Felszólalás adatai

Felszólalások:   83-98   99-120   121-136      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Vargha Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó  ALTHEA  művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló 128/2004. (XI.23.) OGY határozat hatályon kívül helyezéséről szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés H/6066. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Vargha Tamás államtitkár úrnak, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Öné a szó, államtitkár úr.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy ország a saját biztonságát szeretné, kívánja garantálni, akkor külső és belső tényezőket egyaránt figyelembe kell vennie. Elég csak a régóta jelen lévő migrációra, valamint az azzal járó nemzetközi terrorizmusra gondolnunk, amellyel évek óta folyamatosan küzdünk. Vagy mindezek mellett itt van a szomszédságunkban az orosz-ukrán háború, és tőlünk délre az izraeli-palesztin konfliktus is, amely mint látjuk, tovább rontotta a biztonsági helyzetet. Mi továbbra is a béke megőrzését, a migráció megállítását és a határok védelmét tartjuk a legfontosabbnak, valamint a béke megteremtését azokon a pontokon, azokban az országokban, ahol háború zajlik.

A Balkán és a nyugat-balkáni térség Magyarország számára rendkívüli fontossággal bír. Az 1992-95 között dúló boszniai háború befejezése óta Magyarország mindig is aktív szerepet vállalt és helytállt a délszláv válság rendezésében, és azóta is dolgozunk a törékeny nyugat-balkáni béke megőrzésén. A Magyar Honvédség jelentős erőkkel és képességekkel járul hozzá mind a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA, mind pedig a koszovói KFOR-műveletekhez. 2024-ben pedig Magyarország lesz a vezető nemzete az Európai Unió legnagyobb katonai missziójának, hiszen januártól egy esztendőn át Sticz László vezérőrnagy fogja irányítani az EUFOR ALTHEA katonai misszióját. Személyében a balkáni országban 2004 decembere óta állomásozó európai békefenntartó erőknek először lesz magyar parancsnoka. Ez kiemelt fontossággal és kiemelt jelentőséggel bír, és hatalmas felelősséggel jár.

Tisztelt Országgyűlés! A térség stabilitásának és azon keresztül országunk biztonságának szavatolása együttes közös célkitűzésünk, melyre vonatkozó szándékunkat a koszovói NATO-erők parancsnoki pozíciójának két évvel ezelőtti betöltését követően az EUFOR-misszió vezetésére beadott pályázatunkkal fejeztük ki újra. Mindazonáltal a feladat jogi feltételrendszere időközben módosult. Korábban a 2004-ben meghozott országgyűlési határozat volt a feladat felhatalmazója, az Országgyűlés jogköre volt a magyar kontingensek műveleteinek és a külföldi fegyveres erők magyarországi átvonulásának, állomásozásának és a békefenntartásnak az engedélyezése. Ma az Alaptörvény 47. cikke alapján már nem az Országgyűlés, hanem a kormány engedélyezi az Európai Unió vagy a NATO vezette műveletekben és missziókban való részvételt.

Annak érdekében, hogy a közjogi engedélyek és felhatalmazások rendben és összhangban legyenek, szükséges a most még hatályos, az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló 2004-ben meghozott országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés felhatalmazását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Vargha Tamás államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Kontrát Károly képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr.

KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő javaslat célja a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának erősítése a béke érdekében. Magyarország a béke pártján áll, a jelenlegi súlyos konfliktusokkal terhelt nemzetközi környezetben minden tőlünk telhetőt megteszünk a béke előmozdítása érdekében. Mi békét akarunk. Ebben a cselekvési irányvonalban helye van a Nyugat-Balkán stabilitását szavatoló EUFOR ALTHEA műveletben való részvételünknek, ami a parancsnokság elnyerésével most kiemelt jelentőségűvé válik. A KFOR műveleti parancsnokság után most a régió másik jelentős nemzetközi katonai művelete is magyar irányítás alá kerül, és ehhez szükség van a létszám növelésére.

(15.50)

Ahogy az 2021-ben a KFOR műveleti parancsnokság átvétele előtti létszámnövelés esetén szükséges volt, úgy a jelen esetben is annyi a teendőnk, hogy visszavonjuk a műveletben való részvételünkről szóló országgyűlési határozatot. Az Alaptörvény biztosította keretek között a NATO és az Európai Unió irányítása alatt megvalósuló missziók esetében a kormány jogosult döntést hozni a részvétellel kapcsolatban.

Tisztelt Országgyűlés! Az ALTHEA műveletben való részvételünk bővítését célzó kormányhatározat már előrehaladott állapotban van, már csak a korábbi országgyűlési határozat visszavonására van szükség az elfogadásához. A Fidesz-frakció támogatja az előttünk fekvő határozati javaslatot, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy ők is támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kontrát Károly képviselő úr. Most megadom a szót Vadai Ágnes jegyző asszonynak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának, képviselő asszonynak.

DR. VADAI ÁGNES, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Újra azzal szeretném kezdeni a felszólalásomat, hogy megköszönöm valamennyi magyar katonának itthon és külföldön azt a kiváló munkát, amit végzett, és mindazoknak a katonáknak is, akiket a sztálini típusú tisztogatással távolítottak el a Magyar Honvédségből.

