Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszterhelyettes, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! A Fidesz képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sztojka Attila képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A szegénység, a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni harc állandó küzdelmet jelent minden XXI. századi jogállam vagy politikai közösség számára. Az Európai Unió ennek megoldásaként azt tervezte még 2010-ben, hogy az európai társadalom befogadó jellegét és kohézióját szándékozik erősíteni. Amint azt az Európai Parlament idevonatkozó kiadványában olvashatjuk, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó, 2010-ben elfogadott Európa 2020 stratégia egyik fontos újítása volt az új EU-s célkitűzés, ami a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet jelentette, a tagállamok szerinti szegénységi küszöbök alatt élők arányát 25 százalékkal kellett volna mérsékelnie, és több mint 20 millió embert kellett volna kivezetni a szegénységből.

A kitűzött célt nem sikerült elérnie, annak ellenére, hogy vannak olyan tagállamok, amelyek teljesítették  köztük Magyarország is, amely a kitűzött 450 ezer fős vállalás helyett közel egymillióval csökkentette a szegénységben élők arányát (Arató Gergely közbeszól.), hozzájárulva az EU-s cél eléréséhez , de összességében a 20 millió fő kivezetését a szegénységből nem teljesítette. A 2021-es új EU-s cél ehhez képest 15 millió főről szól, amelyet 2030-ig kell elérnie az EU-s tagországoknak. (Zaj.) Érdekes megtapasztalni, hogy a célértéket változtatják, de az eszközöket nem.

De nézzük, miben különbözik a baloldali és a konzervatív szegénység elleni küzdelem eszközrendszere! Önök segélyben gondolkodnak, mi a munkában hiszünk. Az önök szociálpolitikája nem a szegénységből való kivezetést szolgálja, hanem a kiszolgáltatottság fenntartását. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a 2010 előtti időszakban megtapasztalt gazdasági, szociális és morális válság. Az látható, hogy a múltból nem tanulnak.

Most, amikor az EU a rossz döntéseinek sorozataként energiaválságot okozott, és az emberek Európa-szerte nehéz helyzetbe kerültek, a baloldal ismét előveszi a 2010 előtt használt kottáját. Az akkori helyzet egyértelmű, nem csökkent a szegénységben élők száma, sőt inkább nőtt. (Dr. Vadai Ágnes: Most. Igaza van.) Emlékezzünk, csak egy példát említve: a devizahitelek drasztikus emelkedése ellen nem tettek semmit. (Közbeszólások a DK soraiból.) A következményeket ismerjük. (Arató Gergely folyamatosan közbeszól.) Ahogy a mostani EU-s szankciós politika sem működik, sőt jobban fáj nekünk, mint akit célozni kívánt. (Zaj, közbeszólások a DK soraiból, köztük Arató Gergely: Szégyelld magad!  Az elnök csenget.)

Tegyük világossá, tisztelt képviselőtársaim, a javaslataik akkor sem és most sem működnének. Az önök elképzelései, amit a szegénység elleni küzdelem kapcsán tettek és tenni akarnak, szegénységben tartaná az embereket. Ugyan lehet, hogy népszerűnek hangzanak, de a valódi szegénység felszámolását nem eredményezné. (Arató Gergely: 12 évetek volt!) Tehát a helyzet az, hogy látszatintézkedésekkel nem lehet változtatni.

De nézzük, mit tett a nemzeti konzervatív kormány! A segély helyett munkát biztosított az embereknek. A passzív ellátásból az aktív élet felé irányította az embereket. Az eredmények láthatóak, még az EU-s adminisztráció is elismeri. Nyugodtan kimondhatjuk: működik a magyar modell. (Derültség a DK soraiban.) Egymillió fővel csökkentettük a szegénységben élők számát (Folyamatos közbeszólások a DK soraiból.), 50 százalékkal többen dolgoznak Magyarországon a romák körében is, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Ugyanakkor látni kell, hogy ezeket az eredményeket csak úgy lehetett elérni, ha a programok, intézkedések összehangolt módon kerülnek elindításra. Azokat, amiket önök nap mint nap javasolnak a hátrányos helyzetű emberek megsegítésére, tisztelt baloldali képviselők, már megpróbálták alkalmazni, bebizonyosodott, hogy azok nem valódi segítséget, legfeljebb porhintést jelentettek. Ha pedig valóban támogatni kívánják a szegénység elleni küzdelmet, akkor beszéljenek pártjaik EU-s képviselőivel, hogy ne a magyar fejlesztési források megakasztásán dolgozzanak, hanem a mielőbbi hozzáférés szorgalmazásán. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt tíz évben, hála istennek, a magyarok egy olyan időszakot élhettek meg, amikor mindenki előre tudott lépni: az adók csökkentek, a munkahelyek bővültek, a bérek és a minimálbér végre emelkedni tudott, volt családtámogatás az otthonteremtéshez is.

(10.30)

Szinte soha ennyi, ilyen mértékű pozitív terv a jövőre nem volt, hogy mindenki új otthont hozhat létre magának. A járványt is átvészeltük, 7,1 százalékos, rekordmagas gazdasági növekedés volt a járvány utáni évben, ami magasabb volt, mint Európában bárhol, és magasabb volt, mint Magyarországon bármikor.

És ekkor csapott be villámcsapásként a háború és a háborút követő brüsszeli szankciók, az első, második, harmadik, egészen a nyolcadikig, és ez egy lokális háborúból egy egész kontinensre kiterjedő válságot hozott létre. Abban bíztunk, hogy az európai politikusok belátják, hogy a válságot nem fokozniuk kell, hanem csökkenteni, de hiába bizakodtunk ebben.

Azt is látjuk, hogy mivel a baloldal külföldről kapta a kampánytámogatásait, ezért a külföldiek által rendelt álláspontot is képviselik, ők bizony a külföldi pénz rabságában politizálnak, ezért szóról szóra azt mondják vissza, amit elvárnak tőlük a szankciók kapcsán, azon szankciók kapcsán, amik a leginkább veszélyeztetik az európai középosztályt. Ha lesz olyan csoport a világon, amely a legnagyobb kárvallottja lesz ennek a szankciós politikának, az az európai középosztály lesz, amit a legjobban megrenget, az az európai ipar és az európai középosztály lesz. Sajnos, most európai politikusok csak tetézik a bajt, nem békéről beszélnek, hanem háborúról és újabb és újabb szankciókról, bár látják, hogy a szankciók Oroszországot nem állították meg, de azt viszont mindennap érezhetik, hogy Európát térdre kényszerítették.

Mit mondott a baloldal árnyék-miniszterelnöke, Dobrev Klára? „Nem fogunk meghátrálni, a legszigorúbb szankciókat is megszavazzuk.” Ők tehát egy biankó csekket adtak át, amit eléjük raknak, és szankció van ráírva, azt ők megszavazzák gondolkodás nélkül. (Dr. Vadai Ágnes: Háborús bűnösök ellen bármikor!) Jávor Benedek, Budapest küldötte Brüsszelben: „Ez fájni fog, megfizetjük a tanulópénzt, de támogatjuk a szankciókat.” (Dr. Vadai Ágnes: Gyerekeket ölnek meg!) Ezt mondta Guy Verhofstadt is, a liberálisok egyik vezetője, hogy természetesen szenvedni fogunk. (Arató Gergely: Gyerekgyilkosokat védsz! Szégyelld magad!) Mit mondott a baloldal legutóbbi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter? „Én nem látok jobb lehetőséget, mint hogy azok a szankciók, amik egyébként is igenis működnek…” Támogatta a szankciókat, és szerinte működnek. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, miniszterelnökjelölt-jelölt: „Örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta megakadályozni a szankciókat.” Félt attól, hogy a magyar kormány megakadályozza a szankciókat, de örült, hogy nem tudta megakadályozni a szankciókat. Ezt maga Karácsony Gergely mondta. Ilyen az, amikor magyar politikusok külföldi támogatás rabságában vergődnek.

Ezt látjuk Európa más országában is. Dániában azt tanácsolják az embereknek, hogy zuhanyozzanak rövidebb ideig, és ne használják a szárítógépeiket. (Arató Gergely: Nálunk meg nem tudják kifizetni a meleg vizet!) Franciaországban azt kérik, hogy a mosógépeket, a mosogatógépeket és a mobiltelefonokat ne töltsék csúcsidőszakban, fél 6 és este 8 óra között. (Arató Gergely: Nálunk meg nem fűtik ki az iskolákat! Hideg van az iskolákban! Az nem baj?) Ausztriában az osztrák szakszervezeti szövetség tüntetéssorozatot indított idén októberben az emelkedő energiaköltségek miatt. Belgiumban, Brüsszelben tízezrek vonultak az utcára, hogy a megélhetési válság ellen küzdjenek, tüntessenek, és a kormánytól azonnali intézkedéseket követeljenek, novemberre pedig általános sztrájkot terveznek Belgiumban. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) Franciaországban október 16-án tízezrek vonultak Párizsban az utcára a megugró árak miatt. (Arató Gergely: Mi volt Budapesten?) Németországban tízezrek tüntettek szintén a rezsiválság miatt, Berlinben, Düsseldorfban, Hannoverben, Stuttgartban, Drezdában, Frankfurtban, és magasabb rezsitámogatást követeltek. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.)

Magyarországon európai arányban a legmagasabb a rezsitámogatás, 181 ezer forint átlagos fogyasztású családoknak. (Zaj.) Mi ebben az évben összesen (Az elnök csenget.) több mint ezermilliárd forintot hagyunk a családoknál vagy juttatunk többletjuttatásként, akár 13. havi nyugdíjként, inflációs nyugdíj-kiegészítésként (Dr. Vadai Ágnes: Üljön vissza a székbe!), nyugdíjprémiumként, 25 év alatti fiatalok adómentességeként, de segítünk benzinárstoppal, élelmiszerárstoppal, hiteltörlesztési moratóriummal, kamatstoppal, amit ki is terjesztettünk a kis- és középvállalkozásokra, és igyekszünk béremelésekkel is segíteni a magyar embereknek.

Sajnáljuk, hogy a magyar baloldal ebben nem partner, itt a parlamentben ezeket meg nem szavazza, Brüsszelben Magyarország ellen politizál, és a saját forrásaink brüsszeli visszatartását támogatja, és sajnos a szankciókat továbbra is támogatják, amelyek nemcsak Magyarországon, de Európa minden országában, főleg a nehéz sorsú embereknek óriási nehézséget jelentenek. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)

Felszólalások:   29-32   33-36   37      Ülésnap adatai