Készült: 2024.05.09.07:17:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

2. ülésnap (2022.05.09.),  29-32. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:33


Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Most az MSZP részéről Gurmai Zita frakcióvezető-helyettes asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon!

DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A NATO-hoz és az Unióhoz történt csatlakozásunk óta nem volt annyira fontos a jövőnkről, Európáról gondolkodnunk, mint most, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Mi, magyarok jól tudjuk, hogy mit jelent ez, megtapasztaltuk 1848-ban, ’56-ban, és megtapasztaltuk a rendszerváltás előtti korszakban. Megtámadva, megszállva, háborúban nem jó élni, az élet akkor teljes, ha az ember békében, nyugalomban gyarapodhat. Az európai integráció alapvető célja az európai béke megőrzése  látjuk, hogy ezek nem üres szavak, a háború reális lehetőség, az a dolgunk, hogy tegyünk ellene.

Lassan meghalnak a polgártársaink, akik személyesen emlékeztek a második világháború borzalmaira, és felnőnek azok, akik azt hiszik, hogy ma már nem olyan nagy ügy  pedig nagy ügy. Bucsa, Mariupol, több millió menekülő üzeni nekünk, hogy de igen, a háború rettenetesen nagy ügy, külön-külön végtelenül kiszolgáltatottak vagyunk neki. Ukrajna is az volt, mi is azok lennénk, ha az 1990-2004 közötti politikusgeneráció nem tett volna meg mindent az euroatlanti integrációért. Ezen a napon úgy illik, hogy határozottan köszönetet mondunk azért, hogy hozzájárultak hazánk biztonságának növeléséhez.

Tisztelt Ház! Éreznünk kell a felelősséget, a helyzet súlyát, hogy éppen az Európa-napot ünnepeljük. Igen, ünnepeljük meg! Ünnepeljük meg, hogy a második világháborút átélő generáció elég bölcs volt ahhoz, hogy kezet nyújtson a másiknak; hogy megértsék, hogy ha a háború a földi pokol maga, akkor az egykori ellenségnek kezet nyújtani nem olyan nagy ár annak elkerülésére. Tudják mit is jelent ez? Néha fizetni kell, de jobban járunk, mint ha tankokkal mennénk érdeket érvényesíteni, vagy ha az igazán nagyok tankkal jönnének az érdekeiket érvényesíteni.

A békét megörököltük, de el is játszhatjuk. Pedig a mi dolgunk ennek a nagy generációnak a nyomdokába lépni: megőrizni az európai egységet, a béke iránti oltatlan szomjat, és gondoskodni arról, hogy békésebb, biztonságosabb, virágzóbb Európát hagyjunk gyermekeinkre. És az is a dolgunk, hogy megtanítsuk a gyermekeinknek, ha nem vállalják a békéért való küzdés napi feladatát, akkor előbb-utóbb tankokkal találhatják szembe magukat.

Kedves Képviselőtársaim! Ma kapják, kapták meg az európai intézmények vezetői az Európa jövőjéről szóló konferencia konklúzióit. Ezekben van és lesz olyan, amivel egyetértünk; lesz olyan, amivel nem; és lesz olyan is, amivel nagyon nem.

Nemzeti érdekeinket szem előtt tartva vegyünk részt aktívan a most következő vitákban, kormányoldaliként, ellenzékiként, a magyar emberek képviselőiként hallassuk a hangunk, érveljünk, tárgyaljunk keményen, határozottan és okosan. Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a kicsik, az elnyomottak, a kiszolgáltatottak hangja minél messzebb hallatszon. Jussanak eszünkbe a nők, a gyermekek, a kirekesztettek, a hátrányos helyzetben lévő kisebbségek, kiemelten a kisebbségi, nemzeti közösségek. Érveljünk mellettük, érveljünk azért, hogy Európa továbbra is mindenki számára olyan hely lehessen, ahol békében lehet élni, gyarapodni, gyermeket nevelni. Magyarország nem áldozat a jelenlegi békés Európában, ne is legyen úgy! Véget kell vetni Európa támadásának, mert háború és béke a tét.