Mielőtt egészen konkrétan a határozati javaslatról szólnék, amely jogi szempontból  és ezt hangsúlyozni szeretném: jogi szempontból  tulajdonképpen rendben is van, de minden jogi szempontnak van azért egyéb típusú háttere is. Először is azzal szeretném kezdeni, Kontrát államtitkár úrra reagálva egy kicsikét, hogy néha úgy érzem már magam az Országgyűlésben, mint a „Beépített szépség” nevezetű filmben  biztosan látták, ha nem, nézzék meg , ez a béke, világbéke, mi mindig békét akarunk, önök úgy beszélnek erről, mintha más nem szeretné. Szerintem nincs a Földön talán az önök egy-két haverján kívül, akivel rendszeresen barátkoznak, például Bosznia-Hercegovinában is, aki ne békét szeretne, mi itt ilyen békésen szeretünk éldegélni, Dodik boszniai szerb elnök nem, Putyin nem  ezek mind az önök kollégái , tehát ezeket a kérdéseket velük kellene megbeszélni, amikor velük találkozik a miniszterelnök, nem pedig a magyar Országgyűlésben.

A másik dolognak, amit az államtitkár úrnak szeretnék mondani, van egy a) és egy b) pontja. Az a) pont: tisztában vagyok azzal, hogy altisztnek hívják, csak nem szeretem, mert rossz emlékeket  hogy mondjam?  gerjeszt, sokkal jobb a tiszthelyettes, egyébként annak idején maguk az altisztek is jobban értékelték a „tiszthelyettes” kifejezést. De ez nyilván szemlélet kérdése, ha önnek az altiszt az elfogadható, akkor legyen altiszt, én jobban szeretem a „tiszthelyettes” kifejezést. Egyébként akkor úgy fogalmazok pontosan: altiszteket is kirúgtak  a lényegen nem változtat.

A másik, amit önök rendszeresen mondanak, és egyébként konkrétan hazudnak. Nyilván nem tudom, hogy tisztában vane a számokkal, azt hiszem, akkor talán már a Honvéd Vezérkar környékén sertepertélt az államtitkár úr is, vagy talán korábban, tehát ismeri a számokat (Közbeszólások és derültség a kormánypártok soraiban.), meg találkozott a különböző honvédségi adatokkal, hiszen ön nagyon jól ismerte a Honvéd Vezérkart, pontosabban az Összhaderőnemi Parancsnokságot. Tehát tekintsék már át, legyenek szívesek, a költségvetési számokat GDP-arányosan! 2010 és 2015 között önök szisztematikusan 1 százalék alatt költöttek a Magyar Honvédségre, és 2015 után, egészen pontosan a Zrínyi 2026 programmal kezdték el megemelni a honvédségre költött összegeket. Lehet ezt hússzor elmondani, meg lehet azt hazudni, amit ön is hazudik permanente, folyamatosan az Országgyűlésben az összes többi, önhöz hasonló fideszes képviselővel, aki nyilván nem tanulmányozza, nem szereti tanulmányozni a Hende Csaba idején elfogadott költségvetéseket, de 2010 és 2015 között önök szisztematikusan leépítették a Magyar Honvédséget, olyannyira  olyannyira! , hogy újra kellett kötni a Gripen-szerződést; majd egy frakcióülésen beszélgessen már el Hende Csaba képviselőtársával arról, amikor azt mondta, hogy milyen remek és nagyszerű szerződést kötöttek, milyen nagyszerűen kötötték újra a szerződést! Meg kell nézni, önnek van lehetősége hozzáférni ezekhez a dokumentumokhoz  akkor még nekem is volt, mert akkor még hébe-hóba engedélyeztek ilyen betekintést.

Biztosan tudom önnek mondani, de hát a költségvetési számokból világosan látszik, hogy nem volt pénze a honvédelmi tárcának arra, hogy a hadseregre, bármilyen módon a fejlesztésre költsön. Ezért volt az  talán elkerülte a figyelmét, mondtam , hogy Hende Csaba miniszter úr minden meghallgatásakor jött, és elmondta, hogy már mindjárt megvesszük 150 milliárdért a helikoptereket, amiket aztán nem sikerült megvásárolni. És ennek nem feltétlenül Hende Csaba, sokkal inkább önök meg az önök miniszterelnöke az oka, mert akkor nem tartotta ilyen fontosnak a hadsereg ügyét, mint amilyen fontosnak mostanában tartja.

Alapvetően szerintem azzal az igénnyel, hogy a mindenkori kormány döntsön a szövetségünkkel kapcsolatos missziókról  legyen az európai uniós vagy NATO-s misszió , szerintem nincsen baj, ha az a kormány egyébként éppen nem szeretné kivinni Magyarországot az EU-ból meg a NATO-ból; márpedig önök az elmúlt években és különösen az utóbbi hónapokban szisztematikusan olyan lépéseket tesznek mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban, ami a két szervezet, az utóbbi szövetség peremére sodorja Magyarországot. A magyar kormány szisztematikusan támadja az Európai Uniót és szisztematikusan támadja a NATO-t, azt a NATO-t és azt az Európai Uniót, amelybe Magyarország önkéntesen, népszavazás után lépett be, és döntött arról egyébként, államtitkár úr, hogy a szuverenitásunkat ezekkel a szervezetekkel közösen gyakoroljuk. És akkor ugyan itt is volt olyan fideszes, inkább talán azt hiszem  pontosan szeretnék fogalmazni  KDNP-s képviselő, aki ezt nem támogatta, de alapvetően önök ellenzékben mind a NATO-, mind az európai uniós tagságunkat támogatták. Értem én, hogy kormányon most már nem, és értem én, hogy a magyar miniszterelnök legfőbb harca nem Putyinnal meg az összes többi hozzá hasonló diktátorral van, hanem egyébként az Európai Unióval meg a NATO-val, de a helyzet az, hogy mind a két szervezetnek nagyon nagy a támogatottsága Magyarországon, még az önök támogatói között is.

