Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm a miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbik-frakció: „Miért támogatja a kormány tucatnyi nagyvárosunkban a vendégmunkások áradatát?” címmel. Öné a szó.

Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”  ez egy olyan óriásplakát volt, amely a mi tetszésünket elnyerte, az önök konzultációja is megerősítette, és azért járjuk az országot, hogy ennek az ígéretnek valamifajta érvényt szerezzünk. Elképedve látjuk ugyanakkor azt, hogy bármelyik országrészbe megyünk, a kormány mintha folyamatosan a vendégmunkásimportot favorizálná a magyar munkavállalók védelmével, támogatásával szemben, Tabon példának okáért a Flextronics-gyár pár év alatt ukránokra és filippínókra cserélte a magyarokat, márpedig ez a gyár 1992 óta működik, vélhetően akkor nem azzal a céllal kezdte el itt a működését, hogy a harmadik világ dolgozói töltsék fel az álláshelyeket, de önök megteremtették ehhez a kedvező klímát, a multicég, az amúgy támogatott multicég kapva kapott az alkalmon, és elkezdte lecserélni a dolgozóit, még egyszer mondom: ukránokra és filippínókra cserélik a magyarokat.

Hajdúnánáson azt látjuk, hogy a nem olyan régen 300 millió forintból épült munkásszállón végül 143 grúz vendégmunkást szállásoltak el, és nagyon sokszor úgy történnek ezek a folyamatok, hogy az önkormányzat nem is tud róluk. A sajtóhírek és az alfahir.hu szerint a ceglédi Infineontól azért rúgtak ki valakit, hogy helyette olcsó ázsiai vendégmunkást vegyenek fel, tervezik továbbá az indonéziaiak mellé több száz filippínó felvételét. Ezen sajtóhíradásban is szerepel az, hogy érdekes módon az érkező filippínó dolgozóknak támogatják a lakhatását, kedves képviselőtársaim, mindenhol visszaköszön az, hogy a magyarnak a lakhatását nem támogatják sem ezek a nagy cégek, sem a kormány kellőképpen, a harmadik világ dolgozóinak szállását, lakhatását viszont folyamatosan.

Azt is látjuk, hogy legutóbb Hajdúszoboszlón, Sárándon és Mikepércsen tört ki pánik a helyi lakosság körében, mert a Debrecenbe importált török, kínai és Fülöp-szigeteki munkások itt kerülnek elszállásolásra, nagyon sokszor olyan körülmények között, hogy a helyi önkormányzat nem tud erről vagy csak utólag értesül erről, és itt is azt látjuk, hogy aki Tiszaújvárosból keresett meg egy vállalkozót, hogy szállásoljon már el néhány tucat vendégmunkást, ő is arról hallott, hogy az érkező indiai dolgozók szállást és étkezést kapnak a multicégtől, a magyar lakhatását időközben pedig még mindig nem támogatja senki. Hajdúszoboszlón ez, ugye, odáig vezetett, hogy a helyi vezetés felszólította az érintett vállalkozókat, hogy ne alakítsák munkásszállóvá a panzióikat, mert érzik azt az óriási problémát, hogy miközben százezrével dolgoznak magyarok kényszerből Nyugat-Európában az önök törvénykezéséből kifolyólag, százezrek érkeznek a harmadik világból ide, ha úgy tetszik, elvenni a magyarok munkahelyeit. És a helyzet az, hogy a makói Continentaltól kezdve az összes cég viselkedését megvizsgálva azt látjuk, hogy az érkező vendégmunkások letörik a béreket, kiszolgáltatott munkakörülményeket kényszerítenek a magyarokra, harmadsorban hosszú távú ittlétük esetén megváltoztatják hazánk megszokott kulturális berendezkedését, amit nem tűrhetünk, nem hagyhatunk ennyiben.

Gyöngyösön fordult elő, ugye  2023 végi, decemberi hír , hogy filippínó vendégmunkásokra cserélték a takarítónőket, a magyarokat pedig, akik betanították az érkezőket, elbocsátották, kirúgták. Itt a sajtójelentésekben szerepel az is, hogy azt mondták a magyar munkavállalónak: ha nem írja alá a felmondásról vagy az elbocsátásról szóló papírt, nem fizetik ki a decemberi bérét, és még a papírjait sem adják ki, azok nélkül pedig munkanélküli-ellátást sem kérhet, azért sem folyamodhat.

Így viselkednek tehát azok a cégek, amelyek egyértelműen az önök kedvezményezettjei, stratégiai partnerei. Hovatovább Ácson közölték, hogy 300 lakásos lakóparkot építenek, no, nem a magyar munkavállalóknak, hanem a harmadik világból érkező dolgozóknak. Ezek a cégek az önök támogatottjai. Magyar adófizetők pénzéből százmilliárdos nagyságrendben támogatják ezeket a társaságokat.