2009-ben egy nagy reményekkel fellépő magyar párt „Igen, Magyarország többre képes!” címmel írt európai programot  jót. Ez volt benne: „Meghatározó irányvonala a magyar kormányzati politikának, hogy minden kellemetlenségért a külső tényezőket, azon belül is előszeretettel az Európai Uniót kell hibáztatni.” A felelősség folyamatos hárítása, a hazugságok megtették a hatásukat, mintha megállt volna az idő.

(14.00)

Nem tudom, mi történt azóta ezzel a nagy reményeket hordozó párttal, de ezek a szavak ma is igazak, ezeket a sorokat akár a mai ellenzék is írhatta volna, és ez szomorú, mert kormányon és ellenzékben is be kell látnunk, hogy ez a hozzáállás nehezíti a magyarok boldogulását, gyarapodását, és bizony veszélyezteti a magyarok biztonságát.

Mert jól látta a Fidesz 2009-es európai parlamenti választási programja, hogy az európai egység, a mi odatartozásunk az európai és a magyar béke záloga. Még egy idézet: „Ha Európa engedi, hogy a szomszédságában szuverén államok essenek leplezetlen birodalmi önkény áldozatává, akkor azzal saját biztonságát is veszélyezteti; az Európai Unió csak egységesen tud hatékonyan fellépni a terjeszkedési ambícióit újra nyíltan hirdető Oroszországgal szemben.”

Mindenkinek meg kell értenie az idők szavát, kedves képviselőtársaim, egyeseknek a választók üzenetét is. Mindenkinek be kell látnia, hogy miben tévedett, miben volt igaza. Kezdem az MSZP nevében: a 2009-es fideszes EP-programnak ezekben a kritikákban igaza volt. Meggyőződésem, hogy nemzeti közmegegyezésre kellene jutnunk (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), se kormányon, se ellenzékben ne hibáztassuk többé Európát igazságtalanul, keményen érvényesítsük az érdekeinket, és tegyünk meg mindent a magyar emberek biztonságos, békés boldogulásáért Európán belül. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki sorokból.)

ELNÖK: Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót válaszadásra.

RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Azt hiszem, önmaguknak is elmondhatná párszor az egyik utolsó előtti mondatát, hogy az emberek szavát meg kell hallani. Tisztelt Képviselő Asszony! A Fidesz-KDNP nagyarányú győzelme a választásokon többek között annak is köszönhető, hogy mi már a választások előtt meghallottuk az emberek szavát, akik békét akartak és biztonságot Magyarországon. Önök pedig még a választások után sem hallották meg az emberek szavát, mert ugyanazt a lemezt folytatták április 3-a után, amikor továbbra is fegyverszállításokat követeltek, továbbra is ugyanazokat a mondatokat mondták és mondják, mint amelyeket a választás előtt mondtak, és amely mondatok közelebb vinnék Magyarországot a háborúhoz.

Tudja, én sem gondoltam volna, hogy az én életemben itt Európában, a szomszédunkban háború fog kitörni. Nem gondoltuk volna, hogy tényleg a szomszédunkban emberek százai vagy akár ezrei halnak meg nap mint nap. Azt hiszem, mindent meg kell tenni mindenkinek, aki bármelyik parlamentben képviselő, hogy a háború pusztítása egyik országra se térjen vissza a jövőben, ahol pedig most van, ott a lehető leggyorsabban megszűnjön. Ha valamiért ideküldtek minket a magyar emberek ebbe az Országgyűlésbe, akkor legfőképpen azért küldtek minket ide, hogy Magyarország soha, semmilyen háborúba ne keveredjen bele. Ebben a parlamentben nagyon sokféle vitát folytattak az elmúlt évszázadban, de annál fontosabb viták nem voltak és annál lényegesebb érvek nem voltak ezen Ház falai között, mint amikor valaki a béke mellett érvelt, és a háborúból való kimaradás mellett érvelt.

Sajnos, a XX. században birodalmak minket kettő háborúba is belesodortak, ezért nekünk, magyaroknak különösen tudnunk kell, hogy soha, semmilyen nyomásnak, birodalmi, központi, szövetségesi vagy más nagyhatalmi nyomásnak nem szabad egy centiméternyit, egy milliméternyit sem engednünk akkor, ha az Magyarországot bármilyen háborúhoz közelebb viszi.

