Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Bodó képviselő úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bencze János, a Jobbik képviselője: „Rezsikatasztrófa vidéken!” címmel. (Novák Előd: Ez katasztrófa!  Közbeszólások: Nincs a teremben.) Nincs itt? (Közbeszólás: Nincs.) Akkor haladunk tovább.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Novák Előd képviselő úr, a Mi Hazánk képviselője. A napirend utáni felszólalás címét nem olvasom fel, kedves képviselő úr, mert kisebbséget sértő kifejezést használ, és arra kérem illő tisztelettel, hogy ne használja ezt a kifejezést, ne kelljen megvonnom a szót. Öné a szó, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr, és tiszteletben tartom a szóhasználatát, kérem, hogy tartsa tiszteletben ön is mind az enyémet, mind a Legfelsőbb Bíróság 2010-es döntését, mely már akkor megállapította a közmédia önkényes tiltása esetében a cigánybűnözés szó használatának jogszerűségét.

Felszólalásom  több nappal ezelőtt leadott, és egyébként a parlament.hu-n is széles nyilvánosság előtt megjelent  címe, hogy: „A cigánybűnözés és a politikusbűnözés visszaszorítása érdekében szükséges a Btk. szigorítása”. Erről szeretnék beszélni azok után, hogy sajnos Kövér László házelnök letiltotta a közmédia 2010-es jogtiprásához hasonlóan, egy személyben visszautasította, úgymond, a házszabály szerint  így fogalmaz  azt a törvényjavaslatot, amelynek címében is kétségkívül szerepelt e lényegre törő cím. De szerintem az Országgyűlés méltóságát leginkább az sérti, ha egy országgyűlési képviselő  bár kétségkívül lényegre törő című, de ami a legfontosabb  szakmailag alaposan kidolgozott törvényjavaslata nem kerülhet a parlament illetékes bizottsága elé.

Pedig a házelnök, nagyon helyesen, ki is szignálta ezt a javaslatomat az illetékes szakbizottság részére, és két héttel ezek után, hogy ő arra utasította a bizottságot, hogy ezt a javaslatot tárgyalja meg, végül  úgy tűnik, hogy külső nyomásra  mégis úgy döntött, hogy visszautasítja, egy személyben letiltja ezt a törvényjavaslatot. Pedig azt gondolom, hogy ezekről beszélni kell. Hiszen ha például a cigánybűnözés szót betiltanánk, akkor ennyi erővel politikusbűnözésről vagy fiatalkori bűnözésről sem lehetne beszélni. Pedig egyik sem általánosító, pusztán azt jelenti, hogy olyan tipikus bűnelkövetési formák vannak, amelyekről jómagam tanultam is, hiszen romológiát tanultam a Pázmányon, ötösre vizsgáztam belőle.

De talán nem kell magyarázkodni a nemzet templomában ahhoz, hogy a magyarság egyik legsúlyosabb problémájáról, a cigánybűnözésről vagy épp a politikusbűnözésről őszintén beszéljünk, és az arra adott specifikus megoldási javaslatokról is. Hiszen, mondjuk, jellemzően egy politikus nem egy biciklit lop el, ott inkább a mentelmi jog megszüntetése volna indokolt, vagy akár dupla büntetés kiszabása, amit régóta szorgalmaz a Mi Hazánk Mozgalom, hogy a mindenkor hatályos büntetési tétel kétszeresét kapja; ugye, nem egy biciklilopásért, hanem egyből több milliárd forintért, mert egy politikusbűnözésre ez jellemző.

(15.30)

Viszont vannak olyan tipikus bűnelkövetési formák, amelyek a cigánybűnözés visszaszorítása érde-kében más megoldási javaslatokért kiáltanak. Bár lehet azt hazudni, hogy letelt a két hét és rendet tettek, de sokszor letelt, sőt nemhogy két hét, 12 év is letelt, és nem lett rend. Lehet természetesen kozmetikázni a statisztikákat, lehet a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forintra megemelve azt mondani, hogy egy bicikli ellopása ma már nem is bűncselekmény, ergo persze csökkent a bűncselekmények száma, de e helyett a kozmetikázás helyett nem a megoldási javaslatainkat, nem a törvénymódosító, Btk.-szigorító javaslatunkat kellene betiltani, hanem magát a cigánybűnözést.

Miért kell erről beszélünk? Egy szomorú aktualitása van, tisztelt hölgyeim és uraim. Egy tüntetést is tartottunk Nyíregyházán, miután a Betyársereg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vezetőjét életveszélyesen megtámadták és egy gyilkossági kísérletet követtek el ellene, majd az elkövető két nap után szabadon távozhatott. Itt tartunk most. Azért indítványoztam e törvénymódosító javaslatban azt, hogy akik csoportosan és felfegyverkezve követnek el garázdaságot, mint ebben az esetben is  minimum garázdaságnak azért jelenleg is minősül ez , akkor bizony automatikusan előzetes letartóztatásba, vagy mai hivatalos megfogalmazással csak szimplán letartóztatásba kell hogy kerüljön az elkövető.

Sajnos, ahogy a javaslatomban is felhívtam rá a figyelmet  ami már az Országgyűlés napirendjére nem kerülhet, hiszen hiába nyújtottam be egyébként azzal az új címmel, hogy a „Rejtett erőforrások bűnözésének visszaszorítása érdekében” a Btk. módosítása, ezt a javaslatot is visszautasította Kövér László; úgy tűnik, hogy erről nem lehet beszélni országgyűlési szakbizottságban, hát beszéljünk akkor itt, a plenáris ülés szintjére emelve a kérdést , hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a garázdaság bűncselekmény minősített eseteinek szabályozása a hatályos Btk.-ban sajnos szakított a régi Btk.-ban alkalmazott rendszerrel, és megszüntette a csoportos és egyben a köznyugalom súlyos megzavarásával járó elkövetési magatartást mint önálló minősített eset meghatározását. A jogalkotó, a fideszes többség ezt a jelenlegi hatályos szabályozást azzal indokolta, hogy a garázdaság minősített esetei eltúlzott mértékű, akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetettek, és ezen kellett hogy változtassanak a hatályos Btk.-ban. Én azonban azt gondolom, hogy inkább a Btk. szigorításáról kellene beszélni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk képviselői részéről.)

Felszólalások:   193-194   195-196   197-198      Ülésnap adatai