Az Európai Unió ALTHEA művelete szerintem egy kiemelkedő fontosságú művelet, és valóban hatalmas elismerés, nem önöknek  tehát ezt is felejtsék el, legyenek szívesek , hanem a magyar katonák teljesítményének az, hogy egyébként parancsnoki feladatot kaphatnak. Sajnálatos módon azonban meg kell jegyeznem, hogy ezeket a katonai teljesítményeket az önök  hát hogy is fogalmazzak  politikai bárdolatlansága a két szövetségünk irányába felülírja, és ez egy óriási probléma. A katonák emberfeletti teljesítményt nyújtanak az ALTHEA misszióban is, Koszovóban is, láttuk, közben az önök kormányának  és nem személyesen önnek, hiszen azt hiszem, hogy önnek erre nincs sok befolyása, bizonyos esetekben még talán a miniszterének sem, hiszen a miniszterelnök egy személyben dönt a Karmelitában ezekben a kérdésekben, de mégiscsak az önök politikai lépései, megszólalásai leginkább itthon, mert feltételezem, hogy amikor elutaznak egy-egy EU védelmi miniszter vagy NATO védelmi vagy külügyminiszteri találkozóra, akkor azért nagyon máshogy beszélnek benn a teremben, mint ahogy amikor kijönnek, ezt egyébként már megjegyezték más politikusok is.

Felvetődik ugyanakkor egy nagyon fontos kérdés az ALTHEA kapcsán, Bosznia-Hercegovina. Nagyon helyes és nagyon jó és a magyar katonák tevékenységének elismerése az, hogy ott magyar lesz a parancsnok, és szerintem az ellen nyilván csak néhányaknak, az önök haverjainak lehet kifogása itt, a magyar Országgyűlésben is, hogy a létszámot meg kell emelni. A balkáni irány, az, hogy a Balkánon béke legyen, szerintem mindannyiunknak nagyon fontos. És még egyszer szeretném hangsúlyozni, szerintem alapból az ellen sem lehet jogi szempontból kifogást emelni, hogy a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos missziókban a kormány döntsön. Igen ám, de ha Bosznia-Hercegovinára gondolok  és egyébként pont a múlt héten jártam Szarajevóban a NATO Parlamenti Közgyűléssel, ahol a Nyugat-Balkán biztonsági kérdésével foglalkoztunk , ha Bosznia-Hercegovinára gondolok, akkor nem feltétlenül csak a daytoni békemegállapodás jut eszembe, hanem az jut eszembe, hogy van ott egy boszniai szerb elnök, az önök nagy haverja, akinek az adófizetők pénzét is szórják elvileg kis- és középvállalkozások támogatására, valójában inkább azt gondolom, hogy a destabilizációs kísérletekre vagy  és/vagy, így fogalmaznék  a külföldre exportált korrupciós tevékenységük fedezésére, mert mást nem tudok elképzelni, mert el nem tudom képzelni, hogy milyen indokkal kell több milliárd forintnyi adófizetői pénzt egyébként a boszniai szerb elnöknek adni, hogy azt szétossza ott leginkább a saját hívei között. Tehát ha a boszniai szerb elnökre és az ő politikájára gondolok, amely oroszbarát, Belgrád-barát, Orbán-barát  tehát nagyjából ez így körbeér , akkor azért aggódom a magyar katonák biztonságáért.

Adva van tehát egy magyar kormány, amely saját hatáskörben  még egyszer mondom: jogilag elfogadhatóan saját hatáskörben  kíván dönteni az ALTHEA misszióról, adva van egyébként egy boszniai szerb elnök, aki az önök igen jó cimborája, aki az Amerikai Egyesült Államokból lassan már az egész családjával ki van tiltva, tiltólistán van, aki oroszbarát, akárcsak önök, Belgrád-barát, akárcsak önök, és aki azon ügyködik, hogy szétverje Bosznia-Hercegovinát.

(16.00)

Ilyen körülmények között én azt gondolom, hogy önök akkor teszik a legtöbb jót mind Bosznia-Hercegovinának, mind a Magyar Honvédségnek, hogyha ezt a fajta külpolitikájukat, amelyet Bosznia-Hercegovinában folytatnak, befejezik. Láttuk a következményét az önök külpolitikájának Koszovóban, hogy milyen támadás és atrocitás érte a magyar katonákat. Azóta sem hajlandóak arról beszélni, miközben világosan tudjuk, hogy nagyon súlyosan megsérültek ott a katonáink, és nagyon remélem, hogy azért fölépülnek. Majd egy-két szót talán erről is a zárt bizottsági ülésen egyszer csak ejtenek.

