Készült: 2024.05.09.18:43:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2023.09.25.),  62-67. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 12:35


Felszólalások:   58-61   62-67   68-69      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm miniszterhelyettes úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Most Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló napirend előtti felszólalása következik ötperces időtartamban: „Becsöngettek végre” címmel. Megadom a szót Grexa Liliána asszonynak, aki az első mondatokat nemzetiségi nyelven ismerteti, majd magyarra fordítja azokat. Parancsoljon!

GREXA LILIÁNA nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Шановний пане Голово! Шановні депутати, представники національних меншин! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők és Nemzetiségi Szószólók! Becsöngettek végre. Megtörtént végre, amire oly régen vártunk mi, a magyarországi ukrán nemzetiséghez tartozók. 2023. szeptember 1-jén hivatalosan is megnyitotta kapuit egyből két telephelyen, Budapesten és Nyíregyházán közel száz beiratkozott gyermekkel az idei tanévre a Leszja Ukrajinka ukrán nemzetiségi kiegészítő nyelvoktató iskola, amely az első ukrán nemzetiségi önkormányzati fenntartású iskola Magyarországon.

Indulhatott volna már évekkel, sőt évtizedekkel korábban is a magyar közoktatási rendszer részeként ukrán nemzetiségi iskola, hiszen az európai szinten is előremutató, a magyarországi őshonos nemzetiségek, köztük az ukrán nemzetiség jogairól szóló törvény által a jogszabályi feltételek adottak voltak; ukrán nemzetiségi önkormányzatok is aktívan működtek.

(16.50)

De mégis, mégis hiányzott valami eddig a magyarországi ukrán nemzetiségi közösségben ahhoz, hogy éljen a törvény adta jogával, és elindítsa azt a folyamatot, hogy államilag elismert, akár érettségire is felkészítő ukrán nemzetiségi iskola induljon Magyarországon. De most megtettük az első fontos lépést a nemzetiségi önkormányzati fenntartású, intézményesített ukrán nemzetiségi oktatás alapjait illetően.

És ezen a ponton szeretnék arról a fontos dologról is beszámolni, hogy két év szünet után újra ülésezett a Magyar-Ukrán Tárcaközi Oktatási Munkacsoport, amelynek egyik fontos témája volt a magyar nyelvű oktatás Ukrajnában és az ukrán nyelvű oktatás Magyarországon. A nemzetiségi anyanyelvi oktatás kiemelt jelentőségét és a felek komoly együttműködési szándékát ezen a téren az is mutatja, hogy mindkét delegációba hivatalosan is meghívást kapott nemzetiségi képviselő: az ukrán delegáció tagja volt az ukrajnai magyarság jeles és nagy tapasztalatú képviselője, Orosz Ildikó asszony, a magyar delegációba pedig ukrán nemzetiségi szószólóként én kaptam megtisztelő meghívást. Az előremutató tárgyalások folytatódnak a jövő hónapban, és én személy szerint is szeretném megköszönni mind a magyar, mind az ukrán kormányzati képviselőknek a konstruktív hozzáállást, és bízom benne, hogy továbbra sem engedik, hogy helyi provokációk aláaknázzák a két ország párbeszédét és együttműködését a nemzetiségek jogainak kölcsönös biztosítása terén.

Becsöngettek  több ezer, Ukrajnából Magyarországra menekülni kényszerült gyermeknek is. Ezek a gyermekek az orosz agresszió miatt még mindig nem térhettek vissza a szülőföldjükre, és egy számukra idegen nyelven, idegen országban kell helytállniuk az iskolában, miközben édesapjuk vagy a fronton szolgál, vagy épp a következő szolgálatra készül. Az ukrán menekült gyermekeknek és az édesanyáknak most nagyon sok segítségre van szükségük. Éppen ezért köszönet mindazoknak az iskoláknak, pedagógusoknak, akik különös odafigyeléssel fordulnak az ukrán menekült gyermekekhez, segítik a beilleszkedésüket.

