Készült: 2024.05.09.08:13:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

65. ülésnap (2023.05.08.),  47-50. felszólalás
Felszólalás oka Kérdés/azonnali kérdés megtárgyalása
Felszólalás ideje 4:56


Felszólalások:   43-46   47-50   51-54      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Ander Balázs, a Jobbik képviselője, kérdést kíván feltenni a gazdaságfejlesztési miniszter úrnak: „Ne legyünk gyarmat!” címmel. A kérdésre a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Pintér Sándor belügyminiszter úr kérésére Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni.

ANDER BALÁZS (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A hazánkban a módszerváltás óta érvényesülő, tulajdonképpeni versenyképességi modellt pontosabb lenne gyarmati modellnek nevezni. Ez a társadalmi szövetrendszert pusztító és a tulajdonképpeni polgári kibontakozást megakadályozó neoliberális dogma érvényesült akkor is, amikor Orbán Viktor Szaúd-Arábiában, Rijádban arab befektetőknek úgy ecsetelte hazánk versenyelőnyét, hogy itt a minőségéhez képest meglepően olcsó a munkaerő, és rendkívül rugalmas a munka törvénykönyve. Tehát a sokat és keményen dolgozó magyar munkavállalókat olcsón kiárusították idegen tőkéseknek.

Aztán a munka törvénykönyvét rabszolgatörvénykönyvvé változtatták, valamint a sztrájktörvényt is kiherélték, ezáltal pedig garantálták a globális szereplőknek, hogy akár fát vágjanak a magyar munkavállalók hátán. Aztán, ha a dolgozókról lenyúzták a hetedik bőrt is, és szakember már nem maradt az országban, akkor a neoliberális dogma szerint jöhetnek majd az idegen, külföldi vendégmunkások, például 400 szerencsétlen filippinó a Somogy megye kicsiny városkába, a 4 ezer lélekkel bíró Tabra is. És ugyanez a metódus érvényesült a pedagógusokkal szemben is. Miért is? Azért, mert cselédbér és jogfosztás a nemzet napszámosainak osztályrésze.

Ha ezt nézzük tovább, akkor valóban, néhányan fölteszik a kérdést, hogy miért panaszkodnak állandóan ezek a tanárok, tanítók, óvodapedagógusok az alacsony bérekre, más is rosszul keres. Sajnos így van, csak az a helyzet, hogy a diplomásbéreket a diplomásbérekkel kell összevetni. És odáig jutottunk Magyarországon, hogy az átlagos tanári kereset a 60 százalékát sem éri el az átlagos diplomásbéreknek. Éppen ezért mondja a Jobbik-Konzervatívok közössége, hogy normális oktatás és normális bérek nélkül itt tulajdonképpen örök ábránd marad az, hogy a polgári réteg adja ennek a társadalomnak a legszélesebb talapzatát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Ezért kérdezem, hogy mit tesznek annak érdekében, hogy ez egy valóban versenyképes, tudásalapú (Az elnök ismét csenget.) és polgári társadalom legyen. Várom az őszinte választ. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Ander Balázs képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mondhatnám, hogy van egy jó meg egy rossz hírem az első felvetésével kapcsolatban: Magyarország gyarmatosítása, ahogy ön fogalmazott. A jó hírem az, hogy Magyarországot nem sikerült senkinek gyarmatosítani. De van egy rossz hírem is: a baloldalt viszont igen, mert önöket viszont felvásárolták, a gyarmattartó központból kapják a pénzt (Ander Balázs közbeszól.), és ezért úgy politizálnak, ahogy azt a gyarmattartó központból megrendelik önöktől.

(12.50)

Azért fura, mert néha, amikor önöket hallgatják a magyar emberek, akkor azt hiszik, hogy igazából ez csak egy amerikai demokrata párti, ottani baloldali beszéd lefordítása magyarra. Mintha ez nem a magyar emberek szívéből jönne, hanem mintha külföldi megrendelésre érkezne, hát, ez a rossz hírem van. És sajnos a Jobbik ebbe a sorba beállt, és önök is ebben a kórusban vannak.

Komoly kérdés volt az ön részéről, hogy hogyan lehet az oktatás versenyképes, hogyan tudjuk a gyerekeknek a legjobb iskolát kínálni, mert mégiscsak ez lenne az alapvető célunk. És ha önt is ez a motiváció hajtja, akkor van egy újabb jó hírem, mert akkor ön, ha majd a parlament elé benyújtásra kerül, akkor nyugodtan megszavazhatja majd az új pedagógus-életpályáról szóló törvényt, mert az pontosan ezt célozza. Vannak olyan tanárok  amikor ön diák volt, amikor ön tanár volt, amikor a gyerekei diákok voltak, mindig tud ilyen példát mondani , akik jobban húztak, akik a szívüket-lelküket beletették, akik tényleg többet tettek, és ez a törvény végre megteremti a lehetőségét  és ez a lényege az egész törvénynek, az összes többi ehhez képest másodrendű kérdés, kivéve a béremelést, meg az ezt megelőző kérdést is , szóval, hogy akik igazán odateszik magukat, azok végre többet tudnak keresni az átlagnál, akár százezres nagyságrendben is, több százezer forinttal is többet tudnak keresni azokhoz képest, akik az átlagszínvonalat ugyan hozzák, de nem annyira sokat tesznek a diákokért, mint azok, akikre mi is emlékszünk a saját diákkorunkból, vagy ön is emlékszik a kollégái közül.

Ennek a törvénynek ez a lényege, hogy aki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) jobban tanít, az jobban is kereshessen végre Magyarországon. Ez egy áttörés lesz több mint 30 évvel a rendszerváltás után. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:   43-46   47-50   51-54      Ülésnap adatai