(Az elnöki széket dr. Oláh Lajos, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tehát összességében azt szeretném mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy jogilag ennek az országgyűlési határozatnak a hatályon kívül helyezése szerintem nem lenne problémás. De minden más, ami emellé felsorakozik, az önök külpolitikája, az önök gazdaságpolitikája, az önök korrupciós politikája, az önök általános viselkedése, az nagyon nehézzé teszi, hogy ezekben a kérdésekben konszenzusra tudjunk jutni. Ha államtitkár úr zárszavában megnyugtat engem afelől, hogy a következő időszakban azzal a fajta külpolitikával és biztonságpolitikával fölhagynak, amit az elmúlt időszakban a Balkánon folytattak, úgy Koszovóban, mint Bosznia-Hercegovinában, akkor szerintem nemcsak jogilag, hanem politikailag is megnyugtató választ tudunk kapni.

Egyébként pedig még egy dolgot szeretnék államtitkár úrnak mondani: lehet, hogy nem a hossza határozza meg  mert vannak olyanok, akik ezt szokták mondani, hogy nem a hossza számít egy felszólalásnak , de az ön és a kormánypárti képviselők felszólalása az pont ugyanaz volt. Önök felolvasták az általános indoklást, amit valaki megírt a honvédelmi tárcánál. Én azt gondolom, hogy a Magyar Honvédség teljesítménye, különösen azok után, amit önök műveltek itt az elmúlt fél-háromnegyed évben, az 3 perc 13 másodpercnél sokkal többet ér, még akkor is, ha egy 20 fős kontingensről van szó. És itt is sokkal többet ér még akkor is, ha csak arról van szó, hogy hatályon kívül kívánnak helyezni egy országgyűlési határozatot.

És igen, államtitkár úr, másról is kellett beszélni, másról is kellett beszélni, és itt is kell másról beszélni, mert a határozati javaslatuk, az előző meg a mostani is összefügg azzal a lopakodó, nindzsa stílusú  ha már ennyire szeretik, de inkább Sith-lovagos szerintem, tehát nindzsa stílusú  törvényalkotásukkal, ami az éjszaka leple alatt benyújtott, egyébként a katonák jogait, a katonák érdekképviseleteit szó szerint korlátozza.

Az előzőekben nem beszéltem, de most engedje meg, hogy elmondjam, hogy az rendben van, hogy a Honvéd Szakszervezet például rendkívüli módon támogatta az önök sztálini típusú tisztogatását. Meg is lett az eredménye, meg is kapták ajándékul, hiszen önök megszüntetik a Magyar Honvédségnél a szakszervezetet is, és majd valamilyen korporatív típusú, mit ne mondjak, talán a Pedagógus Karhoz hasonló  tudja, ilyen olasz fasiszta típusú  érdekképviseletet engedélyeznek és ismernek el.

Önök az elmúlt években, és sose tagadtam, nagyon sok adófizetői pénzt elköltöttek a hadsereg eszközparkjára. Tették ezt azért, mert 2010 és 2015-16 között lényegében teljesen leépítették a Magyar Honvédséget. Most valóban nagyon sok pénzt elköltöttek. Ugye, nyomon követni nagyon nehéz ezeket a költéseket, mert megpróbálják egy Honvédelmi Alapba belerakni, illetve nehézzé teszik ezeknek a beszerzéseknek a követését, de azt senki nem vitatta el soha ebben a Házban, hogy ezeknek az eszközbeszerzéseknek legalábbis egy részére biztosan szükség volt, hiszen ’10 és ’15 között a GDP 1 százaléka alatt költöttek a Magyar Honvédségre.

De az, hogy 2022 óta, mióta megérkezett a dzsentri miniszter  tudja, az agárverseny iránt érdeklődő honvédelmi miniszter , önök szisztematikusan leépítik a Magyar Honvédség emberállományát, és elveszítjük a legjobb katonáinkat, a haza elveszíti a legjobb katonáit önök miatt; szerintem erre tényleg senki nem gondolt. És én támogatom azt egyébként, hogy minél több lehetőség legyen arra a katonáknak, hogy el tudjanak menni például ilyen missziókba, ahol pontosan tudjuk, hogy mit csinálnak. Az előzőnél elmondtam önnek, hogy az alapvető problémánk az volt a misszió módosításakor, illetve a meghosszabbításakor, hogy nem lehetett tudni, hogy mi a katonák feladata. De felvetődik változatlanul a kérdés, hogy ilyen jogfosztások mellett, amelyekre önök most készülnek, és amelyről a következő törvényjavaslatnál is beszélni fogunk, hogyan lesznek képesek növelni biztonságosan úgy a Magyar Honvédség kontingensét, például Bosznia-Hercegovinában, hogy azzal ne veszélyeztessék Magyarországon a haza biztonságát. Erre államtitkár úr soha egyetlenegyszer választ nem tudott adni.

Lehet jönni a 2010 előtti kormányokkal. Lehet jönni azzal, hogy én mit csináltam, de, államtitkár úr, azt tudom önnek mondani, hogy attól ez a bűn még az önök bűne. Köszönöm szépen.

ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm önöket. Megadom a szót Vejkey Imrének, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk változatlanul kiemelt fontosságúnak tartja a nyugat-balkáni régió stabilitását és békéjét. Mi a béke oldalán vagyunk, szemben az imént hallott Vadai Ágnes képviselő asszonnyal és barátaikkal, akik nem a béke oldalán vannak. Mi a béke oldalán vagyunk, nemcsak a nyugat-balkáni régió békéje oldalán, hanem az egész világ békéje oldalán vagyunk.

A béke oldalán vagyunk az Unió kapcsán is, szemben azzal, amit Vadai Ágnes képviselő asszony mondott. Mi békére törekszünk, de megvédjük szuverenitásunkat, kiállunk szuverenitásunk mellett, ezért került benyújtásra tegnap az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat is. És az, hogy védjük szuverenitásunkat, tisztelt képviselő asszony, attól mi még – hangsúlyozom, háromszor aláhúzottan  a béke oldalán vagyunk.

