Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ezzel a kérdések végére értünk. Most áttérünk az azonnali kérdések órájának a kérdéseire és válaszaira.

Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Komáromi Zoltán képviselő úr, a DK képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a belügyminiszternek: „Mégis mit képzelnek?” címmel. Tisztelt Képviselő Úr! A miniszter úr távolléte miatt válaszadásra Rétvári Bence államtitkár urat hatalmazta fel a válasz megadására. Tisztelettel kérdezem önt, elfogadjae a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Komáromi Zoltán képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Tisztelt Államtitkár Úr! Egy hete számtalan írást olvashatunk a sajtóban az önök által összeállított, majd fura módon kiszivárogtatott közel 90 oldalas kormány-előterjesztésről. A történetben két dolog fogott meg, egy mondat, amely egy abszurd kormányzati gondolkodásmódról árulkodik, ha pontosan idézem a sajtóban megjelenteket. „Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a BM nem tart szükségesnek, mert annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.”

A másik pedig a Magyar Orvosi Kamara elnöksé-gének nyilatkozata, amelyből kiderül, hogy az egészségügy átalakításáról szóló törvényjavaslatot a MOK egyébként mind a mai napig nem kapta meg, annak előkészítésében a korábbi ez irányú államtitkári és miniszteri ígéretek ellenére nem vehetett és nem is vett részt. Ebből a nyilatkozatból az is kiderül, hogy a MOK szerint a javaslat bizonyos részei homlokegyenest szembemennek a miniszterelnökkel kötött korábbi megállapodásukkal.

(14.00)

Nem véletlen, hogy a javaslatot mind a mai napig egyetlen szakmai szervezet, betegszervezet, szakmapolitikai aktor nem látta. Abban sem vagyok biztos, hogy miniszter úr ismeri, mert akkor nem maradhattak volna benne olyan érthetetlen, szakmaiatlan és elfogadhatatlan dolgok, mint a kórházi látogatás rendjének törvényi szabályozása, az, hogy az állami kórházban dolgozók munkáltatója megyei kórház lesz, szerződésük változó telephelyre szól, majd  holott éppen ez verte ki a biztosítékot a szolgálati jogviszonyról szóló törvény sebtében történt áterőltetése után  aminek következtében jó néhány egészségügyi szakember kilépett az állami egészségügy rendszeréből.

Az évről évre szaporodó üres háziorvosi körzeteket nem betölteni akarják, hanem a körzethatárokat átrajzolni, államosítani akarják a maradék önkormányzati rendelőket, bedarálva a jelenleg is millió sebből vérző kórházi struktúrába. Árulja már el, államtitkár úr, miért titkolóznak önök, és főleg miért gondolják, hogy a betegek és a szakma támogatása nélkül be lehet vezetni egy ilyen horderejű változtatást? Köszönöm. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mint említettem, a választ Rétvári Bence államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy ilyesfajta előterjesztés nem járt a kormány előtt, ilyen napirend a kormány napirendjén nem szerepel, tehát amiről ön beszélt, ilyesfajta témákat a kormány nem tárgyalt meg.

Ugyanakkor az mindnyájunk számára fontos, hogy valóban javítsunk az egészségügy működésén. 233 milliárd forint az a többlet, amivel gazdálkodhat az egészségügy a korábbi évekhez képest. Ez már egy jelentős előrelépés, és azt hiszem, hogy jobb irányba léptünk előre, mint ahogy ezt önök 2010 előtt tették, hiszen az volt az önök nagy újítása, ami mellett Gyurcsány Ferenc pár hónappal ezelőtt itt a parlamentben is kiállt, hogy bevezették a vizitdíjat, a fizetős egészségügyet, a kórházi napidíjat, személyesen is emellett kampányolt. A magyar emberek, körülbelül hárommillió embernek vagy sok millió embernek a szavazatával ezt egy népszavazáson söpörték el. Önöknek ennyi volt az egészségügy megújítása.

Az az időszak nem az egyeztetésekről szólt, tehát nem a kamarával és a MESZK-kel való megállapodás után döntöttek ilyenekről, tisztelt képviselő úr, hanem diktátumként vitték a magyar egészségügybe, a magyar emberek nem is fogadták el. Nekünk fontos az egyeztetés, ezért is történt ez a korábbiakban is, ezért is úgy alakult ki a mostani orvosibér-tábla  ön is tudja , hogy ami a kamarának a javaslata volt, azt fogadta el a kormány, és azt vezettük be törvényi erővel.