A Fidesz-KDNP-kormány mindig is a béke oldalán állt. Amikor déli szomszédunknál zajlott a háború, akkor is voltak kísérletek arra, hogy Magyarországot adott esetben akár belekeverjék abba a háborúba, de nem engedtük azt, hogy Magyarországot közelebb vigyék ehhez. Akkor is, amikor az első ukrajnai háború volt a Krím félszigetnél, Magyarország mindent megtett annak érdekében, az akkori Fidesz-KDNP-kormány, hogy távol tartsa magát ettől a háborútól, és most sem teszünk mást. Nem engedjük azt, hogy Magyarországon keresztül vigyenek fegyvereket Ukrajnába, nem fogunk ahhoz soha hozzájárulni, hogy magyar katonák kerüljenek oda, vagy magyar fegyverek szállításával sem fogunk soha egyetérteni.

Mit küldtünk Ukrajnába? Az elmúlt hét előtt pontosan 210 millió forint értékű orvosi segítséget, gyógyszereket, kötszereket, hogy az embereket segítsék, gyógyítsák, hogy ne üsse fel a betegség a fejét akkor, amikor nehéz a kórházakba ellátmányt vinni. Na, ez olyan dolog, amit fontos vinni Ukrajnába, az ilyesfajta humanitárius segítséget. Sok-sok milliárd forint, amit odavittünk, és körülbelül 40 milliárd forint, amit idehaza elköltöttünk arra, hogy azt a temérdek embert, aki sajnos kénytelen volt elhagyni a hazáját, segítsük.

Ha megnézzük ezeket a számokat: körülbelül 600 ezer ember, aki a magyar határon felbukkant; több tízezer, aki menedékes kérelmet nyújtott be; több mint százezer ember, aki ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott; óvodákban, iskolákban, egyetemeken fogadtuk ezeket az embereket, és mindent megtettünk az ő ellátásukért, mert valóban egy háború elől menekülnek.

De, tisztelt képviselő asszony, soha semmivel nem lehet megindokolni, sem Brüsszellel, sem semmilyen más fővárossal vagy bármilyen tárgyalással azt, hogy valaki Magyarországot egy háborúhoz közelebb vigye, márpedig önök ezt tették a saját nyilatkozataikkal, és ezt tették volna kormányon is. Hála istennek, a magyar embereknek a józan esze a helyén volt, és látható a választás végeredménye, hogy milyen szerepet osztottak önöknek. Mi sosem fogunk egyetérteni Gyurcsány Ferenccel, a baloldal vezetőjével, aki azt mondta vagy azt írta a Facebookon, hogy „Pocsék ember leszel vagy meghalsz Ukrajnáért. Melyiket választanátok?” Vagy akár az önök főpolgármestere is azt mondta, hogy el kell dönteni, kivel vagyunk.

Nekünk azt kell eldönteni, hogy a magyar emberekkel vagyunk, meg kell hallani a választók szavát. Az önök nevében még benne van az, hogy „magyar”, Magyar Szocialista Párt. A magyar emberek szavát az elmúlt 90 évben az önök pártjának és a jogelődeinek sosem sikerült meghallani, mindig valamilyen külföldi birodalmi központ szavát hallották meg, ezért a legtöbb esetben vagy elég sok esetben 1990 előtt mindig csak valamilyen erőszakra, nyomásra, katonai nyomásra tudott az önök akkori jogelődje hatalomba kerülni.

Szóval, azt kellene elfelejteni, hogy az ön mellett ülő Tordai Bence, amikor a választások után két hét sem telt el, azt mondta mégis, hogy itt az ideje, hogy Magyarország megkezdje a direkt fegyverszállításokat, és végrehajtsa a szankciókat, és most is bólogatnak erre, tisztelt képviselő asszony. Az emberek szavát hallják már meg végre! Hát, több mint 3 millió ember, 3 millió 60 ezer ember azt mondta, hogy semmiképpen nem akar háborút  ez is volt a választások egyik legfőbb üzenete , önöknél viszont semmi sem változott.

És ha már Brüsszelt és az Európai Uniót szóba hozta, tisztelt képviselő asszony, óriási meglepetés, de nagy öröm lenne számunkra (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), ha önök Brüsszelbe azért járnának, hogy a magyar embereket képviseljék, és nem azért, hogy Magyarországot feljelentsék. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   25-28   29-32   33-36      Ülésnap adatai