Ha belegondolna abba, hogy legutóbb is, szinte azt mondhatnám, hogy pár órája, Brüsszel támadott meg bennünket, hiszen megtámadta a nemzeti konzultációnkat. Megtámadta, mert nem akarja elfogadni, hogy a magyar emberek ki tudják nyilvánítani azt, ami a szívükben van. Mi azonban kiállunk a magyar emberek véleménynyilvánítási szabadsága mellett, mert számunkra ez fontos. Mi a béke oldalán vagyunk, de kiállunk az alapelveink, kiállunk az igazságaink mellett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának kiemelt prioritású feladata a balkáni hadszíntéren folyó műveletekben való részvétel. Ennek megfelelően a Magyar Honvédség jelenleg is jelentős erőkkel és képességekkel járul hozzá mind a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA, mind a koszovói KFOR-műveletekhez. Hazánk, ahogy államtitkár úr is mondta, 2024 januárjától egy évig tölti be az ALTHEA parancsnoki pozícióját, melynek okán indokolttá vált a magasabb katonai hozzájárulás biztosítása a műveletekhez. A parancsnoki pozíció nemcsak kiemelt nemzetközi láthatóságot biztosít Magyarország számára, hanem bizonyítja, hogy elkötelezettek vagyunk a nyugat-balkáni régió békéjének és stabilitásának megőrzése mellett.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A korábbi alkotmányos szabályozással ellentétben az Alaptörvény már nem az Országgyűlés hatáskörébe utalja az EU vagy NATO vezette műveletekben és missziókban való részvétel engedélyezését, és tekintettel arra, hogy a bosznia-hercegovinai feladatvállalásunkra az EU által vezetett művelet keretében kerül sor, az abban történő magyar részvétel és annak módosítása a kormány előzetes közjogi hozzájárulásához köttetett, a műveletet engedélyező új kormányhatározat pedig már jóváhagyás alatt van.

(16.10)

Annak érdekében, hogy a közjogi engedélyek összhangban legyenek, ezért szükséges a most tárgyalandó határozat elfogadása, illetve a 128/2004-es országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése.

A KDNP frakciója támogatja, kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Harangozó Tamásnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A magyar biztonsági érdekek szempontjából a Balkán-félsziget stabilitása alapvető fontosságú, az ezt biztosító katonai műveletben történő részvételt ezért az MSZP következetesen támogatta és támogatja. A művelet parancsnoki pozíciójának betöltése komoly elismerés a Magyar Honvédség számára, az ehhez szükséges feltételek megteremtése ezért ugyancsak támogatható, tehát ami az Országgyűlés deregulációs döntését illeti, a Magyar Szocialista Párt frakciója azt meg fogja szavazni.

Engedjenek meg, államtitkár úr és jelen lévő képviselőtársaim azért két gondolatot. Az, hogy a katonáink mind Koszovóban, mind Boszniában helytállnak, illetve hogy a fegyveres és rendvédelmi szerveink a lehető legtöbben és a lehető legjobban igyekeznek hozzájárulni a Balkán biztonságához és békéjéhez, az nemcsak támogatható, de  mint említettem  valóban alapvető érdekünk. Elég, bőven elég, nagyon sok is az, ami fegyveres katonai konfliktus a közvetlen környezetünkben van. De, tisztelt államtitkár úr, nemcsak a katonai dolgoknak vagy a katonai döntéseknek vannak következményei, hanem a politikai nyilatkozatoknak is.

Szeretném önöket emlékeztetni, hogy legutóbb, amikor a koszovói erőkben megsérültek honfitársaink, előtte nap Szijjártó Péter gyújtó hangú beszédet tartott Szerbia fővárosában, ahol egyrészt Vučić elnök mellett, másrészt pedig mindenféle külföldi befolyás ellen szónokolt. Másnap  másnap!  vagy talán néhány órával később, egyébként a későbbiek során személy szerint beazonosítottan olyan emberek is részt vettek a KFOR-erőkben a magyar honfitársaink elleni erőszakos cselekményekben, akik előtte a szerb fővárosban ezen a tüntetésen is részt vettek. Ezeknek a politikai nyilatkozatoknak és a politikai szövetségkötéseknek, támogatásoknak következménye van.

Ha már Bosznia, nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy a magyar kormánynak egyetlenegy fontos szövetségese van ebben a térségben, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki semmi mást nem csinált az elmúlt években, ez a politikájának az alapja, mint próbálja destabilizálni Boszniát, és kimondott vagy kimondatlan célja  van szerintem kimondott célja is  a jelenlegi boszniai államszerkezet szétverése bármilyen áron, és ez a bármilyen ár, államtitkár úr, a mi katonáink élete lehet. A magyar kormány meg milliárdokat küld oda, hogy ez az ember ott a politikai befolyását növelje. Ezeknek közvetlen összefüggése van. Nem lehet a tűzzel játszani!