Köszönet minden magyar szülőnek, aki segítségét ajánlja fel ukrán menekült szülőtársának. És köszönet minden magyar gyermeknek, aki bevonja a közös játékba ukrán menekült iskolatársát, biztatóan rámosolyog, akár segít neki a leckeírásban is. És hálás köszönetemet szeretném kifejezni mindenkinek, aki a nyári szünetben közösségi programokat, táborozást szervezett ukrán gyermekeknek, hiszen az ukrán menekült gyermekek mellett idén nyáron az orosz agresszor által folyamatosan támadott Ukrajnából is több ezer gyermek érkezett hazánkba, hogy egy kis időre kikapcsolódhasson. Mivel sokukkal személyesen is találkoztam és beszélgettem, bizton állíthatom, hogy sok-sok pozitív és felejthetetlen élménnyel lettek gazdagabbak ezen a nyáron, és azt mondták: Дякуємо, azaz köszönjük. De a nyárnak vége, becsöngettek, és a nyáron itt táborozó ukrán gyerekek is vissza kellett hogy menjenek, térjenek az ukrajnai hétköznapokba, ahol csengő helyett a légvédelmi sziréna vijjogó hangja jelzi a kényszer szülte szünetet, ahol az oktatás a sötét óvóhelyen folytatódik, és ahol ezekre a gyerekekre az iskolából hazafelé menet vagy otthonukban, alvás közben bármelyik pillanatban rájuk törhet a halál egy orosz rakétatámadás formájában.

Tisztelt Országgyűlés! 579 napja tart a teljes körű orosz agresszió Ukrajna területén, és nemcsak az ukrán nép, nemcsak a magyarországi ukrán nemzetiség, nemcsak teljes Magyarország, hanem az egész demokratikus világ egyöntetűen azt kívánja, hogy legyen már végre vége ennek az igazságtalan szörnyűségnek, legyen végre béke! Ehhez az orosz agresszor mielőbbi kivonulása szükséges Ukrajna teljes területéről. Addig is Isten áldjon minden magyart, aki továbbra is segítséget nyújt az ukrán népnek ebben a pokolian nehéz helyzetben! Isten óvja Ukrajnát, Magyarországot, valamint Európát is ezekben a vészterhes időkben! Köszönöm a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, szószóló asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Magyar Levente miniszterhelyettes úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó.

MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Szószóló Asszony! Tisztelt Ház! Magyarország Kormánya az ukrajnai háború kitörésének első pillanatától kezdve (Zaj.  Az elnök csenget.) kötelességének érzi az Ukrajnából Magyarországra vagy Magyarországon keresztül menekülők megsegítését, természetesen kiemelt módon kezelve azoknak a legkitettebb csoportoknak a kérdését, amelyeket a gyerekek, a fiatalkorúak jelentenek, a sok esetben egyedül érkező gyermekek nagy száma, amit természetesen a lehető legnagyobb érzékenységgel kell kezelni, és ezekért a gyermekekért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy akár Magyarországon, akár Európa más tájain vészelik át a háborús időszakot, ezt a lehető legkisebb sérüléssel, a lehető legkisebb lemaradással legyen esélyük megtenni.

Ami az oktatási kérdéseket illeti, a szószóló asszony ismertette itt az eddig megtett lépések egy részét. Én szeretném azt hangsúlyozni, hogy az Ukrajnában fennálló, a magyar kisebbség oktatási jogait érintő helyzet megoldatlansága ellenére a magyar kormány nyitottsággal reagált az ukrán közösség azon igényére, hogy Magyarországon az idei tanévtől megkezdődjön a részbeni ukrán nyelven történő oktatás, ahogyan a szószóló asszony erről hosszan beszélt. A magyar kormány Grexa Liliána szószóló asszony kezdeményezésére elfogadta az Ukrán Országos Önkormányzat által köznevelési intézmény tanítási év közbeni alapításának vészhelyzeti szabályairól szóló kormányrendeletet, és ennek köszönhető, hogy Budapesten és Nyíregyházán megindult az oktatás. Szeretném elmondani, hogy még két magyar településen, az ukrán határ menti Záhony térségbeli Tornyospálcán, illetve Kisvárdán magán működik magyar általános iskolában ukrán nyelvi oktatás. Amennyiben a törvényes előírásoknak megfelelő módon az ukrán önkormányzat kezdeményezi, a kormány kész megvizsgálni további ukrán oktatási intézmények, illetve ukrán oktatás magyar intézményekbeli bevezetésének a kérdését, ennek a szabályai, feltételei egészen pontosan törvényi szinten rögzítve vannak.

