta, hogy még gondolkodnak rajta, hogy így vagy úgy fognak majd szavazni. A Mi Hazánk frakciója részéről, Novák Előd képviselő úr részéről viszont elhangzott egy sérelem, ami őt a Honvédelmi Bizottságban, illetve a Nemzetbiztonsági Bizottságban érte, és mivel ez a törvényjavaslat nem orvosolja azt a sérelmet, ha jól értem, ami ott őt érte, ezért úgy gondolta, hogy nem; de ennek a törvényjavaslatnak nem is a célja, hogy azt a sérelmet, azt a vélt vagy valós sérelmet  abba én most nem akarok belemenni  orvosolja, hanem ennek más célja van, és kérem, tekintsék ennek alapján át, hogy az a cél, amit ez a törvényjavaslat be akar teljesíteni, méghozzá a hatóság elnökének a gyakorlati tapasztalatai alapján, az előremutatóe vagy nem. Úgy gondolom, ha áttekintik ezt a javaslatot, akkor arra a döntésre fognak jutni szakmailag, hogy előremutató.

Nyilván politikailag más döntést is lehet hozni, de szakmailag mindenképpen az, hogy előremutató. Tehát kérem a támogatásukat, és köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   93-110   111-126   127-144      Ülésnap adatai