Itt nemcsak arról van szó, hogy valamelyik politikai oldal kormányra kerüle vagy nem, hanem arról van szó, hogy az ön által is említett tényleg nagy megtiszteltetés, hogy magyar parancsnok fogja a jövő évben vezetni ezt a kontingenst, lehet, hogy nekik kell szembesülni olyan döntéssel, ami emberéletekbe kerül, akár a sajátjaiba, mármint a saját katonáéiba. És ez egyáltalán nem, hogy mondjam, ufójelenség, amiről beszélek, most már lassan hetente-havonta olyan cirkuszok vannak, olyan pattanásig feszült helyzetek vannak, amit eddig még mindig valahogy megúsztunk. De például a KFOR-alakulatokkal kapcsolatban ezt már nem mondhatjuk el, és, ha jól emlékszem, legalább két sérültnél végtagamputálás lett a vége, és csodával határos módon nem halt meg senki.

Úgyhogy én azt kérném szépen az államtitkár úrtól, a fideszes politikusoktól is, hogy ezt vegyék sokkal komolyabban. Nem lehet politikai haszonszerzésre játszani ebben a térségben, se rövid, se hosszú távon nem ér meg annyit, hogy akár a Boszniában, akár a Koszovóban szolgálatot teljesítő katonáink, rendőreink közül a továbbiakban bárki bármilyen módon az életével, testi épségével fizessen azért, mert valaki meggondolatlanul politizál. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Sas Zoltánnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő és tárgyalt előterjesztés az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó ALTHEA művelethez történő magyar hozzájárulásról szól. Tárgyalja az Országgyűlés, figyelemmel Magyarországnak az Egyesült Nemzetek Alapokmányából fakadó kötelezettségére, az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataira, figyelemmel Magyarországnak az Észak-Atlanti Szerződésben és az Európai Unióban viselt tagságára, az Európai Unió ezzel összefüggésben hozott döntéseire, valamint figyelemmel arra, hogy az Alaptörvény 47. cikk 3. §-ának alapján a kormány hatásköre dönteni az Európai Unió döntésén alapuló műveletekben való részvételről.

Gyakorlatilag, ha csak a jogszabályi részt nézzük, az teljesen világos, hiszen egy kormányhatározatra van szükség, ezért ezt az előttünk fekvő határozatot vissza kell vonni, így ennek a támogatása természetesen nem is kérdés.

A helyzet viszont az, hogy egy picit érdemes elidőzni és beszélni arról, hogy mi is zajlik Bosznia-Hercegovinában és mi zajlik a balkáni régióban, hiszen Magyarország számára  elég, ha csak az első világháborúra gondolunk  a Balkán kérdése mindig kiemelten fontos volt, és Magyarország számára komoly hatásokkal is bírt.

A bosznia-hercegovinai műveletben jövő január 1-jétől magyar honvéd, magyar katonatiszt láthatja el a parancsnoki beosztást. Amit elsősorban erre el kell mondanunk, hogy köszönet minden magyar honvédnek, aki akár Magyarország határain belül, akár Magyarország határain kívül látja el a szolgálatát. Tényleg nagyon komoly elismerés érte, és nagyon komoly gratuláció a parancsnoknak, aki be fogja tölteni ezt a beosztást. Teljesen világos, hogy ennek a parancsnoknak egy komolyabb, jobban támogatott, nagyobb eszközparkkal rendelkező állományra lesz szüksége, elég a koszovói eseményekre gondolnunk, amelyek sajnálatos módon alakultak. Itt azért meg kell jegyeznem, hogy a tények ismeretében talán szerencsésebb lett volna, ha Koszovóban is egy magyar parancsnok tud döntéseket hozni, talán kevesebb problémánk adódott volna. Reméljük, hogy a közeljövőben ebben a térségben nem kerül sor ilyen kihívásra.

Ugyanakkor azt is el kell mondanunk, és arról is beszélnünk kell, hogy ez a régió valóban egy rendkívül veszélyes régió, hiszen néhány kilométerre van Magyarországtól, és azt kell lássuk, hogy ez a boszniai térség sok minden más mellett a radikális iszlám szervezeteknek egy kiindulópontja és csoportosulásképző helye. Ezt nagyon komolyan kell vennünk, hiszen az Európai Unióra irányuló terrorfenyegetettségnek az egyik kiinduló bástyájáról beszélünk, és itt bizony kőkeményen szükség van a katonák jelenlétére. Itt lehet megfékezni vagy reményeink szerint megállítani azokat a folyamatokat, amelyek a későbbiekben Magyarországot, illetőleg az Európai Unió többi tagországát is veszéllyel fenyegetik. Így az itteni katonai jelenlétünk, ahogy eddig is, ezután is rendkívüli fontosságú, és azáltal, hogy magyar parancsnok fogja irányítani az ott szolgálatot teljesítő katonáinkat, ez egy kiemelten komoly kihívás.

Az államtitkár úrnak szeretném jelezni, örülünk annak, hogy már elkészült, ha jól hallottam, a következő kormányhatározat, amely pontosítani fogja azokat a feltételeket és körülményeket, ahogy a helyszínen működni fognak a katonáink. Reményeim szerint ezt minél hamarabb meg tudjuk ismerni. Én örültem volna, ha a mostani ülésen ebből már legalábbis egy munkapéldányt kapunk. Talán egy picit elegánsabb lett volna vagy talán egy picit jobb lett volna, de ettől függetlenül magát az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontunkat ez semmiben nem változtatja. Ahogy elmondtam, ez egy olyan változás, ami technikailag támogatható. Köszönöm szépen a figyelmüket.

ELNÖK: Köszönöm szépen. A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Megadom a szót Novák Elődnek, a Mi Hazánk képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr.