Szeretném ugyanakkor elmondani, ahogyan azt az említett munkacsoportülésen is egyértelművé tettük ukrán partnereink irányába (Zaj.  Az elnök csenget.), hogy Magyarország ebbéli hajlandóságát és jóindulatát érdemben növelné az (Zaj.  Balla György: Csss!), hogyha az imént említett, a magyar kisebbség ukrajnai oktatási jogaiban bekövetkezett visszalépés orvoslásra kerülne. Részben erről szóltak az imént idézett tárgyalások a múlt hét előtti napokban, amikor egy ukrán delegáció járt nálunk, és arról beszélgettünk, hogy hogyan lehet ezekben a kérdésekben előrelépni. Természetesen elmondtuk, hogy ahogyan a háború kezdete óta és az azt megelőző időszakban is, amióta ezekben a jogokban csorbulás történt, a magyar álláspont következetesen az, hogy követeljük, elvárjuk ezeknek a jogoknak a maradéktalan visszaállítását; amennyiben ez bekövetkezik, akkor tudjuk azt a külpolitikai döntéssorozatot is módosítani, amely jelenleg arról szól, hogy Ukrajnát a transzatlanti közeledés irányában nem tudjuk támogatni.

Hosszú idő után először érzem azt, hogy van esélye az elmozdulásnak, mert ígéretet kaptunk olyan törvénymódosításokra  meglátjuk, hogy ezt követie cselekvés, de most ez a szándék komolyabbnak tűnik, mint bármikor korábban , amely reményt ad nekünk, hogy elmozdulás történhet, és így a magyar-ukrán viszonyban egy komoly előrelépés történhet a következő hónapokban, reméljük, minél hamarabb, akár a következő hetek során. Meglátjuk, hogy ukrán partnereink mit váltanak be az ígéretekből.

Szeretném ugyanakkor elmondani, hogy Magyarország már a háború kitörése óta ezres nagyságrendben ajánlott fel teljes körű állami ösztöndíjat ukrán felsőoktatási hallgatóknak, tehát amint azt említettem, a gyermekek, fiatalkorúak, tanulók számára megnyitottuk azokat a csatornákat, amelyek egyrészt a magyarországi, illetve európai érvényesüléshez, másrészt akár később, az életük Ukrajnában való folytatásának a lehetőségeihez járulnak hozzá, hiszen ezer darab felsőoktatási ösztöndíjat nyitottunk olyanoknak, akik a háborús tevékenység miatt kiszorultak az ukrán felsőoktatásból. Emellett fenntartjuk azokat a humanitárius segélyakciókat, amelyeket Ukrajna területén hajtunk végre folyamatosan, óvodákat építünk, bölcsődéket építünk, anyaotthonokat építünk, humanitárius infrastruktúrát építünk, a menekültek, a belső menekültek ellátását lehetővé tevő intézményeket fejlesztjük folyamatosan, ahogyan Magyarországon is, tehát a határainkon belül is folyamatosan megtesszük azokat a lépéseket, amelyek az itt tartózkodó, az ukránok szerint akár több százezerre tehető ukrán menekült magyarországi életét megkönnyítik (Az elnök csenget.) és a reintegrációjukat Ukrajnába a háború végeztével előkészítik. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm a miniszterhelyettes úr válaszát.

Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Hiszékeny Dezső jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat. Jegyző úr!

HISZÉKENY DEZSŐ jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varju László, DK; Keresztes László Lóránt, LMP; Jakab Péter, független; Barkóczi Balázs, DK; Varga Zoltán, DK; Földi Judit, DK; Dócs Dávid, Mi Hazánk.

(17.00)

A holnapi napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett: Csárdi Antal, LMP; Dúró Dóra, Mi Hazánk; Mellár Tamás, Párbeszéd; Bencze János, Jobbik; Lőcsei Lajos, Momentum; Molnár Zsolt, MSZP; Varju László, DK; Vejkey Imre, KDNP; Ferencz Orsolya, Fidesz.

A holnapi napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett: Bencze János, Jobbik; Sas Zoltán, Jobbik; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Sebők Éva, Momentum.




Felszólalások:   58-61   62-67   68-69      Ülésnap adatai