Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Több mint nyolc hónapja tart a háború a szomszédos Ukrajnában, az álláspontunk a kezdetektől változatlan: mi békét akarunk, a béketárgyalások mielőbbi megkezdését, minden más forgatókönyv további emberáldozatokat követel.

Magyarország minden támogatást megad a háború elől menekülő emberek számára. Köszönettel tartozunk azoknak, akik az elmúlt hónapokban részt vettek a menekülők ellátásában, koordinálásában, akik adományoztak vagy adományt gyűjtöttek az érintetteknek, hazánk történetének egyik legnagyobb humanitárius akciója ma is zajlik. Minden olyan kezdeményezést támogatunk, ami békés segítséget jelent Ukrajnának, mert minél előbb lesz béke, annál kevesebb lesz az áldozat, és annál kevesebb embernek kell elhagynia a hazáját.

Tisztelt Országgyűlés! Egy friss kutatás szerint a magyarok 92 százaléka a kezdetektől a béke pártján áll, állt, és ez az álláspont erősödik Franciaországban és Németországban is, arra számítunk, hogy ez a hang erősödni fog a többi európai országban is. Van egy olyan álláspont is, miszerint a háborút végig kell vinni, és valamelyik félnek győznie kell. Ezt viszont mi nem támogatjuk, mert ez még hosszú ideig tartó háborút jelentene. Brüsszel szankciókkal igyekszik nyomást gyakorolni Oroszországra, viszont ezek között van olyan, amit hiba volt meghozni. (Arató Gergely: Orbán Viktor megszavazta! Orbán Viktor megszavazta!) Brüsszel azt ígérte, hogy a szankciók térdre fogják kényszeríteni Oroszországot, és véget vetnek a háborúnak.

(12.30)

Ehhez képest a szankciók bevezetése óta az infláció az egész kontinensen vágtat, az európai emberek szegényebbek lettek, Európát válság és energiahiány fenyegeti, az energiaárak az egekbe emelkedtek, és a háború is elhúzódik. Összehasonlításként: az észteknél egyetlen hónap alatt 88 százalékkal nőtt a gáz ára, a svédeknél 47 százalékkal nőtt az ára már szeptemberben. (Arató Gergely közbeszól.) A magyarok továbbra is a legvédettebbek az európai energiaár-emelkedésektől. A magyar lakosság még az augusztusi változásokkal együtt is töredékét fizeti rezsiként, mint más európai országok lakói.

A szankciók következtében Európa szegényebb, Oroszország pedig gazdagabb lett. Elmondhatjuk tehát, hogy ez a fegyver visszafelé sült el, a szankciókkal Európa lábon lőtte önmagát. (Közbeszólások az ellenzéki sorokból, köztük Arató Gergely: Orbán Viktor megszavazta.  Az elnök csenget.) Brüsszel nem ezt ígérte, amikor a szankciókat bevezette.

Tisztelt Ház! Nemcsak az energia ára, hanem a mennyisége is probléma. Összességében ma kevesebb energia, kevesebb gáz érkezik az Unió területére, mint az éves fogyasztás. A kieső mennyiséget Európa amerikai cseppfolyós gázzal igyekszik pótolni, ennek azonban fizikai korlátai is vannak, ráadásul, ahogy arra Macron, a francia elnök felhívta a figyelmet, négyszer olyan drágán adják nekünk ezt a fajta gázt, mint amennyiért otthon ők ezt meg tudják venni. Látható, hogy mindenki próbálja kihasználni Európa szorult helyzetét.

Magyarországra nem érvényes, hogy a szükségesnél kevesebb gáz lenne, mégpedig azért, mert olyan hosszú távú szerződéseket kötöttünk, amelyek garantálják, hogy Magyarország gázellátása rendben legyen. Ez azonban nem egy természetes, magától értetődő dolog, hanem kemény munka eredménye. Gyurcsány Ferenc árnyékkormánya a kanyarban sem lenne, ha mindez rajtuk múlna. Rászabadították volna az energiaárakat a magyar emberekre, ahogy tették egyébként azt a kormányzásuk alatt is. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Ráadásul, a miniszterelnök-jelöltjük programja is kimerült annyiban, hogy a rezsicsökkentés ostobaság és, idézem: „kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni”. Az árnyék-energiaminiszterük, Varju László pedig éppen a múlt héten sérelmezte, hogy Magyarország nem kér az európai gázársapkából. Ezzel Gyurcsányék ismét nyilvánvalóvá tették, hogy ők aztán tényleg nem a magyarok érdekeit képviselik, akkor is kitartanak a szankciók mellett, ha emiatt a magyarok gáz nélkül maradnak. Azt is tudjuk persze, hogy miért teszik ezt: pontosan az ilyen nyilatkozatokért fizetik őket külföldről.

Tisztelt Ház! Orosz gáz nélkül a magyar családok, a vállalkozások és a gazdaság is tönkremenne. Az EU-csúcson Orbán Viktor miniszterelnök elérte, hogy Magyarország újabb mentesítést kapjon a szankciók alól, és ezzel megőrizzük Magyarország biztonságos gázellátását. Mi megvédjük Magyarország és a magyar emberek érdekeit. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Zsigó Róbert képviselő úr. A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr fog válaszolni.

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Magyarország gazdasági kilátásaira kettő dolog van igazán nagy hatással ezekben a hónapokban: az egyik a háború ténye, a másik a háborús helyzetben születő brüsszeli gazdasági döntések.