Mi azt mondjuk, hogy a magyarok lakhatását kell támogatni, multicégek esetében pedig bármiféle támogatásról csak akkor lehetne egyáltalán elkezdeni a vitát, ha vállalnák ezek a cégek, hogy betartják a magyarkvótát, és legalább 90 százalékban EGT-n belüli munkavállalókat, tehát tipikusan magyarokat foglalkoztatnak. A helyzet az, hogy ilyen vállalást ezek a cégek nem tettek, viszont az állami támogatás után számos esetben történt meg az, hogy felvették a vendégmunkást, és elbocsátották a magyart, jelesül azt is, aki betanította az érkezőt.

A kérdésem egyértelmű: hajlandóe a kormány a Jobbik-Konzervatívok javaslatára visszaszedni az összes állami támogatást azoktól a cégektől, amelyek ilyet tettek, és ha már visszaszedi, hajlandóe mindezt legalább olyan büntetőkamattal megtenni, mint ami egy magyar állampolgárt ér akkor, ha mondjuk, a CSOK feltételeit nem teljesíti. Mi nem támogatjuk a magyarokat érintő (Az elnök csenget.) büntetőtételeket, de ha már ilyen szigorú a kormány, hajlandóe a multicégekkel szemben is ugyanezt a szigort tanúsítani? Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Fónagy János államtitkár úr, miniszterhelyettes kíván válaszolni. Öné a szó.

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Ön a hozzászólásában az egyedi példákat tünteti fel általánosnak, és a speciálist emeli ki mint generális szabályozást. Egy országnak a jogrendszere általában az ország területére általános, generális szabályokat hoz. Alapelvként újra és újra rögzíteni kívánjuk, hogy a kormány megvédi a magyar munkahelyeket, a legszigorúbban fellép az illegálisan Magyarországra érkezőkkel szemben. Magyarországon a magyar munkaerő az első, ezért az Országgyűlés minden eddiginél szigorúbb idegenrendészeti törvényt fogadott el.

(11.40)

Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen irányú döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.

A jogszabályok értelmében külföldi munkaerő alkalmazására kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres munkahelyek. Ezeket a szabályokat alapvetően egy kvóta támasztja meg. A Magyarországon egyidejűleg foglalkoztatható, harmadik országból érkező munkavállalók számát két évtizede egyébként kvóta szabályozza, melynek elméleti maximuma az előző négy negyedévre vonatkozó üres álláshelyek átlagos száma.

Ez a maximális kvóta 2024-ben elvileg  hangsúlyozom, elvileg  81 ezer lehetne. Ezzel szemben a kormány 2024-ben 65 ezerben maximalizálta a kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát. Tehát szűkebben szabályozzuk, mint az elmúlt két évtizedben. A maximális értéket a harmadik országból érkező munkavállalók száma az elmúlt években egyszer sem haladta meg, ’23-ban mindösszesen 39 ezer engedély kiadására került sor. Tehát ha nem a speciális eseteket nézzük, hanem az országos helyzetet, akkor azt kell mondanom, hogy a lehetséges, egyébként szűkített kvótának mintegy a felére adtunk ki engedélyt.

Ezzel együtt  és itt a válaszom teljessége érdekében szeretném ezt elmondani  jelenleg mintegy 100-110-120 ezerre tartjuk a nem EU-s külföldi állampolgárok számát, akik Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel tartózkodnak. Ez azért van, mert a korábbi években volt, ahol nem egy-, hanem két- vagy hároméves engedélyt adtak ki, és ezek halmozódnak.

A kormány mindezeken túlmenően a magyar munkaerő és a magyar munkahelyek megvédése érdekében létrehozott egy úgynevezett negatív listát, amely meghatározza mindazon munkaköröket, melyek esetében a vendégmunkás-tartózkodási engedély nem adható ki. Ez a lista mintegy 300 foglalkozást tartalmaz. Megengedem, ezeknek a teljes körű felsorolása esetenként alkalmat adhat pikírt megjegyzésekre, de a 300-as szám, úgy gondolom, hogy átfogja a magyar foglalkoztatási struktúra egészét.

Azt sem kívánjuk elhallgatni, hogy egy adott szabályozás mindig keletkezteti a lehetséges szabálysértéseknek a körét is. Hajdú-Bihar vármegyében feltártuk, hogy egyesek hamis papírokkal igyekeztek nagyobb létszámra munkavállalási engedélyt kérni. Itt a hatóságok szigorúan felléptek, és közokirat-hamisítás miatt eljárás indult harmadik országbeliek jogellenes foglalkoztatásával kapcsolatban, ami egyébként három év szabadságvesztéssel büntetendő.

A minisztérium munkaügyekkel foglalkozó államtitkára egyébként az elmúlt időszakban többször konzultált közel harminc minősített munkaerő-kölcsönző céggel, felhíva őket a most általam felhívott jogszabályok maradéktalan és következetes betartására. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai