Készült: 2024.05.12.19:33:51 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

50. ülésnap (2023.03.06.),  49-52. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:37


Felszólalások:   45-48   49-52   53-56      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Arató Gergely képviselő úr, DK-képviselőcsoport: „Aktuális ügyek” címmel. Öné a szó.

ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Érdemes most egy kicsit higgadtabban is foglalkozni a kormány tevékenységével. Szeretném sokoldalúan megvilágítani a mai napon azt, hogy a kormány mit művel ezzel az országgal. Ez alkalommal az Eurostat legújabb felmérését hívtam segítségül, amelyik azt vizsgálta meg, hogy az egyes uniós tagországok mire költenek leginkább a költségvetésükből, a GDP arányában, tehát a megtermelt összes nemzeti termékből mire költenek sokat és mire költenek keveset.

Mit gondolnak, melyik az a terület, amelyiken Magyarország a legelsők között van a közös forrásaink felhasználása szempontjából? Az oktatás, a kultúra, a szociális ügyek? Hát nem, tisztelt képviselőtársaim. Magyarország a bürokratikus kiadásokban, az állam költségeiben tartozik Európa éllovasai közé. 8 százalékot költünk az állam működtetésére, a rengeteg államtitkárra, helyettes államtitkárra, hivatalra és egyéb léhűtőre. S bizony-bizony ez az összeg, ez a 8 százalék több, mint amennyit éppen oktatásra vagy egészségügyre költ a költségvetés. Önöknek fontosabb a bürokrácia, mint az oktatás, fontosabb a bürokrácia, mint az egészségügy.

Van egy terület, ahol abszolút elsők vagyunk, s ez az egyház, sport, kultúra, szabadidő támogatása. Ennek akár örülhetnénk is, ha mondjuk, ebből a kultúrára költenének sokat. De hát erről szó sincsen, tisztelt képviselőtársaim. Éppen most vontak el újabb összegeket a kulturális intézményektől. Valójában ennek döntő része az egyházi és sportcélú támogatás, politikai szövetségesek vásárlása és az önök hobbijainak a kielégítése, szolgálata. Hogy megint értsük az arányokat: másfélszer annyit költünk erre a területre, mint közbiztonságra és rendészetre, az emberek biztonságára, és háromszor annyit, mint környezetvédelemre ebből a költségvetésből.

S mi az, amire keveset költünk? Említettem már az oktatást és az egészségügyet, de mondok még egy területet: szociális kiadások, társadalmi egyenlőség, társadalmi igazságosság. Na, ez aztán nem fontos az önök kormányának. A GDP 13 százaléka megy el ma erre a célra, míg az uniós átlag 18 százalék. Voltunk ám az uniós átlag fölött is. Tudják mikor? 2010-ben, az önök által annyira kárhoztatott baloldali kormányzás végén több mint 20 százalék volt ez az arány. Önök alig több mint a felét költik szociális támogatásokra, mint amennyit a baloldali kormány költött.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miért hoztam ide ezeket a számokat? Azért, hogy elmondjam, van alternatíva. Lehet ezt másképp csinálni. Az árnyékkormány szerint nem bürokráciára, nem egyházakra és nem versenysportra, nagy rendezvényekre kell költeni, hanem egészségügyre, oktatásra, szociálpolitikára. A magyar embereknek kell több támogatást és több lehetőséget adni. Nem egy szűk elit hobbijait, bürokráciáját, luxusát kell finanszírozni, hanem azokon kell segíteni, akik nehezen élnek ebben az országban.

Egyébként a nyugdíjkiadások is jelentősen visszaszorultak a szociális kiadásokon belül, tisztelt képviselőtársaim. Szerintünk több pénzt kell adni a nyugdíjasoknak. Az árnyékkormány szerint tisztességes béreket kell biztosítani, és fejleszteni kell azokat a közös dolgainkat, amelyek összetartják ezt a társadalmat, amelyek mindenkinek esélyt nyújtanak, amelyek mindenki számára valamilyen lehetőséget nyújtanak. Egy baloldali szociáldemokrata kormányzás lényege az, hogy a közös javainkat ne magáncélokra, ne valamifajta személyes hobbikra, ne politikai klientúrára, ne a saját csókosaiknak kiosztott gazdasági támogatásokra, hanem munkahelyekre, egészségügyre, oktatásra, szociális támogatásokra költsük annak érdekében, hogy ez egy jól működő, összetartó ország legyen, ahol jó élni, és ahol mindenki esélyt kap, egy olyan igazságos ország, ahol valóban minden magyar polgár számít, s nemcsak a szavakban, hanem a hétköznapi életben is. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Rétvári Bence miniszterhelyettes úr kíván válaszolni. Öné a szó.

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Elég foghíjasak a baloldal padsorai. Mégis vajon ki az a társaság, akiket fölolvasok önnek, tisztelt Arató képviselő úr? Ön, önmaga, Arató Gergely, Gy. Németh Erzsébet, Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Csaba, Molnár Zsolt, Vadai Ágnes, Varju László, Oláh Lajos, Varga László. Kik ezek a képviselők? Ők azok, akik most is az ön környékén ülnek, és akikkel a magyar rendszerváltás utáni történelemben példa nélkül önök együtt szavaztak arról, hogy csökkentsék az orvosok bérét, hogy csökkentsék az ápolók bérét, hogy csökkentsék a rendőrök bérét, hogy csökkentsék a pedagógusok bérét, hogy csökkentsék a szociális dolgozók bérét, hogy csökkentsék az önkormányzati hivatalnokok és a tűzoltók bérét. S még sokáig lehetne sorolni, hogy ki mindenkiről döntöttek önök.