Érdemes áttekintenünk, hogy hogyan is áll most a szankciós vita. Sajnos, irányváltásnak annak ellenére nincsen nyoma, hogy a gazdasági károk már most bizonyíthatóak. Három példa erre: Németországban már a stagnálás, gazdasági stagnálás jelei látszódnak, már négy uniós tagországban is csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva, és a Nemzetközi Valutaalap szerint a jövő évre vonatkozó becsült növekedés alig lesz nagyobb a nullánál. Brüsszelben, mintha mi sem történt volna, ugyanazt a megközelítést erőltetik. A legutóbbi, magas szintű uniós csúcstalálkozókon például a gázpiaci szankciók kerültek terítékre. Ennyit arról, hogy a konzultációban vajon érdemese erre a kérdéskörre rákérdezni.

Három olyan javaslat is van az asztalon, amelyet érdemes erős fenntartásokkal és távolságtartással kezelnünk. Először is, nézzük az ársapkát! Nem kizárt, hogy a kiinduló cél itt az, hogy valamilyen korlátot szabjanak az árnövekedésre, csak itt nem a kiinduló cél meg megfogalmazás számít, hanem a következmények. Márpedig Európa mostani ellátási helyzetét tekintve egy gázársapka azt eredményezné, hogy Oroszország szépen elzárja a gázcsapokat, mint ahogy ezt már kilátásba is helyezte. Ha ez bekövetkezik, akkor nem alacsonyabbak lesznek az árak, hanem magasabbak, nem is beszélve a borítékolható ellátási zavarokról. Így hát, amit erőltetnek, az egy gázembargó, csak gázsapkás halloweenjelmezben érkezik.

Aztán másodsorban van egy olyan terv, amely összehangolná az európai gázbeszerzéseket. Első hallásra ez akár szépen is csilingelhet, csak hát, tapasztalatunk van erről, mégpedig a vakcinabeszerzések ügyében. Ott is az volt az érvelés, hogy ha az Európai Bizottság az összes tagország nevében folytat tárgyalásokat, akkor az majd kedvezőbb lesz. Erre utólag kiderült, hogy az európai, az uniós állampolgárok többet fizettek a vakcinákért, mint egyes más országok állampolgárai. Úgyhogy sajnos az ilyen javaslatoknál nem lehet kizárni, hogy a bizniszérdekek olyan területre tévednek, ahol nem lenne semmi keresnivalójuk, és akkor más gazdasági nagyhatalmak befolyásolási kísérleteiről még nem is beszéltünk.

A javaslatok harmadik csapásiránya egy úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szól  ez is szépen hangzik. Ki ne szeretne szolidaritást, főleg egy ilyen időszakban! No de miről is van szó? Egy olyan kötelező eljárásról, amely alapján a gázkészletekkel jobban gazdálkodó országoktól elvehetnének bizonyos gázmennyiséget, és odaadhatnák más országoknak. Mi például jól állunk a tárolók feltöltésével, vannak hosszú távú szerződéseink, kiegészítő megállapodásaink is vannak, de abba a helyzetbe kerülhetnénk, hogy elvennének tőlünk bizonyos mennyiségű gázt, és odaadnák más országoknak, mindezt a szolidaritás nevében. Ez így nem fair, és semmiképp sem szolidáris.

Szóval, a szépen hangzó javaslatok mögött sokszor olyan tervek vannak, amelyek számunkra nem megoldást jelentenek, hanem újabb problémákat. Ezért is fontos  és itt Arató képviselő úr figyelmét külön szeretném felhívni , hogy a miniszterelnök menetességet harcolt ki a gázársapka alól, és a közös beszerzésben sem kell részt vennünk, ha nem akarunk, mint ahogy júniusban mentességet harcolt ki az olajembargó alól. (Arató Gergely közbeszól.) Mentességet harcolt ki, nem pedig támogatta.

A gázpiaci helyzet a következő hónapokban az európai gazdaságpolitika szívtájéka lesz. Ne tévesszen meg senkit az, hogy az elmúlt hetekben úgy tűnhetett, mintha tartósan csökkenő trendet mutatnának a gázárak. A tárolókba érkező gáz jelentős részét ugyanis nyáron kötötték le magasabb áron, és közben a tárolók szépen telnek és megteltek. Amikor a hideg szezonnal megkezdődik a tárolók kiürítése, amikor újra lehet majd gázt tölteni a tárolókba, az újra megnövekedő kereslet újabb versenyfutást jelent majd és várhatóan újra magasabb árakat.

Mindezek miatt, mindezek miatt is irányváltásra van szükség a brüsszeli gazdasági és szankciós politikában. Minél hamarabb következik ez be, annál hamarabb térhetünk vissza a normális kerékvágásba. A kormány azon lesz, hogy ez mielőbb megtörténjen. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Dömötör Csaba államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend előtti felszólalások végére értünk. Felkérem Aradszki András jegyző urat, hogy ismertesse a további napirenden kívüli felszólalókat.

DR. ARADSZKI ANDRÁS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bartos Mónika, Fidesz; Keresztes László Lóránt, LMP; Hegedüs Andrea, DK; Jakab Péter, független; Z. Kárpát Dániel, Jobbik; Brenner Koloman, Jobbik; Varga Zoltán, DK; Dócs Dávid, Mi Hazánk; Lőcsei Lajos, Momentum; Fekete-Győr András, Momentum; Balassa Péter, Jobbik.

Felszólalások:   32-35   36-40   41-44      Ülésnap adatai