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! A béke az egyik legfontosabb érték, de ezen túl, sajnos, kudarcot vallott a daytoni megállapodás. Egy működésképtelen országot hozott létre, túlságosan felduzzadt államapparátussal, rendszerszintű korrupcióval, és a feszültségek is megmaradtak az erővel egyben tartott országban.

(16.20)

Valamiféle autonómiát azért kaptak a szerbek, a horvátok és a bosnyákok is, így Európa talán legnagyobb jogfosztott kisebbsége a magyarság maradt, az egykori Jugoszlávia nemzetei közül egyedül a magyarok nem élhettek önrendelkezési jogukkal. Pedig sok magyar vett részt a balkáni háborúkban, sőt maga Magyarország is, 1999-ben, két héttel a NATO-csatlakozásunk után máris háborúba keveredett hazánk egy szomszédos országgal, a még megmaradt Jugoszláviával, de semmi előnyünk nem származott ebből.

Például a MIÉP hiába követelte az első Orbán-kormánytól, hogy ha már Magyarországról is indulnak bombázni, akkor fel kellene vetni, hogy egy esetleges NATO-bevonulás után, ENSZ-felügyelet alatt dönthessenek az ott élők a hovatartozásukról, viszont még a magyar kormány sem volt erre a javaslatra nyitott. Ezért is szerveztem egyébként életem első tüntetését  akkor még a MIÉP Ifjúsági Tagozatának elnökeként  a Külügyminisztérium elé, amely tüntetésre Toroczkai László is eljött mint a délszláv válság szakértője.

Ami az EU irányítása alatt végrehajtott balkáni békefenntartó művelethez történő magyar hozzájárulást illeti, először is tisztelet illeti a parancsot végrehajtó magyar katonákat, elsődlegesen a magyar parancsot, hogy ezt feladatul kapták. Másrészt viszont sajnos kérdést is meg kell fogalmazzunk ismételten, mert még mindig nem számolt el ezzel sem a kormány, hogy mennyibe került ez az adófizetőknek. Ugyanezt a kérdést tettem föl a legutóbb a koszovói békefenntartó művelettel kapcsolatos  elvileg  beszámolóhoz.

De milyen beszámoló az, ahol egyetlenegy szót sem olvashatunk arról, hogy konkrétan mit csináltak, milyen ügyekbe keveredtek, tehát a tartalmi beszámoló is, finoman szólva, hiányos volt, inkább csak egy jogtechnikai, egy jogi hátteret bemutató beszámoló feküdt akkor is előttünk. És nem számoltak el a költségekkel, ami nemcsak a Magyarországon csúcsra járatott korrupció miatt indokolt  hiszen láthatjuk, hogy a legszentebb ügyekben, a határvédelemben is képesek korruptak lenni , hanem azt gondolom, ha költségvetési tétel lesz például a jövőre nézve, akkor igenis indokolt ezekre választ kapnunk. Ahogy nem kaptunk választ az afganisztáni, iraki megszállásban való költségeinkkel kapcsolatban, és nem fogunk várhatóan választ kapni a csádi diktátor karhatalmává váló Magyar Honvédség ottani szerepvállalásához szükséges kiadásokkal kapcsolatban sem, hiszen leszavazták az ezt előirányzó módosító javaslatomat, miszerint ez ne titkos legyen, hanem a kormányzat számoljon el. Illetve normális esetben a költségvetés tervezésekor is tudnunk kellene, hogy mennyit vonnak el ezáltal a Magyar Honvédség magyarországi feladataitól, például a határvédelemtől.

Éppen ezért ismét választ várok itt, akár államtitkár úr zárszavában is  bár előbb megspórolta azt, hogy bármiben is reagáljon a kritikus hozzászólásokra , de azt kérem, hogy a költségvetést illetően akkor legalább arra adjon magyarázatot, hogy a közpénzt, ha már így elköltik ilyen-olyan katonai műveletekre, akkor miért nem hajlandóak megnevezni, hogy mennyibe kerül ez az adófizetőknek. Hiszen amikor döntést várnak tőlünk, amikor támogatást várnak tőlünk, amit egyébként ebben az esetben készek vagyunk megadni, egy jogtechnikai döntést, hogy helyezzük hatályon kívül a magyar Országgyűlés korábbi döntését, mert ezek után már a kormány maga dönthet, ilyen értelemben átvállalják a felelősséget és a politikai döntést is, ahogy azt teszik egyre több és több esetben, az Országgyűlést megkerülve, ám legyen, ha önöknek ez kényelmesebb, és kétségkívül egy 2009-es alkotmánymódosítás óta immár a kormányt illeti ez a döntés ebben az esetben, de a költségekkel kapcsolatban mindenképpen elszámolást várunk. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces hozzászólások jönnek. Megadom a szót Vadai Ágnesnek a DK képviselőcsoportjából. Parancsoljon!

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Meglepetésemnek és némi csalódottságomnak szeretnék hangot adni. Egy kereszténydemokrata politikustól legkevésbé gondoltam volna azt, hogy csak és kizárólag magának vindikálja a jogot, hogy a béke pártján áll, és feltételezi a politikai riválisairól, hogy ők pedig nem a béke pártján állnak. Vejkey képviselő úrnak szeretném mondani, hogy ezt a vitát, meg az itt állsz, ott állsz, békepárti vagy, nem vagy békepárti, ezt lehet folytatni, de azért a parlamenti imacsoport kereszténydemokrata vezetőjétől már csak elvárnám, hogy elhiggye azt, hogy azok az emberek, akik ebben az országban, itt élnek, mindenki, pártállásra való tekintet nélkül békében szeretne élni, és a béke mellett van.