Ugyanakkor rendkívül veszélyes, amit önök László Imrével megfogalmaztak pár hónappal ezelőtt, és amikor László Imre azt mondta, hogy a kórházak 45 százalékát bezárná, ön pedig azt mondta rá, hogy talán még annyira sem lenne szükség; ez nem kifejezetten a szakmával egyeztetett álláspont, ugyanakkor rendkívül veszélyes az emberekre nézve.

Amit önnek mondani tudok: természetesen azon fogunk dolgozni, hogy a várólisták csökkenjenek, hogy folytatni lehessen a következő évben is a béremelést, amit az előző években tettünk az egészségügyben, hogy minél korszerűbb körülmények között gyógyuljanak a betegek.

Ami ehhez jó eszköz, azokat az eszközöket a kormány eddig is támogatta, és a későbbiekben is fogja támogatni, de azt kérem mindenkitől, hogy ne riogasson olyan dolgokkal, amelyek nemhogy kormánydöntés szintjére nem jutottak el, még a kormány napirendjére sem kerültek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Komáromi Zoltán képviselő úré a szó. Parancsoljon!

DR. KOMÁROMI ZOLTÁN (DK): Államtitkár úr, nem beszéltem elfogadott kormányjavaslatról, kormány-előterjesztésről beszéltem, ezt senki nem cáfolta. (Rétvári Bence: Jó.)

Dobrev Klára árnyékkormányának egészségügyi felelőseként viszont hadd világosítsam föl: az egészségügyben nem visszafele mutogatni és magyarázkodni kell, hanem gyógyítani. Márpedig az állami egészségügyben a gyógyítás körülményei, sikeressége az önök ideje alatt nagyon sokat romlott. 2010-ben 176 betöltetlen háziorvosi praxis volt, most 686. Az ellátatlanok száma 180 ezerről 900 ezerre nőtt. A rendszerből hiányzik majd’ 30 ezer egészségügyi szakdolgozó. A kórházi halálozás a 2010-es 3,2 százalékról tíz év alatt 3,7 százalékra nőtt, ez ötezres növekedés.

Takács Péter államtitkár úr egy ma megjelent cikk szerint könyvelési, adminisztratív, valamint motivációs eszközökkel akarja megoldani az egyre hosszabb műtéti várólisták problémáját. Magyarország felelős kormánya egy ilyen problémahalmazt, mint amit az egészségügy jelent, csak teljes konszenzussal, a szereplők hatékony bevonásával fogja tudni megoldani, a titkolózás, a fennhéjázás ez esetben sem fog eredményre vezetni. Köszönöm szépen. (Taps a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Egyperces viszonválasz illeti meg a miniszterhelyettes, államtitkár urat is. Parancsoljon!

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Gyönyörű szép árnyékminiszteri szavak, csak tudja, az ember nem felejt. Amikor az egri kórházat a HospInvestnek privatizálták, arra emlékszem, hogy biztonsági őrökkel mentek oda a privatizált cég vezetői, hogy átvegyék azt. Ön itt most teljes konszenzusról beszél. Hogy beszél teljes konszenzusról, amikor tényleg fizikai erőszakot alkalmaztak ahhoz, hogy az állami közkórházból magánüzemeltetésű kórházat csináljanak?!

Odamentek az egriek, és ellenálltak. Önök odaküldtek biztonsági őröket, hogy úgy jussanak be az önök üzlettársai. És ezek után ön föláll itt a parlamentben, és azt mondja, hogy az árnyékkormánynak meg az árnyékminiszternek az a programja, hogy konszenzus legyen? Önöknek a biztonsági őrök a konszenzus? Meg a kardlapozás az Astoriánál? Ez a konszenzus? Önök így képzelik?!

Itt olyan szép szavakat mondanak, hogy tényleg, könnybe lábad az ember szeme. Csak akkor, amikor kormányoztak, a könnygáztól lábadt könnybe azoknak az embereknek a szeme, akiknek nem tetszett az önök kormányzása, és békésen kimentek demonstrálni.

Ez persze nem az egészségügy területe. Ott is fontos feladataink vannak, nem kétlem, és a várólisták rövidítése az egyik legfontosabb feladatunk. 58 milliárd forintot költöttünk erre az elmúlt években. Ezt is tovább kell növelni, és valóban minden eszközt be kell vetni, hogy valóban, a várólisták minél rövidebbek legyenek, mert az embereket talán ez zavarja most a leginkább az egészségügyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   101-104   105-112   113-122      Ülésnap adatai