Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Bedő Dávid, Gelencsér Ferenc, Szabó Szabolcs és Tompos Márton Kristóf, a Momentum képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnök úrnak: „Kérem, válaszoljon, Miniszterelnök Úr!” címmel. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Momentum frakcióvezetője előzetesen úgy nyilatkozott, hogy személyes válaszadást kér, így miniszterelnök úrnak távolléte miatt a soron következő azonnali kérdések órájában kell válaszolnia.

Tisztelt Ház! Mivel a Momentum képviselőcsoportjából másik azonnali kérdés nem érkezett, így most a soron következő kérdést feltenni kívánó képviselőcsoport képviselője következik felszólalásra.

Tisztelt Ház! Hiller István képviselő úr, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a kultúráért és innovációért felelős miniszternek: „A felvételiről és a felvételizőkről” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Vitályos Eszter miniszterhelyettes, államtitkár asszonyt jogosította föl. Tisztelettel kérdezem, hogy elfogadjae a válaszadó személyét, vagy miniszter úrtól személyesen kéri a választ.

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Elfogadom, elnök úr, igen.

ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Elfogadom, elnök úr, igen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Néhány héttel ezelőtt a közelmúltban napvilágra kerültek a 2023-24-es tanévre vonatkozó felvételi jelentkezések részletei. Minthogy több mint százezer magyar fiatalt közvetlenül, családtagjaikkal együtt pedig több mint egymillió magyar állampolgárt érint, ráadásul felvételizni sokkoló dolog, függetlenül attól, hogy mi végezzük vagy éppenséggel hozzátartozónk, érdemes erről beszélni a magyar Országgyűlésben is, és tüzetesebben megvizsgálni a számokat.

Az a helyzet, hogy viszonyítási alapként nem helyes az elmúlt évet, elmúlt tanévet hozni, ugyanis ez most más rendszerben folyik. Az a rendszer, amivel össze lehet hasonlítani, az, amikor nem volt kötelező emelt szintű érettségit tenni, ahogy ebben az évben sem. Magyarán, a viszonyítási alap a 2023-as jelentkezésekhez 2019. Itt az derül ki, hogy bizonyos területeken igen jelentős a növekmény. A társadalomtudomány területén 154 százalék, a bölcsészettudomány területén 125 százalék, a jogi tudományok területén 139 százalék. Na, ez az a három terület, ahol a kormány azt mondta, hogy csökkenteni kell a jelentkezők számát.

A műszaki és természettudományi területeken azt mondta, hogy ott növelni kell. A műszaki területeken 14 százalékos a csökkenés, a természettudomány esetében 7 százalékos a csökkenés. Na, itt akarták növelni. De az osztatlan nappali képzés esetében a pedagógusképzésnél tragikus helyzet előtt állunk: 24 százalékkal csökkent az odajelentkezők száma.

Tisztelettel kérdezem a miniszterhelyettes asszonyt, hogy látja ezeket az adatokat, és milyen tendenciákat gondol ebből. Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ, mint említettem, Vitályos Eszter miniszterhelyettes, államtitkár asszony adja meg. Parancsoljon, államtitkár asszony!

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kicsit másképp látom a képet, mint ahogyan képviselő úr. Hamarosan rá fogok térni a részletekre is, de egy kicsit messzebbről kezdeném.

Magyarországon évtizedek óta az államháztartás keretei között működtettük az egyetemeket, és abban a rendszerben nem sikerült jelentős pozíciójavulást elérnünk. Így tehát azt gondoljuk, hogy indokolt volt a későbbi változtatás.

Az elmúlt években az egyetemi modellváltás képében sikeres versenyképességi fordulat következett be a magyar felsőoktatásban, hiszen ma már 11 magyarországi egyetem elitligás, azaz benne van a világ legjobb 5 százalékában, úgy, hogy ezekre az egyetemekre jár egyébként a hallgatók kétharmada. A nemzetközileg jegyzett tudományos folyóiratokban megjelent publikációk száma is 26 százalékkal nőtt. Megállapítható tehát, hogy autonóm, kiszámíthatóan és átláthatóan működő, versenyképes felsőoktatási intézmények jöttek létre.

Fontosnak tartom azt is megemlíteni, hogy míg 2010-ben a hallgatók 69 százaléka jutott be államilag finanszírozott férőhelyre, addig ma ez az arány 82 százalék. Európában is csak néhány olyan ország van, ahol ilyen széles körben tanulhatnak állami ösztöndíjasként a hallgatók.

A megújult felsőoktatási rendszer sikerét az is mutatja, hogy idén több mint 126 ezren jelentkeztek az immár teljesen elektronikus felvételi eljárás keretében. A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot, és minden alaptalan támadás ellenére nagyobb arányban, mint 29 százalékkal többen választottak egyébként modellváltott egyetemeket. A számokra áttérnék majd a következő egy percben. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypárti sorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Egyperces viszonválasz illeti meg Hiller István képviselő urat is. Parancsoljon!

DR. HILLER ISTVÁN (MSZP): Igaza van a miniszterhelyettes asszonynak, mert valóban másként látjuk a helyzetet. Én úgy látom, hogy az alapítványi kiszervezés nem szolgálta és nem szolgálja a magyar felsőoktatás színvonalemelésének ügyét. De ezt hatalompolitikának látom, és nem felsőoktatás-politikának.

(14.00)

Azért csinálták meg a kuratóriumokat, és azért csináltak olyan összetételű kuratóriumokat, hogy a jelenlegi kormányt és annak meggyőződését képviselő emberek hűen szolgálják a magyar felsőoktatásban az önök érdekét. És egyáltalán nem látom, hogy ez bármilyen színvonal-emelkedést okozott.

Ezért itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt, éppen az előbb említett és részletes adatok birtokában és ismeretében, még akkor, amikor maga a felvételi nem történt meg, csak a jelentkezés, szólítom fel és kérem önöket, kerüljük el, mielőtt nagy baj lesz: az állam szerepét, elsősorban a vidéki tudományegyetemeknél és olyan vidéki, elsősorban pedagógusképző intézményeknél, ahol jelentősen csökken (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a pedagógusszakra jelentkezők száma, gondolják át ismét. Köszönöm szépen a türelmét, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválaszra miniszterhelyettes asszonynak adom meg a szót.

VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Ahogy az előbbi felszólalásban jeleztem, most térnék át a számokra.

Igen, 2019 volt az utolsó év, amikor nem volt követelmény az emelt szintű érettségi a felvételi eljáráshoz. Ekkor összesen 112 ezer fő jelentkezett a felsőoktatási képzésre, amelyhez képest a több mint 126 ezer fős jelentkezés 13 százalékos emelkedést jelent. Emelkedett többek között a pedagógusszakokra jelentkezők száma 4 százalékkal; az agrárszakokra jelentkezők száma 7 százalékkal; és az informatika szakokra jelentkezők száma is 3 százalékkal.

A tanár- és tanítóképzések esetében az előző évi 4400 fős jelentkezés 5800 főre növekedett, amelyben a tanító- és a rövid ciklusú tanárképzésre jelentkezők aránya szintén átlag fölötti növekedést mutat. Örömteli egyébként, hogy az 5800 jelentkezőből több mint 3 ezer fő a STEM vagy az MTMI szakra kíván felvételt nyerni, amely növekedés egyaránt jellemző az állami és a nem állami felsőoktatási intézmények esetében is. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   117   117-126   127      Ülésnap adatai