Vannak olyanok, akik nem szeretik a békét. Úgy hívják, hogy Vlagyimir Putyin. Ő nem szereti a békét, ez egészen biztos, tehát azt tudom mondani, mert láthatóan megtámadott egy országot. És vannak olyanok, akik más országokban nem nagyon szeretik a békét. Számtalan példát tudnánk erre mondani, hiszen olyanok vannak  például a Hamász terroristái , akik nem szeretnek békében élni.

Szeretném, hogy ebbe az irányba azért ne menjünk el, mert az EU Altheának ahhoz, hogy ki, milyen, egyébként milyen politikai hitvallása van, sok köze nincsen. Láthatóan azért a mainstream állam alatt az európai uniós és NATO-s misszióinkat támogatja, a többiekkel meg, azt gondolom, képviselő úr, nem kell foglalkozni. De azzal kell foglalkozni, hogy e Ház falai között ön nem mondhatja azt egyetlenegy képviselőről sem, hogy a háború pártján áll, márpedig, ha valaki nem a béke pártján áll, akkor ön ezzel ezt próbálja mondani.

Én önről soha nem mondanám, hogy ön háborúpárti, mert nem gondolom önről, és szerintem nem is lenne igaz. És a fideszes képviselők jelentős részéről sem gondolom azt, sőt, azt hiszem, egyikről sem gondolom azt, hogy háborúpárti. Egészen mást gondolok róluk. Azt, hogy egyébként a hazájuk ellen mennek sok esetben, azt, hogy a saját érdekeiket szolgálják, a NER-es érdekeket szolgálják, de nem gondolom, hogy önök háborúpártiak, viszont gondolom, hogy az Európai Unióból és a NATO-ból ki akarják vinni az országot. Köszönöm.

ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Kontrát Károlynak a Fidesz képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr!

KONTRÁT KÁROLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az előbb szóló képviselőtársam hozzászólására reagálnék. Megismétlem, amit mondtam. Azt mondtam, hogy az előttünk fekvő javaslat célja a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalásának erősítése a béke érdekében. Magyarország a béke pártján áll. Tehát azt mondtam: Magyarország a béke pártján áll. Remélem, hogy megértette a szavaimat.

És ezúton is szeretnék köszönetet mondani a Magyar Honvédség személyi állományának, akik bármilyen misszióban részt vettek és Magyarországot képviselték. Köszönjük a szolgálatukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.  dr. Vadai Ágnes: Nem önről volt szó, képviselő úr.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétpercesre megadom a szót Vejkey Imrének. Parancsoljon! (Jelzésre:) Visszavonta, képviselő úr? (Dr. Vejkey Imre: Nem.) Akkor parancsoljon!

DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék Vadai Ágnes képviselő asszony szavaira reagálni. Én tényként látom a nemzetközi politikában és a hazai politikában is, hogy vannak héják és galambok, és úgy gondolom, hogy mi a galambokhoz tartozunk, a Fidesz-KDNP. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  dr. Vadai Ágnes: Galambok! Én meg a Vadai vagyok!)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! További felszólalásra jelentkezőt nem látok. Az általános vitát ezennel lezárom. Kérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Igen. Parancsoljon! Öné a szó.

VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném eme napirendi pont keretében is elmondani, hogy mindazokról a dolgokról, részletekről, amikről az Országgyűlésben és nyílt ülés keretében nem tudunk beszélni, az illetékes bizottságok: a Honvédelmi és Rendészeti, a Külügyi, a Nemzetbiztonsági Bizottság zárt ülésén természetesen készek vagyunk, és miniszter úr személyesen is készen áll arra, hogy a felmerülő kérdésekre választ adjon.

Szeretném azt is nagyon határozottan elmondani, hogy a magyar kormány minden eszközzel, politikai eszköztárával is és a missziókban való katonai részvétellel is elkötelezett a Nyugat-Balkán békéjének a megőrzésében. Ezért veszünk részt az Európai Unió ALTHEA műveletében, és ezért veszünk részt Koszovóban a NATO-misszióban, ezért szolgálnak ott katonáink. Mindent megteszünk, hogy ez a térség, Nyugat-Balkán a békét megőrizhesse. Én azt hiszem, ez ékes bizonyítéka annak, hogy sem az EU-ból, sem a NATO-ból nem kilépni szeretnénk.

Köszönöm szépen mindazon képviselőtársaimnak, akik támogatják az előterjesztésünket. És igen, ha köszönetet mondunk, akkor köszönetet kell mondanunk minden magyar honvédnek, minden magyar katonának, akik szolgáltak és szolgálnak, és nemcsak Nyugat-Balkánon, a koszovói vagy a boszniai műveletekben, hanem minden műveletben szolgált katonánknak, és különösen azoknak a katonáinknak, akik azon a bizonyos napon megsérültek. Kívánjuk nekik, hogy mielőbb visszatérhessenek akár a civil életbe, akár a Magyar Honvédségbe. Várjuk őket vissza.

Köszönöm szépen még egyszer a támogatásukat, és kérem, hogy szavazatukkal is támogassák előterjesztésünket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(16.30)

Felszólalások:   83-98   99-120   121-136      Ülésnap adatai