Azt mondta, hogy ha az árnyékkormány egyszer majd árnyéktöbbséget szerez itt a parlamentben, akkor micsoda jó világ fog bekövetkezni. Csak tudja, tisztelt képviselő úr, ez a világ egyszer már bekövetkezett Magyarországon. (Vitályos Eszter: És nem kérjük többet!) S ez olyan mértékű elégedetlenséget váltott ki a magyar emberekből, hogy a 2010-es választásokon az egész baloldal úgy került egyharmadnál is kisebb részbe itt a parlamentben, hogy két új pártot is beszavaztak az emberek a parlamentbe, a Jobbikot és az LMP-t, az MSZP pedig iszonyatosan kicsivé zsugorodott, hasonlóképpen, mint a rendszerváltás után. Akkor volt még hasonlóan kicsi frakciója a Magyar Szocialista Pártnak.

Tisztelt Képviselő Úr! Önökről az emberek kiállították a bizonyítványt akkor is, amikor nyugdíjat csökkentettek, bért csökkentettek, kórházakat zártak be, iskolákat zártak be, elbocsátottak 15 ezer pedagógust, elbocsátottak 16 ezer egészségügyi dolgozót. Na, ez az önök bizonyítványa tulajdonképpen, tisztelt képviselő úr.

És mi történt az elmúlt 12-13 esztendőben? Megőriztük a nyugdíjak értékét, visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat a magyar nyugdíjasoknak. Önök vették el, mi adtuk vissza. S bár háború van, energiaválság van, szankciók vannak, Európa minden országában gazdasági nehézségek vannak, de így is tudunk az idén is 13. havi nyugdíjat fizetni, sőt megemelt összegű 13. havi nyugdíjat tudunk fizetni, hiszen a nyugdíjemelés mértékét a 13. havi nyugdíjban is érvényesítjük. S tavaly minden gazdasági nehézség, minden energiaválság ellenére, annak ellenére, hogy az ország 4000 milliárd forint többletet fizetett a szankciók miatt megemelkedett energiaszámlákért, ha pár tized százalékkal is, de nagyobb mértékben tudtuk emelni a nyugdíjakat, mint amekkora mértékű volt az infláció, pontosan azért, hogy megőrizzük a nyugdíjak értékét.

Tisztelt Képviselő Úr! Önök sokszor beszélnek a szociális kiadásokról. Hát, ezek valahol 360 milliárd forint környékén voltak abban az időszakban, amire ön olyannyira büszke, most pedig 1100 milliárd forintnál is több úgy, hogy közben 1 millióval több ember dolgozik. Tehát 1 millióval kevesebb ember szorul rá egyáltalán jövedelempótló szociális ellátásra. Lehet, hogy más természetbeni szociális ellátást vagy más juttatást kapnak, de a jövedelempótlóra nincs szükségük, hiszen jövedelmük van, dolgoznak, 1 millióval többen, és még így is háromszorosára emeltük a szociális kiadásokat. Mert például a szociális gyermekétkeztetés, amit önök 33 milliárd forinton tartottak, most már bőven 100 milliárd forint fölötti tétel. Vagy önök 600 millió forintot költöttek a szociális területen is fontos iskolatej- és iskolagyümölcs-programra, ami most már nem 600 millió forint, hanem több mint 6 milliárd forint. Ilyen többletek vannak, tisztelt képviselő úr, az elmúlt 13 évből. Hát, önöknek erre nem futotta, csak fizetéscsökkentésre, elbocsátásra és intézménybezárásokra.

S hogyan beszéltek önök a pedagógusbér-emelésről? Mi történelmi pedagógusbér-emelésre készülünk, hiszen 25 hónap alatt 75 százalékkal növeljük a pedagógusok bérét, amint megérkeznek az uniós forrásaink. Önök ez ellen szavaznak mindenhol. De ha megérkeznek az uniós pénzek, amelyek már rég meg kellett volna hogy érkezzenek, mert azok nekünk, magyaroknak járnak, az azt jelenti, hogy ez havonta átlagosan 3 százalékos emelkedésnek felel meg. De önök ez ellen mindent megtesznek.

(15.10)

De erre azt mondta az önök árnyék-miniszterelnöke, Dobrev Klára, hogy nincs szükség választás előtti kormányzati bizsura  így beszéltek önök a pedagógusbér-emelésről.

Ami pedig a szankciókat illeti, azt mondták önök  ezzel is nehezítve Magyarországnak a sorsát , hogy mi nem fogunk meghátrálni, a legszigorúbb szankciókat is megszavazzuk, mondta Dobrev Klára. (Arató Gergely: Aztán ti szavaztátok meg!) Hát, erre csak Gyurcsány Ferenc mondatait lehetne talán visszhangozni az őszödi beszédből, hogy ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk, nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Önök nem az utolsó másfél-két évet, hanem (Az elnök csenget.) az utolsó másfél-két évtizedet hazudták végig, tisztelt képviselő úr. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   45-48   49-52   53-56      Ülésnap adatai